Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)
1930-02-01 / 26. (2247.) szám
6 T>IWíArÁ\\CÓ!AR-H I UIiAP 1930 február 1, szombat. kosság.naik legalább egyötöd része ugyanahhoz a nyelvi kisebbséghez tadozák. olyan személyeket kell alkalmazni, akik az Illető kisebbségi nyelvben is jártasak4*. Ezen kisebbségi nyelv elsajátításana a biró határidőt kap és ha eredménytelenül telik el a határidő, hivatalból áthelyezhető a biró, mivel ilyen esetben a.z elmozdithatatlanság alól kivételt tesz a törvény. Megfelelő bírói fizetési rendszer segíthet csak a fenyegető bírói csődön. Akkor lesz biróielölt és bíró elcg és pedig olyan, aki alkalmazási területének nemzeti kisebbségi nyelvét is érti. Avagy az a cél, hogy ne értse, hogy rossz, hosszadalmas és drága legyen az igazságszolgáltatás és még hozzá kérdésessé is váljon, hogy igazságszolgáltatás-e valójában? A bíróság előtti nyelvhasználat kérdésében jelenleg létező állapot a jogi kritikát képtelen kiállani. Egy rendelet, amelyről a legfelső közigazgatási bíróság ítélettel állapítja meg, hogy számos rendelkezésében törvénytelen, nem tartható fenn azon gyanú nélkül, hogy' a rendelet az el nemzetietlen ilés szol gála iá bán áll és ebben akarják továbbra is fenntartani. De ez azt is jelenti, hogy csehszlovák közokirattal van megállapítva, hogy a csehszlovák köztársaság kormánya a nemzeti kisebbségekkel szemben az elnyomás, az elnenizetietleniíés, a megsemmisítés hatalmi politikáját akarja folytatni s állandósítani. Nem gondolnám, hogy az Igazságügyi Miniszter ur ezen nem igyekezne segíteni s nem jönne a koalíció? kormány minisztertanácsa elé mielőbb egy olyan uj nyelvrendelettel, amely igazságos és a nemzeti életet nem támadja meg. Uf járási beosztást követelünk Ebben a hitben kérdezem a Miniszter urat, hogy hajlandó-e 1. a bírósági járások uj területi beosztását tartalmazó olyan törvényjavaslatot beterjeszteni, amelynek csak az igazságszolgáltatás érdekének érvényesülése az egyedüli indoka? 2. hogy hajtandó-e a rimaszombati, kassal és nyitrai járásbíróságok terülebbeoszlását, amelyről még Scotus Viator is megállapította, hogy azt a nemzeti kisebl ség számarányának mesterséges eltolása motiválta, revízió alá venni s azok területének oly megállapítását javasolni törvénnyel, amelyet kizárólag az igazságszolgáltatás valódi! és a lakosság igazságszolgáltatási és gazdasági érdeke motivál? (Ily tervet a magyar nemzeti párt már 1926-ban előterjesztett az igazságügyi minisztériumnak is). 3. Hajlandó-e a rimaszombati kerületi bírósagot és járásbíróságot rendeletileg arra utasítani, hogy a legfelső közigazgatási bíróság azon döntését, amely megállapítja, hogy ezen járás lakosai jogosultak a magyar nyelvnek a biróság előtt való használatára, respektál nioik kell? 4. Ilajlandó-e rendelettel a rimaszombati kerületi biróság elnökét utasítani arra, h<v*v tekintettel arra, hogy a területi habásköi • tartozó öt járásbiróság közül két járásban a magyarság 90 százalékot, egy járásban az 56 százalékot, egy járásban a 20.3 százalékot képviseli és egy járásban, a legkisebben van csak 20 százalékon alul a magyarság számaránya, állítsa helyre az 1928. évben még megvolt gyakorlatot és a biróság épületében levő összes feliratokat és a biróság megjelölési tábláját magyar nyelven is készíttesse el és függessze M? A büntető bíráskodás Is fogyatékos A büntető igazságszolgáltatás terén kérjük az 1923—50 számú, úgynevezett rend törvény módosítását olymódon, hogy azt ne lehessen parforoe nemzetiségi üldözése használni. Ha egyszer valakinek eszébe jutna ezen törvény alapján hozott Ítéleteket egy szép csokorba kötni ég egy nemzetközi bíróság elbírálása alá bocsátani (például angol, francia, svájci birákból álló nemzetközi biróság elé), akkor, azt hiszom, hogy az oteok- tiv ítélet azt mondaná ki, hogy ez a törvény a mai szerkesztésében az igazság sérelme nélkül fenn nem tartható. „A vádlott bűne az, hogy levente” A kassai felsőbíróság területén az államügyészség egy teljesen jogtalan üldözési eljárási gyakorol, mely igazságtalan eljárás nem lehet a köztársaság érdekében akkor, ami- ' kor a szomszéd államokkal való barátságos jó viszony megteremtését hirdeti a kormány. * 1 Magyarországon lakó magyar állampolgár szabályszerű vízummal el látott útlevéllel, ha a köztársaság területére átjön, ha semmiféle cselekedetet nem is követ el. pusztán azért, mert levente, vagy egy leventeegyesület tiszteletbeli elnöke, tehát nem aktiv levente, letartóztatják, a kerületi biróság fogházába viszik és az államügyészség bűnvádi eljárást indít ellene. Magyarországon az 1021 évi Lili. te. a testnevelésről szól s mikor 1. paragrafusában a testnevelés feladatát kifogástalanul megállapítja, a 2 paragrafusában azt mondja, hogy 1 az állam ennek a feladatnak a betol.ésére szervezi az iskolát elhagyó ifjúság testnevelését oly módon, hogy ebben 21 életévének betöltéséig a nemzetnek minden férfi,agja kötelezően részt vegyen. Tehát a törvényes kötelezettség ideális célokért vau statuálva és aki az alá esik, nem tehet róla. hogy ilyen kötelezettség terheli. Ha pedig egy állapot a törvény erejénél fogva van valakire kényszerítve, akkor abban, hogy ez az alapot bekövetkezett, az illető dolusa, vagy culpája egyáltalán nem részes. Hogy lehet tehát igazságosan dolus vagy cul- pa nélkül egy törvényből folyó állapotért bünte.ni valakit. Ha valakit igazságosan lehetne büntetni, úgy csak azt lehetne, aki a törvényt hozta. De ha az állam egy idegen állam törvényes alakulatát nehezményezi, ne adjon ezen abkulat tagjainak vízumot. De vízumot adni és a jóhiszenuileg bejövő leventét lefogni, ez egy nagy erkölcsi defektus. Tessék hivatalosan a követség és konzulátus u.ján a határállomások hirdetményeiben üözlurré lenni, hogy aki levente, az ne jöjjön be a köztársaság területére, legfeljebb salvus konduktussal, mert különben letartóztatják. Kórom az igazságügyi miniszter urat, hogy addig, amíg ez a kérdés igazságosan el nem intéztetik. utasítsa az államügyészségeket. hogy a vízummal biró leventéket ne vonják bűnvádi eljárás alá. VádesküdiszéStei kell fsSáüitanii Az ügyészségi intézmény is a jogosság és igazságosság területére szorítandó és be kell hozni a politikai bünperekben a vádesküdtszék intézményét. Azt hiszem, hogy minden igazi ember elismeri, horrv e"^ államnak se lehet az érdeke az, hogy az igazságtalanság lehetősége igen nagy százalékban létezzék a terülő.én. Inkább talán a béke, a kiegyenlítés, a megértés, a valódi igazság lehet az érdek. EzérI a hatalmi politika mentalitásának is meg kell változni, amit egy igazságügyi miniszternek vezetni nemes kötelességtelje- sités. A szScvanszkói ügyvédek panaszai Az ügyvédség sorsával az igazságügyi kormány semmit sem törődik. A kötségvetés egye.len tétele sincs az ügyvédek sorsával vonatkozásban. Úgy látszik, hogy az ügyvédeknek nincs szociális kérdésük. Ellenben Szlovenszkon a 167—1920 száma törvény megfosztotta illetve mentesítette az ügyvédeket a szabadságtól, az önkormányzattól, a függetlenségtől, a jogfejlődés előmozdításának szolgálatától. 1920 óta egy ügyvédi kamara van Turócszent- márlonban. A kassait és a pozsonyit megszüntették minden indok és minden indokolás nélkül. Kineveztek szolgálatkész csehszlovák ügyvédeket, számszerint tizenkettőt annak az ügyvédi kamarának választmányául. Ezeket feljogosították arra, hogy a szlovenszkói jognélküli teherviselő ügyvédségre ezen ügyvédség hozzászólása nélkül kamarai illetékeket vessenek ki és abból maguknak fizetést vegyenek fel. Kezükbe adták a fegyelmi jogot. Kezükbe adták a bejegyzendő ügyvédek állampolgárságának elintézési jogát. És kimondták, hogy ezeket a választmányi tagokat a miniszter akkor bocsátja el, amikor neki tetszik. Hát itt minden subintelligitur. De talán azt mégis fel keli említeni a gyöngébbek kedvéért, hogy 1. ez a törvény csak Szlovenszkóra és Ru- szinszkóra vonatkozik. 2. sem a magyar sem a zsidó sem a német ügyvédség 1920 bán a törvény meghozatalakor nem tett semmi olyat, ami államellenes lett volna, vagy sovinizmusból fakadt volna, tehál nem adott arra okot, vagy szabadságától, autonómiájától, érdekvédelmi szervétől megfosszák. A kamara autonómiáját elvették, mert sok a magyar és zsidó ügyvéd Mi, magyar ügyvédek folyton panaszkodtunk a nvilvánosság előtt a parlamentben, az ügyvédi szövetségben, miniszterek és megbi- zottaik előtt, de hiába. Azt mondták, hogy várni kell addig, mig a zsidó ügyvédek számaránya alaposan megromlik és akkor visszaadják majd az autonómiát. A szlovák ügyvédek jórészének igazságérzete is háborgott, azokat valószínűleg (ezt nem hallót.am magam) azzal nyugtatgatták hogy meg kell várni, mig a szlovák ügyvédek számaránya megjavul és akkor lesz ismét autonómia. Ez azonban még az ügyvédi vizsgák sok szlovák sikere ellenére sem akar nagyon javulni. Kigondolták tehát, hogy visszaadják ugyan majd az autonómiát de biztosítják a szlovák kisebbség részére abszolút biztonsággal a vezetést és kizárják a magyar és zsidó ügyvédeket az elnökségből és a választmány tagjaiank fele is csak szlovák lehet. Az utolsó lépés... Hát igen tisztelt miniszter ur egy demokratikus államban ha ilyen szerintem nvilt jogtalanság történik, és ha annak reparálására hiába várakozunk, akkor én igenis hozzáfordulok ahhoz a lépéshez amelytől még lehet eredményt várni. Én bejelentem a miniszter urnák, hogy saját személyemben, tehát senkit sem kompromittálva, felkeresem írásban az angol ügyvédség legnagyobb intézményét, az egyik angol egyetem jogi fakultását, a párisi ügyvédi kamarát cs a prágai egyetem jogi fakultását, a svájci egyetemet és ügyvédi kamarát, a berlini, a római ügyvédi kamarákat és megkérem őket, hogy objektív feleletet adjanak részünkre arra a kérdésre, hogy 1. a 167—1920 sz. törvény nem sérti-e a st. germaini békeszerződést s így nem ér- vénylelen-e ezen szerződés rendelkezései értelmében? 2. a jelzett törvény összes rendelkezései összeegyezlethe ők-e a csehszlovák alkotmány- törvény 106. cikkének ama rendelkezésével, hogy a csehszlovák köztársaság összes lakosai tekintet nélkül a születésre, állampolgárságra, nyelvre, fajra vagy vallásra ezen köztársaság állampolgáraival egyazon szabadságuknak teljes és abszolút védelmé! élvezik? lehet-e az, hogy amikor a prágai és brünni ügyvédi kamarába tartozó csehszlovákiai ügyvédeknek teljes az ügyvédi szabadságuk és teljes az aulonómiájuk, akkor a magyar és zsidó ügyvédek Szlovenszkón attól törvénnyel megúsztassanak? 3. összeegyeztethető e az 1920-167 számú kamarai törvény az alkotmány 128. cikkével, amely a törvény előtti egyenlőséget deklarálja a csehszlovákiai összes állampolgárok részére és amely második bekezdésében kimondja, hogy fajbeli, születési, vallási, vallásfelekezet) és nyelvi különbségek ami a hivatalok vagy tisztségek elnyerését vagy bármiféle hivatás gyakorlását illeti, a csehszlovák köztársaság állampolgárai közül senkinek hátrányára nem lehet? 4. összeegyezhető-e azon törvény repará- ciójára irányuló azon javaslat, amely a magyar többségből nem enged elnököl, titkárt, ügyészt választani és a választmánynak azt a felét engedi a magyarokkal betölteni a st. germaini szerződéssel a csehszlovák alkot- mánylörvény 128. cikkének 1. és 2. bekezdésével ellentélben? 5. Lehet-e jogállamban oly ügyvédi kamara, ahol a tagoknak közgyűlést tartani nem szabad s ahol a kormány által ki ne ezett válasz'mány hatalmi szóval szabja meg a kamarai illetéket és be is hajtja azt. ellenben az ügyvédek érdekvédelmüket s a jogfejlődés előmozdítását nem gyakorolhatják? 6. megkérdezem végül azt is, hogy demokratikus államban lehet-e az, hogy a többség akaratának érvényesülése törvénnyel kifejezetten kizáratik? És a feleletet elküldöm az Igazságügyi minisztériumnak. Nem kétlem, hogy a felelet merituma egyhangú lesz És akkor lehetetlen, hogy a csehszlovák igazságügyi miniszter továbbra is ügyvédi szabadság nélkül, autonómia nélkül hagyja a szlovenszkói és ruszinszkói ügyvédeket és ki kell hogy adja az igazságos törvényjavaslatot e tekintetben. Dijak nemlétezö gyámalap céljaira A turőcszentmártoni kamara beszedte áldásos működésének első éveiben a magyar jog szerint fizetendő ügyvédi gyám és nyug- djiintézet alapjának felgyüj ésére szolgáló dijakat is. Követeljük, hogy ezt az illetéket az igazságügyi minisztérium adassa vissza, mert minden jogalap nélkül szedték azt be a szlovenszkói ügyvédektől. Mert hát kérdem, hol van az ügyvédi gyám és nyugdíjintézet, amelynek létesítése végett akár csehszlovák törvényből folyó kötelezettség alapján akár az ügyvédség önmegailózíaíá- sát kimondó ügyvédi kamarai közgyűlés határozata alapján ügyvédek ily illetéket fizetni tartoznának. Az ügyvédség szociális érdeke igenis megkívánja ily ügyvédi gyám és nyugdijin ézet létesítését. Ezt megcsinálni, ebben az ügyvédséget támogatni, az igazságügyi miniszternek a kötelessége. Itt a szlovenszkói és ruszinszkói ügyvédek részére is meg kell oldani a kérdést. As ügyvéde e ska?t&an kell tartani Úgy látszik azonban, hogy itt nem a segítés a kormányzati tendencia, hanem a rossz sors megteremtése és a nemzeti élet háttérbe szorítása. Az ügyvédek mégis az intellingencia magas fokán állanak, tehát a nemzeti éiet erős hatóerői, jó lesz őket skartban tar.ani, megfélemlíteni. Ennek a felfogásnak az igazát látszik megerősíteni az a hírlapi hiradás, mely arról szól, hogy a kassai felsőbiróság rendeletet adott ki, amely arra utasítja az alantas bíróságokat, hogy nyelvi szempontból is vizsgáljanak meg pontosan minden beadványt, mert ma, miután az átalakulás óta már iiz év telt el, meg lehet kívánni, hogy minden ügyvéd kifogástalanul bírja az államnyelvek Ha valamely beadvány helytelen szlováksággal Íródott volna, úgy azt utasítsák vissza, mert azt joggal lehet illojalitásnak minősíteni. Az ilyen beadványt ellenjegyző ügyvéd költségének megállapításakor is figyelemmel kell lenni és az ügyvédi díjtarifát megfelelően mérsékelni kell. Kétségtelen, hogy az ügyvédség ^ akorlá- sa nincs az államnyelv tudásához kötve. Tehát az államnyelv tudására egy ügyvéd sem kötelezhető. Kétségtelen, hogy’ a bíróság előtti nyel\* használati jog a kisebbségre nézve csak ott van kizárva, ahol nincs meg a húsz százalék. Ott is azonban, ahol az állam nyelvét köteMirigy és bőrbajoknál Kérje a eaizí ,ód-bróm kúrák használati utasítását. £** * P •• 1 re Csizrurdo. les ügyvédi működésében a magyar ügyvéd használni, őt azért, mert nem szabatos szlováksággal fejezi ki magát, megbüntetni nem lehet. Nem lehet pedig egy«zerüeu azért, mert ahhoz törvény kellene, az pedig nincs. A felsőbiróság elnöke törvényt nem alkothat sui geueris delictumokat bármily nemes sovinizmus füti is, nem statuálhat s igy nem is büntethet ez alapon. A beadvány visszautasítása legtöbbször jogvesztést jelent éspedig a félnek és az ügyvédnek, az kárral iár, ami büuletésszámba megyT. Ily törvénytelen rendelet kibocsátására a kassai felső "biróság elnöke nem jogosult s ily törvénytelen rendeletek végrehajtására a bíróságok nem kötelesek. De az egész rendelet tág teret ad az egyes biró önkényének. Hisz még az se biztos, hogy a biró lud-e helyesen szlovákul. Igazságügyi minisz.er ur, nem tudom elhinni, hogy ezt a rendeletet ne hatálytalanítsa s azért tiszteletlel kérdem a miniszter urat, hogy hajlandó-e a kérdést sürgős vizsgálat tárgyává tenni és amennyiben tényleg kibocsáttatott ily reudelet. hajlandó-e azt a legsürgősebben nyilt rendelettel ha ályon kívül helyezni? Ily rendelelek kiadása, pláne illetéktelen tényezőtől, a legsúlyosabb visszaélés, amelyuek megtorlása fel étlenül szükséges. Miután uincs okom arra. hogy a párlom ellenzéki álláspontját fenn ne tartsam, tisztelettel jelen éra, hogy az igazságügyi minisztérium költségvetését nem fogadom el. A vita Törköly beszédének különösen az a része, amely Mic.sura kassai táblaeinöknck a -szlovák nyelv használatáról szóló rendelkezéséről és az ügyvédi kamaráról szólt, óriási föltünést keltett a bizottsági tagok között. Svoboda cseh szociáldemokrata után Jabloniczky János dr. országos keresztény- szocialistapártl képviselő nagyszabású beszédben — melyre legközelebb visszatérünk —különösen a blróhlánnyal és az ügyvédi kamara fölállításának égető kérdésével foglalkozott. Stem kommunista javasolja, hogy a belügyminiszter azonnal jelenjen meg a bizottság ülésén és tegyen jelentést a „Den co dcn“ cimü
