Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)

1930-02-26 / 47. (2268.) szám

ittO február 28, swerda. *PRS<IAI-A\A<AARHIXlLflr> A cseh agrárpárt szónoka a költségvetési vita végén heves rohamot intézett a nagyipar és a keres­kedelempolitika ellen A képviselőhöz szerdán szavaz a költségvetés fölött - Feltűnő ellenzéki hanga beszéd egy kormánypárti szánok részéről Járass Andor komáromi elő­adása Senfrői és a kisebbségi kongresszusról Kantárom, február 25. (Saját tadösítiánk- WL) A Jólkad Egyesüket meghívására Jaross Andor, a magyar kisebbségi kérdések együk legalaposabb ismerője tartató; előadást vasár­nap a kiuitóuipalota képtárteirmébeaa A kisebb­ségek országúit ja cknen. Az előadás színes és megragadó rajzát nyújtotta a genfi életnek és Géni szerepének a nemzetek szövetségének fontos mimikájában. Jaross azzal a m egállapitással vezette be előadását, hogy a történelem tanulsága sze­rint minden mozgása a népeknek keletről nyugatra irányul Nemcsak a népvándorfás igazol ja ezt és az ázsiai hatalmaknak a közép­korban és az újabb koron át is nyugat felé törekvése, hanem a nagy felfedezők utjai is. A világháború elsősorban azt eredményezte, hogy Európa közepén és keletén megvont uj államhatárokon belül nemzeti kisebbségek keletkeztek és éleinek élt a kisebbségi kérdés, mely a nemzeti egyéniség, nyelv, kultúra megtartására és sokszor bizonyos mértékű au­tonómia kivívására irányul. A világ békéjé­nek biztosítására megalakult népszövetség a svájci Géniben találta meg méltó székhelyét, abban a Svájcban, amely meg tudta őrizni semlegességét Európa szörnyű égésében is. A nemzeti kisebbségek is ide vándorodnak, ke­letről nyugatira, hogy parlamentjüket megtart­sák a világ parlamentje mellett. Pompásan megrajzolt útleírás után, mely a Svájoban uralkodó rendet, tisztaságot, szép­séget emelte ki, a svájci élet ismertetését ad­ta főlbib vonásokban az érdekes előadás és an­nak második része foglalkozott a kisebbsé­gi kongresszus külsőségeinek és belső rend­jének leírásával. A legnagyobb nemzeti ki­sebbségük a németeknek van, mely tízmillió lelket számlál Európának úgyszólván minden államában. A kisebbségi kérdést a balti sze­gély-államok, a kis Lettonia és Észtország ol­dották meg. Ez utóbbiban élő alig másfélszáz­ezer németnek teljes kulturális autonómiája van. A németiek rendezik a kisebbségi kong­resszust és szervező tehetségük ebben is tö­kéleteset nyújt. A kisebbségi kongresszus fő­titkára is német, a Bécsiben lakó Amende Eyald dr. A németek után számra nézve a ka­talánok következnek, Spanyolország hatmil­liós nemzeti kisebbsége a déli fájnak minden jellegzetes tulajdonságával, majd az ukránok következnek ötmilliós tömegűikkel, akik a len­gyel állam felszabadítása után a lengyelek he­lyére süllyedtek. Delegátusaik temperamen­tum dolgában vetekednek a zsidó kisebbség­gel, mely négy és félmilliót tesz ki éB vezé­re Motzkin Leó dir., Grünbaum dr. és a prágai Marguiles dr. A zsidó kisebbség után követ­kezik a három milliónál többet számláló ma­gyar nemzeti kisebbség, SziMő Géza, a ro­mániai Jcohabffy Elemér és Sulyok István és a jugoszláviai Deák Leó dr. vezetése alatt. A többi kisebbség számira nézve már jelentéke­nyen kisebb. Pompás képet rajzóit Jaross magának a kongresszusnak működéséiről, melynek elnöke az olaszországi délszláv Wif- fan Josip. A szép és választékos nyelvű előadásit át­szőtték a derűsebb epizódok és a közönség vi­haros tetszésnyilvánításai követték. Budapest díszközgyűlésen ünnepli a kormányzó jubileumát Budapest, február 25. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefon jelentése.) Buda,pest székes- főváros törvényhatósága március elsején dél­előtt 11 órakor a kormányzó jubileuma alkal­mából díszközgyűlést tart. Ez alkalomból Bu­dapest szegényei között 38.000 ebédet oszta­nak ki. Ezen a napon az országban 1214 ün­nepi ülést tartanak. Délelőtt 9 óraikor a ko­ronázási főtemplomban Seredi Jusztinián bí­boros hercegprímás misét celebrál, ugyanek­kor Budapest összes templomaiban hálaadó istentisztelet lesz. Az összes törvényhatósá­gok, továbbá a társadalmi és kulturális egye­sületek díszközgyűléseket tartanak. A tanítás az iskolákban ezen a napon szünetel. Sdratar visszaérkezett Becsbe Bécs, február 25. Schobér kancellár ma reggel 9 éra 25 perckor Peter főtitkár ki- séretében Becsbe érkezett. Lerchenfeld gróf német követ a kancellár meghívására vele együtt tette meg az utat Becsig. A pá­lyaudvaron Vaugoin alkancellár, Hainisch j kereskedelemügyi miniszter és számos ma- gasrangu hivatalnok jelent meg. Schubert Bécs uccáin, főleg a pályaudvar környékén lelkes tömeg ünnepelte. A kancellár első nyilatkozatában kifejezésre juttatta, hogy utjával rendkívül meg van elégedve. Prága, február 25. A képviselőház ma ké­ső este befejezi a költségvetés feletti vitát és holnap délelőtt szavazásra kerül a sor. A vita utolsó napjának szenzációja volt Zadina cseh agrárképviselő felszólalása, amely mintegy bizalmatlansági nyilatkozat volt a kormány, elsősorban az ugyancsak agrár- párti Bradtács földmivelésügyi miniszter ellen. Zadina beszédében hadat üzeni a nagy­iparnak és radikális követelésekkel állt élő a mező­gazdák érdekében. A beszéd érthető feltű­nést keltett a kiópviselőházban és valószínű­leg politikai következményei is lesznek. A mai ülést délelőtt féltíz órakor nyitotta meg Malypetr elnök. A költségvetés gazda­sági csoportjához elsőnek Matzner német nemzeti párti képviselő szólald fel, aki rámu­tatott arra, hogy a német mezőgazdákat a különböző szubvenciók elosztásánál és az elemi károk állami segélyezésénél megiövi- ditik. Vácha cseh szociáldemokrata az önkor­mányzati testületekről szóló 1919. évi 77. számú törvénnyel foglalkozik. Az agrárpárt széno&a rohamot intéz az ipar elten Zadina cseh agrárius szólalt fel ezután. A mezőgazdasági körök — mondotta — a leg­nagyobb felháborodással panaszkodnak amiatt, hogy az állam a mezőgazdákkal szemben tnern teljesíti kötelességét. Az a be­nyomásuk, hogy a kormány még nem találta meg a mezőgazdasági válság megoldásának eszközeit. A. vidéken óriási az elégedetlen­ség és bizalmatlanság. A mezőgazdasági kér­dés nem csupán gazdasági és szociális kér­dés, hanem egyúttal az állampolitika kérdé­se is, mert hiszen a terhek nagyobbrésze a mezőgazdákon nyugszik. A párt a kereskedelmi politikában látja a meisőgardosági válság legnagyobb okát, mert ez a kereskedelmi politika már a prevrat óta csakis az ipart támogatja, de nagyon mostohán bánik a mezőgazda­sággal. Nyolc éven át minden vámvédelem nélkül hagyták a mezőgazdaságot. Az 1926-ik évi vám egyáltalában nem elégíti ki a mezőgaz­dákat. A kereskedelmi szerződéseket a mezőgaz­daság rovására kötötték. Egyetlen európai állam sem dolgozik a há­ború előtti tarifával. Minden egyes államnak van már autonóm vámtarifája az uj gazdasá­gi orientáció alapján, csak nálunk dolgoznak ■még a régi osztrák-magyar tarifával. így nem lehet kereskedelmi politikát csi­nálni. A mi kereskedelmi politikánk nem demo­kratikus, mert igen széles nópréteget elha­nyagol, úgy a fogyasztókat, mint a mezőgaz­dákat, nincs meg az egyensúly a nagyipar és a mezőgazdaság között. A kereskedelmi szerződéseket meggondo­latlanul kötöttük meg Európa majdnem minden államával és ma kezeink meg vannak kötve. Mig más országok magas vámfalakat építe­nek fel, nálunk exportprémiumokat adnak s behozatali szindikátusokat alapítanak, amivel agyonütik a mezőgazdaságot. Az agrárpárt azért javasolta a búza vámjá­nak hatvan koronában való megállapítását, mert már valamennyi európai államnak ma­gasabb vámja van, mint Csehszlovákiának. A javaslat különösen Németországra való tekintettel történt, mert Németországban kétszer akkora vámokat szednek, miint Cseh­szlovákiában. Németországban azonban a vámemelést valamennyi német párt elfogad­ta, tehát a szocialisták is és a mai szocialista német kormány is a vámvédelem mellett van. Egy kis szócsata Stívin cseh szociáldemokrata: Németor­I szagban az agrárpártiak értelmesebb embe­rek. Zadina: De ott a szocialisták is értelme­sebbek. Németországgal netm lehet addig ke­reskedelmi szerződést kötni, mig a vámokat nem emelik, mert ima már Németországiból • szállítanak árpát Csehországba és pedig a legtermőbb árpav időkre, Glmützbe és a Hana-sikságra. Hodács cseh nemzeti demokrata: Le akarj a-e szállíttatni az ipari vámokat, avagy fölemelni a mezőgazdasági vámokat? Zadina: Mi részben föl akarjuk emelni a me­zőgazdasági vámokat és részben le akarjuk szállítani az ipari vámokat. Nem engedhetjük meg, hogy nálunk a földművesek pincékben lakjanak és a nagyiparosok szalonokban élje­nek. Egy kommunista képviselő közbekiáát: A munkások tíz méterrel a föld alatt laknak. Mit &3vetel az agrárpárt? Zadina: Épp úgy, mint a földművesek. Meg vagyunk győződve arról, hogy a mezőgazdasági válsággal kapcsolatban föl­tétlenül revízió alá kell venni a Magyaror­szággal kötött kereskedelmi szerződést. A mezőgazdasági válság megoldására a kevert liszt bevezetése jó intézkedés ugyan, de ez nem oldhatja meg teljesen a válságot. Sokkal fontosabb az intervenciós alap beve­zetése a gabonafélékre. Ezt az intézkedést azonban más mezőgazdasági termékre is be kell vezetni, így a burgonyára és lenre. Ami pedig a behozatali monopóliumot illeti, ennek bevezetése célszerű volna, mert ez csak átmeneti intézkedés volna, addig, amíg a Ma­gyarországgal megkötött kereskedelmi szerző­dést nem revideáljuk. A szónok kategorikusan kijelenti, hogy párt­ja nem fogja hozzájárulását adni a vámkon­venció ratifikálásához mindaddig, amíg az egyensúly a nagyipar és a mezőgazdaság között helyre nem áll. A genfi vámkonferen­ciához csakis két föltétellel lehet hozzájárulni, elsősorban is rendet kell teremteni a vám­kérdésekben benn az országban, a mezőgaz­dasági és ipari termékek között, másrészt ezt a hozzájárulást a Németországgal köten­dő kereskedelmi szerződéstől kell függővé tenni. Fölhívja a parlamentet és a kormányt, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az állattenyésztés válságának megoldá­sára is. A mezőgazdasági válság elérte tetőfokát és roa már óriási hatása van a többi iparágakra is. Ezért a legsürgősebben hozzá keü fogni & po­zitív munkához. Nem akarunk — úgymond — privilégiumokat, sem előnyöket mások rová­sára, de nem engedhetjük meg azt sem, hogy mások a mezőgazdaság rovására előnyökhöz jussanak. A csehszlovák állam agrár-ipari jel­legű állam, igy tehát abszurdum volna, ha nem akaniók a mezőgazdaság fejlesztését előmozdí­tani, hanem csakis mindent az ipar érdekében tesznek. Szlovenszkóra nem fizet rá Prága Geyer német nemzeti szocialista és Netolicky í cseh nemzeti szocialista után Danihel szlovák néppárti képviselő szólalt föl, aki tiltakozik egyes pártok szónokainak ama té­zise ellen, hogy a történelmi országok ráfi­zetnek Szlovenszkóra és Ruszinszkóra. Ez nemcsak téves, hanem rosszakaratú beállí­tás is. Rámutat arra, hogy míg a történelmi országok­ban a melioráció ötven év óta intenziven folyik, addig Szlovenszkón a régi rezsim elhanyagolta a földtagositást és az uj viszonyok mellett is teljesen elhanyagolják azt. A meliorációs alapból Szlovenszkó sem kapta meg az őt megillető részt. Mig 1927. év végéig meliorációs építkezésekre a köztársaságban körülbelül ezermillió koronát fordítottak, ebből Szlovenszkóra csak mintegy 28 millió korona jutott, vagyis 3.6 százalék. Schweichart német szociáldemokrata kije­lenti, hogy pártja minden eszközzel arra fog törekedni, hogy a belföldi mezőgazdaság föl­adatait teljesíthesse és életképes lehessen. Kopecky kommunista képviselő részletesen foglalkozik a pápának a bolsevizmus ellen szó­ló enciklikájával és kijelenti, hogy ez nem egyéb, mint a nemzetközi imperializmus hábo­rús előkészülete é& a középkor mintájára ke- resztesháboxut szeretnének vezetni a bolseviz­mus ellen, Március tágéig tart az őszi ülésszak Prága, február 25. A nemzetgyűlés őszi ülés­szakát a köztársasági elnöknek eredetileg már­cius 12-ig kellett volna berekeszteni. A nemzet- gyűlés azonban március végéig fog ülésezni, hogy letárgyalhassa azokat a törvényjavasla­tokat, amelyeket a kormány már elkészített, i vagy a közeli napokban fog elkészíteni. Igv : elsősorban is le akarják tárgyalni a mezőgaz- ■ dasági válság enyhítésére vonatkozó törvény- * javaslatokat és a. lakók védelméről szóló tör­vény módosítását. Ennek következtében .a nem­zetgyűlés őszi ülésszakát csak március végén fogják berekeszteni s a két ház egy-két. hetes szünetet tartva, április közepén megkezdi ta­vaszi ülés-szakát. Az utolsó szónokok Szedloceek cseh néppárti wsszautasútja a kommunista szánok katólnkuselLemes bestédét és rámutat arra, hogy a köztársaság lakossá­gainak többsége katolikus vailásu. A világ közvél eménye inegb ól végzi a szóv jelikormány vallásellenes erőszakoskodását és igy a cseh- szlovákiai katolikusok sem maradhatnak tá­vol ettől a mozgalomtól. Biztosan reméli, hogy még ez a nemzedék meg fogja érni az orosz nép felszabadulását a bolsevizmus jár­ma alól. Wagner német, agrárius nem hisz a mező- gazdasági válságra való tekintettel a költség­vetés aktívumában. A mezőgazdasági