Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)

1930-03-14 / 61. (2282.) szám

tpagmMag^ar-H!rlae> Í9BÖ máreras 14, péavfiete. Nyolc férfi és egy nő rohama a világ második legmagasabb hegycsúcsa ellen A Prágai Magyar Hírlap cikksorozata Dyhrenfurth Himálaja-expedicíojárői írja i VECSEY ZOALTN dr. A Himáiaja a fold legfiatalabb hegyrendszere — Alpok és Himalája — A hegyképzo erők — (2.) A Himáiaja hegyrendszerét természetes ala­pon tehát három részre lehet osztani: A keleti Himáiaja, amely a Brahmaputra forrásvidéké­től a Gangos legnagyobb mellékvizének, a Kusi-Arunnak medréig terjed, azután a közép­ső Himáiaja, amely az Árun szurdokvölgyétől a Satledzs foiyóig húzódik és amelynek vizei főleg a Gangest táplálják, végül a nyugati Hi­malája, amely a Satledzs völgyétől az Indus áttöréséig terjed, A keleti Himáiaja. Tibet, Bhu­tán és Sikkim államokhoz tartozik és Nepálnak csücske is kiterjed rá, mig a középső Himáiaja főleg Nepál állam területét alkotja, de vannak benne Tibethez és az angol határállamokhoz tartozó részek is, A nyugati Himáiaja Kasmír államban csaknem teljesen angol főhatóság alatt áll, Ázsiának leghatalmasabb vízválasztója azon­ban nem a Himáiaja, hanem a Hedin-hegység, amelynek tövéből az Indus és a Brahmaputra útjukra indulnak. Az Indus, Brahmaputra és Ganges gyűjti össze a Himálajanak minden vi­zét és ezt az óriási vízmennyiséget a folyók az Indiai Óceánba vezetik le. Ez a világ legmagasabb hegyrendszerének szinte mérhetetlen birodalma. Az öszehasonlitá? még szemléletesebbé teszi a méreteket Hasonlítsuk össze a Himáiaja. rendszerét Európa legismertebb hegyrendszerével, az Al­pokéval, amely Európának legtömegesebb és legmagasabb rendszere. Á Himáiaja gerincének és csucsainak magas j sága akkora, hogy az Alpok fölött szinte j még olyan Alpokat kellene elhelyezni, hogy! egyenlő legyen. A Himáiaja gerinceinek közepes magassága 5000—5500 méter között van, csúcsainak kö­zepes magassága még ezer méterrel fölülemel­kedik ezen a vonalon. Öt csúcsa van, amelyek meghaladják a 8000 métert, tehát olyan magasságba érnek, amelyet hegy­mászó ember idáig még nem hódított meg. Ti­zennyolc csúcsa emelkedik 7200 méternél ma­gasabbra. Milyen magas az Alpoknak legma­gasabb csúcsa, a fehér hegy, a Montblanc hó­ban szikrázó dómja? Mindössze 4810 méter. Ez Európának legnagyobb csúcsmagassága! Elég tekintélyes magasság, de még egy Montblancot kellene a tetejébe halmozni, hogy fölébe emel­kedjen a Csomo-lungmának. Az európai négy­ezermétereseket: a wallási és berni csúcsokat, az Ortlert, a Bernina jeges magaslatait, a Glocknert, a vad Dauphinét, az ötztali és a Silvrettra-alpokat mind meg kellene kettőzni, de az európai Himáiaja nem férne el az Alpok mostani talaján, két és félszer olyan széles te­rületet töltenének ki a hegytömegek, mint amelyen az Alpok most terjeszkednek és Her­kules oszlopaitól, a Gibraltár-szorostól az Arany Szarvig, Konstantinápolyig nyúlna el az európai Himáiaja. Gibraltártól Konstantinápo­lyig Montblancot Montblancra kellene halmoz­nunk, a mostaninál kétszerié hatalmasabb wal- lisi hegyóriásokat kellene egymás mellé ékel­nünk és még ezer meg ezer alacsonyabb