Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)

1930-03-12 / 59. (2280.) szám

I

rPRAXíAI/ v 1AGYAR-H1RLAI>

1Ü30 márcfrna 12, rrpertfei.

Megalakult

a katolikut papi törvényhozók klubja

Elosztás előtt az esztergomi egyházmegye szlovenszkói birtokai?

Alapy Gyula tartományi [ képviselő beszámolója Pozsóny-Eperjesen

Dtmaszerdahely, március 11. (Saját tudósítónktól.) Ax országos keresrténysaocialisifca párt pozsomy-eperjesi szervezetének meghívására vasárnap Alapy Gyula- dr. tartományi képviselő Pozsony-eper jesőn beszámolót mondóit,

A fogyasztási szövetkezei termében megtartott pártértekezletem közel háromszázan vet-' tek részt és azt zsúfolásig megtöltötték. Pa-j gátas Rezső pari elnök m egnyitój a után részletesen ismertette az országos képviselőtestületiben végzett munkáját.

— A magyar pártok képvisloinek — úgymond — arra kellett törekedniük, hogy a ' többi pártokkal összhangban működjeinek, így mind a két magyar párt képviselői erélyesen foglaltak állást a belügyminiszternek azon rendelkezésével szemben, mellyel az j országos költségvetés kiadási tételeit leszáll- | látottá*

— A gazdasági kérdések közt a Csallóköz | * népe nézőpontjából talán a legfontosabb az <

Uitügy. Ezt a vidéket az államfordulat után teljesen elhanyagolták és a pozsonyi nagymegyének sem képezte nagy gondját a csallóközi leromlott utak rendbehozása. Annál nagyobb eredményekre lehet kilátás most, amikor nagyszabású műszaki program fog megvalósulni és ebben

talán rövid időn belül sor kerül az eperjesi két Dunaág áthidalására is, ahol most a kompközlekedés nem képes a lakosság forgalmát kielégítem. 1

A szónok bejelenti, hogy' vetőmag segély 1 dolgában interveniálni fog a múltévá ciklontól és Jégveréstől sújtott Pozsonyeperjes község érdekében. Majd ismerteti a magyar képviselőknek a kulturális ügyekben kifejtett munkásságát, amellyel ha nőm is érték el azokat az eredményeket, amelyek a magyar 1 kisebbséget megilletnék, de mégis több eset- 1 ben sikerrel léptek közbe az egyes kulturá- ' lis intézmények támogatása érdekében. Felhívja a közönség figyelmét

az iskolaépítés ügyére, ahol az ország támo- ' gaiására lehet számítani.

Az iskola céljaira szolgáló áldozatot sohasem szabad sokain!, mert ez a magyarság legjobb ■ befektetése, ha a jövő nemzedékről gondos- < ködük.

Igyekezni kell minden magyar községnek a 1 szociális viszonyok rendezésére ie. Ma sokkal 1 több a szegény ember, mint azelőtt, mert mindig fogy a munkaalkalom- Az aggok, szegé- i nyék, rokkantak támogatása erkölcsi köteles- g ságünk. Ezt a eélt szolgálják a m egál akit aadó társadlmi egyesületek, a kultúra céljait pedig t a Szlovenszkói Magyar Kultur-Egylet, melybe i

Prága, március 11. Ma délután a parlamentben megalakult a cseh, német és szlovák papi képviselők és szenátorok klubja, amelynek elnökévé Reyl cseh néppárti szenátort, alelnÖkévé Hlinka András szlovák néppárti képviselőt, jegyzőjévé pedig Roud- nicky cseh néppárti képviselőt választották meg. Ez a klub egyházpolitikai és egyházjogi kérdésekkel lóg foglalkozni.

Ezzel kapcsolatban úgy értesülünk, hogy

Prága, március 11. A szlovenszkói kivándorlás ügye néhány he be újból napirenden van. Hivatalok, hatóságok, újságok foglalkoznak az egyelőre megoldhatatlannak látszó kérdéssel s a legkülönbözőbb ötlettekkel próbálkoznak. így kivándorlási tanácsadókat szerveznek, — amint arról már hirt adtunk, — a prágai külügyi intézet fiókot létesít Zolnán, amelynek szintén az lesz a feladata, hogy tanáccsal lássa el a kivándorolni szándékozót.

Csak olyan intézkedés nem történik, amely- lyel a kivándorolni készülőt — vissza akar- nák-lartani.

Azaz, ne legyünk igazságtalanok, ilyen hang is hallatszik- Ennek a hangnak, amely a kivándorlási problémát pusztára örökösödési problémának jelenti ki, akarunk alább visszhangot adni kizárólag a kuriózum kedvéért.

Az iparosipánti Reforma mai számában a következőket inja: ,.A szlovenszkói kivándorlási kérdés megoldásának az örökösödési viszonyok kielégítő megoldása az előfeltétele" címmel:

az esztergomi egyházmegyéhez tartozó szlovenszkói egyházi birtokok végleges megosztása aktuálissá vált és úgy a prágai nunciaturán. mint a külügyminisztériumban a két bizottság oz ügyben lázas munkát folytat, ügy hírlik, hogy a rozsnyói egyházmegye nem fog megszűnni, hanem csak személyi változások lesznek és ide a legújabb püspökjelölt egy Dérerhcz közelálló katolikus pap.

„Ha figyelemmel kísérjük a köztársaság kivándorlási kérdését, észrevesszük, hogy a kivándorlók túlnyomó többsége Srtovensakó- ról rekrutálódik. Ennek a jelenségnek az okairól már sokat írtak, de elfelejtik, hogy nagy oka ennek a földm ives-lakosság proleta- riaálódása, ami a szlovenszkói örökösödési viszonyok következménye.

A cseh országokban az a sz-okás honosodott meg, hogy a gazdaságot átveszi az egyik örökös, mig a túbbiek vagy iparosnak mennek, vagy tanulnak, vagy pedig kiházasit- ják öltét.

Amikor a fiatal gazda megnősül, az öregek' nyugalomba vonulnak, a fiatal felváltja őket. A szlovenszkói örökösödési viszonyok, melyek tradícióból] fakadnak, egészen mások. A gazdaságokat fel szabad osztani minden korlátozás nélkül s a föld felosztását gyakran be sem jegyzik a tel ékkőn ybe. Ilymódon apró részekre forgácsolják szét a főidet, a írni természetesen nem biztosíthatja a tulajdonosok további eziszlenciáját Az örökösök mind benne maradnak a gazdaságiban- A fiuk nem mennek iparosnak, sem diáknak s a ,/elválás" intézménye teljesen ismeretlen ott. A szlovenszkói ipar nem fejlett oly mértékben, hogy a lakosság fölöslegét foglakoztatnl tudná, a jelzáloghitel drága s a kis gazdaságból nem telik a többi testvér kikáza&ihísára. Ennek következményei azután a gyakori örökösödési porok s a rossz szociális és erkölcsi viszonyok.

A kivándorlás Szflovenszkón nem szűnik meg, ha ebben az irányban nem történik orvoslás.

A gazdaságok oszthatatlanságát be keU vezetni s a család többi tagjának más foglalkozási ágakban kell exisztend-át biztosítaná.

Ennek a kérdésnek erőszakos megoldása a lakosság látszólagos leküzdhetetlen kon zerealizmusával találkozik s azonkívül szükséges azt a kérdést is megoldani, vájjon elegendő-e elrendelni csak a középgazdaságok oszthatatlanságát, amint az Csehországban van. vagy pedig szükséges-e a kis gazdaságokra vonatkozólag is ugyanezt életbeléptetmi.

Illetékes köreink most az egyes szervezetekkel egyetértésben a szlovenszkói kivándorlási kérdés gyors megoldásán dologznak, de elsősorban ennek okát — az örökösödési viszonyokat kell kiküszöbölni, illetve megoldani., Egyedül ezek megfelelő megoldásával lbet a kivándorlási áramlást megállítani"

Ez lenne tehát & szlovenszkói kivándorlási probléma megoldása. És az örrökösödési viszonyok okoznák a kivándorlást. Ha a prágai lap csak egyetlen pillantást vetett volna Szlovenszkóra, ezt a két mondatot nem merte volna leírni. Röstelt volna ilyet állítani £ olyan tanácsokat adni, hogy a gazdaságokból kiszorultakat más foglalkoztatási ágakban kell elhelyezni.

Annyit el kell ismerni, hogy a gazdaságok oszthatatlanságának elrendelése előnnyel járna a nemzetgazdaság szempontjából, azonban aki ismeri a szlovenszkói falvak tulszapo- rodottságát, aki tudja, hogy a falvak lakossága már most is, amikor az öröklött földet szétforgácsolják, milyen tömegekben áramlik a városokba, anélkül, hogy munkát, exisz- tenciát találna, aki tudja, hogy a szlovenszkói városi gyáripari munkásság és az iparosság körében milyen nagy a nyomor és a munkanélküliség, aki tudja, hogy nemcsak a falusi, de még a városi embernek is Hülyén nehéz gyermekét iskoláztatni, az nem szolgálhat ilyen, tanáccsal és. nőm tekintheti a föld oszthatatlanságának eineodeléséveJ megoldottnak a problémát. Ami pedig azt a kategórikus kijelentést illeti, hogy a fóvéndonlásnak az örökösödési viszonyok lennének az okai, hát erről még beszélni sem érdemes, Srtovenszkó mai gazdasági helyzete erről ékesebben beszél.

Érék után bfeahnaltanol várjuk a további prágai ötleteket.

egyre több magyar község kapcsolódik be. Végül a községi igazgatás és önkormányzat helyes kiélésére adott a jelenlevőknek gyakorlati tanácsokat.

A nagy helyesléssel fogadott beszámoló után a lakosság részéről hangzottak el panaszok és kérték ezeknek orvoslásál

Ezután az értekezlet áttért a szervezeti tisztujitásra és Feremczi Károly körzeti titkár buzdító szavai után a leköszönt Hegedűs

Feruenc volt elnök helyébe Pagáco Rezső birtokost elnökké, aleínökölkké Lengyel Miklóst és Poda Lajost, titkárrá ifj. Samugh Jánost, jegyzővé Vargha Gyulát, pénztárossá Mórocz Ferencet, ellenőrökké ifj. Beok Dezsőt és Fitos Gyulát váJaszották- Hegedűs Ferenc volt elnök érdemeit, aki 10 évig állt a helyi szervezet élén, jegyzőkönyvébe íratta a pártértekezlet

A gazdaság oszthatatlanságának kimondásával tzeretnék megoldani a tzlovemzkái kivándorlási problémát

Cs mégsem véletlen!...

wse ^fc/v Q-e-G-ény

lrt«dUltQnYI fniKLOÍ (9,

Az az oka, hogy az illetők sohasem voltak szerelmesek — felelt a vörös ur.

— És miért nem voltak azok?

— Temperamentum'... közöny ... nem értek rá... magasabb ambíciók, — dörmög- t© fölényesen a vörös uir és a vállát vono- gatta.

— Dehogy is! — legyintett az asszony. — Azért nem voltak szerelmesek, mert a véletlen sohasem hozta őket össze azzal a másikkal, aki bennük az igazi nagy szerelmi szenvedélyt életre tudta volna hívni. Röviden és egyszerűen: nem találkozott össze a párjával. Megengedem azonban, hogy ezt csalt azok tudják megérteni, akik valaha is rábukkantak arra, ugyebár? — fordult bacé- ran a vőlegény felé.

Az iró kissé bizonytalanul feledt;

— Én azt hiszem, hogy a szerelmi szenvedély kllobbanáaa inkább a véletlen dolga. De hogy a szerelem tartós Jegyen, ez már a felek jellemétől s attól függ, hogy mennyire egymáshoz valók. Két ember néha véletlenül kerül egymás mellé, de nem véletlen dolga, hogy együtt is marad. A szerelem néha téved; az lehet lélektani tévedés és a lélektan törvényei magyarázzák art, hory <aA a tévedést korrigálják-e, vagy makacsul megm arad maik a tévedés mellett.

— Ebben (körülbelül megegyeztünk — állapi tette meg előzékenyen a vörös ur és kimen f a káTtyaszobába.

Az asszony, akinek olyan szép keze volt, m felé

— Örülök, hogy így gondolkozik. Véletlen nincs is. Például mi történt volna, hia én ezzel a színésszel megismerkedem? Bizonyosan semmi! Az első találkozás alatt Ikiábráu dúltam volna őkéiméből.

— De lehet, hogy már későn.

Az asszony elpirult.

— Goromba. Hát csak ennyit tart a jedle- merni ről?

— Én ismerem a maga jeliemét. Miaga mindig tudta, hogy kinek tartogassa magát.

Az asszony kiengesztelődive nézett a Benedek szemébe.

— Ezen az alapon mi ;is kibékülhétünlk. Tehát véletlen nincs; a szerelem nem vak; az élet nem kockajáték; az asszony nem prédája az ostoba sors szeszélyednek.

A társaságban még sokáig beszélgetitek a véletlen szerepéről az ember élebében. Benedeknek közben őszintén fájt, hogy vége a telefonálások édes, buta, gyermekes szépségének. De hiába! A véletlenre nem lehet építeni semmit. Albból, hogy egy telefon számot tévesen kapcsolnak, nem születhet meg két ember boldogsága, de —, hála Isten — boldogtalansága sem. És eszébe jutott, hogy ő egy időben szenvedélyes kártyás volt és majdnem kitörte a nyakát ebben a csúnya szenvedélyben. De félben tudta hagyni. így volt éppen az a kis Klárika Js, aki hónapokon keresztül a leikével, a nyugalmával, a tiarteeeégével, m arany életével hazardírozott: de ő is meg tudott állni, mihelyt valami tomnfo wumtnto eaúiU hete • já tékba. Igen,

ez a jellem. Véletlen: az nincs. Csak jellem van és az ember cselekvéseit lélektani alapon előre ki lehel számítani, mint egy számtani képletből le lehet vezetni az ismeretlen X-et.

Benedek is bement a szomszéd Ikds szalonba a kártyások közé.

E pillanatban uj vendégek léptek a szalonba: Riokeniburg Lujza császárt és királyi alapítványi hölgy, Kutassy György földbirtokos neje és Klárika, a leánya.

Bemutatások, csodálkozások, kézfogások, hűvös fejbiccentések, ruhasusogás, széktologatások, — Lujza néni úgy ment a szalonon keresztül, mint egy árverési becsüs vagy építészmérnök, aki a szemével felméri a szobák hosszát, magasságát és szélességét és négyszogletiben számítja ki a beépített telek értékét. Nem nézett sem jobbra, sem balra. A férfiaknak csak úgy szórakozottan, automatikusam nyújtotta kézosökra a kezét és a házi kisasszonynak jól megver ed ette a sápadt sovány arcát.

— Gratulálok leányom.

— Kezét csókolom.

— Hallom, hogy jő pártiét, csinálsz.

— Boldog vagyok.

— Aztán csak szedd ráncba az apuméi

— Mindenki mosolygott és sokam atrra gondoltak, hogy az estélyen még nem láttáit a vőlegényt a menyasszonyhoz öt lépésnél kisebb távolságra... Mindenki tudta, hogy ez a legtisztább érdekházasság, de ezen senki sem ütközött meg. A vőlegény sem szegény, sőt a nagy nevével és rokonszenves egyéniségével talán még több értéket hoz éhbe a házasságba, mint a dúsgazdag Vá- rossy-loány. Lenkét mindenki irigyelte, pedig Lenke egész éjszakákat átsiirt amiatt, hogy a vőlegényét nem tudja átmelegiteni.

Az nj vendégeik leültek és kezükbe vettek ugy-egy csésze* teát. . Klárika felfedezett egy kisleányt, akivel együtt eretteegizeti • asmi

vidám beszélgetésbe kezdett. A császári és királyi alapítványi hölgy egy aiblakmélyedés- be húzta a háziasszonyt és azzal sugdosná kezdett De ez a suttogás végigbugott az egész szobán és a vendégek csicsergéséből és nevetgéiéséíbol egyedül csak Lujza tan te suttogását lehetett tisztán megértem.

A férfiak a kártyaszobában nem vettek tudomást az uj vendégekről. Benedek Gábor egy chemán-osztal mögött állít és unatkozva nézte, hogy a bankár mér nyolcat ütött Véletlen, véletlen, — ez járt az eszében, az egész élet tulajdonképpen egy nagy ch-emin- asrtal, ahol az emberek jó vagy balsorsa, kis és nagy tragédiája, anyagi vagy erkölcsi egzisztenciája a tét. Egy sző, egy mozdulat, egy hibás lépés, egy elfelejtett szám, egy cigaretta, amely a körmünkre ég, egy ismerős megpillantása, egy szempillantás és az egész iránya megváltozik. Hiába minden, jnégis csak véletlenek döntik el az ember életét; a születés is véletlen, a gyermekkor első impressziói is véletleneken múlnak, sőt csak a véletlenek alakítják ki az ember jellemét is és ágy maga a jellem is véletlenek láncolatából kialakult sajátosság. Minden azon múlik, hogy az embert milyen helyzetek elé állítja a sors; igaz, hogy ezekben a (helyzetekben az ember a jelleme, a vérmérséklete, az erkölcsi érzése, a meggyőződése szerint dönt, de hogy milyen problémák felett kell döntenie — és mégis ez a legfontosabb — ez a vak sors és a véletlen müve.

Nézte a kártyásokat és közben a szalonból furcsa, idegen és mégis ismerős, rég nemi hallott és emlék szeri) hangok ütötték meg fülét. Édes, zengzetes és hízelgő volt a haing, mintha hallotta volna már valahol, igaz, hogy nem ilyen tisztán és csengőn, de a Ibaíriglhordozás. a szavak kiejtése, a dallamos árnyalása a magánhangzóknak igen, ezt bizonyára halló!la valahol, csak azt aoiu tudja, hogy kinek a szájából és rnilus;