Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)

1930-02-05 / 29. (2250.) szám

Szűnő: Elég erősek vagyunk arra, hogy amikép ezer évig itt voltunk, megmaradunk a további ezer esztendő alatt is! Az országos kér. szoc. pár! elnöke képviselőházi beszédéhen a valóság megvilágításában jellemezte Senes hágai kudarcát - A Magyarország ellen felállított csapda nem vált be s Csehszlovákia presztízsveszteségét Benes külügyminiszterségének köszönheti „Csehszlovákia az egyetlen az utódállamok közűi, amelynek fizetnie kell" Prága, február 4. A képviselőháznak Benes hágai expozéja fölötti vitájában Szüllő Géza dr. nemzetgyű­lési képviselő, az országos keresztényszo­cialista párt elnöke tegnap este a következő nagyszabású beszédben fejtette ki cseh­szlovákiai magyarság álláspontját: Benes igazi arca Tisztelt Képviseléház! Benes miniszter ur expozéját elolvasva eszembe jutott az az epizód, amikor Du- mouriez generálist egy diplomáciai misz- szióra küldötte ki XVI. Lajos és a gene­rális ezt mondta a királynak: Felség, nekem ugyan nagyon sokat fog kelleni nem igazat mondanom, de felségedet nem fogom megs csalni soha! Valószínű, hogy ez a cél vezette a nem­zete iránt heves rajszeretettől indított Benes miniszter urat is, amikor expozéját meg­tette. Benes miniszter ur expozéjában, miután nagyon hosszú, sokszor elveszti a filumot, Munkáján látszik, hogy több cikluson és több komplikáción ment keresztül. A mun­kának stílusa nem egységes és sokszor logi­kai ellenmondások vannak, amelyek minden szellemi munkában előjönnek, azonban egy tűnik ebből az egészből ki: Benes mi­niszter urnák igazi arca, az a rosszakarat, amely rosszakarat ellentétben áll azzal a jóakarati! szellemmel, amellyel a béke megtartására törekszik mindenki, aki a békét komolyan akarja ebben a világban. A miniszter ur expozéjában, amelyet kéz­hez kaptunk, a 29. lapon azt árulja el, hogy ő attól a gondolattól van eltelve, hogy Ma­gyarország megbüntetendő. Ugyanakkor ex­pozéjának 38. lapján szemforgatással azt mondja, hogy ő Magyarország iránt a mér­sékletet óhajtotta elősegíteni. A miniszter ur az agrárreform kérdésében dolgozva, azt állítja, hogy az agrárreform jo­gosságát, helyességét és kiválóságát nem más ismerte el, mint maga Magyarország külügyminisztere, amivel minden esetre pre- judikálni akar. S ugyancsak azt fejtegeti mindenütt, hogy soha sehol nagyobb barátja nem volt a respublikának, mint Olaszország, amely Olaszország nem igaz, hogy Magyar- országot támogatta, mert, ahol anyagi dol­gokról volt szó, ott Itália máskép viselkedett. Itt a miniszter ur szóról-szóra ezeket mon­dotta: „Es ist wahr, dass manchmal Italien, manchmal England uns gegenüber politische Interessen hatten; Italien gewabrte Ungarn eme Unterstüízung, aber bei weitem nicht in dern Mafie, die viele erwartet habén, viel- leicht die Ungarn selbst gehofft habén. In dieser Hinsicht habén die finanziellen Iute- ressen Italiens die jetzige augenblickliche Sympatie überwogen." Mindenütt el van ezekben hintve a kigyő- fogvetés, hogy belőle kisarjadzék az az el­lentét, amelyre számit, és amelyet táplál, nem azért, hogy békét teremtsen, hanem asért, hogy a békétlenségnek adjon tápot azzal szemben, akit belül akar leteriteni, mert kívül vele szembeszállni nem tud és 1 nem mer. Az egész elabcrátumban mindenütt két dolog tűnik ki egészen világosan: az, hogy egyrészt úgy tüntesse .fel a maga ügyét, hogy az a csehszlovák köztársaságnak teljes diadala s ebben a diadalában őt minden állani? min­den nagyhatalom segítette, hogy a csehszlo­vák respublika és a nagyhatalmak teljessége között semmilyen nézeteltérés, vagy elh ide­gülés nincsen, másrészt úgy tüntesse fel a dolgokat, hogy ő csak azért nem mond min­dent el nagy diadaláról, nehogy ezáltal Ma­gyarországnak, — amellyel ő jóviszonyban akar lenni, — ártson. Ezt is egészen világosan mondja meg a következő szavaival, amely szavak úgy van­nak beállítva, hogy abból még Don Basilio is tanulhat: „Ich will mit meinen Aeusse- rungen in dér Heimat keinem dér Delegierten die Situatiou erschweren, die im Haag wa- ren.“ Vagyis ebben a mondatban tisztán ka- lürnniál és szemforgatással újból azt mutat­ja, hogy nem akarja elrontani Magyaror­szággal a dolgát, hogy majd vele megegyez­zek. Ezek trükkök! Benes miniszter ur tíz esztendő óta a sze­rencse gyermeke. Amihez fogott, az mindig sikerült, s úgy van vele most, mint az a já­tékos, aki a maga tudományának tudja be a nyereséget s amikor a hagyományos szeren­cséje kezdi elhagyni, elveszíti a fejét, kap­kod. Benes miniszter nrnap politikai karrierjét annak köszönhette, hogy beállításait kész­pénznek vették hosszú ideig azok, akikkel tárgyalt. Ma azonban a helyzet megváltozott. A világ rájött arra, hogy egész más a valóság, mint azt politikai taktikából 1917-ben Párisban, Londonban és Amerikában a világ elé tár­ták. Ma a cseh külügyminiszternek a szava­hihetősége máskép méretik és ezért az eredmények egymásután maradnak el. Hogy a miniszter urnák a szavahihetősége csök­kent, annak az indoka abban rejlik, hogy erőt vett rajta az a betegség, amely min­den kontroll nélküli politikuson erőt vesz: a kíméletlenség és a gőg. Ezért odahaza a saját vérei között, akik is­merik minden cselekedetét, olyan ellenszen­vet keltett maga iránt, hogy ezeknek indisz­kréciója következtében csökkent kint az a szavahihetősége, amelyet ő a rendkívül drá­gán fenntartott propaganda mellett a világ­gal el akart hitetni. Ez a propaganda a Be- nes-féle politikát úgy állítja be, hogy ez a demokráciának, a nemzeti békének olyan művészi alkotása, amely nem tángál semmi­lyen európai érdeket, nem követ imperializ­must. És ehelyett tényleg azt látjuk, hogy ma az imperialista pánszláv mozgalom élén lovagol a csehszlovák respublika. A pánszláv imperializmus akadályai Az nem titok, hogy egy demokratikus szláv föderáció gondolata kisért évtizedek ótá Európában. Ez a propaganda hol bölcsesség­től, hol szenvedélytől vezettetve folyton mű­ködik és én emlékszem rá, mikor egy jugo­szláv miniszter nekem szenvedéllyel fejteget­te, hogy addig Európában béke nem lesz, amíg . Konstanzától Hannoverig minden nem lesz szláv jogar alatt. Én ekkor ugyan cso­dálkoztam, hogy mért éppen Hannover ez a pont, később rájöttem, hogy ez a szláv mi­niszter Hamburgot tévesztette össze Hanno­verrel. Dehát egy politikusnak a geográfiát ismernie nem kell, annak a politikai geográ­fiát meg kell teremtenie, de az kétségtelen, hogy az irányzat megvan Európában, hogy egy szláv blokk. alkottassák meg Konstauzá­Hágában Magyarországgal akart leszámolni a külügyminiszter, de úgy járt, hogy igaz lett az a közmondás, hogy ,,aki másnak vermet ás, maga esik béle.“ Az alatt a tiz esztendő alatt, ami alatt a csehszlovák respublika ál!, Benes miniszter ur azt állítja, hogy 'ő a meg­értést keresi a szomszédokkal és hogy a meg­egyezés nem jön létre, nem az ő politikája ennek az oka, hanem Magyarország. Ez a manőver, amelyet Benes miniszter ur mindig kifejtett, hogy úgy állította be a tö­rekvéseit, hogy mindig Magyarországot okol­hatta az itt lévő rossz atmoszféra miatt, ez sokáig sikerült. De a szemek kezdenek látni, a ködök kez­denek felszállni és látják, hogy nem fedi ez a beállítás magát a valóságot. Ezt amit mondok, szükségesnek tartom elmondani, mert én azon dolgozom, hogy a megértés ebben a respublikában lehetővé váljék mi közöttünk magyarok között és a többi fajok között és szeretném elérni azt is, hogy hozzájárulhassunk ahhoz, hogy Csehország és Magyarország között a jobb viszony megalakulhasson, mert ez a törek­vésünk nem ütközik a becsületes lojalitás­nak a következményeibe. Benes miniszter ur Hágában is kárt akart okozni a magyar nemzetnek, a magyar állam­nak. A csapda ügyesen volt felállítva és már tói' .Hamburgig és "ez azután söpörjön, el mindent ami az útjában áll. Ezt a politikái azonban ismerik. Ez a politika úgy az angol­szász, mint A a latin yil ágtörekvések be is b ! ■ ütközik és ezért a respublikának hatalmi szláv imperializmusa sem az angol-szász, sem a latin politikában nem részesül abban a jó akaralu támogatásban, amelyben részesül! azelőtt a köztársaság, mely a demokráciát hirdette s amelyben nem láttak egyebei, mint egy etappot arra, hogy innen keressék meg a bázisát annak, bőgj' Németországét tartsák sakkban a latin törekvések. A cseb respublikában amióta a németek egy része a kormányt támogatja és ezt né­niét érdeknek állítja be, úgy a cseh kormány, mint a kormányt támogató németség a fran­ciáknál megcsökkent a bizalom, s miután Csehország a maga túlzott, imperializmusa és szláv demokratizmusa miatt az oroszokkal is keresi a megegyezést, bizalmát' • megcsökken­tette az angol-szász fajban is. Ezt a miniszter ur nem vette észre és igv ment Hágába.. Ugyancsak számon kívül hagyott Benes miniszter ur egy koefficienst: Locarnót, azt a helyet, ahol Franciaország és Németország' megegyezett határai tekintetében és ezáltal Franciaország és Németország között az el­lenségeskedésnek tulajdonképpeni magja í megszűnt. .Abban a pillanatban, amikor ez a két nyu­gati nagyhatalom megegyezett, abban a pil lan atban a kisáiiíání, amely azelőtt védő­eszköznek tűnt fel, értékét vesztette és a kisáníánt nem jelenti azt a hatalmat többe, amelyet Locarno előtt jelenteti. Ezt a koefficienst is figyelmen kívül hagyta Benes miniszter ur és Hágába elment vezei- tettve attól a céltól, hogy a szláv henger! megmozgassa és legyengítse azt, aki a szláv- ság diadalutiában vele szemben áll. A miniszter ur tele van azzal az ambíció­val, hogy legyengítse azt az államot, amely avval a puszta ténnyel, hogy egzisztálni j akar, akadálya az észak és déli szlávságof egyesíteni akaró politikájának. Párisban a. kisautaütot összeboronálta és fel tétellé tette azt, hogy a Yomig-íéle plánumo! csak akkor írja a kisantánt alá, ha Magyar- ország az optánskérdést úgy oldja meg, hogy a 250. szakaszban garantált jogairól lemond­A csapda tehát az volt, hogy vagy ragasz­kodik Magyarország a trianoni bék© 250 szakaszában adott garanciáihoz és akkor a hágai konferencia szétmegy és Magyaror­szág izolálva maradt és az egész világ n«* Köztélé sót magára veszi, mint a béke meg rontó ja; vagy lemond a 250. szakasz garan olajáról, behódol, de akkor olyan zavar tá­mad a saját államában Magyarországnak, hogy az állam alapjában rázódik meg. 4 csapda nem sikerült, hanem e helyeit le­nes miniszter ur meg kellett érje azt, bőgj a világ szimpátiájának a megnyilvánulása mellett Magyarország a 250. szakaszban va ló garanciájáról nem mondott le. ellenben a békét sem bontotta meg és Csehország nem tudta elérni azt, amit akart, hogy kö­telmeitől megszabaduljon, hanem az egyet­len az utódállamok közül, amelynek fizet­nie kell. Emlékezzünk vissza arra, hogy a párisi tar gvalások alkalmával az egyezség alapfeltéte­léül azt tűzték ki, hogy a kisajátításokért teljesítendő fizetéseket Magyarország lesz A magyar kérdésben kudarc érte Benes politikáját Mai számunk 1* oldal Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, J\ SzlovenSzkÓi és ruszinszkóí ellenzéki pártok Szerkesztőseg: Praga II. Panska ulice negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: i’i'h / 12, ü. emelet lelefon: 30311 — Kiadó­évente 450, félévre 226, negyedévre 114, Főszerkesztőt politikai napilapja Felelős szerkesztő. hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — Te­havonta 38 Ke. Egyes szám ára I*20 Ke DZURARYÍ LÁSZLÓ FOR&Ath GbZA lefon:34184.— Sürgönyeim: Hirtap, Prahé

Next

/
Oldalképek
Tartalom