ormot, csúcsot, gerincrecét, így tudnók fölépíteni a* európai Himálaját. Micsoda borzalmas erők feszíthették itt a föld kérgét, hogy ilven hegyóriást halmozhat­tak föl? Egy ősrégi indus monda elregéli, hogy Prad- sapati, amikor az eget és a földet megterem­tette, még élő lényeket is teremtett. Hegymar gasságu sziklákat szakított ki a föld kérgéből, szárnyakat adott rájuk és a szörnyetegeket mint szárnyas hegyeket a levegőbe hajította- Ezek azonban sok galibát okoztak és csillago­kat rántottak le. Ekkor Pradsapati önmagából megteremtette az embereket. Aggodalmaskod­va szálltak ezek alá az ingadozó földre. A ba­rátságos istenek azonban kegyesek voltak hoz­zájuk. Hálásan gondoltak az emberek az iste­nek sok kegyére és ajándékára és nagy volt az örömük, egyszerre azonban aláznhanó csil­lagok mögött a szárnyas szlklaszörnyetegek zúgva és bömbölve csapódtak a földhöz. Mennydörgésszerű robajjal csapódott minden egymáshoz és a föld borzalmasan ingott. A zörnyűségtől halálra rémülve, az emberek a földre estek és az istenek is elszálltak. Csupán Tndra isten, az erős, állott szilárdan a zűrza­varban. kezével elkapdosta a szárnyas ször­nyetegeket, kihúzta szárnyukat, főlhajitotta a 'evecőbe, hogy felhőként szállottak tova és az égi istenek játékszereivé váltak. A szárnyuktól megfosztott hegyóriások ne- '.ézke'en a főidre zuhantak, óriási terhfikkól horgonyt vertek a föld kérgén és most, mint égig tornyosuló magas hegyek védelmezik a eyön.ge mmbomok kiewny házát. Amint a gyér­nek anyjához, az ember szülőföldjéhez, a víz a tengerhez vemül, úgy esillnafe *i«M» a Há­nyák is, a felhők, a Himáiaja csúcsaihoz, ősz- szegyülnek körülötte, de nem tudnak hozzája tapadni, nem tudják kitépni a. föld kérgéből, amelybe beékelődött a hegyszörnyeteg. így maradt, ott a hindosztáni alföld fölött a Himáiaja- a vizekben gazdag, a felhők koszo- ruzta hegyóriás. Eddig az indus monda. A monda mintha megérezné azokat az ősi hatalmakat, amelyek mérhetetlen erőt fejtet­tek ki, amikor Magasázsia oziklaóriásait föl­halmozták. Nincsenek hatalmasabb tanuk a föld tüzből született erői mellett, minit földanya gyermekei: a hegyek. Igen, a föld — bármeny­nyire idős is legyen már —- mindig fiatal anyá­hoz hasonlít, amely kimeríthetetlen öserejével újból és újból életet szül. Olyan megrázkód­tatások között, amelyek az emberi értelem számára felfoghatatlanok, emelkedtek ki a hegységek a tengerekből és a föld mélységei­ből. Azután évmilliók száguldanak el, mint egy esztendő, amikor egy más helyen uj vajúdás fájdalma fogja el földanya testét, és egy uj őriáshegység nő ki belőle. Ilyen késői gyermeke földünknek a Hitná- íaja is, bár kissé különösnek tűnik föl a gon­dolat, hogy ez az óriás, földanyának ez a leghatalmasabb, legnvurgább gyereke, a leg­fiatalabb valamennyi hegyőriás között. De mégie meg lehet érteni ezt. Két nagy erő dolgozik ugyanis szakadatlanul a hegyek életében. Az egyik tevékenység az építő, a má­sik a pusztító, a lehordó. Amint emberek lesz­nek és pusztulnak, igy születnek és pusztulnak a hegységek is. Azok, amelyek a legrégibb geológiai korszakokban születtek, újból a föld felszínével váltak egyenlővé. Azután más, egy­kor hatalmas hegyóriások mélyen meghajlott, elkoptatott, lehordott hátukkal most szeren­csétlen nyomorékok, ha egykor deli ifjúságuk­ra gondolunk vissza. Mi lett például az egykor hatalmas öshegységből, amelyet a geológia va- riszkuszi rendszernek nevez, amelynek láncai kitöltötték egész nyugati és középső Európát s most csupán romjai vannak meg, a, német és a cseh középhegységek. 1900 méteres magas­sággal szerénykedik az óriáshegységben a Schneekopps. Csak a fiatalok legfíatalabbjaí néznek alá magas sziklahomlokukka! a mélységekbe, Ha a föld őstörténetének eseményeit az óra­kor tizenkettes lapjára szorítjuk, amelyen egy- egy őrakös több millió esztendőt jelent, úgy jogosan mondhatjuk, hogy a Himáiaja megszü­letése a tizenkettedik óra legutolsó percében következett be. Minden születés és pusztulás azelőtt történt. (Folytatjuk.) Egy öreg szablyávatszétvagdalta menyasszonyának édesapját — Szerelmi dráma a szenvedélyek infernójábél — Réeg, március .13. A welsá esfeüdtbiróeág tegnap egy gyillfkoseági ügyet tárgyalt, amelyhez hasonló csak kevés fordul ©lő a krimiinaááBBtáká'ban, A* elsőrendű vádlott Schafleitner Mihály toK, aki példátlan kegyetlenséggel gyilkolta meg kedvesé­nek, Gierbl Teréziának édesapját. Az ügyészség Gierbl Teréziát föübujtaasail vádolta és pedig a következő tényállás alapján: Schaiífeíít- ner szerelmes volt a szép Törésibe, a fiatalok meg­értették egymást és frigyükhöz már csak a szülői beleegyezés hiányzott A leány apja azonban semmiképpen sem akarta, hogy a fiatalok egybekeljenek, a házasságkötést huzta-halasstotta és minden igyekesetével azon volt, hogy azt megakadályozza. A leány unszolásaira vőlegénye eJhatáraaba, hogy a gyűlölt apát eltakarítja az útból és eltteszá Mb alól Egy éjszaka lesben állt revolverrel és egy öreg szabijával felszerelve Gierbl háza közelében. Egy bokor mögé húzódott és amikor éjféltájban Gierbl megjelent a ház előtt revolverével rálőtt A go­lyó földreteritette a mit sem sejtő embert, mire támadója karddal a kezében reirohant és össze- vissm kaszabolta. Az orvosok későbben ötven kardvágást számoltak meg a meggyilkolt ember testén. A rendőrséget, az eltörött szablyának egy darabja vezette nyomra és igy került a sor a gyil­kos letartóztatására, A főtárgyalásan kitűnt, hogy a meggyülkoftt Gierbl állandóan szerelmével üldözte saját leányát és két­szer is erőeaaikoskodmii próbált. A leány ssembeszállt édesapjával, aki erre bosz- sznból mindent elkövetett, hogy a fiatalok házas­ságát megakadályozza. A gyilkos fiatalember a fötárgyaMson elmondta, hogy a leány gyakran zokogva jött hozzá és keser­ves szóvál panaszolta apja brutális 'bánásmódját. Csak lassan érlelődött meg benne az a szándék, hogy kiragadja menyasszonyát a bestiális, apa ke­zei közül, ha máéiképp nem megy. akkor gyilkosság árán. Az elnök megkérdezte a másodrendű vádlottól, Gierbl Teréziáitól, hogy helyesélte-e vőlegénye tet­tét, a gyilkosságot. „Igen, helyesnek találtam, nem volt más mód, hogy megszabaduljunk tőle“ — hangzott a leány válasza. A bíróság Schaifteitner Mihályt tíz évi súlyos bör­tönre, menyasszonyát pedig tíz havi fogházra Ítélte. Meghall Fráter Loránd, az ismert dalköltő, a Száz szál gyertya és a Tele van a város akáclavirággat népszerű szerzője Budapest, március 18. (Budapesti saer- kesztőségűník teleiomjelentéee.) Fráter Lo­ránd volt huszárkapitány, a* ismert dalköltő tegnap este 10 órakor 58 érés koriban a Pajur -*Anaiórinmban meghalt. Fráter Loránd öt nappal ezelőtt mamdiula- gyull adásiban megbetegedett. Betegsége egy­re súlyosbodott, őzért kezelőorvosai tegnap miüitiétet hajtottak végre rajta. A műtét után erős vérzés állott be, mire szanatóriumiba szállították. Abban a púi tanaiban. amikor Fráter Lo~ ránd átlépte a Pajor-szanatórium kapuját, fel kiáll tutit: Jaj, megfulladok, és azután eszméletlenül esett össze. Azonnal gégio- metwzést alkalmaztak rajta, azonban ez már nem segített és a népszerű dalköltő nemsokára, meghalt. Holt testét szülőfalujába, a bihanmegyei Ér- se.mlyémbe szállítják és a családi sirboillban temetik el. Fráter Loránd 1872-ben született a bihar- megyei Ersemlyténben. Katonai pályáira ké­szült, el is végesbe a Ludovika Akadémiát és 1 mm* houjvédtoad^ ke­rüli. 1906-ban kapitányi rangban nyugdíjba vomdk 1910-ben politikáinál kezdett foglalkozni, a székelyhídi kerületben meg is választották képviselőnek a Jn&th-párt programjával. A háború alatt frontszolgálatra vonult be. Az összeomlás után szülőfalujába vonult vissza gazdálkodni, ahonnan csak a legutóbbi években mozdult ki. Budapesten adott né­hány koncertet, majd amerikai turnéra ment, amely óriási sikerrel járt. Fráter Loránd dalai óriási népszerűségre lettek szert és azokat mindenki ismerte. Legszebb dalai: Tele van a város akácfa- virággal, Száz szál gyertya, Rácsos kapu, rácsos ablak, őszi rózsa, fehér őszi rózsa, ZiniboTi-zombori szép asszony, Ha még egyszer gyermek tudnék lenni stb. Fráter Loránd nemcsak dalköltö, hanem nagysze­rű baritonista és kiváló hegedűs volt, aki a hangversenyeken dalait maga énekelte és maga kísérte hegedűn. Fráter Loránd népszerűségére jellemző, hogy néhány évvel ezelőtt operettet irtaik róla MóUÜK kajmitány mmimoL Pii?#?iss a barátság a utast üoraiánypártok kőzett Prága, március 13. A kormányban ülő két német párt között nem a legjobb viszony urai- ködük, amür-e igen jellemző a tegnapi eset A parlamentii német iskolabizottság ugyanis teg­nap összeült, hogy megiválassza, uj eki'ökét mert az eddigi elnök, Czech dr- mint minisz­ter, ezt a tisztséget nem gyakorolhatja. A vá­lasztáson a. német polgári párok Hodiua né­met agrárpárti képviselőt jelölték, a szociál­demokraták viszont párthivüket, Hellor sze­nátort. Miután szavazattöbbséggel Hódúiét vá- lasztiotiták meg, a német szociá'Idemokraták ki­vonultak. a teremből s a további tárgyaláso­kon nem vettek részt. T§rw®i»tOTiie! i kiSMiri logoit uj siabáíyozására Prága, március 13. Megírta a P M. H., hogy a parlamentiben .megalakult a cseh-német- sz’ovák papi törvényhozók kluibja. Az uj klub legfontosabb munkaprogramja a kegyúri kér­dés rendezése. Nősek dr- volt miniszter már kidolgozott egy törvénytervezetet, amely en­nek a kérdésnek a szabályozását célozza. A végleges rendezést most ez a papi kollégium fogja előkészíteni, mert a kegyúri, kérdés nemcsak a papi állások betöltésére vonatko­zik, hanem