Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)

1930-03-15 / 62. (2283.) szám

1930 márorae 15, szombat •PRXGAlMAGtARHTRr)AI> 5 A CSILLAGÁSZAT WLACSZEHZACIŐJA Az arizonai Lovett-obszer lefedezték a kilencedik bolygót Naprendszerünk határa 2238 millió kilométerrel kibővült — Az aj bolygó négyszázszor akkora, mint a BALL PALAIS THEATRE ALHAHBRA Praisa, Václavské oám. Telefon: 37769, Ma éa mindennap nagy szenzációs vi­lágvárosi műsor. Két zenekar! £Idkel5 magyarok találkozóhelye. lyáján iaiwttl fekvő, még i©m éretlen bolygó vonzása Nevryork, március 14. Az, arizonai csílíag- vizsgálóintézet, amely Fiagstatt városában van, olyan szenzációs fölfedezés hírét röpiti szét a világba, amelynek jelentősége a csil­lagászatban föléri az 1846. esztendő szenzá­cióját, amikor is Leverrier fölfedezte a Nep­tunus!, a nyolcadik bolygót. Nem kevesebb­ről van szó, mint arról, hogy az arizonai csil- lagvizsgálóiníézet megfigyelői ennek az év­nek január 21-én fölfedezték a naprendszer kilencedik bolygóját, amelynek egyelőre még nevet nem adtak. Ez a szenzációs tudomá­nyos eredmény azt jelenti, hogy a naprend­szerről alkotott eddigi elképzelésünk meg­változik, naprendszerünk jelentékenyen kibő­vül a mi elképzelésünkben is és ezentúl az iskolában már nem azt fogják tanulni a gyer­mekek, hogy naprendszerünk egy központi égi testből és a körülötte keringő nyolc nagy bolygóból áll, hanem kilenc bolygóról lesz szó. A -szenzációs fölfedezésről bővebb részletek még nem kerültek nyilvánosságra s az amerikai híradás csupán a következőket mondja: A kilencedik bolygó fölfedezése már ja­nuár 21-én megtörtént, de a Lovell-obszerva- tórium asztronómusai a fölfedezés publikálá­sát óvatosságból visszatartották mindaddig, amig megállapításaikat minden kétséget ki­záróan nem ellenőrizték. A fölfedezés egy rendkívül érzékeny lencse és fényképező le­mez segítségével történt, amelyen az uj pla­néta mint kis folt jelentkezik. A kilencedik bolygót csupán teleszkóppal lehet látni, az emberi szem előtt láthatatlan. Az obszerva­tórium tudósai, akik Slipher dr. vezetésével a Tejut problémáinak vizsgálatával foglal­koztak, egészen váratlanul jutottak a szen­zációs eredményre. Megállapításuk szerint a Neptun pályáján kívül keringő bolygó, tehát most már a Neptunon túl naprendszerünk legkülsőbb bolygója, amely negyvenötször olyan távolságra van a földtől, mint amilyen távolságra van a föld a naprendszer közép­pontjától. A bolygóra vonatkozó adatokat tudományos pontossággal még nem tudták megállapítani, azonban lehetségesnek lát­szik, hogy az uj bolygó még a Jupiternél is nagyobb. A bolygót és helyzetét már évek­kel ezelőtt számításai alapján megjelölte Amerika egyik legjobb csillagásza, az azóta elhunyt Percival Lövell, az obszervatórium megalapítója. A harwardi, a Mount Wilson- és a Lick-obszervatóritim Slipher dr.