Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)

1930-03-13 / 60. (2281.) szám

8 1930 m&rmn 13, eefitSifSk. Tetzner könyvkereskedő beváltotta, hogyan égette meg elevenen ven­dégét az autóban Felesége tanácsára egy szegény csavargó élete árán akarta megszerezni a 300,000 márkás biztosítást liégensburg, március 12. Tetzner lipcsei könyvkereskedő, akit azzal gyanúsítanak, hogy néhány hónappal ezelőtt meggyilkolt egy csavargót és autószeren­csétlenséget szimulált, hogy feleségének se­gítségével felvehessen 200.000 márka biz­tosítási összeget, ma délelőtt töredelmes beismerő vallomást tett a vizsgálóbíró előtt. Elmondta, hogy Lipcse és Hof között talál­kozott a vándorlegénnyel. Odaszólt, neki, nem akar-e megtakarítani egy nagy utat s a ko­csijába hívta. A csavargó hátraült, ő a kor­mánynál foglalt helyet, úgy hajtott tovább az autóval s mikor egy idő imiulva elérkezettnek látta az alkalmat, felkapta a benzines kannát és leöntötte vele az utasát. Mielőtt a szerencsétlen ember védekezhetett volna, ő egy egész doboz gyufát meggyujtott és rá­dobta a csavargó benzinnel leöntött ruhá­jára. Hiába próbálta a szerencsétlen magáról le­vetni az égő ruhát, kínjában nem tudta meg­tenni és az autótulajdonos sziemeláttára elevenen meg­égett. Vallomása további során előadta a bűnös könyvkereskedő, hogy mikor a csavargó már alig mozdult, nekd- inditoíta az autót az ároknak, ö pedig ki­ugrott a kocsiból. Az autó az árokba zuihant, benzin tartálya felrobbant és meggyulladt, úgy hogy az egész kocsi elpusztult. Biztosra vette, hogy min­denki azt fogja hinni, hogy ő égett meg a kocsiban, mert. az autón sértetlenül maradt a fémtábVa, rajta a kocsiszám és a Teízner név, sőt raj­ta volt az is, hogy a kocsi Lipcséből való. Azzal védekezik a .gyilkos könyvkereskedő, hogy feleségének fellbujtására cselekedett és az egész ördögi terv feleségének agyában született meg. Az* asszony szintén, le van tartóztatva, Tetz- nert, mint emlékezetes, Franciaországban fogták el. MILYEN IDŐ VÁRHATÓ rAf északi depresszió nyúlványai Csehszlovákiába! és Magyarországon kiadás csapadékot idéztek elő amely SsloTonszkón hóesésbon nyilvánult meg. A hűvös levegő áramlása észak felől még tart, úgy­hogy a szeszélyes időjárással továbbra is számolni kell A hőmérséklet maximuma Alsószlatinán 11, a minimum a Schneekoppén —11. Legnagyobb csapa­dékot Trenesénteplicből 19 mm.-rel jelentették. — Időprognózis: Változékony, helyenként kevés csa­padékkal, meglehetős hűvös északi szél Üde és ifjú airoeziu boldoggá tesz és vagyont ér. Ezt elérheti minden hölgy, ha a Juno krémet rend­szeresen használja. A szeplős, — bsztáltafem arc a Juno krém használata után üde és bízta lesz. Ára Kő. 10.—. Hozzávaló szappan Ke. 6.—. Hozzávaló púder Ké. 8.—. Kapható Ftí'ttner Jenő dr. gyógy­szertárában, Bafieká Bystrica. Posta fiók 80. — öngyilkos aggastyán. Tiszolcról jelentik: Csipka PáJ. hetvenötéves ti szólói aggastyán az elmúlt éjszaka egy utszéli cseresznyefára felakasztotta magát s mire hozzátartozói rá­akadtak, már nem volt benne élet. Tettére betegeskedése miatti elkeseredése vitte. Az ügyészség mellőzte a boncolást. XX SZÉKELY HENRIK MÜBÜT0RGYÁ- RA, POZSONY, GRÖSSLING ü. 50, — Amikor a védő azzal érvel, hogy véden­ce nem épelméjű, mert a kommün alatt rá­lőtt Kun Bélára. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: Mintegy egy évvel ezelőtt három vakmerő bandita revolveres rablótámadást követett el a Horánszky uccában, ahol egy özvegyasszony lakását teljesen kifosztották. A törvényszék a rablótámadás tetteseit, Vámos Jenőt és Tóth Jánost nógv-négy évi fegyház- ra, Szvinesák Alajost pedig három évi íegy- házra Ítélte. A tábla most tárgyalta ezt az ügyet és a tárgyaláson Szvinesák védője kér­te védence elmeállapotának megvizsgálását, Ennek alátámasztására a védő bejelentette, hogy Szvinesák anyja elmebajban halt meg és Szvinesák sem épelméjű, mert a kommün idején a Ferenc József laktanyában rálőtt a fegyveres terroristáktól körülvett Kun Bélá­ra. Szvincsákot ekkor nyomban letartóztatták és csak szökéssel tudott a halálos büntetéstől megmenekülni. A tábla helyt adott a védő kérelmének és ezért a iá rovata st elnapolta, i- M A R G I T-GYÓGYVIZ a LEGJOBB. — Halálos Tonateigázolás a rák esi pálya- j udvaron. Budapesti szerkesztőségünk telefo­nálja: A rákosi pályaudvaron a szobi sze-' mélyvonat elgázolta Bura Sándor 60 éves gyári munkást, akinek testét a vonat kerekei kettészelték, úgy hogy azonnal meghalt. A j szerencsétlenség okát egyelőre még nem tud­ták megállapítani. Kovaiotd hőszigetelő anyagok Schulz Goztég'agy árak r.-t. építési osztálya Bratislava, Lorenztorgasse 6. xx Praktikus beszélgetés! L. műépítész: Bocsásson meg, kisasszony, hogy nem vehet­tem részt a tegnapi estélyükön. Hogy mu­lattak? — M. kisasszony: Tegnap csak prak­tikus dolgokról diskuráltunk. Öten jöttünk össze és négyen közölünk menyasszonyok. Természetesen csak divatról és lakásberen­dezésekről volt szó. Mi az Ön véleménye, mérnök ur? Mindnyáján egy valami ismert céget dicsértek — nem emlékszem a nevére, állítólag gyönyörű butorkiállitása van a mintavásár-palotában; ketten közülünk már bevásároltak ott és nagyon szolid kiszolgá­lásban részesültek. — L, műépítész: Ah! hiszen ez a régi és ismert Novotny, Tynisté n. Orl.-i bútorgyár, amelynek a mintavásár- palotában az a nagy kiállítása van. Az én terveim szerint dolgoznak ott és meggyőződ­tem, hogy gyártmányaik művészi értékkel rendelkeznek. Nagyon jól ismerem úgy a Tynisté-i gyárat, mint az itteni egész éves kiállítást a mintavásár-palotában. — M. kis­asszony: Igazán örülök, hogy ilyen jó taná­csokat adhat. Nem drága az a cég? — L, mű­építész: A nevezett cég gyártmányai az ala­pos munkára való tekintettel olcsók és min­den tekintetben ajánlom. Semmiesetre sem lehet a Novotny cég gyártmányait tucatáru­hoz hasonlítani, mert csaknem hihetetlen, hogy mennyire értéktelenek és csak a szem­nek készülnek a butorszakmába tartozó gyárt­mányok, A Novotny cég természetesen ilyen bútort nem gyárt és ön kisasszony, mint praktikus hölgy, bizonyára nem is venne ilyesmit. A Novotny cégnél, akár a T£ni§tő-i gyárban, akár Prágában a mintavásár-palotá­ban nagy választéka van, ott igazán előnyö­sen lehet bevásárolni, jól szolgálnak ki min- denkit, mert a Novotny cég minőségben a legelső. — M. kisasszony: Nem tudja, mérnök 1 ur, hogy történik a szállítás és a lakás bérén , dezése? — L. műépítész: Tudomásom sze rint mindezt elintézi a Novotny cég, mert mindent szállít, ami a komplett berendezés­hez szükséges és a montőrök a lakást teljesen berendezve adják át. — M. kisasszony; Na­gyon hálás vagyok szakszerű tanácsáért és igen örülök, hogy barátnőim is hasonló véle­ményen voltak, mert saját tapasztalatból be- j széltek. L. műépítész: Még mielőtt elfelej­teném, olvastam, hogy a Novotny cég igen szép és értékes újdonságokat állított ki, me­lyekkel a minl.avásár látogatóit bizonyosan meg fogja lepni. Kívánom tehát, hogy jól vó- i lassza ki, kisasszony a berendezését. Bizo-! nyár* kellemes é* praktika* lee? a. leki/Rt1 Rádióamatőr Rádióviziá ~~ Képrádió A távolbalátásról még nagy on absztrakt fogal­mak forognak a laikusok körében; © rövid cikk keretében ezeket a helytelen fogalmakat szeret­ném helyesbíteni Sokakat hallottam a témáról beszólná, & a beszélgetésekben majdnem mindenki tevésén magyarázta azt- A rád íóvizióí a legtöbben úgy képzelik el, hogy egy alkalmas készülék se­gítségével tetszőleges időben, bárhová , .'távolba láthat" az illető, természetesen egy bizonyos ható­körön belül. Egy apa egész komolyan a legmélyebb meggyőződéssel mesélte, hogy vesz egy ilyen készü­léket, s ennék segítsegvel fogja városban lakó tanuló fiát elten őrizni, hogy telin rendhagyó igék fanraiása helyett nem — ferb’Jizik-e — az afcasztó- tfáravaló. Etey gondos marna is örömmel újságolta, hogy ©zenitül nyugodtan el fogja engedni lányát veek-endezni, meg van a rádióvizió! Nagyon megi­jedt, amikor mondottam, hogy ennyire még nem vagyunk a távolbalátással, s különben is a mad rádióviziónak alapja és etengedethetetten kelléke a világosság, a fény. Bá>r a XX. század technikája mhamlépésekkel halad élőre, e diadaluitjáibam a •nehéz problémák egész sorát Oldotta meg, illetőleg, helyesebben mondva az eredmények egész sorát hozta, a távolba látásnak ilyen megold ása még nem eikeürlt, sót a technika mai állása mellett egyelőre még ez lehetetlen is. A távolbalátás elve, annak felvetódése, és a töké­letesítés mai fokára való emelése már magában is óriási Lépés, és mint eredmény a Legnagyobb kí­vánalmakat is kietegilti. A távolbalátó készülék (Leadó és vevő), műkö­dése, ha a tisztán technikai kérdésekéit elhagyjuk, aránylag egyszerű. Az elv ez: a Leadóban felfogott képet az alább elmondandó módon elektromos hullámokká változtatjuk, 6 a rádió segítségével az űrbe továbbítjuk, A vevőkészülék e hullámokat ismét visszacsinálja, egyesíti képpé. A technika ez egyszer ismét korrigálja az em­beri szervezet — ezúttal a szem — hiányosságát. A mozgó képek bemutatása, a mozgó filmeknél is, a technika azon egyszerű jelenségén alapszik, amely lehetővé teszi, hogy egy másodpere alatt tizenat különböző képet mutassunk és az egyes képek között a fényt mindég lenek-esszük (abbten- den). A szem sem a tizenhat különböző képet, sem a kiépek között az elsőt étüléet nem veszi külön-külün észre, hanem mozgó képnek fogja föl. Ezt a jelenséget általában azzal magyarázzák, hogy a fény intenzitása az emberi szemben bizonyos el­változásokat idéz elő, melyek az emberi szemet egy bizonyos időre uj benyomások felvételére érzéketlenné teszik. Ez a rövid kis idő a mozgó- fényképekuél. (mozi) már teljesen elegendő — sőt JNifiJs;. sű«.g|a>-« BPs** áfáiasfHtl •í).2 g Jj ja s ^ c- ® « 5 í?1 ‘o s *•* tg ^ 3 4> 03 o a í ú ® r­<«lliiÍ2sJ**6sU{i.fsi túl sok is — a fényű lerékeszteni és uj képet mu­tatni. De ez az első képen mutatott alakot már •más állásban mutatja s ez az ©'járás egy másod­perc alatt tizenhatezer ismétlődik. Azért beszélünk tizenhatról, mert ez a szám felel meg legjobban az emberi szemnek, mint azt a kísértetek igazolták, így keletkezik az a benyomás., amit mindnyájan ősmerünk a mozikból. Az emberi szemnek azt a ■tulajdonságát, hogy a fény behatására képfelvevő képességét elveszíti, már mindenki tapasztalhatta sajátmagán: ha a védtelen szemét hirtelen erős fény éri, azt mondja: elvakitott a fény, s tényleg rövid ideig semmiféle tárgyat nem vesz észre, nem Iáit. Ha most már elfogadjuk — s el kell fogadnunk — azt a tényt, hogy az egy másodpere alatt mutatott tizenhat különböző kép egy kép mozgásának lát­szatát kelti szemünkben, elérkeztünk a kiéptávára- fozá6 alapjához. Itt az alapgondolat a következő: Ha az egy másodperc alatt leadott tizenhat külön­böző kép a mozgás látszatát kelti, akkor egy kép­ről egy tizenhatod másodperc alatt leadott egy­másután következő sávok végeredményében kell, hogy az eredeti kép másolatát adják, minden mozgás, illetőleg elmozdulás nélkül!! A leadandó képet felbonthatjuk akárhány sávra, az teljesen tetszőleges, a fontos csak az, hogy az összes sávok egy tizenhatod másodperc alatt fussanak le. Ha az eset igy van, akitor az a benyomásunk, hogy a ké­pet nem sávokban, hanem egészében látjuk. Egy kép ilyetén való szétszedéséhez a Nipkov - fóle korongot használjuk. Ez a korong úgy néz ki — hogy teljesen népszerű példával éljek, — mint a bu&őrio gépnek a likaosos korongja. Bárki el­készítheti síijáumaga is, s igy meggyőződhet az el­mondottak helyességéről, s láthatja, hogy az egész milyen egyszerű. Kolumbusz tojás. Mindenesetre annak, aki Ndpkov-korongot akar csinálná, ajánlom, hogy a lyukaikat fúrja ki úgy, hogy a fúrt lyukaik alsó és felső széle egyvouailba essen, mert más különben a kapott kép nem lesz tiszte, hanem el­mosódott, homályos. Természetesen a Náipkov- koronggal szétszedett kép nem egyenes, hanem körív alakú sávokra bomlik, ez azonban nincs semmi befolyással az átvitelre. Ha a korongot másodpercenként tizenhat fordulással forgatjuk, s a kép helyett valami mozgó tárgy vau mögötte, szemünk & mozgó tárgyat úgy látja, mintha korong nem is volna előtte. Forgassuk a korongot lassan. így a képből nem látunk másít, mint váltakozó eötótebb és világosabb pontokat aszerint, amint a kép vagy tárgy meg­világított vagy árnyékolt része van a forgó korong nyílása előtt. Ha most már a korongot mind gyor­sabban és gyorsabban forgatjuk, az egyes pontok­ról visszaverődő fényváltozásokait szemünk nem képes részletekben fixirozni, elmosódnak, e helyes fordul atszáimoál az a benyomásunk, hogy az egész képet látjuk. Ha azonban a tökéletlen emberi szem helyébe érzékeny műszert helyezünk, az a gyors mozgásnál íb érzékeli az egyes pontokról visszaverődő fényt. Ilyen műszer a fotocella, melynek az a tulajdon­sága, hogy a fény inteziitásának megfelelően erő­sebb vagy gyengébb Ar .óit fejleszt, a igy * kép­ről visszaverődő eőtétebb vagy világosabb pontokat (fényt) kisebb vagy nagyobb intenzitású áram alakijában adja vissza. Viszont ezzel a különböző erősségű foto-ánatmmál modulálhatjuk a rádió le­adó hullámokat, azaz a leadó magaefiekvenciáju hullámai a fényingadozásokat, melyek a Nipkov- liorongon jönnek keresztül, az aetherbe küldik. Ezeket a modulált magoeffrékvemeiiáju hullámokat viszont a rádió verőkészülékkel fel tudjuk fogni, benne úgy egyemitlbetijűk azokat, hogy ismét ca&k azok az aláásom yfrekvenoiáj u ingadozások marad­nak meg, melyek a 1 vdó nmga'frekvenciájú hul­lámait modulálták. Ezekkel :j lepgyszeriisitelt inga­dozásokkal befolyásolunk egy vilfauólánipát, mely a fotó-áram erőssége szerint világosabbau vagy öötótebbou világit. Helyezzük a lámpa és a szo- roünk közé ismét a Níipkov-korongot. Ha a teádénál a Nipkov-korong nyílása a kiőp világos pontja fölött oRkHIc d, ©nősebb fetoAnun ikcfc<fae«ilk, * magasfrekvenciáju hullám ezt átviszi a vevőre, ahol ebben a pillanatban a lámpa erősebben vtí'Ilaa fel és miután a vevő Nipkov-korongja ugyana­zon helyzetben van, mint a leadóé, ezt a pontot tűi is világosnak látjuk és ett, amely helyről azt felvettek. Mi tehát nem látjuk az egész lámpát vé'Iáigtitanii, hanem CBL.k azt a pontot, melyet e N ipkovkorong szabadon ba-uvoitt. Ha pedig a ezem helyébe ismét valami tökéletesebb műszert ütesz- tünk, illetőleg fényéizékeoiy-anyagiot helyezünk, ez a fény behatásaira kémiai elváltozásokat szenved, melyeket megrogzithetün'1' mint a fetografáláenái Az egész eljárásnál fontos a fordulatszám helyes betartása, mert ha tlizenliaitnál kisebb, a kép el­mosódik, sőt tizenkettő alatt a visszaadás lehetet­len. Legnagyobb nehézség azonban a leadó és vevő korongjainak synohronizálásában, i lámpák csekély világító erejében, és abban a nagy megvllágitásd erősségben van, mely a leadáshoz szükséges. E rövid leírásból láthatjuk, hogy bár a maii kép- rádió nagy eredmény, de a probléma nincs meg­oldva, s fer'blÉBŐ nebulók nyugodtan „besezerélhet- nek", nem fogja őket papájuic egyelőre rádió- vizióval elenőrázná, s nem fog esetleg „feőe-pipa- száinrat" rebesszerelmd — a háitukicai. L. L. A iovatvezeíő üzenetei A rádiórovatot érdeklő minden, közleményt és írást kérjük a szerkesztőség címére, „Rádió" jel­zéssel ellátva küldeni, mert minden más címzés csak késlelteti a válását! — Több érdeklődőnek; A be­küldött terveket átvizsgáljuk, s a jövő rovatban vá­laszolunk rá. — P„ D. Csuz. Kívánságának már a következő heti rovatban eleget teszünk és a táblá­zatot hozzuk. Mai számunkban csak azért nem volt tehetséges, mert annak össseálliitása hosszabb időt vész igénybe. — B. G. L. Falva. Levelére a követ­kezőket közöljük: a 200 méterig terjedő hullám­hosszak rövidihu'IJánrok, 200—600 m. középhuliám'Cik, ezek alatt szerepel majdnem az összes európai adó­állomás, 600—2000 m. a hosszukutflámok. Ezen csak e.gjpár európai adó, mint a török és orosz köz vetik — Joghallgató. A Rákóczii-indulót nem Berlioz irta. Berlioz csaik egy átiratot csinált belőle. A Rákcczi- indulót először az 1707. évi ónodi országgyűlésen játszották. Szerzője ismeretlen, csak az bizonyos, hogy az indulót egy, a fejedelem korában élő ku­ruc zemeköttő szerezte. A ma ismeretes Rákóczi-in­dulót Bihari szerezte. Ennek nyomán irta át Ber- Mqz nagy zenekar részére Faust elkárhozása című szimfonikus költemény utolsó része tételeként a Rákóczi-indulót. RÁDIÓMŰSOR PÉNTEK Prága: 11.15 Cseh müvészlemezefc. 16.S0 Zere- ka-xi hangverseny. 1. D‘Albert: Nyitány. 2. Pucci­ni: Fantázia. 3. Kaskel: Karnevál miniatü.ök. 4. Meyerbeer: Arnyéktánc. 5. PoncMelli: Balett-zene. 6. Mozskovszki: Spanyol tánc. 17.25 Német hírek és előadás. 19.00 I^eadás a Nemzeti Színházból: Obecon, Plachet romantikus operája. 22.00 A je­lenkor zenéje. Kvintett. Műsoron Honegger és Kaminszky müvei. — Brünn: Prágai műsor. — Pozsony: 11.30 Gramofon. 13.30 Magyar és német hírek. 16.00 Gramofon. 16.30 Diákíeadás. Műsoron előadás, éneik és zene. 17.15 Magyar óra. 1. Dauningar dr.: Páris és környéke. 2. Lukács dr.: Visszaemlékezés. 3. Áriák magyar opeiákból. Énekli Dr. A. Szöllősyné. Zongorán kísér Matusfca. 19.00 Énekhangverseny gramofonon. 20.00 Hang­verseny. 1. Mozart: G-moll szimfónia. 2. Bella: Szúrni, költ. 3. RubineteAn: Zongorahangve-rseny D-moll. 22.00-től Prága. — Kassa: 12.05 A R. J. zenekarának hangversenye. 1. Dvofák: D-dur szvit. 2. Gllnka: Étetünket a eáréTt. 3. S metán a: Szvit. 17.10 Operaáriák gramofonon. 18.15 Szlovák óra magyaroknak. 19.00 Poz-sony. 22.15 Prága. 22.55 Magyar hírek. — Génua: 20.30 Verdi: Erna- ni, opera három felvonásban. — München: 19.80 Puccini operája: Pillangó kisasszony. — Stuttgart: 20.00 Filharmónikus hangverseny. 21.45 **Békeffi ée Kádár est. — Róma: 17.15 Párisim énekesnő. Tér­ni baritonista és Ohiarappa ceellómüvész hangver­senye. Utána Deladda: Egy jó tanács című darab­ja. 21.02 Kálmán: Tatárjárás. — Bécs: 11.00 A Sil- víng zenekar hangversenye. 15.30 Gramofon. 16 30 Osztrák ezezőiktől. I. Wang Stella zongoráéiőadá- ea. II. Poía Helén éneke. III. Wiesenthal Márta hegedüjátéka. 17.30 Az Anyegin c. opera ismerte- tésöv 20:00 Csajkovszkij Anyegin c. operája. — Budapest: 9.15 A m. ki 1. honvédgyalogezred ze­nekarának hangversenye. Vezényel: Fricsay Ri- c-hárd zeneügyi igazgató. 1. Fricsay: Volt 69. (Himdenburg) gyalogezred diszindulója; 2. Strauss: Tavaszi hangok, keringő; 3. Bizet: DjamiJeh-elő- játék; 4. Thoma.s: Mignon-ábránd; 5. Bach: Air. Előadja Gál József zenekari kísérlettel; 6. Kom- zák: „ABC" -egy vei cg; 7. Brahms: Magyar tánc 12.05 A rádió házi kvartettjének hangversenye. 1. Meyer—Hellmond: Szvit; 2. Akimenko: Orosz dal és Soherzino; 8. Csajkovszkij: Dal szöveg nél­kül; 4. Ganne: Mazurka; 5. Petenburski: Wanda, tangó; 6. Karasinszky: Dolores, fox. 16.00 Kortsák Jenő novellái. 1. Tea-rózsák; 2. Felhívás keringő re. Felolvassa. Harsányi Gizi. 17.00 Mei&ter Ferenc dr. 'előadása: „Kossuth Lajos farkaskalandja". 17 30 A Fejes-szál ón zenek ar hangversenye 1. liéler Bé­la: Kossuth-nyitány; 2. Erkel Ferenc: Bánk-bán­ábránd; 3. Kac6óh: János vitéz-operett egy v.teg; 4. Liszt. Ferenc: II. rapszódia; 5. Dalbetét- énekli Fekete Pál; 6. Faulwetter: Éljen a haza. magyar induló. 18.40 Jónás Károly felolvasása: „Beöthy Zsolt, látogatása Kossuth Lajosnál". 19.00 Bék ffy László vidám estje. Közreműködik: Jankovivh M., Anday Béla, László Miklós és Sípos Emö Konferál: Békefíy László. 20.00 A Melles svrgvar vonóshégyoá hangversenye. Közreműködik: Dob- nányi Ernő dr. Utána kb. 31.S0 Sovánka Nándor és cigányzenekarának hangversenye a Bajos*­kávéhásból Grauvofónhangvensen^.

Next

/
Oldalképek
Tartalom