Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)

1930-02-09 / 33. (2254.) szám

2 annak maréit, békeszerető, demoikratübius és haliadé tagj^ alkarunk csatlak ami." Az aIko t miáuyle-vél második mondata te­hát elismeri az önrendelkezési jogot., de azt a németek esetében a történelmi jogra való hivatkozás, a magyarokéban pedig a forra­dalmi nemzetgyűlés szlovák tagjainak szava­zna ta helyet tes i te tte. Az alkotmánylevél elfogadása óta tíz esz­tendő telt el. Ezen idő alatt a kormányon lévő többség nem tartotta szükségesnek a kisebbségeket sértő rendelkezések módosí­tását. De módosította részben a gyakorlat ál­tal mindazt, ami a kisebbségekre még több hátrányt jelentett. így egészen a múlt évig nem adta meg Ruszinszkónak az alkotmány­ban biztosított anion óimáájá't. De idézhetünk további gyakorlati példákat. Ellentmond példáull a választási bíróság gyakorlata a törvényhozók, alkotmányban biztosított szabad elhatározási jogának, mert a választási báróság a pártnak adott revetrzá- lis alapján akkor is megfosztja a törvényho­zót mandátumától, ha a törvényben előirt aljas indokok esete nem forog fenn. Ezen gyakorlat kétségkívül antidemokratikus, mert megakadályozza a szabad vélemény- nyi Iván it ást. A kisebbségek súlyos sérelmét jelenti, hogy az alkotniánylevél. 132. paragrafusát végrehajtási utasítás híján nem gyakorolják. Ezen paragrafus a kisebbségek részére a nevelési, vallási és emberbarát! célokra for­dított költeéeívetési tételek arányos részese­dését biztosítja. A gyakorlatban azonban ezen paragrafus nem nyer a lkaim azávt, mert a csehszlovák demokrácia a hatalmon lévő többséé érdekében úgy módosul, hogy az egyenlő jogok é* kötelességek elve csak pa­píron van meg. A külföld persze egészen mádképpen véle­kedik a csehszlovák demokráciáról. A köz­társaság nagynevű elnökére gondol és nem tudja azt, hogy az ő demokráciát és huma­nizmust hirdető tanításaiból, különösen a kisebbségek részére a gyakorlati élet nem valósított meg semmit: meghiúsította azok érvérnyeeiísését a nemzeti e&vafaulteág, a ha­talomvágy és önzés. Sehoi annyi ellentmondás elmélet és gya­korlat között, látszat és valóság között, mint nálunk. „Soviniszta nacionalizmusnak sehol nincs létjogosultsága, legkevésbbő nálunk", tanítja Masaryk elnök. De azért a többség bevallott politikai programja a nemzeti állam kiépíté­se- Csehszlovákiának ngy bel, mint külpoli­tikája ezen cél szolgálatában álL „A tökéletesbitett önkormányzat és a ki- ...........................................................................masa— 19W Mbroár 9, meámap. I francia kamara elfogadta i szociális Smlüsitás MnÉnrimsIolát sebbségek arányiagos képviselete demokrati­kus államban a kisebbségvédelem hathatós eszközei; önkormányzat és arányiagos képvi­selet a demokrácia követelménye," mondja Masaryk elnök. Hol van azonban ez az önkormányzat a va­lóságban? A magyar kisebbségnek semmi be­folyása a végrehajtó haíalomrd. A szlovenszkói és ruszinszkói tartoinánygyulés politikamen­tessé tett, szűkre szabott hatáskörével, nem tekinthető önkormányzati szervnek. Külön­ben a kormány már a kinevezett tagok által is többszörösen ellensúlyozhatja a magyar képviselők szavazatait. A csehszlovák demokrácia szelleme azon­ban a legvilágosabbaD a választójogi törvény- j ben és Csehszlovákia parlamentarizmusában tükröződik vissza. A választójog Csehszlovákiában általános, titkos, nőkre is kiterjedő. A skrutiniumok le­hetővé teszik a kis pártok arányiagos képvi­seletét. Ellenben egy képviselői mandátum­hoz szükséges: Liptószentmiklóson 17769 Prágában 19464 Böhmisch-Leipában (német) 24002 a kassai kerületben 27915 az érsekujváriban 27673 szavazat. Egy szenátor! mandátumhoz kell: Prágában 73949 Érsekújváron 105504 Ruszinszkóban 143007 szavazat. így lesz a demokrácia nagyobb di­csőségére az általános titkos, egyenlőnek hir­detett választói jogból a gyakorlatban plurá­lis választói jog. De kiskorusitja a választójogi törvény a magyar kisebbségei és vele Szlovenszkót is azzal, hogy a jelölést 1935. január 1-ig 1000 oly aláíráshoz köti, melyet a másodfokú poli­tikai hatóság (zsupán vagy megbízottja) hite­lesít. A történelmi országokban a jelöléshez csak 100 aláírás szükséges, melyeket a kerületi választási Bizottság elnöke hitelesít Antidemokratikus a csehszlovák parlamen­tarizmus szelleme azért is, mert könyörtele­nül érvényesiti a pártfenség elvét. A pártfe­gyelem megszegése mandátumfosztással jár. így Mayer és Hahnreich dr. német képvise­lők a közigazgatási reform megtagadása, Bar- toaek dr., Draxel, Landová-Stychová és Vr- bensky dr. képviselők a rendtörvónv megsza­vazásának megtagadása következtében vesz­tették ri mandátumaikat Beteggé teszi a csehszlovák páriáméntariz­i mKmmmmmmmmummmmmim-yaumaKííssgsaaiBav'mmmm mi Páris, február 8. A kamara ma éjszaka j négy órakor befejezte a szociális biztosítás j ínterpellációs vitáját. Miután a ház 315 sza­vazattal 257-lel szemben elutasította az el­lenzék összes tiltakozó javaslatait, kézföl- emeléssel elfogadta Rimbart képviselő hatá­rozatát, amely a következőképpen szól: — A kamara elhatározta, hogy betartja a munkásságnak adott ígéreteket és helyesli a kormány nyilatkozatát. Bizik abban, tíbgy a kormány lehetőleg rövid idő alatt módo­must a köztársaság megalakítása óta fenntar­tott koalíciós kormányzati rendszer is. A ko­alícióban résztvevő pártokat csak örökös kom­promisszumok árán lehet együtt tartani. A kormány csak ritkán tud érvényt szerezni a közérdeknek, mert az egyes pártok támogatá­sát csak ellenszolgáltatásokkal tudja a maga részére biztosítani. A valóságban a hatalmat a koalíciós pár­tok megbízóttaiból alakult bizottság gyakorol­ja. A „petka“ vagy „oszmicska" dönt a tör­vényhozás munkaprogramja felől, az fogadja el, vagy utasítja vissza a törvényeket A tör­vényhozóknak vakon kell ©ngedelmeskedniök, mert különben a mandátum elvesztésének ve­szélye fenyegeti őket Hogy juthatnának hát az ilyen rendszer mellett a kisebbségi tör­vényhozók szóhoz. A koalíciós politika vezérmotivuma a mai állapotnak, a szerzett hatalomnak és javak­nak megtartása. Módszere, hogy törekvéseit megfelelő formába öltöztesse. A csehszlovák közvélemény már régen meg­szokta, hogy pl. a földhivatalban a csehszlo­vák agrárpárt befolyása érvényesül. Hogy a péuzügyi és kereskedelemügyi miniszté­riumot a nemzeti demokraták, vagy a hozzá­juk közelállók tartják kezükben. A milliár- dokra rugó szociális alapok felügyelete pedig különböző szocialista pártoknak és a cseh­szlovák néppártnak jut Egy újfajta, 9em a gyakorlatban, sem a po­litikai tudományban nem ismert áldemokrá­cia formái között élünk, anélkül, hogy valami­féle lehetőségünk is meg volna sorsunk irá­nyítására. Bár Masaryk elnök azt mondja: „Az állam azért legyen, hogy a kisebbségeket a több­ség ellen megvédje", a valóságban azonban a kisebbség a mai rendszer keretében minden sitja az 1928 április 5-én kelt szociális tör­vényt. Az általános vita során Taráién kijelentet­te, hogy a szociális biztosítás törvénye ha­marosan életbelép. A miniszterelnök szüksé­gesnek tartotta, hogy a ház egyhangúan nyilatkozzék a fontos törvényjavaslat mel­lett. Az egyhangúság érdekében hajlandó bizonyos változtatásokat eszközölni a javas­laton. Kívánatos volna, ha az elfogadott törvény 1930 julius elsején életbe léphetne. védekezésre képtelen a többséggel szemben. „A történelem azt bizonyltja, hogy a sovi­nizmus minden államot tönkretett, legyen az akár nemzeti, akár rendi, politikai, vagy vallási sovinizmus", tanítja Masaryk elnök a „Viiágforradalom" cimü munkájában és még­is tobzódik körülöttünk a eovinizmu* és lehe­tetlenné teszi befelé és kifelé is a lelkek igaz megbékélését „A demokrácia az uj idők társadalmi szer­vezkedésének, a modern ember modern vi­lágnézetének államformája; jellemzi világ- óa életszemlélete, mely újszerű, úgy szemléleté­nél, mint módszereinél fogva. Az összes ál­lampolgárok egyenlőségének és szabadságuk­nak elismerése, a testvériség emberi elvei, kifelé és befelé egyaránt, ez nemcsak politi­kai, hanem erkölcsi újítást is jelent." Mi haszna van azonban Masaryk elnök ezen szép szavaiból a magyar kisebbségnek? A törvény előtti egyenlőség tényleg megvaló­sult oly értelemben, hogy a rablógyilkost, vagy tolvajt a büntető törvénykönyv ugyan­azon paragrafusa alapján vonja a bíróság fe­lelősségre, legyen az cseh, szlovák, magyar vagy német. De már a választójog gyakorlá­sánál sem érvényesül az egyenlőség elve, a végrehajtó hatalomra, a kulturális és gazdasá­gi ólet irányítására pedig a magyar kisebb­ségnek semmi befolyása nincs. A demokrácia másik, a köztársasági elnök által elismert feltételét, a kritika szabadsá­gát gúzsba köti a köztársaság védelméről szóló törvény. Ezen törvénybe mindent bele lehet magyarázni, annyira, hogy a legfelső bi--, róság pl. kimondta, hogy a parlamentben el­hangzott, vagy a sajtóban megjelent köziemé? nyék nyilvánosságra hozatala is bizonyos kiP rülmények között már kémkedésnek minősít­hető. FABRICZY FÉLIX BOLDOGSÁGA REGÉNY (25) Bécsiben orgiái Ült & dollár. György, aki ügyesen helyezte el a pénzét, arra ébredt, hogy nagy vagyon ura. Részvények és valu­ták, titokzatos és Légből kapott üzletek, ho­mályos alakok, futkároaó eiiberek verték föd a császárváros méla nyug almáit. Siber . . . Egynapról-másnapra tanulta meg Európa ezt a szót. Jött, mint a sáekahad s tarolt . . . György is beállott a siberek közé. . Könnyen élt, amilyen könnyen szerezte is, a pénzét. Igyekezett elhesegetni magától a leik [ismeret szavát Almása György beleve­tette magát a tomboló áradatba. Adott és veti Autóját ismerte Bécs. Magda int neki. Röviden. Emlegette a szép napokat s várta, hogy újból találkozhas­sanak. A távolság egyre kivárnatosabbnm festet­te a láuyt György előtt Mindinkább többet gondolt rá. Régi élete, csak mint ködös em­lék szakadt föl egy-egy pillanatra s Magda mindjobban elhessegette ezeket az árnyéko­kat. Akárhányszor azon vette magát észre, hogy ábrándozni kezd. Ezt szégyelte, utóbb megbocsátóan mosolygott rajta, aztán jött idő, mikor erős vágyódást érzett Magda után. Látni, látni, egy pillanatra csak, de nézni, amint mosolyog, amint lépked s ahogy rövid, hullámos haját hirtelen mozdulattal simítja hátra. Egy este levél várta. — „Jövünkl" — irta Magda s alig többet ennél. György szégyelte, hogy a szive dobogni (kezd, mint valami gimnazistáé. Magda jön! Jött. Kedvesen és ragyogó szemmel. — Nem felejtett el? — Hát lehet magát olfelejteni? Almási Pál, az idus emberek utoljára fel­lángoló aktivitásával bonyolult üzletekbe fo­Irta: SZOMBATHY VIKTOR gott s György tanácsát kérte. György kész­séggel állott rendelkezésére, ismerős volt eb­ben a hajszáiban s Almási Pál őszintén örült a segítségnek. Sokszor azonban egyedül maradit Magda és György. Sohönbrunba mentek ki, vagy Hietzingbe szerettek járni- György a kor­mán ykeréknél ült, Magda boldogan és ró­zsás arccal mellette­— Olyan jó maga mellett! — tette rá ke­zét a Györgyére, hogy György hirtelen féke-, zett le, különben fékedül a kocsi. Egy este valami táncestéiyre .mentek: az el­ső jazz-zenekarok ekkor lopakodtak át a kontinensre. Magda szerette ezt a lármát, Györgynek táncolni kellett. Ment, mert sodorta Magda. — Nem is nehéz ez a modem tánc, — le­gyezte magát György, ahogy leültek a szálló tél [kentjében. A lány nem felelt. Sokáig csak a pálmák között felpezsgő apró szökőkút elrejtett lámpa cs-káit figyelte. S akkor váratlanul odafordult Györgyhöz- A szeme nedvesen csillogott: — György! — kiáltotta, — mondja, ugy-e, maga már sokszor volt szerelmes? Almását meglepte a kérdés- Magda foly­tatta.: — Biztosan volt. Ilyen ember, mint maga! Hányszor volt már,’ mondja? — kérdezte mohón, — s ugy-e, le is rázta őket magáról? Megunta őket? György ránézett. Sokkal csöndesebben kér­dezte. —- És maga már volt? Magda felkapta a fejét: — Én? Soha! Még soha! Értse meg, még senkibe se szerettem bele eddig. Nem tud­tam, mi az! György úgy érezte, hogy a feje kettépattan. Itt, egészen közel, mellette van ez a lány, a legdrágább nő mindenek között. Szédült. Kö- zelebbhajolt: — És most se? —. súgta. — Most se? A lány iá emelte a szemét- Sokáig nézett a férfire. Sokáig nézte, tán örökkévalóság volt. Aztán egy könnycsepp szivárgott ki a szeméből s lehajtotta a fejét. — Hát nem látja? — mondta kétségbeeset­A betegségek legnagyobb része ellen ma már a természet által nyújtott gyógytényezökkel küzdünk a legeredményesebben! Leoego F'jrdo Napfény Diéta Kft Vük m B iLJ®) | | |L-^ pl jg1 g 1 ftmagrüvlX' i A/ igmándi keserüviz kapható minden gyógyszertárban, drogueriában és jobb füszerüzíetben. ben, mint egy ijedt kis madár. Csak egy pillanatig ültek mozdulatlanul. Akkor György átkarolta Magdát, magához húzta és rácsókolt anra a puha szájára. Mag­da ügyetlenül, szégyenkezve adta vissza * csókot. Szótlanul tartották átölelve egymást. Végre Magda pirulva, gyengéden visszahú­zódott s szégyenkezve simította meg a hajált — Istenem! — mondta, — azt hiszem, en­nek el kellett következni 1 Ránézett cipője hegyére. Tudja, hogy engem nem csókolt még meg senki? — kérdezte később s odatartot­ta a száját Györgye ek. — De most magának szabad! Hirtelen visszahúzódott. A parnlag túlsó fe­lére ült és ellenségesen nézett Györgyre. — György! És maga még nem is mondta, hogy szeret! György, fékevesztett szerelmes, mindenről megfeledkezett kóbor lovag, megfogta Mag­da kezét és lázasan akart sokmindent mon­dani. Aztán megrázta a fejét: Panaszosan kezdte: — Azt hiszem, mo»t gyönyörű vallomást kellene mondanom. Nem tudok, Magda, fin nagyon szeretem magát, azt hiszem, senkit igy eddig- Maga az első- Magda, hallja? Ma­ga az igazi! A jazz tombolt a túlsó teremben, öreg Al­mási sokáig nem találta a fiatalokat « utánukindult, Magda és György, egymás ke­zét fogva ültek egy pálmafa jótékony védel­mében. — Hol vagytok? — lépett közelebb Almása Pál. György zavartan húzódott félre. De Magda piros arccal ugrott föl és boldog&u kiáltotta: — Apukám! A lányod megkérte Almásé György kezét. Almási Pál ránézett Györgyre. Hotrriofeflt egy kissé összeráncolta és szigorúan kérdez­te: — Igazán? Almási György lehunyta a szemét. Pillánál alatt vonult végig előtte egész élete, mint a haldokló előtt. Erősen be len tankolt a pácul ag szélébe, beharapta az ajkát

Next

/
Oldalképek
Tartalom