Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)
1930-03-01 / 50. (2271.) szám
Wwi majöes 1, swnwai. 'PPAGAI-A\\GtAR-HÍRrjflI> 11 Közgazda síácP Súlyos gazdasági láisáigai küzd Kassa kereskedelmi élete is- BéSteffi űdőn grémiuma titkár a válság okairól K&ss/l, február 28. (Kassai szeiiilíieszitó'őé- günktő!.) A kassai Kereskedeímii Grémium jedentös fotn4oe«ágiu tárgyalásokba kezdett a kassai pénzügyigiaizgalósággial a közeledő adóív ivedé sekkel kapcsolatban az adóPizlök érdekében. E tárgyalásotkoak súlyos jedeotöségü aüctruail itáís t kölcsönöz az a megdöbbaatő gaz- dasági helyzetkép, amely a katasztrófa lejtőjére jutott kassai keneetkedeílimiet és ipart jellemzi. Alkalmunk volt most beszélgetést folytatni erről a szomorú helyzetről Békefi ödöu grémiuma titkárral, aki a krízisről a kővetkező információt adta. — Az általános krízis a kereskedelem mindem szakmáját erősen érintette, természete- se® vannak olyan szakmák, amelyeket a válság intenzivebben talált. A textilkereskedelem nálunk a legélénkebb forgalomnak örvendett, ma a forgalma úgyszólván teljesen megcsappant A künnlevőségek növekedtek, az inkasszó rossz.. Mindezen okok hozzájá- nuiLtiak ahhoz, hogy a kereskedők legnagyobb része csak rendkívüli erőfeszítések mellett képes fizetési kötelezettségeinek eleget tenni. Azok, akikkel szemben a gyárosok nem voltak türelemmel, kényszeregyezséget kértek. A forgalom csökkenéséhez erősen hozzájárult a kassai zsupa megszüntetése, mert nem csupán a tisztviselők eltávozásával veszítette el a város vevoközönségét, de erősen lemérséklődött a vidék forgalma is, mely Kassán vásárolta be szükségletét. További ok a vidéki pénzügyi expoziturák felállítása, amely feleslegessé teszi, hogy a vidékiek adóügyekben Kassáira jöjjenek. Nagy kárt okoznak kereskedelmünknek az ország minden részéből, sőt Bécsiből is ide özönlő házaló ügynökök, akik nemcsak a magánvevőket, hanem a hivatalokat is \e5gig látogatják, mi- álítal a textiláru és divatcikk forgalma Kassán a negyedére ősökként. Hogy a kereskedők fizetési kötelezettségeknek eleget tegyenek, kényszereladásokat eszközöltek, az árut saját árban, sőt még azon almi is árusították. E mellett áresést íb megállapíthatunk minden szakmában és nyugott kalkulációról szó sem lehet— Nem hagyható figyelmein kivüil az üzletek szaporodása sem. Az igy származott, túlhajtott kookunrencia szintén előmozdította az árak esését. A pénztelenség következtében a közönség leszállította igényeit és csak a legolcsóbb árut vásárolja. Innen magyarázható az a szokatlan eset, hogy a droguista és illatszer-szakmáiban elmaradt teljesen a karácsonyi vásár. — Az áirakcsöüdkenése egyes helyeken és szakmákban a 40 százalékot is elérte. A megcsappant üzleti forgalommal és kereseti alkalmaikkal szemben növekedtek az üzleti lei- adások tételei, a szociális terhek. — Az álltalános pénztelenség legjobb tükre volt az építkezés pangása, mivel a bankok rendlkindM zánkozottan viselkedtek a kölcsönök folyósítása körül, ami egyrészt a termények árzuhanására, másrészt a közterhek szaporítására vezethetők vissza. Eh az árzuhanás láncszerűen kiterjedt az összes kereskedelmi házakra, aminek következménye pl. a® is, hogy az 1928—29- telén megvásárolt