a katolikus kegyúri templomok és templomi emlékművek föntartására is. Az uj tömény annál inkább szükséges, mert az uj egyház] ogi kódex az újonnan fölállított plé­bániáknál már nem ismeri el a kegyúri intéz­ményt. A most tervbevett törvény célja tehát az, hogy a kegyúri kérdést Csehszlovákiában összhangba hozza az uj kódex-szel. A törekvés arra irányul, hogy úgynevezett egyházi alapo­kat létesítsenek, amelyek minden egyes egy­házmegyében átvennék az eddigi kegyúri jo­gokat. és kötelezettségeket. A kegyúri jogot a földreform is károsan befolyásolta. A kérdés már csak azért is aktuális, mert számos temp­lom, kápolna és müíörténelmi emlékmű a ja= vitásokra szükséges pénzhiány miatt nagyon' 'rongált állapotban van. A papi törvényhozók klubja célszerűnek tartaná, ha a kegyúri kér­dést a jelenlegi koalíció révén, tehát a szocia­lista pártok hozzájárulásával lehetne közmeg­elégedésre megoldani. UJaísh összeesküvés a Mánia-kormány ellen Bukarest, március 13. A központi sziguraneáti az éjszaka folyamán több előállítás és letartózta­tás törtépt. A letartóztatások okáról a sziguranca minden közlemény kiadását megtagadta, azonban a beavatottak tudni vélik, hogy újabb, a kor­mány tagjai ellen irányuló összeesküvésről van szó. Két letartóztatás Kassán áüatvágaiási igazolványokkal való szélhámosság miatt Kassa, március 13. (Kassai szerkesztőé egünk teleionjelentése). Furfangos csalókat sikerült teg­nap ártalmatlanná tenni a rendőrségnek. A csa­lásokat a tettesek az állatvágatási igazolványok­kal követték el, amivel több ezer korona kárt okoztok zz államnak. A csalásra úgy jöttek rá, hogy Müller Jakab kassal mészáros tegnap kilenc da­rab levágott borjut hozott be a kassal husviza- gáló hivatalhoz megvizsgálás végett, amihez két darab vágatáéi igazolványt mutatott fel. Az egyik vágatáéi igazolvány öt darab borjú­ra volt kiállítva, a másik igazolvány szintén öt darabra, az ötös szám azonban ezen az igazolványon négyesre volt kijavítva. Az igazolványt március 7-iki dátummal a ka.-sa- mindszenti busvizegáló hivatal állította ki. A kas­sai husviasgáló hivatal egyik hivatalnokának gya­núé volt az igazolvány, utána, járt a dolognak és megállapította, hogy a kaeeamindszenti hivatal csak öt borjú levágat ására szóló engedélyt adott, Müller Jakab azonban fölhasznált egy régi vá­gatáéi Igazolványt Is, amelyre az adóhivatal annakidején már rávezette az előirt vágatáéi illeték lefizetését. A további vizsgálat azt is megállapította, hogy Müller Jakab összejátszott Lukács Józseffel, a kassamindszentl husvizsgáló hivatal vezetőjével, aki tudomásul birt Müller manipulációiról. A kassai husvizsgáló hivatal följelentést tett a rendőrségen Müller Jakab cs Lukács József el­len, akiket letartóztattak es beszáUibottak a kassai ügyészség fogházába. Lukács József ellen hivatalos hatalommal való visszaélés, sikkasztás és csalás, Müller Jakab ellen pedig sikkasztás cs csalás elmén folyik az eljárás. A rendőrség még tovább nyomoz ez ügyben, mivel alapos :i. gyanú, hogy Lukács és Műkor hosszabb ideje Űzték bűnös manipulációjukat, amivel jelen­tékeny kárt okoatak u áJiaomisk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom