Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)

1930-03-11 / 58. (2279.) szám

2 1&30 március 11, kedd. A vasutügyi minisztérium föl akarja emeltetni a vasúti jegyek árát? Évi 244 milliós uj személyi kiadásra általános tarifaemeléssel szeretnének fedezetet teremteni lom ellen, ha ez az öt hatalom egyikét, de leg­főképpen Franciaországot megtámadja, azon­nal politikai és gazdasági szankciókat léptet életbe. Másfajta hármas megegyezés London, március 10. A United Press ame­rikai forrásból úgy értesül, hogy az amerikai, a japán és az angol delegáció elvileg meg­egyezett az egyes flották kvótájában. Angol részről megerősítik ezt a hirt és hangsúlyoz­zák, hogy a három hatalom közötti tárgyalá­sok meglepően kecsegtető eredménnyel zá­rultak. Kasaryk és Svehla a Riviérára megy Prága, március 10. A vasárnapi sajtó két érdekes hirt közöli. Az egyik hir .szerint Masaryk elnök orvosainak tanácsára e ívéi végén külföldi útra megy és több hetet tölt a francia Riviérán. A köztársasági elnök mint magánszemély te­szi meg ezt az utat s csakis személyi titkára fogja utján elkísérni. A Prager Tagblatt értesülése szerint. Svehla volt miniszterelnök egészségi álla­pota lényegesen javult. Két hónap éta már egész napokat tölt el ágyon kívül és fürdés után olvas, délután rá­diót hallgat és elszórakozik családtagjaival. Orvosainak megállapítása szerint állapota annyira javult már, hogy kedvező időjárás esetén már a jövő hét folyamán megteheti az etteő sétá ját a szabadban és négy-hat héten belül a francin Riviréára utazhat, úgyhogy őszre teljesen talpra is áll. Megál­lapították, hogy a v ese zsugorodásra vonatkozó diagnózis helytelen volt. Svehla ugyan eze­lőtt öt évvel vés egyiu'll adásban szenvedett, amely következményeket is hagyott maga után, azonban a két évvel ezelőtti újabb meg­betegedése semmiféle összefüggésben nőm volt ezzel a vesebajjal. Most már teljes hatá­rozottsággal állíthatják az orvosok, hogy ideg­betegség jelentkeztt nála, amely aiigina pec- torisz-szal volt kapcsolatos. Svehla Masaryik elnök születésnapja alkalmával rövid üdvöz­lő levelet irt, amelyben az elnöknek egészsé­get kíván s kifejezi benne, hogy két óv óta tartó betegsége alatt megtanulta becsülni az egészséget. Masaryk elnök még ugyanaz nap válaszait Svehlának. A válasz igen terjedel­mes és meleghangú volt. Egyes lapok annak a reményüknek adnak kifejezést, hogy Sveh- 3a ősszel ismét politikai aktivitásiba lép- ! — Kulturelőadás Somorján. A Szlove-a&zkói Ma­gyar Kulturegylet rendezésében Somorján március 12-én, eete 8 órai kezdettel ismeretterjesztő elő­adást tart özv. Albrecht Mártonná úrnő a Baiaton- vádék citroméi. Az előadást, amelyet élénk érdek­lődés előz meg, 6záznál több vetített kép kiséri. Prága, március 10. A vasutügyi miniszté­rium behatóan tanulmányozza a vasút sze­mély- és t©bértarifa tételeit Eddigi tanulmá­nyai szerint Csehszlovákiában a személyi tar rifa és a rendes teihiertarifa alacsonyabb az európai tarifáknál. Huszonöt európai állam közül a csehszlová­kiai államvasutak személytarifája volna a legolcsóbb. Hasonló a helyzet a behertarifánál, viszont a szállítási adó Csehszlovákiában a legmaga­sabb. Ausztriában, Németországban és Bel­giumban legutóbb lényegesen emelték a teher- tarifát. A vasutügyi. minisztériumot az utóbbi időben terheket jelentő újabb feladatok elé állították s a fedezetet saját költségvetésének keretén belül kell megkeresnie. Ilyen teher elsősorban az állami alkalmazottak megígért tizenharmadik havi fizetésének fedezete. A vasútnál ez évi 