nagymennyiségű faanyagok árad a fakereske- delemban szinte az egyik napról a másikra katasztrofálisan estek. Érzékenyen érinti ez a krízis többek között a borkereskedelmet, amely tudvalevőleg kizárólag hitelre dolgozik és a sorozatos fizetésképtelenségek folytán óriási károkat szenvedett Nagy veszteségeket okozott a gyümölcsborokkal űzött konker- rencia, amely a szőlőborok áresését idézte elő, továbbá Sziavemezkónak magyar borokkal való elárasztása is az árcsökkenés okai közé sorozható. — Kassa város (kereskedelmi krízisének előidézésében nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a fontos körülményt, hogy a kassai és környékbeli üzemek, amelyek a városnak jelen léken yszámu fogyasztót hoztak, évek óta tartó rossz konjunktúra miatt kénytelenek volaik üzemeiket teljesen beszüntetni vagy redukálni, éppen ezért ez a réteg a ▼áros kereskedelme számára elveszett A mé- uögazdák a vasáru kereskedelem Számára megszűntek 1929 év második felétől fizető vevőként szerepelni. Köztudomású, hogy a gabona rak esése következtében a termelő nem bocsátja piacra áruját és ezért újabb beruházásokra, vásárlásokra, vagy régi tartozások törlesztésére pénze nincs. A fixfiaetésü vásárlók nem jönnek tekintetbe, mert a viszonyok miatt ezék a legnagyobb takarékosságot tanúsítják. —• A krízis súlyosbodott az 1929-'es éviben és a most megindult trágyalások, amelyeket a pánzügyigazgatóságga! folytatunk a Következő évi adóikiivetések ügyében, részünkről odai rányitlmak, hogy a pénzügyi hatóságok mérlegelve a helyzetet, az adóvexaturákitól mentesüsék a kereskedelmi életet és lehetővé tegyük ezáltal, hogy a kereskedelem kissé magjához éljen. — Amennyiben a pénzügyi hatóságok részéről belátással lesznek a kereskedelem ne- héZ) helyzete iránt, erről a részről nem fenyeget tovább a krízis súlyosbodása. Huszonöt állam képviselői vesznek részt a Budapesten tartandó szesztilalomelleiii nemzetközi kongresszuson. Budapestről jelentik: A Szesztilalomelleni Nemzetközi Liga tavalyi kopenhágai kongresszusán a magyar szeszérdekeltségek megbízásából a Libertás egyesület tudvalevőleg a liga tagjait ez évre Budapestre hívta meg kongresszusra. A meghívást a Nemzetközi Liga legutóbbi igazgatóválasztmányi ülésén elfogadták és a magyar egyesülettel egyetértőén elhatározták, hogy a XI. nemzetközi szesztilalmi kongresszust ezév junius 11—14 között Budapesten tartják meg. A Libertás kebelében alakult rendezőbizottság,' amelyben a magyar bortermelők és kereskedők, sörgyárosok, likőr-, pezsgő- és szeszgyárosok, valamint a budapesti vendéglősök, szállodások és kávésok képviselői foglalnak helyet, körlevélben hívta meg a Nemzetközi Liga világszervezet érdekképviseleti tagjait a budapesti kongresszusra. Eddig körülbelül 25 állam nagy szeszérdekeltségei jelentették be képviseletüket és előreláthtaólag különösen a franciák, dánok, angolok és osztrákok részéről érkeznek a kongresszusra nagyobbszámban delegátusok. A kongresszus tárgysorozatán a prohibiciós és prohibicióellenes mozgalom aktuális nemzetközi problémái szerepelnek, amellett ugyanezen témakörből egy dán, egy angol, egy cseh és két magyar delegátus tartanak előadásokat. Tovább romlik Franciaország külkereskedelmi mérlege. A francia külkereskedelmi mérleg januárban 1.063 millió frank deficittel zárult, holott az előző évben a behozatali többlet csak 623 millió volt. A kedvezőtlen januári eredményt a kivitel erős megcsappanása idézte elő. A francia gazdasági körök ezzel a jelenséggel kapcsolatban azt hangsúlyozzák, hogy az adók miatt megdrágult francia ipari termékek elvesztik versenyképességüket a világpiacon. Másfélezer bank szüntette meg tavaly működését az Egyesült Államokban. Az amerikai bankok száma erősen megfogyott az elmúlt esztendőben. A gazdasági dekonjuktura és tömeges fúziók következtében egy év leforgása alatt 1494 bank szűnt meg az Egyesült Államokban. Ezek közül 799 fuzionált a többi tönkrement. Azért még igy is elég sok bank él Amerikában, tekintve, hogy az Unió pénzintézeteinek száma jelenleg 25 ezer. 30.8 millióval csökkent a magyar bankjegyforgalom. Budapestről jelentik: A Magyar Nemzeti Bank jegyforgalma a február ‘23-iki kiiputatás szerint a február 15-iki állománnyal szemben 30.8 millió pengővel csökkent. E csökkenést a zsiróbefizetések idézték elő. Az állami számlákra 24 millió pengő folyt be, egyéb számlákra pedig a gyufakölcsön folyósítása révén 40.7 millió pengő befizetés töntént, úgyhogy végeredményben a zsirókövetelésék állománya 64.7 millió pengővel növekedett. A váltóesedékességek összege csupán 0.4 millió pengővel haladta mag a benyújtások összegét. Az érckészletben kimutatott devizakészlet 8.1 millió pengővel emelkedett. Az „Egyéb követelések" 9.9 millió pengős és az „Egyéb tartozások" 36.1 millió pengős csökkenése összefügg a gyafakölcsön harmadik részletének elszámolásával. Középeurópai gazdasági konferencia. A Bécsben székelő Mitteleuropáischer Wirt- schaftstag, amely tudvalévőén a középeurópai államok gazdasági közeledésének, illetve együttműködésének előmozdítását tűzte ki céljául, ezévi kongresszusát, mint az ötödik középeurópai gazdasági konferenciát Breslauban tartja, éspedig február 27-től március 2-ig. A tárgysorozaton általános kérdés gvanánt az érdekelt középeurópai államok gazdasági szövetségének lehetősébe szerepel, amelyet Magyarország részéről Szte- rényi József báró ny. miniszter ismertet. Foglalkozik ezenkívül e konferencia a középeurópai postaforjralom átorganízálásával, majd pedig a második napon a belhajózás kérdésének előmozdításával, a tervezett csatornák kiépítése által, végül a vizerőgazdál- kodással kapcsolatban az érdekelt államok energiagazdaságé vaL XX. Prágai Tavaszi Mintavásár 1930. március 16 -23-ig. Iparjogositványi illetékek. A pénzügymúniezté- irhrm a múlt nap okiban kiadott rend előliével az iparűzési be jelenít, esek 6 az iparengedély iránit benyújtott' kérelmek illetékét állapította meg. Az illetéik kivetésének alapja a község lakosadnak ©zárna. E szerint 50.000-nél több lakossal bíró városokban az üledék 20 korona. 10—50.000 lakosú városban 15 korona, 5—10.000 lakosú városban 10 korona, 5000 lakosig 8 korona a beadvány minden ivére. Ugyan ez a rendelet megállapítja azt is, bőgj' a cégbejegyzési vagy cégaláírási kérelem minden ive 15 korona illeték alá esik, ha oly cégről van szó, amelynek melléküzeme nincs; ha a cégnek fióküzletei is vannak, úgy az illeték 20 korona. A pénzű.gynrin.iszte- niíuni rendelete egyben felhívja az érdekeltek figyelmét arra. hogy az 1928. évi 183. számú törvény első paragrafusának intézkedésed szerint a kereskedelmi törvény előírásai csak oly cégekre atkailmaz- liaitók, amelyek kereseti adójának alapja legalább 50.000 korona. Emelkedőben az osztrák állambevéte). A bécsi pénzügyminisztérium most publikálja 1929 utolsó negyedéről a bevételek kimutatását. Végösszegben 320.5 millió schilling folyt be és tekintettel arra, hogy7 a megelőző kilenc hónap folyamán összesen 852.5 millió schilling volt a bevétel, vagyis 1929-ben ösz- szesen 1173 milliót inkasszáltak, ez az előző évi 1083 millióhoz képest kerek 90 millió schilling, azaz 9 százalék többletet jelent. Főleg az egyenesadók, a vámok és a forgalmi adók rubrikáinak növekedése járult hozzá a jelentős többlethez. így a vámok 260 millióról 2S3-ra, a különböző forgalmi adók 374-ről 386-ra emelkedtek, az egyenesadók 352-ről 382-re, a dohánymonopólium az 1928. évi 193 millióval szemben 198-at mutat, megannyi figyelemreméltó és a jövőre nézve biztató szám.-I- A prágai cukorpiac ma gyöo^öűt Nyorecuíkorjegyzés Aussig lofco 101—103.-f A berlini terménytőzsdén a® irányzat szádérd volt. Birodailimi búza 328—-291, rozs 159—163, árpa 100—170, takarmányárpa 140—150, zab 121—130, búzaliszt 27.25—34.50, ronslaszt 20.25—24, busa és roaakorpa 7.25—8, víktoriaiborsó 21—26, kis ehető borsó 18—21, taikarmánybonső 16—17, pehisksa 16— 18.5, lóbab 16.25—18.5, bükköny 18.50—23. repoe- pogácsa 13.50—14.50, lenpogácwa 17.10—18,10, szá- iwzszrí-et 6.70. burgonyareszelék 13 márka. k prágai tő*«He dpríiafesytései: február 28 február 27 Amsterdam . . . 1352.10 1356.10 1352.37% 1356.37 % Berlin ................ 804.65 807.15 804.65 807.15 Zü rich................ 650.52 % 552.52% 650.60 652.60 Oslo ( Christiania) 901.37 % 904.37% 901.50 104.501 Kopanbagea . . 902.37% 305.37% 902.50 905.50” Stockholm ... 905.— 908.- 905.— -)08.— Mailaad .... 17662 177.42 176.53 177.33 Paris.................... 131.92 132.32 131.90 132.30 Lo ndon................ 163.86 164.46 163.86% 164.46% New York Cable. 33.72% 33.82% 33.72% 33.82% Brüssel................ 469.95 471.16 470.20 171.40 Ma drid................ 414.— 416.- 418.- 420— Be lgrad................ 59.85 59.60 59.35 a9.60 So lia ...... 24.39 24.49 24.39 24.49* Koustantinopel . 15.32% 15.42% 15.32% i5.42%* Wien ................ 474.82 % ,76.32% 474.90 -Ö6.40 VVarechau . . . 377.45 379.45 377.45 379.45 Budapest .... 589.20 591.20 589.15 d91.15 Buenos Aires . . 1272— 1278— 1272— 278.—* Uelsingfors . . . 84.71 85.11 84.74 85.14 Riga...................... 648.50 651.50 648.51. 551.50* Rio de .Janeiro . . 387.— 389.— 387.— 589.—> Montevideo . . . 31.90 32.10 31.9c 32.10* Alexandria . . . 168.3. 169.15 168.36 169.15’ Athén.... 43.8;, 44.15 43.8.- 44.15’ Bu karest .... 1D.S7% <0.17% 19.97’,, lü.17%’ Kowno ..... 336.50 33.50 j36.50 ,38.50* Lissabon .... 152.10 152.90 152.10 i52.90* Keval.............898— 902— 898.- 402—* • Mo ntreal .... 33.39 33.51 33.46V, 33.58%*! ÉRTÉKTŐZSDE Gyenge a prágai értéktőzsde Prága, február 28. TeMnlertel a kasszámépra, a mai tőzsdém nagyoöbairárnyu felmondási üzleteket eszközöltek, úgyhogy az árfolyamok legnagyobbrészt gyöngültek. A kuliszban a Skoda kezdetben nagyobb veszteséget szemvédőid, később azonban javult és 8 korona mínusszal zárul! Igen élénk volt a forgalom a beruházási piacom, ahol csaknem az öesaee kategóriák emeilifeed'ek. Hasonlóan alakult az exődapiac íb. — Az iipairi piacon a Berg ée Hült- tem 40, Cseh-Morva 90, Prágai Vas 20, Prágai Malom ée Ólom 9, Solo 9, Skoda 8, RimgihoSfer 7, Apók do 6, Cseh Cukor, SedMer ée Cseh Kereskedelmi 5, Aussigi Vegyi 4, Brúnói Gépek 3. Rézmüvek 2 koronával estek. Javuld a Nesiomitoi 13, Schoeller ée Aussigi Vegyi 10, Rudweási Sör 5, Prága-Dux 3 koronával. — A bankpiacon a Nemzeti Bank 10 koronával emelkedett, míg a Lánderbamk és Prágai Hitel 1 koronával. A beruházási piacon a javulások 5—35 fillért fedek ki. Prága, február 28. Valuták: Holland 1340, jugoszláv 58.85. német 803.37'A, belga 469, magyar 588-75, román 19.75, svájci 651, dán 899.50, angol 163.85, spanyol 418.50, olasz 177.15 északaretorikai 3354L, norvég 899, francia 132.70, bolgár 23.15, svéd 992, lengyel 376.6214, osztrák 473.87'/í. A prágai értéktőzsde árfolyamat: ,1 2* » 7. 1923 évi kineetári utalviny . ~~ 1624. évi kincstárt' ut&lváfcy . . ~ ,„. 5 Nyeremény kölcsön ... 100.20 00.25 6%-os beruházási kölcsön . jjíí 6%-os lisztkölcsön.................. 100 30 00 65 6%os államkölcsön .... 100.55 100.55 Mórra őrs* köles. 1911. 4%% ~ <vr~ Morva őrs* köles 1917. 6% 01 — 91 ■— Prága város 1913 köles. 6% . ~ sj 7® Prága város 1919 köles. 4% * ~ _c Brünn város 1921 köics. 6% • ~ .75 Pozsony város 1910 köles. 49? 74.— ~.~ Prága városi takrpt. 4% . . Osl. vörös kereszt sorsjegy . 19.- 19 25 Agrárbank ........................... 535 - m Cs eh Union Bank .... 393.5ri ^92 50 Leszámítoló ....... 405.- ,04 — Cseh Iparbank ...... 485 - f88 — Prágai Hitelbank ..... 550. y47‘ — Szlovák Bank ...... 194. 193 50 Zivnostensk* .....*• 515.- 511 — Angol.-Cslov. Bank .... —.- -'— Osztrák hitel ...... 243 50 ?42 50 Wiener Bankv. ...... 99 75 99‘75 Jugo&lovenska-bank .... 51 37 49'75 Nordbahn ........ 4840 4790 — Cseh énkor ....... 680 675 — Horvát cukor ...... 228 223 — Kolini műtrágya ..... 620. 612 50 Rollni kávé.............................. 80 Ko lini petróleum................... —— *~ Kolini szesz ....... 1350.— — F.Iső pilseni sörgyár .... — Breitfeld-Danék....................... — Laur in és Element .... . —.- -*■— Ringhoffer . . ...... 1200 - 1170” — Cseh északi szén .... 1235 1215' — Cseh nyugati szén ..... 609 596' — Alpine ......... 168 7 165'— Poldi ..................................... 824 808— Prágai va sipar ...... 2030 - 1985' — Skoda . .............................1841 .’815— Poz sonyi kábel ...... 1192 51 1160 — Inwald........................................ 350 - 363 — A budapesti értéktőzsde árfolyamai: H/2N a/25, Ang.-Magyar ....... 88.50 88.50 Hazai bank ....... 56.70 50 60 Magyar Hitei ...... 75.50 75 40 Jelzálog ........ 41.50 41 50 Leszámítoló . . . , , . . 92.50 S2 80 Magyar-Olasz ....... 72.- 72.— Osztrák Hitel 41,- 41.— Kereskedelmi bank .... 109 - 108 10 M agy.ált tkpt. ...... 9050 90 50 Első hazai tkpt. ..... 183, - 182 50 Borsod-Miskolct ...... 15]— 15] — Concordia ........ —]— — Budapesti malom ..... — — Gizella malom . ..,<>• 12 50 12 50 Hungária malom ..... 21 50 20 50 Beocsini .... ..... — - — Felsőm szén ...... 31- — ' — Drasche ........................... . 150 - í50' — Mag nezit .................................... 206' * 206' — Magy ált. kőszén .... §55 F43'— Salgó ......... 4750 46'50 Urilányi........................... . j25 - 123 50 Kó burg ........................... . 13 90 13 80 Csáky .................... 5’50 — Mag yar íegyvergyáj .... 251 - 248 — Ganz Danubius ...... j0110 100 04 Ganz villamos ...«»• —— Hofherr............................ 1 • 10 20 10 20 Lá ng ................................ . 76 — 76 — Liptak....................... _ lyőri vagongyár ..... 3210 27 80 ......................................* • 83'70 52 50 Ör s*, fa .,••>» 1 » 8- — Naschitri ..»*••!» Lerántó . ..*•*■•* 700 Közúti ____ Délivasut ..«(•»•• ___ A Ham vasút ....... 28 •— 26 90 urö6ít „„A....................... • 28 53 78 50 Ma gyar cukor ...... J21 - 116....................... • » • 52 50 PR ÁGAI MAGYAR HÍRLAP £ésiratokat nem őnflak meg és nem adunk risssa Szloveusfkói szerkesztő: Telléry Gyula — tuszinszkói szerkesztő: Rác* Pál. - Irodalmi fő- nunkatárs: Szikla* Ferenc dr, Kassa, fídcr-0 9. —■ budapesti szerkesztő: Zólyomi Dezső. I., Döbrentei- tér 9. Telelőn: Ant 530-02. + A prágai devizapiacon aiz irányzat nem volt egységes. Amsterdam 0.275, Brüsszel 0.25, Zürich 0.075, London 0.005, Madrid 4.—, Bécs 0.075 ességgel gyöngült, míg Budapest 0.05, Milánó 0.09, Páris 0.02 pondtail szilárduld.-j- Üzlettelen a budapesti értéktőzsde. A hót végére való tekintettel tegn agy óbb részt a régit üzleteket hosszabbitottáilr meg. Általában az üzlet szűk keretek között mozgott. — Egyes, a csehszlovák sajtóiroda jelentésében nem szereplő értékek köziül a Moktáir 88, Részvénykor 115 pengő árfolyamod érteik el. + Barátságos a bécsi értéktőzsde. Az üzled a holnapi hét végére való tekintettel stagnáld. A belföldi, értékek közül főleg a textil, egyes szállítási, bank és üvegértékek szilárdultak, mig a beruházási pia-1 con az állanivasu'ti kötvények és prioritások emel- ( kedtek. '-f Csendes a berlini értéktőzsde. A külpoiitkai vi6zonyoik némi javulása nem volt hatással a tőzsdére, miután külföldi érdek!őd'ée sem nyilvánult meg. Az üzlet csöndes mederben folyd, az irányzat átlag 1 százalékod gyöngüld. Zárlatkor teljes 6tag- náció állott be. v ÁRUTŐZSDE A mai budapesti gabonatőzsdén — amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja — az irányzat barátságos volt. A következő árfolyamokat jegyezték: Tjszavidéki búza 24.75— 25.05, felsötiszai 22.45—22.70, egyéb 21.90— 22.80, rozs 11.45—11.75, tengeri tiszántúli 12.85—13, egyéb 13—13.20 pengő. A többi ga- bonacikkben az árak változatianok maradtak.-f- A mai budapesti terménytőzsde határidő- piacán — amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja — az irányzat barátságos, a forgalom csendes. Nyitási árfolyamok: Magyar búza márciusra 21.05, májusra 21.98. 21.94. októberre 22.30 pengő. Fölmondták 59.100 méter- mázsa magyar búzát és 10.500 métermázsa. magyar rozsot március 3-iki átvételre. Pet6 Pnewnilkaiila Ultra!' Szlovenszkőr^ még- nem létező ui berendezés Elvállal uj futófelület (protektor) készítést la , anyagból, garanciával — Kérjen árajánlatot j
