Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)

1930-03-13 / 60. (2281.) szám

♦ 10 1930 március 13, esut&rtSk* . KftZiSÍAZDAiSaLG^. I szövetkezeti kérdés és a gazdatársadalom Irta: JAROSS ANDOR Az alábbi cikk tulajdonképpen elő­adásnak készült, melyet március 9-én az érsekujvári szövetkezeti propagan- dagyülésen olvastak föl, de értékes szempontjáéra való tekintettel alább teljes terjedelmében közöljük. A világháborút követe összeomlás, amely a köz­ponti hatalmak országaiban megrázkódtatta az egész közéletet és hatása alól nem vonhatta ki magát sem az egyedülálló, eetm a szervezetten élő gazdasági egyed, alapjaiban ingatta meg a régi magyar állam serdülő, a jövőben nagy hivatásira ezánit szövetkezett mozgalmát. Máról-holnapra nagy, megdönthetetlennek hitt erkölcsi és anyagi értékek vesztek el a foradailmaik mocsarában s igy nem lehet csodálkozni azon, hogy a szövetkezeti eszme is defektust szenvedett. Ez a defektus azonban nem lényegbeli, hanem tisztám technikai okokból falcad és i0y joggal hivat­kozhatunk arra, hogy a szövetkezett mozgalom nincs eltemetve, hanem csak érvényesülési lehető­sége időbelileg tolódott el. Ismeretes, hogy a régi magyar állam szövetkezeti hálózata erősen centrális jellegű volt, s a központok Budapesten voltak. Már most el lehet képzelni, hogy az uj határ- rendezés, mely sztovenszkói szövetkezeteinket egyszerűé*', lemetszette a központról és az uj tör­vényalkotás. lehetetlenné tette a Budapesttel való összeköttetés, vagy pénzügyi elszámolás lehető­ségét. szövetkezeteinket nagyrészt a tönk szélére sodorta. Úgyszólván kivétel nélkül igy jártak a mezőgaz­dasági szövetkezetek, melyek a régi vámmegyei gazdasági egyesületek támogatása alatt létesültek, így jártak a hitelszövetkezetek és részben a köz­ségi fogyasztási és értékesítő szövetkezetek is. Ez utóbbiak élték még át a legkönnyebben a válságos időket, mert üzletkörük nem terjedt nagy körre és a megalakult Ustredné Druzstvo révén csak­hamar bizonyos legalitáshoz is juttotak. Körülbelül tíz évnek kellett eltelni amíg némi­leg nyugodtabb idők és a konszolidál® viszonyok Szlovenszkó társadalmának érdeklődődét ismét a szövetkezett kérdés fele terelték, és néhány sike­rült szövetkezett vállalkozás révén a gazdajtársada- lom figyelme is eme gazdasági szervezet felé kezd újból fordulni. Ennek szerény véleményem szerint kettős oka van.. Az egyik bizonyos kulturfejlődés eredménye, a másik pedig a megromlott gazdasági helyzet, mely minden mezőgazdát arra késztet, hogy keresse az utat miként lehetne a mai súlyos az egyes magánháztartását megingató viszonyok között stabilitását megőriznie, s miiként lehetne a rá nézve csak kedvezőtlen árai révén ismert ke­reskedelemre is befolyását kiterjesztenie. Ilyen körülmények között jutottunk el oda. hogy ma (ha szabad merészet mondanom) a szövetkezeti mozgatom bizonyosíoku reneszánszát kezdi élni. Természetesen ezt csak epeciell Szlovén szkóra vonatkoztatva mondom, mert viszonyítva a külföld s a történelmi országok szövetkezeti életéhez mi még a gyermekcipőit sem huatuk fel. Méltoztassanak megengedni, hogy történelmi fej­tegetések és mesterséges történetek helyett azzal foglalkozzam (mert mindenképpen