válsá­got haladéktalanul rendezni kell. Kölcsönösen elégítsük ki m itt élő nemze­tek érdekeit — mondja többek között —, mert egymásra vagyunk utalva és csakis a közös munkával érhetjük el azt, hogy a nemzetek egyetértésben éljenek. Kalas cseh agrárius a lakók védelméről szóló törvény ellen szólalt föl és követelte a régi lakások lakbéreinek felemelését. Kalas be­széde köziben a karzaton is tapsolni kezdtek, mire az elnöklő Roudmoky a lelnék erélyesen meginti a karzati közönséget. Felszólaltak még Fiala cseh nemzeti szocialista és Griin*- ner német szocáldemoíknaita képviselők. Ez­után befejezték a költségvetés gazdasági és forgalmi csoportjának vitáját és áttértek a pénzügyi tétel tárgyalására, amelyhez még nyolc -szónok jelentkezett, úgy hogy a vitáit valószínűleg a késő esti órákban be fogják fejezni. A szerdai ülés délelőtt tizenegy órakor kez­dődik Hoidek főeladó zárszavával, majd utá­na megkezdődik a szavazás, amely több uránt két óra hosszat fog tartaná. Doumergue kihallgatáson fogadta Bethlent Pári«, február 25. Doumergue köztársa­sági elnök tegnap délután kihallgatáson fo­gadta Bethlen István gróf magyar minisz­terelnököt. a párisi tárgyalások a francia kormány váltó zás miatt esak vontatottan ha­ladnak, mert Loucheur, aki a tárgyalásokat; vezette és az egész anyagot jól ismeri, kénytelen volt hosszabb ideig távol marad­ni a konferenciától. A helyzet úgy alakult* hogy a tárgyalások valószínűleg március első napjáig elhúzódnak. Bethlen minisz­terelnök a kormányzó jubileumára való te­kintettel pénteken érkezik vissza Buda­pestre és a párisi tárgyalások további me­netétől függ, hogy visszautazik-e ismét a francia fővárosba. A miniszterelnök buda­pesti tartózkodása idejére Walko külügy­miniszter fog kiutazni Parisba, hogy a kor­mány képviseletében résztvegyen a tár­gyalásokon. — Megoperálták az olasz királyt. Rómából je­lentik: Viktor Emánuel királyon orvosi műtétét hajtottak végre a múlt héten, de a lapok csak most adnak hirt róla. Az operáció, amely sérvbaj­jal kapcsolatos bániaknak miatt vált szükségessé, kitünően sikerült ée a király már ezen a héten elhagyhatja ágyát. — Keresztényszocialista párti íisztujitások. Po­zsonyból jelentik: Az országos keresztónyszocsa- lista párt köhidgyarmati helyi szervezete mosta-' nában tartotta meg tisztújító gyűlését, amelyen helyi elnöknek Németh Ágost out, alelnököknek. Gaál Ignácot és Kara Imrét, titkárnak Gyarmati Vincét, jegyzőnek Verbó Jánost, pénztárosinak Mátyás Pétert, s ellenőröknek Szajkó Jánost 'és Cserge Benedeket választották meg. A járási párt - vezetőségbe Németh Ágostont, Csergő. Bened eket ée ifj. Szabó Istvánt küldték ki. — A negyedi helyi pártszervezet tisztújító gyűlésén tiszteletbeli el­nöknek megválasztották Petrovics Jánost, el­nöknek Szobath Istvánt, ügyvezető elnöknek Sza­bó Nándort, alelnököknek Déesy Ferencet és Ma­kacs Bélát, pénztárosnak Petrovice Lajost, titkár­nak Ficza Ferencet, ellenőröknek Gági Lajost és Szabó Bélát. — Sz>alatnyán e napokban alakult meg a párt helyi szervezete. Elnöki tisztséget nyert Czintula József, alelnökit Gaál József, titká­rit Bényi János, jegyzőit Pólyák István, pénztá­rosit Peceérke István e ellenőrit Kocsis János és Kocsis István. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom