Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)
1930-02-08 / 32. (2253.) szám
Mi alkotmány jubileumán Irta: TÖRKÖLY JÓZSEF dr., nemzetgyűlési képviselő Prága, február 7. A rövidle-járatú jubileumok korában meg ke'líl omló kozni arról is, hogy ma, 1930 február hetedikén múlt tíz éve annak, hogy a csehszlovák köztársaság alkotmánya létrejött. Tehát jubiláljunk. Tehát emlékezzünk. Az emlékezésben ilyenkor meg szoktak emlékezni a jubiláns születéséről és életéről, illetve életéinek jelentősebb eseményeiről. Kíséreljük tehát meg. A jubiláns 1920 február hetedikén született. Hogy ki volt az apja, azt nem lehet precízen megállapítani. Mert maga azt mondja, hogy minden jog és hatalom forrása a nép. Tehát az apa csak a nép lehet. Ámde a köztársaságban többféle nép volt és van. S nem egészen biztos, hogy minden nép vállalta-e vagy váílatja-e az apaságot. Sőt van határo zotíán olyan nép is, amely semmiképpen sem vállalja azt. Kérdés azonban, hogy ki volt a jubiláns anyja, aki megszülte? Nem lehet más, mint az a forr adtaim > alakulat, amely magát nemzetgyűlésnek nevezte, amelynek a néppel való összefüggése legalább Is kétséges. Emiatt a születés .legalitása vita tárgya Is volt a jubiláns első éveiben, de ez a vita megszűnt akkor, amikor egy év múltán a nép által választott törvényes nemzetgyűlés a törvényességet hallgatólag elismerte. A jubiláns élete céljául a csehszlovák nemzeti állam kiépítését tűzte, azonban kifejezetten elismerte, hogy vele a nép szabadon rendelkezhetik, közvetlenül és közvetve. Elveheti az életét is, vagyis hatályon kívül helyezheti, megváltoztathatja élete célját, életműködésének módját és feltételeit, vagyis megváltoztathatja a szervezetét. Fészérvéi: az államfő, a törvényhozás, a végrehajtó és bírói hatalom, a tiz év alatt nem mindig voltak harmóniában s ezen főszervek közül egyik a harmónifcus életet lehetetlenné tevő tulfejlődósbe esett, két főszerv pedig kissé, illetve erősen visszafejlődött. Ez a növekedési, illetőleg csökkenési szervi elváltozás nem volt állandó mérvű, de mégis állandó jellegű volt. Voltak azonban más betegségei is a tiz év alatt, amit talán az okozott, hogy kevés volt a vörös vér sejt, amely hiány a szabadság minden vonalon való működésének biztosságát tette kérdésessé. Ezen könnyen lehetett volna segíteni, ki kellett volna fejleszteni egye-s szervezeti részek erejét, ami egy megfelelő munka elvégzése által könnyen megtörtéri- hetett volna. Azonban ez nem történhetett meg, mert nem volt a tiz év alatt olyan munka, amely létrehozta volna a minisztérium hatásköréről szóló törvényt. Voltak a tiz év alatt sokszor olyan pillanatok, amelyek sokszor engedték felvetődni azt a kérdést, hogy nem helytelenül keresztelték-e el a jubiláns lelkét demokráciának. Voltak a tiz év alatt sokszor olyan tények, amelyek azt, hogy a népakarat ellenére nem szabad a főszer* veknek se működni, kétségbe vonták. Általában a jubiláns életéről el lehet mondani, hogy nem töltötte be életének hivatását úgy, hogy azzal mindenki meg lett volna elégedve. Ennek a megállapításnak a helyességét mutatja az a tény, hogy a nép első gyermeke, az államfő, maga hangoztatta a köztársaság jubileumakor, hogy revízióra, operatív beavatkozásra van szükség és azt a szól felkapták azok az elégedetlenek, akik annak idején a keresztelőre se voltak hivatalosak. Annyi bizonyos, hogy az nem bizonyos, hogy folytathatja-e még a jubiláns a megjubilált életét az eddigi keretekben, avagy csak egy jólsikerült operáció után. Egyébként a jubiláns mindenben ártatlan volt s igy a jubileumkor nem zavarhatja meg az ünnepséget senki ellenszenvet kifejező hangja. És a jubileum pillanatában vessük fel most miár azt a kérdést, hogy szükség van-e az alkotmány revíziójára, hogy mit jelenthet, mit hozhat az alkotmányrevizió? A szükségesség kérdését könnyű elintézni. Van egy nagy bizonyítóik, az államfő jubileumi nyilatkozata, amely szükségesnek Ítélte a revíziót. De amellett vannak tárgyi bizonyíték ok is, amelyek azt igazolják, hogy megerősítés nélkül nem bírja az alkotmány a népszuverenitást, a népakaratnak megfeRóma, február 7. A P. M. H. volt az első középeurópai lap, amely beszámolt Schober osztrák kancellár római utazásának várható politikai k öve tk eamén y ei ről. Jelentettük, hogy Mussolini külpolitikájának sikerült megszerezni Ausztria barátságát és a német- osztirák köztársaságot beilleszteni a római politika középeurópai rendszerébe. Schober és Mussolini tegnap írták alá a két állam közötti barátsági szerződést, amely sok tekintetben hasonlít az olasz-magyar szerződéshez. Amióta Schober került az osztrák kormány élére, a volt rendőrfőnök ügyességével és politikai érettségével sikert sikerre halmozott. Míg Seipel rendszere, amely évekkel ezelőtt kitűnőnek bizonyult Ausztria gazdasági megmentésére, idők folyamán elhasználódott és hasznavehetetlenné vált, Schober uj lendülettel és tágabb perspektívákkal fogott hozzá a gondjára bízott állam igazgatásához- Már kinevezése is érdekes és jellemző volt. A szociáldemokraták a rendőrfőnökben látták legnagyobb ellenfelüket, mert 1927 júniusában, a bécsi uoeai harcok alatt, kérlelhetetlen szigorral lépett fel a munkásság ellen. Mégis, Streeruwitz kancellárságának utolsó napjaiban kibékültek vele és maguk is elismerték, ha valaki egyáltalán meg tudja oldani az akkori zavaros osztrák problémát, az,csak Schober lehet. A hozzáfűzött remények teljesültek. Schober óriási körültekintéssel és nagy energiával látott hozzá a dolgokhoz s csakhamar kivívta a szociáldemokraták teljes elismerését is, ámbár eredeti jobboldali és szigorú álláspontjából nem engedett, ő lett Ausztria erőskiezii embere, aki egyrészt végét vetett a parlamenti meddő vitáknak, másrészt letörte a Heimwehrek puccskísérleteit. Ausztriából három hónap alatt rendezett országot teremtett, ámbár kinevezésekor mindenki forradalmat és gazdasági pánikot várt. Schober bebizonyította, hogy a legideálisabb parlamenti rendszerben is szükség van a fegyelemre és a szigorra s a végei etekig osztogatott jogok, a kormány kezének minden oldalról való megkötésé, nem demokráciát, hanem anarchiát jelent. E tétel igazságát maguk a szociáldemokraták is belátták és nem volt kifogásuk az alkotmányrevizió ellen, amely meg is történt. Miután Schober szanálta Ausztria belső lelő érvényesülését biztosítani. Bizonyítottan lehet joggal szupponálni, hogy a népakarat nincs megelégedve azzal a szabadsággal, a polgári jogok alytmérvü érvényesülésével, a törvény előtti egyenlőségnek és a nemzeti kisebbségi jogok olymérvü beteljesülésével, minit amilyet tiz év alatt látott. Joggal feltehető tehát, hogy a népakarat változást akar. J-elenthet egy. nemzetiségi állami létkialakulást, ahől a népek önrendelkezési jogának a lehetőségig érvényesülni kell, ahol az állami főhata Írnak szükséges egyensúlya és harmóniája biztosítva van, ahol a szabadság mindenkinek ki szóig ál tat ódik. S ahol a valódi demokrácia és igazság uralkodik és ahol a népakarat érvényesülése mindig megtörténik. Hozhat kantonális önkormányzatot a svájci kantonok szuverenitásával és szabadságával, vagy hozhat teljes országos önkormányzatot, kulturális autonómiát. Hozhat a törvényhozás részére jogot a miniszterek megproblémált, hozzálátott a külső kérdések megoldásához. Törekvéseit Hágában teljes siker koronázta. Az osztrák álláspontot a hatalmak maradék nélkül elfogadták és a kisantant törekvéseit Ausztriával szemben elutasították. A nagy hágai sikert Olaszország hathatós támogatása segítette elő s ez volt az az idő, amikor a két ország, Ausztria és Olaszország közeledni kezdett egymáshoz. Az csat rák—olasz viszony, különösen a diél- tiroli kisebbség és a csatlakozás eszméje miatt a háboruutáni években meglehetősen feszült maradt. Mussolini gyakran határozottan osztrákellenes beszédeket mondott a római parlamentben s több ízben mélyen megsértette az osztrák nép önérzetét. Viszont az osztrákok is mindent elkövettek, hogy borsot törjenek az olaszok orra alá. A Heimwehrek ugyan rokon szén wel figyelték Olaszország fasiszta organizációját és szívesen átültették volna az olasz fegyelem tanait Ausztriába, addig azonban, amíg a tultoleráns osztrák alkotmány valóságos anarchisztikus helyzetet teremtett a kis köztársaságban és Becs és a tartományok a szó szoros értelmében hadiállapotban éltek egymás mellett, a fasizmussal való rokon- szenvezés lehetetlennek tűnt a vörös tűzben. Időközben az osztrák szociáldemokráciában is a józanabb felfogás diadalmaskodói!, úgy hogy Schober megkezdhette régi tervének megvalósítását. A hágai eredmény bebizonyította, hogy Ausztria hálával tartozik Olaszországnak. Miután az osztrák közvélemény észrevette, hogy Olaszországban hathatós protektorra tett szert, szívesen egyezett bele a közeledésibe és rokonszenvvel kisérte Schober római útját. A baráti szerződés aláírása megtörtént s Ausztria ma ugyanolyan viszonyban áll Olaszországgal, mint Magyarország. Ez az esemény természetesen világszerte nagy feltűnést keltett Németországban nem várnak tőle sokat, a franciák idegeskednek és a jugoszlávok nem veszik szívesen. Érthető módon Csehszlovákiában Í3 élénken kommentálják Schober római utazását és Borsky dr., a Národni Politika munkatársa, aki annakidején maga is követ volt Rómában, lapjában cikket ir az osztrák—olasz választására. Lehet, hogy igazságügyi jogvédő választására is jogot ad a parlamentnek — möt a fim parlamentben van — akinek kötelessége arra ügyelni, hogy a végrehajtó hatalom és a bíróság betartsa a törvényt és a törvényerejű rendeleteket. Meghozhatja az alkotmányrevizió törvényes szabályozását, a nép iniciativáját. Meghozhatja a nemzeti egyenjogúságot, nyelvi szar badságot, gazdasági haladási lehetőséget, uj, igazságos választási kerületbeosztási, uj választási rendszert, a választási visszaélések kiirtását. Az állampolgársági szenvedések megszűnését, a nyugdíjasok és elbocsátott tisztviselők jobb sorsát. Szociális békét. Szóval javulást. Csak egyet neon hozhat nekünk: sorsrosz^ szább adást. Ezért köszöntsülk a julbiOámst az államfő kívánságára is visszaemlékezve, hogy adja a ió Isten, hogy mielőbb érje meg a revízióját Úgy legyen! közeledés veszedelmeiről. Idézi az angol és a német lapokat, amelyek pontos értesülések alapján komoly politikai közeledést látnak a két ország között, majd rámutat arra, mekkora veszedelmet jelent Ausztria, Olaszország, Magyarország és Bulgária egy táborba való hozása a kisantant szempontjából. Ausztria sokáig tapogatózott, amíg megtalálta követendő politikai irányát s egyedül az ügyes hágai olasz delegáció működésének köszönhető az uj közeledés. Olaszország Középeurópában paralizálni akarja Franciaország, Lengyelország és a kisantant befolyását. Megnyerte Magyarországot és Bulgáriát és most Ausztriát is. Mussolini évek óta küzd Franciaországgal a gyarmatokért, a flottaparitásért és a Földközi tenger hegemóniájáért. Ezt a küzdelmet átproicitálta Középeurópába is s Ausztria megnyerése jelentős helyzetelőnyt biztosított számára. Borsky szerint Csehszlovákia sem ringatózhat illúziókban s úgy kell vennie a dolgokat, ahogy valóban állnak. Mussolini Olaszországa nagyhatalommá akar nőni, s ha ez egyelőre territoriálisán nem megy, legalább a presztízs kérdésében akarja elérni. Ezzel a helyzettel mint faktummal számolni kell, bármennyire kellemetlen is az Csehszlovákia szempontjából. Az aláírás Róma, február 7. Mussolini és Schober tegnap délután ünnepélyesen aláírták az olasz- oszitrák barátsági és döntőbírósági szerződést. A két államíéirfiu az aláírással kapcsolatban? nyilatkozatokat tett közzé, amelyben méltatja az esemény jelentőségét. Természetesen szenzációkat, nem mondanak és a nyilatkozatok az udvarias, de feltűnően meleghangú diplomáciai bejelentések hangnemében vannak tartva. I, megsebesült Ortíz Rabló Mexikó City, február 7. A hivatalos jelentés szerint Ortiz Rubio mexikói köztársasági elnök állapota a merénylet utáni második napon kielégítő. Az elnököt még egyszer meg- operálták, de az operáció nem volt veszélyes. A rendőrség tovább nyomoz Flores tettestársai után. Tegnap háromszáz egyenruhás és polgári ruhás detektív kutatott a tettesek után. Mexikó Cityben teljes a rend és az ország egyéb részeiről is nyugalmai jelentenek. Ausztria az olasz politika szférájában Schober római látogatásának komntenfirlel — Csehszlovák vélemény W Ma! Hámant! 13 oldal « IX. 32. (2253) szám > Szombat 3 1930 február 8 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, SzloveJXSzkÓi és rUSZinSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága II* Panská ulice negyedévre 76, havonta 26Ké; külföldre: ‘ 7 ^ Telefon: 30311 —- Kiadó* évente 450, félévre 226, negyedévre 114, Főszerkesztő: pOlulKUl napilapja Fetetős szerkesztői hivatal: Prága 11* Panská ui 12/111. — Te* havonta 38 Ke. Egyes szám ára I*20 Ke DZURANY/ LÁSZLÓ FORGACfi GbZA lefon: 34184.—-Sürgönyeim: Hírlap, Praha Ilim ................. MM IMII ............ .................................. 11111 lllMWIPiMMMriMMBMMniM—TTTTPl mTTIwr | T f~~ ' il miii 'in ~ni Uinpnnwn uirilTnTffl III T irrunm