178 millió korona uj kiadást jelent. Ha az egyhavi fizetésnek csak a 75 szá­zalékát szavazzák meg az aJkalmazotttaknak, az is 125 millió koronát tesz ki- A régi vasuta­sok nyugdijára a vasút 45 millió koronát kö­teles előteremteni és a fizetésrendezés újabb 100 millió koronát igényel, úgyhogy az államvasutak rendes évi költségvetését Kassa, március 10. (Kassai szerkesztősé­günk telefon jelentése.) A Prágai Magyar Hír­lap is megemlékezett arról, hogy Kassa város közgyűlésén a költségvetési vita során Maxon Milán bankigazgató, a kassai kereskedelmi éö iparkamara elnöke a cseh pártok ellőne irá­nyuló támadásaira szenvedélyes hangon vála­szolt és erős bí rálat tárgyává tette a cseh pár­tok működését. Maxon Milán felszólalását Schmidt Bothumil, a kereskedelmi és iparka­mara tagja, a Zivno bank kassai fiókjának igazgatója a cseh nemzet megsértésének mmősitette, | 4 || 1^1 1 ■ IBIlliMI I HMM ■ Hl I IU—Ir III II ■■ ¥TIH I ■ körülbelül 244 millió koronával kell föl­emelni' A pénzügyminisztérium már az ez évi költség- vetésiben megengedte a vasútnak, hogy a szál­lítási adót teljes egészében a saját beruházási céljaira használhassa föl. Ez azonban miég nem fedezné teljes egészében az újabb kia­dásokat s igy most a minisztérium a tarifák újabb emelésének ^gondolatával foglalkozik. A Lidové Noviny ezzel a hírre] kapcsolat­ban rögtön megái lapítja, hogy ez az intézkedés nagy gazdasági és politikai akadályokba ütközne. Igaz ugyan, hogy a költségvetési bizottságban Brodecky szociáldemokrata képviselő a vas­úti tarifatételek emelése ©mellett foglalt ál­lást, azonban a közvélemény a legnagyobb ellenvetéssel fogadja ezt a tervet, sőt a kérdésben maga Mlcsoch. vasutügyi miniszter is elutasító álláspontot foglal el. A kormány ebben a kérdésben még nem tár­gyalt, hanem csali a vasutügyi minisztérium saját hatáskörében folytat számításokat arra az esetre, ha ehhez az intézkedést kénytelen lenne .igénybe venni. emiatt lemondott a kamarában viselt tiszt­ségéről és egyúttal azt a kívánságát fejezte ki, hogy a kamara vezetősége is foglalkozzék elnöké­nek a város közgyűlésén, elmondott beszédé­vel. Maxon Milán a kamara elnöksége elé terjesztette az ügyet, amely megállapította, hogy beszédében semmi olyan sértő kitételt nem tariedmazott, amely alkalmas lenne az elle­ne emelt vád igazolására* Egyes elterjedt hírek szerint Schmidt bank­igazgató nem elégszik meg saját kilépésével, hanem arra igyekszik, hogy a kamara többi cseh nemzetiségű tagját is rábírja a kamatá­ból való kilépésire, sőt olyan hírek ie keringe­nek, hogy Pchmidt rendtörvényes feljelentést készül tenni Maxon ellen a. városi képviselőtestületben elmondott be­széde miatt­A görög és a magyar mező- gazdaság együttműködése Athén, március 10. A kormány 8 millió fontos kölcsönt akar fölvenni a macedóniai mocsaraik le csapolás j munkálatainak el­végzésére. A kölcsön hatszázalékos lesz. A földmivelésügyi minisztérium vezérigazga­tója kijelentette, hogy több szakemberrel hosszú tanulmányutat végzett Magyaror­szágban és elhatározta, hogy a jövőben a görög agrárpolitikát a magyar agrárpoliti­ka mintájára átszervezi és különben is együtt fog dolgozni a magyar mezőgazda­sággal. A cseh nemzeti fewlirata párt kilép a kermánybcl? Prága, március 10. A Kramár-Ben es-ügy élénken foglalkoztatja a cseh sajtót. A cseh néppárti Lidové Listy azt írja. hogy a becsü- lefcbiróság döntésének idő előtti közlése nemzeti demokrata párti körökben óriási iz­galmat keltett. A kon-s tér nációt az okozta, hogy tulajdonképpen mindafcét becsüietbiró a nemzeti demokrata párt szervezett tagja s igy Kramáre-llenes Ítéletükkel kínos helyzetet termtettek a pártban. A párt radikális szár­nyának vezetői erre válasz gyanánt pénteken megegyeztek abban, hogy az országos párt- napon. amelyet rövidesen egybe hívnak, indít­ván} ózni fogják azt, hogy a nemzeti demokra­ta párt lépjen ki a kormányból és a koalí­cióból. A radikális csoport ezt a javaslatot minden erejével keresztül akarja vinni. A nemzeti demokrata párt most egymás után tömegmyilvánitásokkal igyekszik de­monstrálni egységét és a Kramár iránti hűsé­gét. A párt diákszervezetei szombaton és vasárnap országos kongresszust tartottak, ahol nagyban ünnepelték Kramárt és Benes ellen tüntettek. —— —— -------------------------------------------------­— Orsenigo Cesare pápai nancias vasárnap uta­zott el Budapestről. Budapesti azerkeoztőség'ónk telefonná ja: Orsenigo Ceeare pápai nunerus, akit tudvalévőén Berlinibe helyeitek át, vasárnap uta­zott el Budapestről. A pályaugearon & kormány és & főváros képviselői, valamint a katolikus hí­veik a legmelegebben búcsúztatták el a távozó nun- ckust. A főváros nevében Sipőcz Jenő dr. polgár- mester mondott mélyhatásu beszédet. ábrándos telíkű, gyermeteg kedélyű és naiv leánygyermek szerelmet vallott? — Megtfcöatéut — válaszolta Zoltán és a telefonbeszélgetésekre gondolt. — És elítélte őt? — Nem. De nem is történt semmi. A. leány megtalálta élete komoly és rendeltetésszerű célját: menyasszony lett és beszüntette a ve­lem való lelki kacérkodást. — No látja. Ez nem véletlen dolga. A vörös ur éppen hevesen magyarázta: — A jő dráma olyan, mint egy kémiai kí­sérlet. Adva van egy rész érzelmesség, két rész érzékiség: ez reneszánsz-tragédia. Két rész érzelmesség, egy rész szenvedély: ez rokoko-vigjáték. Mert az élet: temperámé ív­tam, a cselekvés: a tettekben kirobbanó jel­lem. Pszichológia a kulcs, amellyel minden történés képletéit le il-ehef vezetni. Fótiam, vé­letlen. sors... ez csak a tehetségtelen s ég mankója. A szépkezü asszony szelíden közbeszólt: — Én pedig torkig vagyok a lélektani le­verésekkel. Az élet véletlenekkel dolgozik. Példáid egy férfi nagyon szerel egy asszonyt — ugy-e, éhhez sok minden kell? de niin- dénékelőtl és legfőképpen az keli, hogy meg- isnnetrjék egymást. — Ezzel nem mondott sokat. — Nem sokat, de mindent. Sok ember tel­jesen értetlenül, áll a nagy szereimi szenve­délyek, a tragédiák és hősből lemén yek és a tompaságok előtt; nem is érti, hogy egy em­ber nem tud egy .másik nélkül élűi; hogy egy élet minden kigondolható szenvedését iukálbb elviseli, minilsem hogy lemondjon szerelme tárgyáról; etek az emberek a sze­relmet hajlandók az elmebaj egy nemének vagy valami bűnös és megátalkodott, rögesz­mének nézni. No, mi az. oka annak, hogy a szere lemnek Ilyen nagy tagadói is vaunak? (É%MMc.) ve-e -étiy , ö I i»f a : f U ft Q n Y I m IIL 0 S — Nem mindegyiket... Például ma tör­téül t velem valami. Egy kicsit tel is izgatott. — Ah! — Ne gondoljon semmit. Gyerekség az egész. Tizenhatéves voltaim, vidéki városban laktam és elviseübetétlenül szerelmes voltam egy színészbe. — Természetes. — Természetes? Most már alig értem. Gyönyörű szál ember volt, orgonahangja csak úgy búgott le a nézőtérre, a profilja Anto- nius-profil volt, észrevette-e már, hogy a vi­déki színészek egynémelyike klasszikusan szép ? — Lehet. — Csak kicsit iszákos volt. És kártyás. És rengeteg sok szerelmi kalandja volt. Ez fájt nekem és egyszer egy egzaltált pillanatban levelet Írtam neki. Tudja-e, miért? — Tudom — felelt a férfi s tekintetét le­kapta az asszony kezéről. Nem. Meg akartaim javítani. Az őrangya­la akartam lenni. És lelkére akartam beszél­ni. Embert akartaim belőle faragni. A férfi erőltetve, zavartan, de udvariasan mosolygott. ■ Hát megírtam neki, hogy ha van még benne egy kis idealizmus... — - így irta? így. Akkor Jegyen ekkor és ekkor ilt és it.t és csatlakozzék hozzám. Még merte ezt Írni? — Meg. Meg akartam menteni. És nagyon szerelmes voltam és tizenhat éves... — Megálljon! — szólt közibe a férfi. — A színész megjelent és rátétté kezét a maga szép, barna, lányosam lesimított, együgyű kis tejére. És elszavalta Heine versét.... Az asszony nevetett. — Azt hiszi, hogy olyan osumya kislány voltaim ? — Nem. De a vidéki színészek már sok kislány életét mentették meg egy jó nappali szerep kedvéért. — No, nem úgy volt — telelte elmosolyod­va az asszony. —- A levelet átadtam egy kis barátnőmnek, aki. a posta felé lakott, öt kér­tem meg, hogy dobja be a szekrénybe... az én utamon nem volt postaszekrény. Aznap éj­jel természetesen le nem hunytam a sze­mem. Másnap már láziam volt... És harmad­nap hideglelősen vacogott a fogaim, alig tá­molyogtam ideges erőtlenségemben, de még­is elmentem a találka helyére. Vártam, vár­tam ... vacogott a fogam, ugrált a szivem és ájuldozitam az izgalomtól, félelemtől és vá­gyakozástól, hogy bánosak el se jönne ... — De azért mégsem futott el? —- Neim. Ott vártaim ... dideregtem ... ájuldöítam egy teljes óra hosszat. És a szí­nész nem jött... Egyáltalán nemi jött. Hire- bannva sem volt. Sem akkor, sem máskor... Többet nem is iláltami. Pedig még három hó­napig ott játszott. Aztán elsodorta őt a sors... Eddie van... r — Eddig volt tegnapig — mondta kissé kesernyésen a férfi. — De tegnap... | — Tegnap, igen, tegnap találkoztam azzal I a barátnőmmel, akit megkértem, hogy dobja bele a poslaszekrénybe a levelem. És kép- jelije ... de kérem, higyje el, igy történt... lia nekem mondanák, nem is hinném ... Nos, a barátnőm nevetve meséli, hogy régi lim- lomja között megtalálta az én levelemet... Elfeledte bedobni a szekrénybe ... Nos, nem nagyszerű ez? Ezt Írja meg, barátom ... Az asszony miég sokáig csevegett, lázasan, kipirulva, lihegve esküdözött, hogy igy volt ■és még voltak egyéb telepétikus epizódjai ennek a kis szűzi, szép gyermekleány- regénynek, de a .férfi csak hallgatott és szo­morúan nézte az egzaltált asszony ujjongá- sát egy régi emlék édes mámorában. — Nos, ugy-e, gyönyörű téma? — ismétel­gette az asszony7, aki hirtelen, elszégyelte ma­gát, valahogy objektív irodalmi kérdéssé akarta átjátszani a saját nagy elértekéin ye- dését. Az író még mindig hallgatott. Nos, nem találja érdekesnek? — kér­dezte végül kissé félénken és fanyarul az asszony. — Ezért még nem — felett© a flértfi szára­zon. — De az már jobbban érdekelne, hogy mi történt volna, ha a levélke véletlenül mégis belekerül a po stas zekrén ybe ? Az asszony egész a nyakáig vérvörös lett és nnéttáíkunlkodiva kérdezte: — Ezzel .maga el is Ítél. engem? — Nem. Majdnem minden leány életében van egy romantikus korszak, a nőivel csak a véletlenen múlik, hogy,.. , — Nem igaz! — pattant fél az asszony! — Ez rosszJiiszeműség. Ez durva fértfipesszi- m izmus. A rossz asszonyok között sokat élt és soka 1 csalódott férfiak pesszimizmusa. Magával u«m történ i meg még az, hogy egy 1 Katsa várót közgyűlésit! elhangzott beszéd furcsa következményei A cseh nemzet megsértésével vádolják Maxon Milánt, a kassai kereskedelmi és iparkamara elnökét

Next

/
Oldalképek
Tartalom