-nak a szenzációs fölfedezéshez nyomban gratuláló sürgönyt küldött. Az uj bolygó megállapí­tása olyan teleszkóp utján történt, amelynek három fókusa és 13 inches átmérőjű, rendkí­vül erős lencséje van. A bolygót úgy foto­gráfiái utón a tükörteleszkópban, mint vi­zuálisan a távcső reflektora utján az obszer­vatórium összes csillagászai minden kétsé­get kizáróan megállapították. A bolygó po­zíciója március 12-én greenwichi idő szerint 3 órakor a Delta Greminorumtól nyugatra hét ivmásodpercnyire volt. A bolygó fölfe­dezése naprendszerünket térbelileg egyhar- maddal növeli. * A csiííagászajtmfk eazel olyan nagy ezenffláoióSa van, Kníiraóre 84 esztendeje nincs példa. Az ókorban még teák az úgynevezett régi bolygókat ismerték, ame­lyeknek bolygó természete csillagászati inshrumen- turnék nélkül megállapítható volt. A 'bolygók ugyanis abban különböznek a csilla goktól, hogy mig a csillagok az égboltozat fix pontijai, addig a boly­gók körhöz hasonló elliptikus pályán mozgást vé­geznek a bolygórendszer központija, a nap körük A babiloniak, asszírok, egyiotomdak és görögök hat égitestnek bolygó természetét ismerték s ez az is­meret n tizennyolcadik századig sem bővült Herschel W. és Kant napjaiig naprendszerünk he­tedik bolygóját, az Uranu&t a csillagászat nem is­merte. 1871-ben egészen vótetílenségből történt az Uranus felfedezése Herschel áltat, aki március 13-án, tehát ugyanazon a napon, mint amelyen a Lovel-obszer- vwtórtum szenzációs felfedezésért a világgal közölte, felfedezte az Urannet, amelyet efleinte üstökösnek tartott. 1800-ig a oettltagásMit semmit 6em tudott a kisbolygóknak, az úgynevezett aszteroidáiknak ezré­ről. és ezréről, amelyek tudvalevőleg a Mars és a Jupiter pályája között keringenek. 1801 január el­sején fedezte fed a palermói obszervatóriumban Piazi a Bdkza csáilagiképében az eleő aszteroidát, a Oereet 1927-ig már kereken kétezer aszteroidát állapított meg a csillagászat. Páaizzi felfedezésétől jó idő telt el, mig naprendsze­rünk Legkülsőbb bolygóját, a Neptunust felfedezték. Az Uranus bolygó kerimo-'véneik zavaraiból, ame­lyek 1844-ben már két percnyi hibáit tettek ki, amely csillagászati fogatom szerint megeugedbeletonül aagy, Loverrier inegáílapitotla, iiogy ezeket a eaa- bAfytkaneógofcaft kizárólag csak egy aa Urnámul jgá­okotah aitja. Anélkül, hogy a bolygót teleszkópon látta volna, tisztán csillagászati számítás alapján megállapí­totta az uj bolygó pályaelemeit, kijelölte pontos helyét az égboltozaton. 1845 szeptember 23-án a berlini Obszervatórium vezetője, Gallé, Leverrier levelének alapján alig egy foknyi távolságra az eredetileg kiszámított helyzettől egy nyolcadrendü esillagocska képében megtalálta az nj bolygót, a Neptunust. A Neptunus fólifedesféee óta a csillagászok elkép­zelésében is sokszor merült fed a gondolat, hogy vájjon a jövő nemzedékeknek nem lesz-e meg az az örömük, hogy njabb bolysró felfedezésével ki- bővithetik naprendszerünket. Sokan ©ejtették, hogy a Neptunus nem Bárja be a írni ide világunknak, a naprendszernek a köméit, ha­nem ez jelentékenyen nagyobb, mint ahogy eddigi ceaílilagiásaaitó méréseink megállapították. Bolygórendszerünk összetételét a laikus közönség is eléggé ismeri. A naptól számítva a bolygók a következő sorendben köveikezmek: A Merkúr 58, a Vénusz 108, a föld 149, a Mars 226. a Jupiter 773, a Satumus 1418, az Uranus 2851, a Neptunus 4767 millió kitomébemyi távolságban a naptól. Ha uj bolygóra gondolt a csiilagáezait, afkikor ezt nem kereshette másutt, mint a Merkur pályáján belül, vagyis a nap és Merkur között, avagy a Neptun-pályán kívül, tehát naprendszerünk hatá­rán tok Az ugyanis bizonyos, hogy a Merkúr és a Neptun között nagy bolygó már nem Miét. A Merkur moz­gáséban szintén z árok mutatkoznak, amelyek azonban meglehetős csekély rendellenességet mu­tatnak, mert száz esztendő alatt csupán 40 ivmásod- percet tesznek ki. A mi századunk elejéiig a csilla­gászat ezeket a zavarokat egy mtramerkuiráMB boly­góra vezette vissza, amelyről fel keltett tételezni, hogy teljesen sötét égitest és ezért ném figyelhet­jük meg. A Merkur mozgásában mutatkozó zavarok Ein­Kassa, március 14. (Kassai szerfeeszfcősé- gikuk telefon jelentése.) A magyar falu. tra- gédiás éleiének szomorú kateidosakópja vo­nult föl a kassai esikuditbiróság tegnapi és írná tárgyalásiáin. Az ügyész egy huszonnégy esztendős zömök magyar legényt vádolt a legiszonyatosabb bűnnel, apagyilkossággal. A szörnyű tragédia Nagyidén történi, muilt év ofct. 8-án. A vádlott legény, Komjáiti Pál aznap este hat órakor tért haza a mezőiről, ahol egész nap szájntott. Amiilkor az ud/varra érve ki akarta fogná a lovaikat, apja egy deszkával, majd fejszével támadt rá, úgyhogy a fiú végsőkig felindulva kelt bírókra apjával, kicsavarta kezéből a fej­szét és addig ütötte a szerencsétlen em­bert, amig egy csöpp élet volt benne. Az esküdtszék! tárgyaláson, amelyen Mó­ricz dr. tanácselnök etaőktölit, a vádat Ka/brle dr. ájllamügyész képviselte, a védelmiét pe­dig Kászonyi Gyula dnr. ügyvéd látta el, ta­núként fölvonuilt Nagyiöa lakosainak jórésae. Ott volt a meggyilkolt özvegye, hat gyerme­kével együtt, felvonultak a szomszédasszo­nyok, férfiak vegyesen, hogy vallomásukkal aláfessék a borzalmas vrtragédia háttéréit. A tárniuk elbeszéléséből rettenetes családi élet képe bontakozott ki. Az öreg Komiját], aki megjárta a világhábo­rút és PTzeimysl elestekor orosz fogságba került, izgága, kötekedő, összeférhetetlen ember voilt, aki üitölte-verte családiját, naponta fejszét, vas villái emelt feleségére és gyermekeire és állandóm megöléssel fenyegatis ókéi, stein teóriájában nj magyarázatot találtak, mert a relativitás elmélete ezt a különbséget az eft- nnélert helyessége ecetén maradék nélkül megoldja. Erről a kérdésről miég élénken vitatkoznak e a tu­domány végleges eredményre még nem jutott. Ép­pen a mostani felfedezés mutatja azonban, hogy nem lehetetten a tizedik, intramerkuráMb bolygó felfedezése sem. Hogy a Neptun pályáján túl legyen még nap- redszerünlknek bolygója, ezt nem lehetett olyan zava.rokbód megállapitani, mint ahogy az ÜTar nus zavaraiból jutottak rá a Neptunus bolygó természetére, mert a Neptunus 1846-ban történt felfedezése óba a nap körüli keringésének csupán a felét vé­gezte el. Mindazonáltal a fél keringési idő alatt is bizo­nyos zavarok, hibák mutatkoztak & számítások és megfigyelések között, amelyeknek beható ta­nulmányozása vezette rá Percival Lövellt a transzneptunl bolygó létezésére és pályaelemei­nek meghatározására. Az elhunyt csillagász ér­deme tehát éppen olyan nagy a bolygó felfede­zésében, mint Leveri erre volt a Neptunus törté­netében, A Neptunus pályájának közepes távolsága a naptól, amint említettük 4467 millió kilométer, vagyis egy ilyen sugaru kör volt határa eddig elképzelt naprendszerünknek. Az amerikai je­lentés szerint a Lovell-obszervatórium csilla­gászai úgy állapították meg a transzneptuni bolygó pályájának távolságát, hogy az 45-ször olyan messze van a földtől, mint amennyire van a föld a naptól. Ha ez a számítás helyes, akkor az uj bolygó pályájának távolsága a naptól 6.705 millió kilométer, vagyis az uj bolygó 2238 millió kilométerrel bővít! ki eddig elkép­zelt naprendszerünket s azt kerek egy harma­dával toldja meg. Egyéb adatot az amerikai jelentés az uj bolygó­Éjsaakáníkéiit hatalmas konyhakést helyezett mindig párnája alá, úgyhogy felesége a« utóbbi időben nem is ment otthon aludni, mert attól tartott, hogy az öreg egy éjszaka végez vele. Október 8-án reggel az öreg Romját! minden ok nélkül egy hatalmas bottal kékre-zöldre verte tizennégyéves kislányát, majd délután elment a korcsmába, ahonnan este italos állapotban tért haza. Minden ok nélkül támadt rá a mezőiről hazatérő fiára is, akié aa egész falu népe a legáldottabb, leg­jobb saivii, a légynek sem ártó ifjúnak is­mert és aki apjának minden határt túllépő brutalitásán annyira felindult, hogy elvesztve öntudatát, fejszével verte szét apja fejét. A mai tárgyaláson a vádlott beismerte ször­nyű tettét, védekezésül erős fölindulását és önvédelmét hozta föl. Annyira föd volt in­dulva tettének elkövetésekor, hogy már nem tud visszaemlékezni a részletekre. Ezután a vádlott anyja, özvegy Komijátimé lépett a bíróság elé és kijelentette, hogy ta­núvallomást kíván tenni fia ügyében. Rész­letesen előadta a véres október 8-<a törté­netét Az öreg Komjáti aznap az egész csa­ládot megöléssel fenyegette, két leányát vé­resre verte, a tragédiát megelőzően pedig ita­los állapotban darabokra törte az összes kon ybaedén y eket.. A tragédia lefolyásáról csak annyit tudott mondani, hogy az apa és a fiú verekedni kezdtek, ő ezért akarta válasz­tani őket, de azután rémülten futott ki az udvarról. Félje kleden ember vek, adat rs vonatkozólag nem közöd. Tömegére vonatko­zólag csupán annyit mond, hogy nagyobb a Jupiternél, vagyis eddig legna­gyobbnak ismert bolygónknál. A Jupiter átmérője 140.300 kilométer, mig a nagyságra utána következő Satumul átmérője 118.800 kilométer. Milyen szerény ehhez a mé­rethez képest földünk, amelynek átmérője mind­össze 12.756 kilométer. A Jupiter tömege 309-szer nagyobb földünknél, az uj bolygó tömege tehát legalább négyszáz­szor olyan nagy, mint földünk tömege. Mivel az újonnan felfedezett bolygó a naprend­szer legkülsőbb bolygója, pályája tehát, a leg­nagyobb kerületű és ezért kreingéei ideje i-s a leghosszabb. Mig földünk 365 nap alatt keringi körül a napot, addig az Uranus egyszeri körül- kerimgése már 84 földi esztendő s a Neptunusnak 165 földi esztendőbe kerül, míg egyszer körül kering pályáján. Nem ismerjük az uj bolygó pályaelemeit az amerikai híradásból, valószínűleg még nincsenek is pontosan megállapítva, igy csak annyit mond­hatunk, hogy a transzneptuni keringés ideje legalább !ri- romszáz földi esztendőt tesz ki. Nem ismerjük a kilencedik bolygónak tengely körüli forgására, rotációjára vonatkozó adato­kat sem, azonban ezeket még az Uranu&ra és Neptunusra vonatkozólag sem tudták megálla­pítani Kiváncsiam várjuk a különböző csillagásza ti intézetek megfigyeléseit a kilencedik bolygóról. A tudományos szenzációknak korszakában bi­zonyos örömmel és megelégedettséggel állapít­hatjuk meg, hogy a mi generációnk volt abban a szerencsés helyzetben, hogy megérhette 1846 óta a legnagyobb csillagászati szenzációt, a naprendszer kilencedik bolygójának felfedezé­séi, Vécsey Zoltán dr. két falu népe kiközösített magából. Gyilkos fiáról azonban az, anyai ., szeretet, hangján emlékezett meg. Az anya kihallga­tása adaitt éles' összetűzés támadt Kászonyt-- dr. és az elnök között, aki nem akarta meg­engedni, hogy a védő magyar nyelven intéz­hessen hozzá kérdéseket. Kászonyi emiatt sememiségi panaszt jelentett be. A következő tanú Komjáti István, a vádlott öccse volt, aki elmondotta, hogy a tragédia lefolyásakor nem tartózkodott otthon. Annyit tudott mon­dani, hogy amikor hazaérkezett, apja már halott volt. Ö is izgága embernek jellemezte apját. Schuster János tizenlhatéves nagyidat legény a következő tanú, aki azt látta, hogy egy álló alak valami nyeles tárggyal üt egy földönfetrengő embert. Először azt hitte, hogy az öreg Komjáti gyil­kolta meg a fiát. Azonnal a (rendőrségre ro­hant, ahoi] elmondotta a látottakat. Csak ké­sőbb tudta meg, hogy nem a fiút ölték meg, hanem a fiú gyilkolta meg apjáf Lapunk zártakor a tárgyalás tart és Ítélet csak hol­nap estére várható. Fmeit a nyugati Pyreneitfok vidéké! fenyegető árvíz veszedelme Párás, március 14. Jelentettük tegnap, hogy a nyugati Pyreneusok vidékén újból árvizvesBedelem fenyegeti a lakosságot s a folyók vízállása olyan vehemens gyorsaság­gal nőtt, hogy a hatóságok a katasztrófától való félelmükben lázas sietséggel tették meg az óvintézkedéseket. Újabb jelentések szerint a vízállás az elmúlt órákban lényegesen csökkeni s ha az időjárásban nem áll be változás, úgy a veszedelem elmúlt a nyu­gati Pyreneusok lakosságának feje felől Az elöntött területekről ma reggel a víz kezdett visszafolyni a medrekbe és helyenként az ár esése félméteres sőt egy méternél is több. Az anyagi kár igy is jelentékeny, amelyet még növel a Bayonne-Pau-i vonalon történt vasúti szerencsétlenség. Az ár alámosta a töltést, aminek követ­keztében egy tehervonat kisiklott és a töl test körülhömpölygő vízbe zuhant. Emberéletben nem esett kár. Párig, március 14. A délfrancia árvizkőro- suítaJk javára indított gyűjtés eredménye ma elérte a 13 millió frankot. Borzalmas tüzkatasztrófa pusztított Mamiiéban — Ezer lakóház elhamvadt — Newyork, március 14. Manilla városában tegnap szörnyű pusztulást okozott a tűzvész. Az utcasorok egymásután lángbaborultak és minden emberi erő tehetetlennek bizonyult a tomboló elemekkel szemben. A tüzkatasztr ófa ezer lakóházat szenesitett meg, ötvenezer embert hajléktalanná tett. Egy ember életét vesztette, számosain megsebesülteik és több gyermek eltűnt A szelíd, jámbor Hu fejszével verte szét rabiátus apja fejét ~ A nagyidat véres családi dráma tótárgyatása —

Next

/
Oldalképek
Tartalom