Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)

1930-02-08 / 32. (2253.) szám

1930 február 8, szombat. 'WlSGAlMAGfeARHIKtiSP 5 Az oszturnyai vérfagyasztó csatádé dráma a legfelső bíróság előtt Egy gazdaember vizbefojíoita és felakasztotta apósát, aki a me támadíaíás pillanatában idegbénulást kapott és meghalt — A legfelső bíróság tízévi fegyházra emelte fel Bre?csák József büntetését Brfinn, február 7. A legfelső bíróság tegnap foglalkozott egy hátborzongató bűnüggyel, amely múlt év tavaszán a szépésaégd Osz-tur- nya határában játszódott le. Egy fiatal gazda megölte iszákos, mihaszna apósát, de az orvosi vizsgálat szerint nem lehetetlen, hogy a gyilkosságot már egy halotton hajtotta végre. Krolák Miklós oszturnyai gazda évekkel ezelőtt kivándorolt Amerikába s onnan nehéz munkája gyümölcseképpen 180.000 koronát ki­tevő vagyont hozott haza. Azonban az öreg ember rászokott az italra s meg nem szűnt inni, amíg a hatalmas össze­get úgyszólván az utolsó fillérig el nem verte. Mikor már csak egy kfe gazdaság, egy rozoga házacska & néhány földecske maradt egy em­berélet keserves küzködéséből, de a maradék- vagyon értékét jóval meghaladó adósság is fojtogatta kegyetlen józanságra ébredt nap­jait, elhatározta, hogy a vagyont átíratja leá­nyára és vejére, Brejcsák József huszonhat- éves gazdaemberre, akik ellenszolgáltatáskép­pen megengedik, hogy viskójukban élje le még hátralévő néhány évét. így is történt, végrehajtatták az átíratást és Brejcsák kö­telezte magát, hogy letörleszti az öreg adós­ságait s gondoskodik az öreg mindennapi kenyérkéjéről. Brejcsák talán túlbecsülte az ÖTeg vagyonát, vagy az adósságokat nem sokalta, amikor ebbe az alkuba belement. Még serényebben lá­tott a munkához, fillért fillérre rakosgatott, hogy minél előbb megszabaduljon a vállalt, nyomasztó adósságoktól, de az adósság alig apadt, míg addig csöndes házában egyre gyakoribb lett a pörpatvar. Krolák ugyanis azon a nézeten volt, hogy túl­ságosan sokat adományozott leányának és ve,jenek az öröktartásért s folyton arról be­szélt, hogy visszahatja az egészet. Múlt év március 25-én újra csak erről folyt •*a szó s a hangos szóvita befejeztével Krolák fölkerekedett, hogy bemegy Szepes- ófalura s majd ott megtanácskozza, hogyan Írathatná vissza vagyonát újra a saját nevére. Útközben még betért egyik falubeli bizalmasához, akinél száz koronát, rejtegetett, tizet elkért s lassú lépésben nekivágott az útnak. Alig ért a falu határába, beérte a veje, aki röviddel az öreg elindu­lása után ntánaeredt. Mikor beérte, együtt folytatták útjukat Szé­pe sófalu irányában ... Egy-két órával később Brejcsák hazajött s néhány szóval elmondta feleségének, hogy meggyilkolta az öreget. A holttest rejtekhelyét is megjelölte. A fiatal- asszony megmondta ezt az anyjának, ez to­vább adta a fiának s egy hét múlva, amikor a fiút valahogy szíven ütötte, hogy apja elteme- tetleníil fekszik valahol az árok piszkos mé­lyén, darab papirost ragadott s ráírta öklömnyi hetükkel, hogy az öreg Krolák az erdő alján meg£yilkolva fekszik. Aztán vette a különös gyászjelentést s titokban odaszögezte a templom kapujára. összefutott a nép a borzalmas hirdetmény előtt s hamarosan megindult a vizsgálat. Á csendőrök rövidesen ráakadtak Krolák hullá­jára: ott függött egy fán, szijrafüzött nyakkal. Háta tele volt kék foltokkal, egyéb ütödések nyomai is látszottak testén, úgyhogy első pil­lantásra nyilvánvaló volt, hogy bűntett történt. Rövid keresés után megtalálták a gyilkost is Brejcsák József személyében. Brejcsák bevallotta-, hogy apósát, amikor az erdőtől szegélyezett ut elhagyatottabb részére értek, megtámadta, botjával ötször rávágott, majd a magas partról ledobta a közeli patak­ba, maga is utánaugrott e a haldokló fejét mintegy öt percig a víz alatt tartotta. majd leoldotta nadrágszijját s fölakasztotta az öreget, hogy öngyilkosság látszatát keltse. A lőcsei esküdtbiróság előtt, amely elé állí­tották, már másképpen adta elő a gyilkosság lefolyását. Azt mondotta, hogy apósa tovább veszekedett vele, sértegette őt. majd a kritikus helyen ráütött a botjával. Ekkor ő haragra gerjedt, kirántotta az öreg kezéből a botot s többször rávágott, de eközben lezuhant az út­testről, az öreg utána s miközben a meredek parton birkóztak, apósa beleesett a vízbe. Mi­kor az öreg benn volt a vizben, lenyomta a fejét a víz színe alá. Arra a kérdésre, hogy miért tette, azzal felelt, hogy meg akarta itatni. Megdöbbentően hatott az orvosszakériok előadott szakvéleménye. Ebből és a boncolási jegyzőkönyvből kiderült, hogy az öreg Krolák nem halt meg valószinüleg sem a botütések, sem a meredek partról történt zuhanás, sem a vizbefojtás, sem az akasztás következtében. Krolák alkoholista és luetikus volt. A verekedés folyamán, vagy a megtámad- tatás pillanatában idegbénulást kapott s ez okozta halálát. London, február 7. Stimson amerikai államtitkár a londoni fitotakonfereneián programszerű nyilatkozatot tett és vázolta Amerika pozitív javaslatait. Az Egyesült Államok teljes paritást kívánnak Angliá­val minden hajónemben. A flották tonna­száma egyemkint 1,200.000 tonna lenne. (Mint ismeretes, Franciaország 800.000 tonnát kiránt a maga számára.) Hoover és MaeDonald magántárgyalásaikban 24.000 tonna kirétiével a paritást esaknem elha­tározták már. Amerika nem hajlandó ab­ba beleegyezni, hogy az angol flotta 24.000 tonnával nagyobb legyen, mint az ameri­kai, de 12.000-es pluszt szívesen engedé­lyez. A többletet a következőképpen oszt­ják meg: a húsz centiméteres ágyukkal felszerelt hajók osztályában Amerikának 18, Angliának 15 hajója lesz. azaz ebben az osztályban az amerikai többlet 30.000 tonna. Ezzel szemben Anglia a 15 centi­méteres ágyukkal fölszerelt cirkálók osz­tályában 42.000 tonnával többet kap. A Prága, február 7. A félhivatalos jellegű Csechoslovakische Korrespondenz legutóbbi száma a csehszlovák-magyar közeledés kér­désével foglalkozik. A lap utal Apponyi nyi­latkozatára és célzást tesz Bacher prágai né­met szerkesztő budapesti leveleire és a kö­vetkező véleményt fejti ki: — Ha összehasonlítjuk a tartozik és köve­tel rovatokat a magyar folyószámla főköny­vében, akkor a mi követeléseink messze túl­haladják a magyarok követeléseit. A pszi­chológiai mozzanatokra fektetik a fősulyt, s eszerint állítólag nekünk meg kell értenünk, milyen fájdalmasan hat Magyarország amputációja minden egyes magyar emberre. Kétségtelenül méltányoljuk ezt, de nem tit­koljuk el magunk előtt az sem, hogy Ma­gyarország legfelső rétege részleges okozója volt a világháborúnak, amikor politikai, és gazdasági verseny miatt le akarta törni Szer­bia fejlődését és ezt a nemzetet ezzel a két­ségbeesésbe sodorta. A magyar hatalmi kö­rök a Szerbiát megsemmisítő háborúban vad furorral vettek részt, nem azért, hogy talán kiterjesszék a dinasztia hatalmát, hanem hogy Szerbiát teljesen leigázzák és Szent István koronájának országai sorába iktassák, hogy ezzel viszont biztosítsák hegemóniáju­kat a Balkánon. Aki ily nagy hazárdjátékba bocsátkozik, ha a szerencse ellene fordul, mindent meg kell hogy fizessen az utolsó fillérig. S Magyarországot ilyen sors érte. Emberileg meg tudjuk érteni, ha a súlyosan érzékeny csalódáson odaát oly fájdalommal és nehézségekkel tudnak átvergődni. De azt a módot, ahogyan a magyarok erre a rossz sorsra reagálnak, meg lehet bár érteni, nem lehet azonban menteni. Nem akarunk rámu­tatni arra a durva agitációra, melyet a ma­gyarok a Nem, nem soha! jelszó alatt fej­tettek ki, de sohasem felejthető el a magya­roknak Szlovenszkóra való véres betörése, sohasem lehet megbarátkozni a fegyvercsem­pészet és titkos fegyverkezés afférjaival, a pénzhamisítással és a kémkedési esetekkel, Viszont nem lehetett megállapítani, hogy a ha­lál mely pillanatban következett be. Az orvosszakértői véleményből eszerint ki­derült, hogy Brejcsák már egy halottat gyilkolt. Az esküdtek az első ténykérdésre, amely szándékos emberölésre szólott, igenlően felel­tek. de ugyancsak igennel válaszoltak az egyik jogi kérdésre is, amely haláltokozó sú­lyos testi sértésre vonatkozott. A bíróság a verdikt alapján haláltokozó súlyos testi sértés bűntettéért négyévi fegyházra Ítélték el Brejcsák Jó­zsefet. Az államügyész semmiségi panasza foly­tán az ügy tegnap került a legfelső bíróság elé. A vezérállamügyészség képviselője, Sou- kup államügyész, rámutatott az esküdtek hi­bás verdiktjére s kérte az Ítélet mogsemmisi- tését. A legfelső bíróság eleget tett ebben az értelemben a semmiség! panasznak és az elsőfokú Ítéletet megsemmisítve, szándé­kos emberölés bűntettében mondotta ki bű­nösnek Brejcsákot, minek alapján tízévi fegyházra és ötévi hivatalvesztésre ítélte el. csatahajók tekintetében Amerika azt ajánlja, hogy erélyes csökkentésekkel mindkét oldalon a paritást 1943 helyett már 1931-ben elérjék. A jelen pillanatban Angliának két csatahajóval többje van, mint Amerikának. A torpedórombolók és a repülőgépanyahajók tekintetében Ame­rika szintén a teljes paritás mellett foglal állást s a tengeralattjárók tekintetében sokkal kisebb tonnaszámot ajánl, mint Francia ország. Amerika továbbra is haj­landó a tengeralattjárók hajónemét egé­szen eltüntetni, ha a többi hatalom bele­egyezik ebbe. Mindenesetre javasolja azonban, hogy ezentúl a tengeralattjárók a kereskedelmi hajók ellen a jövő hábo­rújában ugyanolyan módon járjanak el, mint a vizfölöttí hajók jártak el, azaz meg­állítás nélküli megtorpedózás lehetetlen. Az amerikai javaslat szakértők szerint elő fogja segíteni a megegyezést és a flotfcakoníerencia eddigi lefolyásának egyik legfontosabb eseménye volt. az állampolgárainkon elkövetett sikanérlák- kal és a számos határmenti esettel, melyek­hez ujabbaiL a csehszlovák árubehozatal el­leni gvülölködő mozgalom járult. A mi kül­politikánk a magyar puccskísérletek és a re­víziós kampány dacára páratlan türelemmel kitartott a békés együttműködés lehetősége mellett és a maga idején gyakorlati bizo­nyítékokkal szolgált arra nézve, hogy minden 1 ily irányú kezdeményezését, a hivatalos buda­pesti körök válasz nélkül hagyták. De a Budapest és Prága közti összekötő sodronyszálak, bár mindinkább rozsdásod­tak, mégsem szakadtak meg teljesen s épp azért most a magyarokon, az ő vezető kö­reiken van a sor, hogy ne csak szavakkal, hanem tényekkel tegyenek bizonyságot amellett, hogy a hágai tanulságot valóban a szivükre vettek éspedig mindenekelőtt abban a tekintetben, hogy Magyarország a maga eddigi költséges propagandájával nem fogja aláásni Középeurópa uj rendjét és hogy a jóbarátainak hathatós támoga­tására vonatkozó reménységei csak illu- - ziók. A Cechoslovakische Korrespondenz cikke meglepően hasonlít a Prager Presse mérgező szándékú „baráti” cikkéhez. A kőnyomatos premisszája a legotrombább történeti hazugságokra épül föl. Teljesen téves és hamis tétel ugyanis az, hogy a magyar kormánykörök felelősek let­tek volna a világháború kitöréséért. Épp el­lenkezőleg áll az eset: a magyar kormányel­nök, Tisza István volt a hadüzenet legna­gyobb ellenzője s épp az volt a tragédiája, hogy a koronatanácsban magyar álláspontjá­val magára maradt. Hasonlóképpen a legorditóbb történeti ha­misítás az, hogy Magyarország a háború folyamán Szerbia bekebelezésére gondolt volna. Épp ellenkezőleg, abban a történelmi pilla­natban, amikor az osztrák-magyar és német csapatok Szerbia területének birtokába ju­tottak, a magyar parlament ünnepélyesen ki­I Fr. Berta A Co. prágai uridivat éa szaMsági üzletében Národni ti. 17. Csákány Károly, budapesti cipészmester készítményei mérték szerint, eredeti budapesti árakon kaphatók, IvXIMMUilffSSWIIMOTHIHBRBM—BMB.WjVilHBWWia>«, ■ »■ IIWW—MB—TO jelentette, hogy Magyarország önvédelmi har­cot folytat területe és államisága épségéért s ebből kifolyólag egy talpalattnyi idegen földet sem kíván annektálni. Aki ilyen hazugságokkal feketit, az nem a csehszlovák-magyar közeledést munkálja, ha­nem azt aláaknázni igyekszik. Hefvei magyar megyebizott­sági tagot választottak Erdélyben Bukarest, február 7. A megyetanáesi vá­lasztások végeredményéről még nem jelent meg a belügyminisztérium statisztikai kimu­tatása, de a lapok közük már a megy ©bi­zottsági tagságok végleges megoszlását E sze­rint Erdélyben és a Bánságban 786 kormány- párti, 70 magyar és 10 német megyebizotteá- gi tagot választottak meg. Bukovináiban 178 kormánypártit, 19 liberálist, Besszairábiában 292 kormánypártit, 15 kormánypárti diszi- denst és 11 liberálist választottak meg, míg az ókirályságban 729 kormánypárti, 300 liberá­lis, 7 liberális dissaidens, valamint 9 Ava- rescu párti került be a megyebizottságokba. Összesen tehát 1916 kormánypárti, 330 libe­rális, 70 magyar, 15 kormánypárti disszidens, 11 liberális disszidens, 10 német és 9 Ava- rescu-párti megyebizottsági tagot választottak meg. A liberális párt Erdélyben és a Bánság­ban egyetlen bizottsági tagságot sem kapott, mitnhogy a szavazók száma nem érte el a szükséges minimumot. Költségvetési vita Kassa város parlamentiében Kassa, február 7. (Kassai szedi erőségünk­től.) A kép vi el őtestületi tagok nagy részének jelenlétéiben kezdték meg tegnap a város 1930. évi költségvetésének tárgyalását. Két nappal ezelőtt összeállították a beruházási programot, amit a képviselőtestület néhány tagja a költségvetéssel együtt akart letár­gyalhatni. Minthogy a beruházási program nem volt kellőleg előkészítve a tárgyalásra, a közgyűlés elején vita indult meg abban a kérdésben, bevon­ható-o a napirendbe a beruházási program tárgyalása is. A közgyűlés első szónoka Maxon Milán, a ke­reskedelmi és iparkamara elnöke volt, aki kifejtette, hogy a beruházási program a pót- adó felemelését vonja maga után. Szembeöt­lőnek találja azt a Kassán dívó szokást, hogy nem a város vezetősége ad programot, ha­nem a képviselőtestület és a bizottságok. A továbbiakban rámutat arra, hogy a város újabb kölcsön után érdeklődik, ilyen módon akarja fedezni a beruházási programot. Ez a módszer azonban a lakosság újabb jelen­tékeny megterhelését jelenti. Hibául rőjja fel, hogy terveket készítettek, de .az egyes té­telek fedezetéről nem gondoskodtak. Nehez­ményezi, hogy amikor a városnak a legszük­ségesebb kiadásokra sincsen pénze, ugyan­akkor a város vezetői közül valakit havonta kétszer-háromszor Pozsonyba és Prágába utaztatnak, ami minden alkalommal 2500 ko­Vérszegény gyermekek ijryák a Csizf-vizet, Csizffirdő ronás utiszámlával terheli meg a város pénz­tárát. A szociális ház építése kérdésében az a véleménye, hogy az fokozatosan történjék az arra fordítható pénzösszegek arányában. Ha a költségvetés fedezeteit biztosit jak, akkor a felszólaló hajlandó elfogadni tárgyalási ala­pul a most előterjesztett javaslatot. Utána Grosschmid Géza dr. keresztényszn- oialista szenátor mondotta el nagyszabású várospolitikai beszédét, amely egyike volt az utóbbi idők legfontosabb várospolitikai megnyilatkozásainak. A városi gazdálkodás ogész kérdéskomplexumába bevilágító fej­tegetéseket lapunk holnapi számában rész­letesen ismertetjük. Grosschmid Géza szenátornak nagy tetszéssel fogadott beszéde után Riáez kommunista, majd Helyei Gyula magyar nemzeti párti képviselőtestüljtei tag szólalt fel és utóbbi ja­vaslatok terjesztett elő a városi gazdálkodás mikéntjéről. Ezután ismét felvetették a kér­dést, hogy együttesen tárgyalják-e a költség­vetést és a beruházási programét. A képviselőtestület 19 szavazattal 18 elle­nében úgy döntött, hogy bevárja a beruhá­zási program 14 napos kifüggesztési idejé­nek lejártát és azután együtt tárgyalja a. két javaslatot. Egyidejűleg az. országos hivataltól az elő­irányzat benyújtására kapott határidő kitolá­sát kérik. Amerika megtette javaslatát a londoni flottakonferentián Az első fontos lépés - Az angol és az amerikai flotta egyenként 1,200.060 tonnás lesz A félhivatalos csehszlovák kőnyomatos otromba hazugságokat állítva keres „közeledést" Magyarországhoz

Next

/
Oldalképek
Tartalom