Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)

1930-03-13 / 60. (2281.) szám

6 _____ <gRggGMtMAGtoat>HTRIiag 1930 mArerns 13, estHBrtBJfc. »™g™g^L^il gjülüllJILMgBBfe Apró dolgok egy nagy orvos életéből Közli: KaraHáth Máriás dr* IL A jó orvos egyik fők élteké a megíigyeMké- pes&ég1. Kovács Józsefben ez nagy mértekben volt kifejlődve. Ez a bő t-apaeztn.lattai párosuk, képes­ség sokszor lehetővé tette néki. hogy az ezelőtt böha sem látott, idegen ember betegségét vizsgá­lat nélkül is eltalálja. Akárhányszor történt, hogy % hallgatóságnak háttal, szemben a belépővel ülő professzor, miikor az uj beteget elébe hozták, fe­lénk fordult és hüvelykujjával a válla fölött hátra, a betegre mutatva, azt mondta: ,,Carciuo.ma“. És eltalálta. A szegény néninek vagy bácsinak csak­ugyan rákbetegsége volt valahol a mell- vagy has­üregben, ahová az ember csak úgy egyszerűen be­le nem láthat. / Gyors, néha fantasztikus észjárása gyakran ej­tette zavarba nem egy nagyképűek ödő tanártársát, amiért ez aztán mindenkorra rosszakarója lett. Különösen az öreg Seben thauerrel, a kór bon cián professzorával szeretett évelőd ni- Ez a nagy olva­sottságú, sokat tudó, valóságos tudós minden kérdéshez tudott hozzászólni, de önálló véleményt ritkán hangoztatott-. Minden kérdésről tiz elméle­tet lg ismert, azt azonban nem bírta megmondani, hogy maga melyiket vallja legvalószínűbbnek. Kovácsot ez mulattatta, és sohasem mulasztotta el, ha alkalma nyitott, hogy Schenthauer profesz­es o-ron ne vágjon vagy csípjen egyet. Persze, mi-; kor aztán a bosszút lihegő Schenthauer kollega j egyszer egy, a Kovács-klinikán meghalt, operált i beteg boncolásakor ennek a hasában egy ottíelej-! tett csaptetöt hozott napfényre, Kovács professzor : csipkedő kedve az öreggel szemben mindenkorra elmúlt. Kovács professzor furíangju apró dolgokban is nyilvánult. Példa rá a következő. Gyermeke nem. • de volt egy fogadott fia, Józsi. E-zegy osztályba, járt | iskolába Balogh Kálmán orvoskari dékán fiával, j Egyszer a Józsi-gyerek sírva jött haza. Kovács j kérdi: j . —, Mit rísz, Józsi? — Megvert a Kálmán bácsi fia! — Hát miért hagyod magad, te csacsi? — Kérdi ismét Kovács. — Hát mikor nagyobb és erősebb is, mint én. — Hát bizony, azért csak csacsi vagy. fiam]} — Mondja Kovács professzor. — Lásd, ha, megint \ kikezd veled, kapd le a fejed,, menj neki . vele a j Balogh gyomrának, a két lába- szárát pedig ragad i meg és rántsad magad felé és azonmód földhöz j vágódik! És másnap csakugyan, már, ujongva jött haza .* Józsi: —• Apa! feldöntöttem a Balogh-fiut! — No lásd, te élhetetlen! erre a fortélyra azon­ban a magad eszétől is rájöhettél volna, ha nem volnál csacsi! — hagyta helybe Kovács professzor. Másnap azonban mégis el dicsekedett a professzor tir segédorvosának a Józsi-gyerek hőstettével, mellyel gyakorlatilag bebizonyította a kétkarú emeltyű törvényének igaz voltát. A fővárosi professzor jól ismerte a falusi paraszt észjárását is, erre vall egyebek között az is. hogy miképpen tudta megnyugtatni falusi pácienseit, ha azok már türelmetlenkedtek a klinikán való hosszas tartózkodásuk miatt. — Hát. mondja csak bácsi — szólt ilyenkor aj beteghez — honnan is jött ide ...? Dunapentelé- ről. „.? És hogyan jött? Szekéren?...? Igen? És mennyi ideig jött...? Hat óra hőseiig? No, és mondja- csak bácsi, riezakerülhetnék-e szekéren Fente!éré fél óra alatt? Erre persze az volt a válása, hogy: „hogyan jut­hatnánk, mikor annak az útja, ide és oda is egy­aránt 6 óra? No lám bácsi' a, maga betegsége már öt hó­napos volt, mikor maga idejött, hogyan gondolja azt, hogy két hét alatt meggyógyítsuk? Ez a hasonlat hatott. A bácsi kissé dgoudck kodott. aztán abban állapodott meg, hogy a pro­fesszor urnák igaza van és megnyugodott. * Kovács József azonban nemcsak kiváló ni ütő­orv oe, hanem' egyúttal szenvedélyes gazda is volt. Birtoka a heve&megyei Erdőtelek mellett feküdt- Ide —, ha az időjárás és hivatása engedte —, minden vasár- és ünnepnapon kijárt, .A ezűnidőt mindig itt töltötte. Itt aztán a% orvoeprofesszort levetette és gazda, lett. Szerelmes volt a birtokába é? minden keresetét abba ölte. Ha, a mezőgazdaság terén valami újításról olvasott,, uj műtrágyáról, gazdasági eszközről, gépről: azonnal meghozatta. Minthogy azonban nagyobb volt a. szenvedélye, mint az e téren való tapasztalata, újításai nem mindig jártaik sikerrel, sokszor ráfizetett. De e« nem szegte a, kedvét, Újabb kísértetekbe fogott, amíg az orvosa praxis jövedelméből futotta. Ámde, hogy teljék belőle, nagy árt szabott a tudásának Akkoriban ö volt a legdrágább orvos Budapesten, Ha módos páciensre akadt, annak nemcsak a testének, hanem a bugyiilárteának is 'tort kellett, eresztenie. Olykor pácienst, akit. még nem ismert, csak a honoráriumra, vonatkozó elő­leg &s megállapodás után váMaR. így beállít egyezer hozzá a gazdag okAnyi Bdhwa.rz fia, és kérj, hogy látogassa meg a, birto­kán ütegen fekvő édesatyját. Kovács a. betegsé­get illetőleg tevaről-kegyire kikérdezte előbb em­berét, aztán rátért a, honorárium kérdésére, mely- v;k előretofi'zetéKét kívánta- Az összeg nagy volt, úgy, hogy dúsgazdag Sob/warz fia. is mogflítífcft- '/.W. rajta. Nem » mit ni,fa. a/anyi pém, ígye- tev-b tebM rwegmyugtote* * proíessaort, bog^ Mr Zeileis mester, a „ “ \ díszoklevelet kapott a természetes gyógymód országos egyesületétől A Eeileis-froníújabb eseményei — Egy orvostanár veszi a varázscsöves gyógymódot Becs, március 12. A tudományos világ és « betegek, a laikus közönség s a, féltudományos csodák Mvel dühösen csaptaik össze Gallspadi lemperamenluimos varázslójánaík ősz feje fe­lett. A kardosöntetés és 'kölcsönös fenyegető­zés irtán kitört a nyállt háború és most áll a harc a sofcezemyii Zeileis hivő és a nagytekin­télyű tudomány között. Az ütközet folyik s — a Ga'llspacih felé áramló népvándorlás tovább tart- Sőt szaporodott is a hívők és betegék se­rege, akiket Lazasrus tanár szakieivilágostolásai Nobol-dijas egj eteam tanárok intő szavai sem tudtak jobb belátásra bírni. Zeileieoék, az egy csapásra világhírűvé lett gallspachi kuruzsló- nak kicsin}- lett Macedónia. Felvette a tudo­mány áltel odahajitott keztyüt és varárshot- jára támaszkodva bátran szemébe néz a tom­boló szén vedéi yekinek. Gallspachi űzetnél a Iái Másban levő jó sze­zonra roló tekintettél lényegesen Jcibővé- tebte és egyben utasításokat adott külföldi ZeBeis- intésetek feláUitására. Az elméleti meggondolásokkal és aggályokkal szembe- ) dilit ja gyógymódj útnak gyakorlati eredmé­nyeit, szembeállít száz és száz- egykori be­tegei, akik hittek a diagnosztizáló varázs- cső ben, a tudoménos babonában, az elsöté­tített szobák sugárzó Utkmfam, hűtek és — meggyógyít Italt, Az ő malmára hajtja vizet, hegy az ádáz polé­mia a nyilvánosság előtt zajlik le, a közvéle­mény naponta kénytelen foglalkozni a fonto­sabb megnyilatkozásokkal és így az állandóan hevített érdeklődés uj és uj tömegeket von, be a zeileisi csodák szug- gessciójásnak körébe. A Zoil<efj&riSromt tehát, éppenséggel nem csen­des, mindennap uj s-zezáoiók teremnek, a ma is két érdékes híradás gondoskodik az éredklődés újbóli felcsigázásáról. Díszoklevél a mesternek Galispadii jelentés szerint- a természetes gyógymód ausztriai híveinek országos egye­sülete Gallspachfaan kongresszust tartott, melynek határozatát Zeileis mester győzelmi trófeáimként rakhatja gyűjteményébe. A kong­resszus ugyanis elhatározta. hegy díszoklevél­lel tünteti ki Zeileis mestert és az ékes ok­mányt egy disz&üldöttség nyutja ást az ünne­pel fenek, A határozatot nyomban végrfhaj­tották és a természetes gyógymód országos egyesüle­tének megbízottai átnyújtották a díszokle­velet Zeitek mesternek, aki meghatotta® mondott köezönefeei a biza­lomért és kitüntetésért, Orvost szakvélemény Zeileis mellett A ZeiLeás-firorat másik napi eseménye érdé- j kés íordlilától hoz a gai'lspadhá gyógymód kő-1 ríM. feibirrjámzott tudományos vitában. Ezúttal I elsőázben lépett fel nyiilivánoea® egy oarvoe, hogy megvédje Z-eüLeisot a ^ktndomány negyvenkettes lövoígieivel szemiben, StoMasa Gyula dr, orvos a sajtónak adott, nyiflaiökozaiti- bam szakszerűen foglalkozik Zeileis gyógy- módjával és áMaíáihain a rádiiumos terápiával. Bejelenti, hegy a jövő hómaphm Gatl&kwhr hon aooimal eleget tesz kötelességének. Kovács azonban erre nem áldott rá, még akkor ee«n, mi­kor Scb/warz a, beesütetemvát is latba, vetette. Hja, barátom — mondja Kovács — én a régi igazságot váltom, hogy: dara poéta, cári amiéi! Miit csín áljaik az ön beostiletezavAval? Hát be­váltják azt nékem a bankban? ftchwarz tehát kénytelen volt, valóiból pénzt fei- venxti, a pwrofeseaor ural, éi-ftm kseiégátenii, akkor aztán, az elutazott v&te. Egy A gróffal azonban megjárta, ae óvatos doktor ur. Igazi „nr^-ral lévén dolga, mellőzte a ibonorá/rium kérdéeénéb előzetee tisztázását, és mogopcrálte, a grófi család radajmoly tagját- A műtét végétté vei á,t akart, férm a honorárimm kér­désére, mikor a gróf őt megelőzve egy borítékot nyújtott feléje. A fifikus profeeezor ozoníba,n, mi­előtt » borítékot átvette vohia, ^serényen bár, tedabta. a gróffal, hogy neki 5000 foriet, jár. A gróf erre kiesé megfcökkent, a borítékot viez- ftzavonta, és Kovács professzor Bzemelá.ttá.ra, belőle öí, ezres; te/nkót kivéve, a, borítékot a ktWA vált pro'fesftzornak átadta. Kovács profoefvzort, e* » dotog nagyon bántotta és még' sokszor emlegette segédjei előtt, hogy egy nofi 5000 forintot veeztet*.. ha utazik, Zeileis engedélyével tanulmá­nyozni fogja a rendelési és a gyóf/giUlst s vizsgálata eredményéről be fog számolni a tudományos világnak. Stüklasa dr. orvu&tá'rsai túlnyomó résziével ellentétben, ieplezietlen 6ximipá/fciával kiséri Zeileis tevékn.ys'égét. cs-upán abban kételke­dik, hogj- a beMunmsö alkalmas lenne diag- nosatiziálásira. Az alfa és béta-sugaradtai kibocsátó „va-1 rázscső‘< gyógyhatásút viszont szigorúan tu­dományos alapon is hajlandó elfogadni, sőt alá is tárna salam a maga húszéves búvárko­dásának eredményével. Mindezekről azonban csak helysBini tapaszta­lásai után mondhat végleges véleményt. A rádiimnbesugárzás StoMasa tanár búvár­kodásának közvetlen körébe tartozik, köny­vel irt róla és rengeteg kísérletet végzett, erről tehát illetékesen beszélhet Véleménye szerint a rádiwmos besugárzás minden organizmusra éltetőm hat. ItegsaemlbetüníSbben mutatkozik ez a hatás a növényeknél, melyek az alfa és béta-sugarak hatása alatt buja virágzásnak indulnak. A rádánmos sugárzásnak a mezőgazdaságban való alkalmazása már csak rövid idő kérdése. A kiisérlelek bebizon yiíották, hogy a rádiwvjma'l sugárzott vetőmag a mostaaú mavbnáUs hozadék kétszeresét produkálja,. Hasonló, ha ta'Ián nem is ilyen szembetűnő eredményeket mutat fel, az állata és embert szervezet rájdinmos besúgáiroztatása, Lavoisier már száz évvel ezelőtt feíiamerte, hogy az éket egy vegyi folyamat: fehérje, saérnhldrát és zsít átalakulása szénsavvá, vízzé és ásványi anya­gokká. Ezt a vegyi folyamatot, tehát anénéksv éte­lünket int en ziven elő segíti a rádiumus su­gárzás. A szervezet fel élénkül és ellenálló ereje ro- hmnosain megnő. Véleanénye szerint az orvos­tudomány tulajdonképpeni feladata a jövőben nem a betegség ellem közvetlen harc lesz, hgmem az egészséges szervezet megerősíté­se és ellenállóvá edzése minden betegség­gel szemben. A Zeiíeis-tsrápia m/inÍKztériuma sem áB egjéibből, miníhogy az emberi testet prevenbi- vc megerősíti. Az orvosoknak az a kifogása, hogy a Zeitedet varázscso sugarai pár pillanat­nyi kezelés után nem vezethetnek gyógyered- ményre, StoMasa dr. felfogása szerint nem helytálló. Nem a sugároztatás időtartama, honom « csőben levő rádium mennyisége az irán-y- adó. Az orvosok bíráló szavaival szemben külön­ben is szkeptikus a Zeielis-hivő StoMasa dr- Azt állítja, bog}- az orvosok legnagyobb ré­szié édeskeveset ért a kémiához és a fizikáihoz, már pedig ilyen ismeretek nélkül nem lehet ■nőiről -hörnri cmőtnwn.ődii.fl felett Vérbosszú áldozota a kéiéliü A cseka titkos emberei gyilkolták meg bosszúból egy társak megöléséért Izgalom Párisban a második Kutfepov-ügy miatt Paris, március 12. Egy hét óta foglalkoz­tatja a párisi rendőrséget a rue des Cinq- Diamants kis szállójában történt gyilkosság, ameljmek mindeddig nem ismerték sem áldozatát, sem tetteseit. Az áldozatról csak annyit tudtak, hogy Ver- ner néven bérelt szobát a szállodában heti öt­ven frankért, jugoszláv újságírónak mondotta magát. Az egyetlen fényképes igazolvány, amelyet a meggyilkolt szobájában találtak, egészen más névre szólt, de a rendőrség mingyárt sejtette, hogy mind a két név ha­mis. A kétéletü Vernert, akinek még egy la­kása volt Párisban, amint jelentettük, két ismeretlen férfi kora hajnalban hat re- rolrerlövéssel gyilkolta meg. Most végre sikerült a rendőrségnek felfedez­nie a rejtélyes áldozat másik lakását. Ez a lakás a rue de Pré-Saint-Gervais 44. számú házban van, ahol a főbérlő bizonyos Manda- rics nevű jugoszláv lakatos. Itt tartotta a kétéltű Verner elegáns ru­háit, fontos iratait, fehérneműjét és bőrönd­jeik A rendőrség mingyári. kihallgatta Mandari- csot, aki meglepő uj adatokat mondott el a meggyilkolt álhirlapiróról Itt egy harmadik álnéven lakott a különös fiatalember, de a szobában talált írásokból megállapították valódi nevét. Esze­rint Glia Sznmanoviesnak hívták A jugoszláv lakatos elmondta, hogy egy régi ismerőse, egy Franion Szudser nevű honfi­társa ajánlotta be hozzá az ál-Vernert. Csak annyit árult el, hogy jugoszláv menekült, akit a szerb diktatúra halálra keres. De Szuma- novics egy este részegen megvallotta neki a valóságot. — Két oldalról is üldöznek, —- mondotta halála előtt néhány héttel a szerencsétlen. —- Haza nem mehetek, mert az otthoni ható­ságok letartóztatnának, mint kommunistát. Pedig már régen kiábrándultam a kommu­nizmusból. A szerb hatóságok előtt nem tud­nám bebizonyítani, hogy már nem vagyok kommunista. Ezért kellett tehát otthonról me­nekülnöm. De sokkal nagyobb az a veszede­lem, amely a kommunista ügynökök részéről fenyeget. A cseka emberei tudják rólam, hogy Zágrábban agyonlőttem egyik volt, ba­rátomat, az ottan kommunista mozgalmak ve­zetőjét, Popovicsot A gyilkosság miatt letar­tóztattak Zágrábban, de aztán szabsdonbo- csátottak. A cseka, bosszút esküdött ellenem, a leg­retten etes eh h vérbosszút. Egymás után kapom a fenyegető névtelen le­veleket. Szabadulásom után Zágrábból elő­ször Bécsbe költöztem, de az életem ott sem «W5í+ biztonságbqai, majd Berlinben töltöttem fél évet, de ellenségeim ott is nyomomra bukkantak. így kerültem Párisba, ahol álné­ven kell élnem, hogy ellenségeim ne akad­janak rám. Mandarics lakatos előadásában a halott si- rontuli vallomása egészen uj irányt szabott a nyomozásnak. A párisi rendőrség min­denekelőtt a Franion Szudser nevű férfit akarja kézrekeriteni, aki a lakatoshoz aján­lotta, majd a rue des Cinq-Diamants kis szál­lodájába vitte Szumanovicsot, másnéven Ver­nerí. Ez a fiatalember azonban nyomtalanul eltűnt. A lakatos azt vallotta, hogy Szudser néhány nappal ezelőtt bejelentette neki, hogy hazautazik Zágrábba. Az áldozat második lakásán talált iratok­ból megállapították, hogy Szumanovics, mi­előtt meggyilkolta volna a zágrábi kommu­nisták vezetőjét, élénk résttvett a jugoszláviai titkos kom­ái unieta szervezkedés vezetésében. Két évi börtönre ítélték 1925-ben. Szabad®* lása után ugyan továbbra is összeköttetési tartott fenn a jugoszláviai kommunistákkal. ' de e^re élesebb harcot vívott velük. így történhetett, hogy agyonlőtte volt barátkái Popovicsot, Néhány érdekes levelet is találtak még i lakásban. Ezeket a leveleket. Oreszki és Mi* c.sics volt jugoszláv kommunista vezérek ír­ták neki. Ezt a két kommunista vezért a ne­vezetes szamódori kommunista tüntetés ide­jén Zágráb mellett agyonlőtték a rendőrök, A levelek abból az időből keltek, amikor Szumanovics még együtt dolgozott a komra® nisíákkal. A párisi rendőrség a meglepő uj adatok birtokában biztosra veszi, hogy a cseka titkos emberei hatoltak be a kis szállodába és gyilkolták meg Szumano- vicsot. A párisi közvélemény megtorlást követek mert az ügy nagyban hasonlít Kutjepov el­rablásához, amelyben szintén a cseka titkos emberei vettek részt. A francia lapok felhá­borítónak tartják, hogy két hónap alatt ez már a második esel, amikor 3 cseka embe­rei Párisban világos nappal büntetlenül me­rényletet követnek el. — Meghalt Rolachin montenegrói herceg. Nersr- yorflsból ,Menták: Kokicliin montenegrói heroeg 40 öves koráiban meghalt. Eredetóteg Hóim Frigyes Vái- moenaík hívták s egy dán hajöhilajdonoe fia voüt A háború alatt Nfflrita montenegrói király btoértá- bocnűkiká neveaíe ki o később hercegi rangra ennek te. Koltacihin ezután Green amerilkm bank elnök lea nyárt, vette feleségül, Fetottege már 19‘38-ban mégha Irt. .Annikor a herceg fwiunrtéu megbetegedett s már eer métetton volt, mcgtoaillt űx apóem, afltí a haMbkíősjofe 300 miMtf korom vagyonát bagymattiynrt*

Next

/
Oldalképek
Tartalom