aktuális szeret­nék maradni), hogy mennyiben bir tényleg fontos­sággal a szövetkezett mozgatom a mostani időben mikor a tavaszi vetés előtt nem tudja a gazda mit vessen, mert a mu évben csalódott a búzáiban, csalódott a rozsban, csalódott az árpában, a zabban, a kukoricában, a cukorrépában, a burgonyáiban, csalódott minden takarmányfélében s végül csaló­dott a sokaik által mentsvárnak hitt dohányban is. Röviden, — ma nem lehet olyan terményt meg­nevezni, melynek termelése csak bizonyosíoku kalkulációval is módot nyújtana. ■ Élni pedig mégis kell, sőt adót is kell fizetni, sőt a kereskedők is azért vannak, hogy tőlük az árukat mi gazdáik megvegyük, mert hisz annyi — meg annyi ember (spekulál a gazda a mi pénzünkre. Most pedig aztán hi'gyje el már mindenki, hogy az egyszer nem eiimplex gazdapanaez az, mely jó búzatermés esetén a rossz burgonyatermésre, jó burgonyatermés ese­tén a rossz bükkönytermésre hivatkozik. Mert egyszerű a felelet. Nekünk mindenből jó termé­sünk volt, de amit termeltünk nem ér semmit, eladni nem tudunk, ott vagyunk a búzánkkal, a rozsunkkal mint aki a Saharában homokot, vagy a tengeren sósvizet akarna árulni. Most pedig még a szövetkezetekre is mi adjunk pénzt, mert a szövetkezetek ás csak alaptőkével bírnak létre­jönni és csak kellő forgótőkével tudják hivatásukat betölteni. Ha a gazdasági és a speciális mezőgazdasági vál ­ságot tanulmányozzuk látjuk, hogy annak kirívó oka nem éppen az alacsony ternaényárak, hanem az a diszpari'tás, amely ipari ■ szükségleti cikk'és an­nak ára, valamint a terményár között mutatkozik. A kereskedelem, mely az ipari cikkeket értékesíti, azokat úgyszólván váitozallian áron tartja piacon, óimig / a mezőgazdasági piodirklumök nagyrészt 50 60%-os áresést mulatnak. Az ipar és keres­kedelem tehát nem alkalmazkodik az élelmiszerek árviszonyéihoz <te igy : mai helyzeten a mező- gazdaság lényegesen veszít, elleniben m ipar és ipari cikkeket forgató kereskedelem nyer. A mezőgazdának tehát célul kell kUtüznáe a köz­gazdaság életéiben úgy elhelyezkedni, hogy némileg függetlenítse magáit a mezőgazdasági oilkkek érték- csökkenésekor beálló veszteseégtőL Ezt pedig úgy érheti el, ha belekapcsolódik az értékesítés üzlet­körébe, azaz igyekszik réezlvenná azon cikkek eladásánál, melyekre neki a gazdának szüksége van, másrészt igyekszik belekapcsolódni saját ter- melvényei értékesítésébe. vagyis igyekszik az agrárpiacra hatást gyakorolni. A gazdának egyben kereskedőnek is kell lennie. Ez ugyan nem uj megállapítás, mert a mai gazdálkodás rendszere a gazdától ezt úgyis m gkivámja, de kereskedőnek kell lennie a tekintetben is, hogy az általa szük­ségelt cikkek beszerzésénél, vak'"int az általa eladandó agrárcikkek értékesítésénél a piacra nyomást tudjon gyakorolni. Ezen három dimenzió­ja! tevékenység a termelő, a vásárló és értékesítő révén a mezőgazda imgerenciája a közgazdasági életre hatékonyabbá válik. Az eddigi gyakorlat és külföldi példák azt bizonyítják, hogy a mezőgazda ezen tevékenységét (melyet az egyes kellő tájéko­zottsággal! elvégezni úgy eem budinak) legcélszerűb­ben a szövetkezeti formában tudja kifejteni. Ma amikor az iparvállalatok, gyárak nagy kar­tellekbe, érdekszövetségekbe tömörülnek és ennek révén eleve egységesítik és megszervezik az álta­luk forgalomba hozott cikkek kereskedelmét és ezzel az amúgy is előnyben részesült' ipart szinte megtámadhatatlan védelmi pozícióba juttatják, természetes kötelessége a mezőgazdának önmagá­val és osztályával szemben, hogy módot keressen arra miként tudna gazdajtársadaiimi és üzleti szer­vezet révén ellensúlyt teremteni, mely egységes fellépésével a kartellek egyoldalú tevékenységét mérsékelné. így adja a szövetkezeti mozgalom szükségessé­gét egyrészt a leromlott mezőgazdasági helyzet, másrészt az ipari élet kartellekbe tömörült egy­sége. A szövetkezett mozgalom első hatása mindenütt — legyem az falusi fogyasztási és érté­kesítő szövetkezet, vagy valamely városi centrum­ban megalakult mezőgazdasági szövetkezet — a kereskedő osztály sokszor szenvedélyes támadása, mely mindenáron üzletileg akarja a mozgalmat le­törni. Másodük közvetlen hatása az árak esése a meginduló verseny miatt, s. harmadik pedig bizo­nyos üzleti morál óletrekeltése, mert a forgatom most már egy szövetkezeti üzlet utján bizonyos ellenőrzés alá kerül Már esne közvetlen hatások végett is érdemes egy ilyen mozgalmait feükarotod. A helyesen, feíkáisme rétesén vezetett szövetkezet kellő tőkeerővel később képessé válik a nagyoöb- szabásu feladatok elvégzésére igy a gazdák által szükségelt cükkek együttes nagybani megszerzése a gazdák által eladandó áruk együttes értékesítése, áruhitel nyújtása és ennek révén kedvezőbb ár­viszonyok melletti eladás lehetősége ebb..., Na­gyon természetes, hegy valamely szövetkezet akkor válik alkalmassá ezexi feladatok elvégzésére, ha megalakulásakor kellő alaptőkével rendelkezik, azaz a gazdatáirsadalox i nem riad vissza kellő mennyiségű üzletrész jegyzésétől s igy módot ad arra, hogy a szövetkezel szilárd bázison áldva in­dulhat neki az üzleti életnek, mert ne felejtsük él, egy szövetkezet úgy fogja tudni betölteni célját, ha üzleti tevékenysége révén keresni tud és mellett még tagjait az olcsóbb vásárolhatás előnyében is részesíti, ehhez pedig először pénz, szolid igazgatás és becsületes vezető kell. Sok szövetkezet diszkre- ditáliba máT az eszmét azzal, hogy koldusszegényen indult az üzletek vadászmezejére, azután eladóso­dott, vagy kevésbé képzett és tehetségtelen és mo­rál nélküli ember kezére került e a vége egy szomorú felszámolás volt, amikor tagjai megfogad­ták, hogy soha többé őket szövetkezet be nem csapja, mert nem lesznek bolondok üzletrészt je­gyezni. Pedig itt eem a v. .óvetkezet csapta be eze­ket a jogosan felháborodott embereket, hanem először a fösvénység, másodszor pedig a vezető, aki vagy olyan feladatot vállalt, melyhez nem ér­tett, vagy nagyon is értett ée csúnyán visszaélt a tagok bizalmával. A most jövő évtizedek — ha megadatik a világ­nak hogy, még sokáig élvezheti a bókét — úgy vélem, hatalmas szervezeti tevékenységet fognak hozni. A modem ember haladni vágyása és törek­vése a tökéletesebb, a jobb után magával fogja hozni azt, hogy érdekcsoportok, foglalkozási osztá­lyok gigantikus szervezetekbe fognak tömörülni, amelyeknek célja az ökonomikusabb termelés, az üzletszerűbb értékesítés és a fogyasztó piac meg- organizáláea lesz. A ma embere má- hajlik a szer­vezeti élet felé ée a nvugarti vezető kultumópek- nél már láthatók a szervezeti életnek magasabb fokú megnyilvánulásai. Nyilvánvaló, hogy ebben a szervezett életrendbe legnehezebben fog beleiltoszr kedmd a föld legezaJbadabbnak tartott embere: a földműves, a mezőgazda. Ma is a legnehezebb feladat a gazdák igazi meg­szervezése. A történetem, a haladó.- azonban nem ismer megállást s ma talán azért oly mostoha hoz­zánk a sors, azért sújt mindkét kezével a porig, hogy onnan felkelve meglássuk, hogy jövőnket mily eszközökkel építsük s hagyjuk « porban a válaszfalaikat emelő visszavonást, a kicsinyes fukarkodást és eszmékben megtisztulva, munka­készségben növekedve, állhassunk oda ahol a jövő épületének tégláit oszte itják. Úgy hiszem, hogy a szövet ©kezetek íb ilyen téglái a jővő épületének; vegyül őket kézbe míg mások a maguk házába be nem falazzák. Kialakultak a budapesti mezőgazdasági kiállítás keretei Budapest, március 12. (Budapesti szerkesz­tőségünktől.) Megjelentek már a pesti uooá- kon és faluszerte az országos mezőgazdasági kiállítás előhírnökeként a jól ismert művészi „bikafejes“ plakátok. Alig egy hét választ csak el a kiállítás megnyitásától, amikor a vi­déki érdeklődők tízezrei és a külföldi látoga­tók ezrei uj száneket fognak hozni Budapest világvárosi forgalmába. A kiállítás irodáiban és kint a tenyészállatvásártelepen már hetek óta folyik szüntelenül a munka, hogy az óv- ről-évre bővülő kiállítás keretei méltók, legye­nek az általánosan megnyilvánuló nagy ér­deklődésre. Elkészült már az uj, hatalmas méretű ven­déglő is, amely a kiállítás egész napos láto­gatóinak meg fogja könnyíteni az ebédelés gondjait és áll már a halászati pavillon, amelyben az ez érben először szereplő rendkívül érdekes és látványos halászati kiállítás nyer majd elhelyezést. A tavaly épült lóistálló tetején létesült ké­nyelmes vasbetontribünről a kiállitás látoga­tói nap-nap mellett változatos programú lo­vasmutatványokban és fogatelőhajtásokban gyönyörködhetnek majd, amelyekhez a díja­zott állatok elővezetése fog csatlakozni. A tenyészállatkiállitás anyaga gazdagságá­val még a múlt év hatalmas kereteit is meg­haladja. A végleg lezárt bejelentések szerint 210 ló, 760 szarvasmarha, 670 juh, 1020 ser­tés és mintegy 1500 baromfi kerül bemuta­tásra és nagyrészt eladásra. Ezek a számok nemcsak elérik, hanem a legtöbb csoportban meg is haladják a kontinensen legnagyobb ke­retű német birodalmi mezőgazdasági kiállí­tások állatfelhajtását. Az ismert nevű jeles tenyészeteken kívül ez évben jelentős szám­ban fognak szerepelni egyes vidékek népies állattenyésztésének gondosan összeválogatott kollekciói is. A tenyészállatkiállitás mellett a többi kiál­lítási csoportok is jelentős fejlődést mutat­nak az elmúlt évekhez képest A tejgazda­sági, vetőmag- és termény-, szakoktatási ée kisérlefügyi, háziipari, dohány- és erdészeti kiállítás jól ismert és e* idén jelentősen bővült keretei mellett az élelmiszerkiállitás most külön pavillonhan önálló elhelyezést nyer ée bemutatja a finom hentes- és hns- áruipar, a hús-, gyümölcs- ée főzelékkon- zerv-ipar, a malom- és cukoripar termékeit. A mellette levő pavillon bizonnyal egyik leglátogatottabb része lesz a kiállításnak, mert itt borkóstolóval egybekötve mutatják be a borászati és szőlészeti kiállítást. Ér­deklődésre tarthat számot a mezőgazdasági exportintézet, az Országos Mezőgazdasági Kamara, a vármegyei gazdasági egyesüle­tek, állattenyésztő szervezetek és szövetkezeti köz­pontok működését feltüntető pavillon ie. Végül meg kell emlékezni a nagysikerűnek ígérkező mezőgazdasági gép- és eszközkiálli- tásról is, amely a nagyhírű magyar mezőgaz­dasági gépipart és a külföldi gyárak képvi­seleteit fogja nemes vetélkedésre szólítani. A március 20-tól 25-ig megtekinthető szám­talan látványosságot és hasznos tanulságot ígérő kiállítás iránt általánosan megnyilvá­nuló nagy érdeklődést az 50 százalékos kedvezményes utazásra jo­gosító igazolványok igen nagyméretű igénylése is jelzi. A rende­zőbizottság (Budapest, IX., Köztelek uoca 8.) március 23-ig még küld a jelentkezőknek ked- veizményes utalásra jogosító vasúti igazolvá­nyokat. A külföldi látogatóknak számos ked­vezményt biztositó kiállítási igazolványokat a kiállítás külföldi képviseleteinél és a menet­jegyirodákban lehet megszerezni. Elszálláso­lás céljából az érdeklődők forduljanak Buda­pest Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatalá­hoz, (Budaipest, IV., Deák Ferenc uoca 2.) 35.8 millió pengővel csökkent a magyar bankjegyforgalom. Budapestről jelentik: A Magyar Nemzeti Bank bankjegyforgalma a március 7-dki kimutatás szerint a február 28-iki állománnyal szemben 35.8 millió pen­gővel csökkent. E csökkenést előidézték a zsiróbefizetések. valamint a váltótárcaállo­mány és ér ok észlet apadása. Az állami szám­lákra 15.9 millió pengő folyt be, ellenben egyéb számlákról 4.7 millió pengő folyósitta- tott, úgy hogy végeredményben a zsiróköve- telósek összege 11.2 millió pengővel növeke­dett. A váltóesedékességek összege a váltó- benyújtások összegét 14 és fél millió pengő­vel haladta meg. Az érckészletben kimutatott wmmm PlMCTCHI CMKOttKA-KÓHÖGÉS ES RtXEDTSÉG-El UMj devizaállomány 9.1 millió pengővel csök­kent. Az „Egyéb követelések4* 1 millió, az „Egyéb tartozások44 pedig 0,2 millió pengő apadást mutatnak fel. Közvetlen vasúti tarifa Csehszlovákia és Románia között. A csehszlovák és román vas- utigazgatás küldöttségei Prágában most tár­gyalnak a közvetlen tarifák életbeléptetése tárgyában. A tárgyalásokon a lengyel és a német vasutigazgatás küldöttségei is részt- vettek s igy nincs kizárva, hogy a közvetlen német—csehszlovák—román, illetve csehszlo­vák—lengyel—román tarifákat is elkészítik. — Szomorú, hogy Berlin—Bukarest reláció­ban is lesznek már közvetlen tarifák, ellen­ben Prágának Szlovenszkó egyes vasúti állo­másaihoz való viszonylatában három-négysze- res tarifaátszámitás van. Mikor teremt reixrt* a csehszlovák kormány a belföldi tarifák kér­désében? Sürgős felhívás! A mintavásár vezetősége ismé­telten felkéri Prága lakosságát, hogy Lehetőleg saá- mos tiszta privátszoba ciánét közöljék minél előbb a prágai mántavásáT lakáshivatalán ál, Prága I., Sta- roméstské nám., városháza, miután a hotelszobák elsősorban a Prágában nehezen tájékozódó külföldi látogatók részére lesznek rezerválva. Hogy semmi nehézségbe ne ütközzön a mimtavásár látogat óinak az elhelyezése, szükséges, hogy szabad szobák áll­janak a m inta vásár-vezetőség rendelkezésére. Fogyasztói és munkakamarákat létesítenek? A közellátásügyi minisztérium egy törvény- javaslatot dolgozott ki a fogyasztói és mun­káskamarákról. A javaslat szerint az alkal­mazottak egyes kategóriáinak a kamarákon belül önálló osztályaik volnának. A javaslat tárgyalása pillanatnyilag holtponton van, mert az alkalmazottak szervezetei nem tud­tak még egységes állást elfoglalni abban a kérdésben, hogy a fogyasztói- és munkáska­marák egy vagy két szervezetet alkossanak-e. A magánálkaimazottak szövetsége emellett azt is követeli, hogy külön magánalkalmazotti kamarákat létesítsenek, ha a munkáskamarák felállítására egyáltalán szükség van. A kér­dés rendezését az éppen említett körülmé­nyek erősen hátráltatják. Ritka budapesti látogatók a mintavásáron. E h<5 4-én meglátogatta á mámba vásár palotáit Budapest város képviselete, kük Lipcsébe utaztak, a kereske­delmi és iparkamara tagjai, valamint a budapesti nemzetközi mintavásár képviselői. A Vértesi tanács vezetése alatt számos küldöttség látogatta - meg a mintevásár vezérigazgatója helyettesének, dr. Framz Zizka kíséretében a prágai miratavásér-palo- tát, M ige® figyelmes és beható magyarázatokkal 6znnezbe, a mimtavásár rendezését is megmagyaráz­ta. A mimtavásár palotái mindenkinek tetszettek. ÉRTÉKTŐZSDE Javult a prágai értéktőzsde Prága, március 12. A mai tőzsdenyitáskor stagnált az üzlet, bár az alapirányzat a rész­vénypiacon barátságosan alakult. A konter- min fedezéseket eszközölt, úgyhogy a ku- liszban is javultak az értékek. Ezzel szem­ben a beruházási piacon gyöngébb volt az irányzat, miután az a hir járta, hogy a Nem­zeti Bank a közeljövőben diszkontleszájlitás- ra készül. Ez a hir a részvénypiacon szilár­duló irányzatra vezetett, úgyhogy az utótőzs­dén csaknem az összes részvények 10—20 fillérrel emelkedtek. Nagyobbáránvu kötése­ket eszközöltek a jutaléküzletben áprilisra és májusra. Az ipari piacon a Schöller 30, Berg és Hiitten, valamint Budweisl Sör, Északi Vasút haszonélvezet 15, Brosche 20, Északi Vasút és Prágai Vas 10, Cseh Cukor 7, Svetovar, Chamotte, Hengermű és Cseh Kereskedelmi 5, Prager Dux 4, Aussivi Vegyi és Alpine 3, Horvát Cukor és Skoda 2 koro­nával emelkedtek. A Kolini Szesz 35. Prágai Malmok 20, S er 10, Königshofi 5. Kosma- nos 4, Nestomitzi és Ringhoffer 3, Solo, Nvu- gatcseh Szén, Rézmüvek és Inwald 2 koro­nával estek. — A bankpiacon a Zsivno 1 ko­ronával emelkedett, mig%a Cseh Union és Osztrák Hitel 1 koronával esett. A beruhá­zási piacon az 5 százalékos államkölcsön 15 fillérrel emelkedett, egyéb áru gyöngült. ÜJLLTEHBERQEB Gyártelepei!: Budapest - KoSice PieStany FEST - TISZTIT NOS Központi üzem cime: é Haltenberger Festögyár, Kosice 2. Jt |M? Bratl TTTT I i.»wi Negnyilt „MIISIKA” Szigeti zongorakésziiö és hangoló songora raktára, Í BratlsIava, Grőssling ucca SO. Raktáron csak vllágmárkás zongorák és planínók. Eladás eredeti gyári áron, kis havi rássletre Is. Kérjen díjmentes árajánlatot. Hangolás* Javítás — vidéken Is — Jutányosán* garanciával.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom