Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)
1930-02-25 / 46. (2267.) szám
1980 február 25, kedd. ©lég bíró és pedig jó bíró joiggyaikomok és jegy- zö'konj’vezető és akikor teramésiae'tieö dolog, bogy az igazságügy temen a bíróságiaknál is a kvali'básos munka lesz többségben. Rs. igazságügiriBiniszter gssíígaí ei ügyvédi ^asssapa kérdésében Megemlítjük még azt is, hogy az igazságügy- jmmezter ur elfiefojtout arra a kérdésünkre felelni, hogy nem tartja- e ezük®égésnek a nemzeti kisebbségek vidéken a nemzetiségi ■kisebbségii tanácsok alkalmazását. Erre feltétlenül szükség van, mert különben ennek hiányát az igazság szenvedi meg. Az ügyvédkérdést teljesen mellőzte az igazság- ügymimszfer a költségvetési bizottságban, pedig itt igen sok olyan kérdés van, aminek rendezése elemi kormányzati kötelesség. Az ügyvédi kamarákat szabályozó törvény, amint azt már százszor is kifejlettem, teljesen antidemokratikus, ment lehetővé teszt azt, hogy létezzék egy olyan ügyvédi kamara, amelynek választmányát kinevezik. Ennek az ügyvédi kamarának nem lehet közgyűlést tartania, ennek az ügyvédi kamarának a tagjai csak fizethetnek,- illetve kötelességük fizetni, de jogokat egyáltalában nem élvezhetnek. Elmondottam azt is. hogy az ügyvédi gyám- és nyugdíj intézet részére két esztendőn keresztül ez az ügyvédi kamara beszedte az ügyvédektől azt a járandóságot, amellyel még a magyar nyugdíj- és gyámiutézetnek tartoztak és ezt az összeget egyáltalában eszeágában sem volt az ügyvédség szociális kérdésének az enyhítésére fordítani. A mi nézetünk az. hogy ‘itt feltétlenül sürgős! rop arádéra van szükség. A demokrácia megkívánja azt, hogy a többség J akarata érvényesüljön és egy demokratikus j államban nem lehet egy olyan törvényt hozni, | ame’y törvény kizárja a többségi akarat érvényesülését. Már pedig az a tervezet, amely az ügyvédi kamara reformjáról készülőben ven. tartalmaz olyan intéz- j kedéseket, amelyek < aíikoíaqény rendelkezései vel j ellentétben a többsét en lévő megvár ügyvédeknek! nem akarják elismerni arra való képességét, hogy! egy ügyvédi kamarának elnöki, titkári vagy pénz-! A Gr imáiéihercegek súlyos családi botránya megingatja a monacói állam egyensúlyát * A hercegnő szereiméi —- Potignac grófja „a hideg északi szépség** és a montekarlói orvos a „forró délvidékiek típusa** ~ Asszönyszöktetés, amely fölött a parlament ítélkezik — Paris, február 24. A monacói hercegség különös politikai és társadalmi krízise napiról- naipra éleseikbe válik. Miután Lonis herceg feloszlatta a nemzetgyűlést és a meotecariói városi tanácsol, számos magiasirangu hivatalnok, köztük a ceremóniamester, a herceg szárnysegéde és hat udvarhölgy beadta lemondását. Végül P térré, a hercegnő térje, két gyermekével együtt elhagyta a hercegséget. Gharlotte hercegnő, aki röviddel ezelőtt elutazott, nem érkezett vissza Monacóiba. A hercegség lakossága tegnap este nagy népgyiilést tartott és megbízta a polgár- mestert azzal, bogy tiltakozó demiarsot intézzen a herceghez és követelje a krízis gyors megoldását. Az érdekes események hátterében a Grimaidi hercegi család óriási családi viszálya áll. Amikor 1920 március 19-én Charlotte lier- oegkisaisszoiny férjhez ment Pierre de Po- 1 Ignác francia grófhoz, a hercegség lakói az örvendetes eseményt tiszta szerelmi házasságnak tartották. Az uj párt a lakosság napokig tartó népmulatságokkial ünnepelte, de a boldogság nem tartott sokáig. Polignac grófja, aki a házasságkor ,,fölvette a Grimaldiak nevét és dinerét**, csak rövid ideig tetszett a hercegnőnek, mert — minit jólinformait kö * 1 rök mondják, — „túl hűvös északi jelenség voli“. A hercegnő, aki sötét, elegáns délvidéki szépség, beleszeretett egy mente cári ói orvosba., aki ugyan jó negyvenes volt már, de a „tüzes délvidékiek típusának számi- tott“. Az orvossal együtt Ospedialettóba szökött, az olasz határ közelébe és kijelentette atyjának, hogy uj életet kezd, lemond a trónról és visszavonul a „közéleti szereptől*4, A hercegnő szerelmi afférja súlyos dinasztikus kérdéseket vétett a porondra. A hercegnő .c • Polignac grófjának házasságából két gyérír szül etett, An tol nőtte hercegnő és Rair herceg. Szökése után a herceginő termesze, sen kénytelen volt gyermekeit Monacóban hagyni, de a két gyermek jobban szerette anyját hideg atyjánál és az anya után kívánkozott. A Grimaldiak szigorú katolikus alapelvei miatt a házasságot különben sem lehet fölborítani. Louis herceg uigy döntött, hogy a döntést rábízta a nemzetgyűlésre, mint a legfelsőbb nemzeti instanciára, de mielőtt a nemzetgyűlés megkezdte volna a konfliktus tisztázását, uj választásokat irt ki, hogy uj embereket hozzon a kicsiny parlamentbe. wr tárnoki tisztét elváill'aóhaesáik és beteliibeseelk. Szükség van az ügyvédség anyagi kérdésének szabályozására is. A becsűdet e’teni dehlktumoknál előzetes béMtéei eljárásról beszéd a miniszter, amelyet nem a bírák vezetnének. Miért ne lehetne itt is ügyvédeket alkalmazni? Gondoskodni kellene arról is, hogy a gondnokságok a csődönkivüH magánegyezségek, a va- gyonfelügyelőségek szétosztása igazságosan és minden melláktekintet nélkül történjék. A zugirászat tekintetében is törvényhozásilag való szabályozás szükséges. Meg kell állapitani azt is, hogy az állami jegyzők miagánmujükátatai meddig terjedhetnek és annak túllépését semmiféleképpen sem szabad megengedni. Az BgyvédI rayiag&if- és segély- kérdést is meg Sc&H oldásai Ha ezt ráhagyják magára a® ügyvédségre, akkor is kötelessége a kormánynak, illetve az igazságügyi kormányzatnak az ügyvédség önsegélyének segítségére jönni egy kamatmentes kölcsön, vagy kamat- garancia formájában. Nem 6zabad megengedni az igazságügyi kormányzatnak azt, hogy a sovinizmus, amit az államfő mindenütt megszüntetendőnek tart, érvényesüljön. Nem szabad megtűrni azt, hogy egy olyan rendelet lásson az egyik tábla elnökétől napvilágot, amely a magyar kisebbségnek valóságos üldözését jelenti és amely rendelet olyan kötelezettségeket és jogi következményeket !r elő a magyar ügyvédség terhére, amely határozottan törvényes jogsértő. iékés és igazsága* akarunk Én a költségvetési bizottságban előhoztam ezt az esetet ujsághiiiradások alapján, most azonban kezemben van ez a rendelet, amelyhez még hozzá van fűzve az abszolutisztikus ügyvédi kamara felhívása, és ezt a felhívást Leteszem a ház elnökénél, mé’-tóztássák ezt az igazságügyminisztemek átadni. Azt kijelentem, hogy ebben az esetben lehetetlen nekünk eltekinteni a feltétlenül szükséges repa’rá- cáőtól. Mi, amint mondottam, békét és igazságot akarunk. Mi nemzeti életünk teljességét kívánjuk és mi azt mondjuk, amit a köztársasági Elnök ur mondott jubileumi nyilatkozatában: „Az igazi lelkesedés a nemzet és emberiség jogaiért és igazságáért nem múlik el soha, csupán más eszközökhöz lordul és a leghatályosabb eszköz: a eóltudatos munka.** Mi sillert és diadalt akarunk a mi nemzeti kisebbségünk érdekében kifejtett munkánknak és miután eme munkánknak akadályát látjuk a kormányzatnak ténykedéseiben, a kőltség-vertéert nem vagyunk hajlandók megszavazni. Pártom nevében kijelentem, hogy ellene fogunk szavazni. A munkanélküliek tüntetést rendeztek Pozsonyban Pozsony, február 24. (Pozsonyi szerkesztőségünk tel efon jel öntése.) Hétfőn délelőtt a munkanélküliek a Kőzlársaság-iéren tüntetést rendeztek. A tüntetésből kifolyólag Kollár Antal kommunista városatyát letartóztatták. Hír szerint Kollár egy rendőrt tett'leg [n- zultált. Ki/vűle még négy kommunistát tartóztattak le. Steiner Gátxir kommunista képviselőt a rendőrség előállította, de kihallgatás után elbocsátották a rendőrigazgat óságról. A rendőrség a tüntetésiről és a letartóztatásról jelentést nem adott ki. Este hat óraikor a rendőrség a Letart őz ba/tott embereket Mészáros József kivétel óved waabadLáhna helyozba. & BzéwiMz lm f ravatalánál Bndaipest, február 23. Nagy embereknek: nagy uraknak és nagy cigányoknak jutott ki az a tisztesség, hogy Rádiós Béta vezette a bandát a temetésükön. Héttőn délután neki muzsikálnak a kerepesi temetőben és a zenészsereg élére — minden budapesti cigány benne lesz — Rácz Laci á'ljl oda. Sok száz hegedű fog könnyet hullatni azért az egyért, amelyet párnán visznek ! majd ki a temetőbe, hogy a gazdáját elkísérje a ! 6irig. Ma még a h alotitasezobában fekszik az árva hegedű, amely hosszú fekete árnyat vet az ágyra, amikor reflektor gyűl ki és megvilágítja Rádiós Béta. halálba meredt arcát. Lefotografát'tatják a halotitas- ágyat és a Lónyay-uccai lakás érdekes emlékeit, 1 amelyek a világhíres prímás életéből és sok diadalából elevenítenek fei régi történeteket. Egymásután jönnek a látogatók, akiket Radács János, az elhunyt prímás fia és Magyart Imire, az egyik veje fogadnak. Éppen most búcsúzik Railázs Árpád zeneszerző s amiig kikisérik, ujaibb vendégek jönnek. Hozzák a sürgönyöket is és ezek között egy táviratot Munkácsról. Meleghangú, résztvevő táviirat, amely alá R. Vozáry Aladár szerkesztő neve van írva. A rádió juttatta el a hárt ilyen hamar Munkácsra, a rádió, amelynek közvetítésiével olyan sokan hallgatták Radics Bélát, hallgatták könnyezve olyan földön is, ahol vigasztalás és imádság ^ magyar nóta. Az asztalon ezüstkoszoiuk, 'kitüntetések, királyok, magas méltóságok megemlékezései. A falon érdekes képek, köztük egy magyarruhás bandát ábrázol, élén Radiccsal, abból az időből, amikor Vilmos császárnak játszott. Mellette nemzetiszinü szalag. Ezzel volt Rádiós hegedűje átkötve, amikor Kossuth Lajost temették. A kátüntetésnél is büszkébb lehetett Radiice Béla arra a nótára, amelyet Daniké Pista, a nótaifa irt hozzá. Be van keretezve s a következőképpen szól: Radics Béla hires cigány Pendíts meg a nótám, Úgy hangzik, hogy: szőke kislány Csitt, csitt, csitt violám. Húzzad, édes Béla pajtás, Te tudod legjobban. Szép nótában a rózsámnak Szive is feldobban. Úgy látszik, máért is megihtetett Rádiós Bél* a versírásra. Egy német nyelven nyomtatott vers beszél erről. „An Meister Radics Béla und sete© un- garische Kapelle** a címe a versnek, amelyet 1902- ben irt Elliee Kratt-Harvey Baden-Badenlben, ahol Radics a legmelegebb külföldi diadalait aratta. A sok szép emlék otthona barátságos polgári lakás. Nem bohém tanya, de nem mutatja azt sem, hogy a rigón yfejedelem földi jókban dustokodott volna. — Egyszer mór háza is volt az apámnak, — mondja Radics János, a már diplomás, disztingvált és szemüveges utód, — de papírokat vett,. És a papírok, Istenem, el lehet képzelni ... Vagyona nem maradt Radics Bélának, de eme nincsen is ráutalva a családja. A fia a Duna palotáiban vezeti a bandát, a három veje: Magyari Imre, Bura Károly, Bura Sándor mind köziem rét prímások. Bura Károly elnöke a Gigán yzmószek Országos Egyesülőiének, amelynek az élhuny! Radics örökös diszelnöke volt. A hegedű itt. igazán örökül marad m családiban, mint ahogy Radics is örökölte apjától. aM neves prímás volt. — Én is az leszek, — csendül bele a szomorú házba egy üde hangocska. Magyart Imruska, az unoka szól. Még csak öt és ifiét éves, de mór hegedül. Nem vadoné módon kezdte, hanem kottából. Három hónap óta ismeri a kottát és azóta a betűt is, pedig iskolába miég meri íb jár. Szeret, ihegedül- ni, de miég jobban zongorázni. — A nagyapa liegnaevobb öröme volt, mikor Itn- ruska zongorázott neki, — mondja Magyart Imre. Ma néma a zongora. A részvét, amelyet a tragikus gyorsasággal hekövetkezett halál híre keltett, nemcsak a nagyszerű muzsikusnak és zeneszerzőnek szól, hanem a rokonszenves embernek, aki nemcsak az urak cigánya volt, hanem maga is ur volt. Szívesen barátkoztak vele 6 úri barátaival szemben mindig szerény maradt. A hegedűjéért rajongott és hősi küzdelmet folytatott a magyar nótáért, amelynek legnagyobb veszedelmét a jazzban látta. Elkedvtelenedve vonult félre, amikor a bálokon a cigánymuasiikát felváltotta a jazz. Éppen ezért elemében volt az idei Széchenyi- bálon, ahol nem volt más muzsika, csak cigányzene. Érezte, hogy ki kell tartani, nem kel szünetelni, egymagának kell gondoskodni mindenről estétől- reggelig. És reggel 8 óráig nem tette le a vonót A szupécsárdást, amely teljes óra hosszáig tartott, állva muzsikálta végig a zenekar. „Sohase halunk meg!“ — kurjantották itt is, ott is a tánc forgatagában, régi szép idők hangulatát visszaálmodva. A hatvanöt éves Radics Béla húzta reggelig. Sohasem haliunk meg!... Úgy érezte ezen a diadalmas éjszakán, amikor jazz nélkül egyedül uralkodott a parketten. Magyar volt á szive és hűséges. Megható hűségű régi, mások előtt elfakult emlékekhez. Mindig eljátszotta Erzsébet királyné nótáját és ha egy régi, kedves emberét látta, nyomban eszébe jutott neki a régi dal, amely a letűnt távlatok ifjúságét jelentette nem egyszer. Egy immár fehérhaju, előkelő ur meséli erről a hűségről: — Egészen fiatal jogász voltam, amikor legelőször mulattam Radics Béla hegedűje meftetrt. Volt egy kedves nótám: Látod rózsám, látod est a száras ágot; Majd ha kivirágzik, akkor lessek párod. Ezt húsba Rádiós. A kedves éjszakát , amelybe a nóta szárnyán beleolvadt fiatal telkeim, sokáig nem felejtettem el. De még tovább vigyázott az emlékére Radics Béla. Negyven évnél is több maliit el azóta s ha Radics meglátott, a banda minden alkalommal rázendített a régi nótára: „Látod rózsám...“ Megható hűség és megkönnyezni való az ember, aki most elmúlott.. A történetbe* horaátortoaflfc még, hogy negyven év előtt és negyven év után fa a Pannoniéban Játszott eebéníkint Radics Béta. A szára* ág ezen a tavaszon is lei virágzik, de a száraz fa, amely nótát virított, nem szólal meg többé a Pannóniában. — A komáromi VöToskorenst Egyesület február 27-én, csütörtökön est© a Kultúrpalotában a komáromi társadalmi és Jótékony egyesületeik védnöksége alatt rendezi meg a „Fehér kis ágyak bálját", amelynek jövedelmét az anya- és csecsein őgondoző foj.- téaeit javéra fordítják. Charlotte hercegnő Eiisméks hettsek a kormáaysifií.elistij Inetc- uivári magyar Stiiirsisimía Érsekújvár, február 24. (Saját iudósrtónktól.) A szóciáldemokirata párt érsekujvári szervezete még az elmúlt héten a nyilvánosságira hoz la, hogy a szlovén szikói magyar szo- ciá' demokraták érsekuj vár i kongresszusán ak az lesz a nagy eseménye, hogy azon részt fog venni Dérer Iván dr. isko'aügy.i miniszter, valamint a magyar szocialista mim krimin rágalom két legismertebb reprezentánsa, Garami Ernő és Buchinger Manó. Kétségtelen, hogy jobb reklámot nem lehetett volna egy igénytelen pártértekiezletnek csinálni. Nagy volt a csalódás, amikor Dérer miniszter az utolsó pillanatban lemondott, mig Garami és Buchinger helyett Bárdos Ferenc magyar szociáldemokrata országgyűlési képviselő jelent meg a kongresszuson. Az érsek újvári Munkás-Otthon hatalmas terme igy is zsúfolásig megtelt s a megjelentek érdeklődéssel hallgatták, hogy a kormányban levő szociáldemokraták szlo- veuszkói vezetői csaknem kivétel nélkül éles ellenzéki hangon mondottak kritikát Csehszlovákia politikai viszonyairól. Farkas Zoltán dr. szenátor elmondotta, hogy ő a csehszlovák republáka megalakulásakor azt remélte, hogy itt egy ideális, pacifista állam, egy keleti Svájc létesül, hogy a sokat szenvedett csehszlovák nép felszabadulása után meg fogja mutatni az igazi utat, melyre a demokrata népeknek haladniok kell. „Merem bátran kijelentem, hogy keservesen csalódtunk ebben a reményünkben. Beszéde további réiszében a csehszlovák parlamentet egy lábadozó beteg emberhez hasonlította, mert hiába vannak a köztársaságnak gyönyörű szociális törvényed, ha a gyakorlatban meghamisítják a törvények intencióit, amidőn a parlament csak felesleges külső formáját adja annak a diktatúrának, amit a petykák és oszmicskák jelentenek. SchuUz Ignác volt képviselőjelölt kijelentette, hogy mintegy egy millió munkan-élkihli van ma már Csehszlovákiában, ha a falvak munikáhlan szegényeit is számítják. A küllipollitlikai irány revízióját sürgeti s elgondolása élesen szembehelyezkedik Benes és Dérer közismert magyaréi lenes koncepciójával. Olyan külpolitikára van szükség, mondotta többek között, amely béliét teremt a szomszéd államokkal, elsősorban Magyarországgail ét olyan ipari politikát kell folytatni, amely nem részesíti mindenkor a történelmi orszá'- gak iparát előnyben, amely nem. igyekszik mindenképpen leépíteni az amúgy is ka- tasxtrófáml küzdő kicsiny sztovenszkói gyáripart. A munkanélküliség olyan nagy, amilyen soha nem volt Ez katasztrófákra vezethet, ha nem segít az állam. Ma a betegségéiyző néni egyéb, mint táppénzkifizető hivatal. Fehér Ferenc a földmunkás-problémáról, Farkas Gyula a magyar kisebbségi kultúráról, Burányi Gém pedig sajtóiké rdésekről mondott jelentést. Az ezután meginduló vitában sokan vettek részit, azonban az egyre jobban ellaposodó adta teljes érdékitelenség mellett, folyt s délután 3 órakor betfiejoződjöttt a kongresszus. 4
