Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)
1930-02-25 / 46. (2267.) szám
<PHAXiAW v lAlÍ¥ARHIWiA£> i»50 február <so, kibUd. EisaiaeaeíKMamxra^rrraaBiBEae I lipfiselőház szerdára, elkészül a költségvetési Javaslattal A kSítságvelési bizottság elfogadta a köztársasági elnöknek adandó 29 miliiés jubileumi ajándékalapról szóló javaslatot Prága, február 24. A képviselőház költségvetési vitája befejezéséhez közeledik. Ma megkezdték a költségvetés gazdasági és forgalmi csoportjának, vagyis a földművelésügyi minisztérium, állami földhivatal, kereskedelmi minisztérium, közmunkaügyi, postaügyi, vasut- iigyi minisztérium és az állami üzemek költségvetési tételeinek vitáját. Az eddigi tervek szerint a vitát kedden éjszaka befejezik s legkésőbb szerdán föltétlenül szavazásra kerül a sor. Ugyancsak még szerdán le akarják tárgyalni Masarvk elnök huszmilliókoronás jubileumi ajándékáról szóló törvényjavaslatot, amelyet a költségvetési bizottság ma délután tárgyalt le. A bizottságban a javaslat ellen szólaltak föl Stetka és Stern kommunista képviselők, akik a törvényjavaslat elvetését indítványozták. Indítványukat. a többség elutasította. A költség- vetési bizottság ezután a kommunisták kivételével a törvényjavaslatot megszavazta. A mai ülést délután félnégy órakor teljes érdektelenség mellett nyitotta meg Malypetr elnök. A mai vita első szónoka Steyskal cseh nemzeti szocialista volt, aki az ipari krízisre, főleg a textilipar válságára figyelmeztette a kormányköröket. Ma már több, mint tízezer textilmunkás van munka nélkül. A textilipar elvesztette három jelentős piacát: Lengyelországot, Magyarországot és Jugoszláviát. Sürgősen rendezni kell a kereskedelmi viszonyt Németországgal. Janalik cseh néppárti a mezőgazdasági válságról beszélt. Ez a válság nézete szerint egyre .súlyosbodik és a kormánytényezők nem tudnak megegyezni a válság megoldására, vonatkozólag. fiiiisriks ni# tfillísy süSffeöTCtit liiá Variéba Varsó, február 24. Az Amerikai Egye- sült Államok kormánya az elhunyt Alex- .. andcr Moore helyébe Davir S. Kaufmann "V acélnagyiparost akarja uj varsói nagykövetévé kinevezni. A varsói cionista lap szerint az Unió első esetben küldene zsidó, vallása nagykövetet Varsóba, ami a lengyelországi zsidó kisebbség szempontjából óriási jelentőségű tény volna. A 'belföldi mezőgazdasági termékek teljesen fedezhetik a belföldi szükségletet s épp ezért a mezőgazdasági válságnál tekintetbe kell venni azt a tényt, 'hogy 1920-ban összesen 6,344.000 métermázsa gabonát és lisztet szállítottak be az országba 1152 millió korona értékben. Ha csak búzát és fehér lisztet importálnának, ez még nem okozna nagy bajt. Ellenben szomorú, hogy nagymennyiségű rozsot é9 rozslisztet is importálnak, úgy hogy még az 1928. és 1929. évi rozs termésnek egy része raktáron van a termelőknél. táska cseh iparospárti a szlovén szikéi mezőgazdaság problémájával és kereskedelmi kérdésekkel foglalkozik s követelte a tisztviselők és a régi nyugdíjasok kérdésének rendezését is. Mégis lei amnesztia március fiaté®in 1 Prága, február 24. A kormányhoz közelálló ..Deutsche Nachriehtendienst" című kő- nyomatos jelentése szerint az igazságügyi minisztérium Masaryk köztársasági elnök születésnapjára nagyszabású amnesztiát készít. A többi között egy életfogytiglan fegyházbüntetésre elitéit fcgyencet is szabadonbocsátanak; politikai bűncselekmények miatt elitéit személyek közül csak néhány fog amnesztiában részesülni, ellenben nagyszámú büntetőügyben pertörlést rendelnek el. A berlini sajti felbáb@roiwa ytasitötta vissza a magyar kormányzót gyalézi cikkeket A csefc saltétámadások srissilianfia a német felredaimi sajtiban - „,.. olyan egyezi közleményekre wan szi, jame- fyekef bizonyos forrásból, megbatározott céllal lansilrozfak" Berlin, február 24. Az A bead, a Vorwaerts cimü berlini lap késő esti kiadása Magyar- ország kormányzója ellen a cseh lapok ismert támadásai alapján éles támadást intéz. Ezzel kapcsolatban a Wollf-iroda a következő közleményt publikálta: Egy berlini esti lap tegnap egy külföldi kőnyomatostól származó cikket közölt, amely súlyos vádakat tartalmaz Horthy Miklós magyar kormányzó ellen, aki ezekben a napokban ünnepli Magyarország legszéleseöbkörü részvételével kormányzóságának 10. 'évfordulóját. A Wolff- irodát íelhh "TimaítAk annak kijelentésére, hogy a birodalmi kormány — bár teljesen méltányolja a sajtó véleményszabadságát — élénken sajnálja a* ilyeniféle cikkek átvételét, amelyek .becsmérlik és gyalázzák egy Németországgal baráti viszonyban lévő és sokszoros kulturális és gazdasági érdekekkel Németországhoz fűzött állam fejét. A Deutsche Diplomaíisch-Politische Kor- respondenz hasonló értelemben nyilatkozott. A berlini polgári sajtó felháborodásának ad kifejezést az Abend-nek a magyar kormányzó ellen izgató cikke fölött. A Deutsche Allgemeine Zeitung szerint az Abend-nek sikerült tegnapi számában erről az elkövetkező jubileumról olyan hallatlanul ízléstelen módon megemlékezni, mely „egyszerűen becsű 1 etbc-vágő kötelességünkké teszi, Hogy a legélesebben visszautasítsuk". A Deutsche ATlgemelne Zeitung idézi a cikk bevezető mondatait, majd igy folytatja: Ilyen csőcselékhez illő bevezetéssel látja el az Abend szerkesztősége azt a cikkét, amely otrombán gvalázza Magyarország kormányAZ ER KÉT KIRÁLYA Irta: BETHLEN MARGIT Alapjában véve emberek és fák között nincs is olyan nagy különbség, mint ahogy azt mi, gőgös elbizakodottságunkban hisszük és látjuk, ük is, mint mi, többnyire társadalomba ^tömörülve élik le életüket, ennek keretén beiül igyekszenek olyan jól vagy rosz- szul érvényesülni, ahogy épp tudnak; elszívják egymás elől az életnedveket, elállják a világosságot; föld alatt és föld felett, makacs, álhatatos szívóssággal kapaszkodik belé mindabba, ami őket, szerin tök, jogosan megilleti; egyszóval harcolnak, ha más eszközökkel is, de épp úgy, és épp oly kétségbeesett erővel az életért, mint mi, emberek. Csak épp hogy az életük hosszabb valamivel és a földhözkötöttségük parányival nagyobb, mint a mienk. De fölöttük is ott lebeg a láthatatlan és kikerülhetetlen vég és velük is épp oly gunyos-keserüen játszadozik a sors-gyermek üres óráiban, mint velünk. Lehet azonban, hogy nekik minderről nincsen tudomásuk. Ha ez igy van, akkor nekik jobb. Ha nem ... De mikor én rájuk gondolok, testvéreknek érzem őket; nagy, türelmes, királyi testvéreknek, akik szói lan fenséggel állanak mozdulatlanul és várják, ami be fog következni. Nem is igyekeznek kitérni előle, mert ők tudják, hogy nem az a fontos, amit a sors velünk csinál, hanem az, hogy miként fogadjuk a reánk mért csapást. Egymással szemben állott az erdő két királya. Csak keskeny mesgye választotta el őket egymástól, keskeny kis ut, mely nem a természet, hanem az emberek önkényének müve volt, akár csak a halárok az ember-országok között. Ez a mesgye osztotta két részre a fáknak birodalmát és ezen vonult végig néha napján a sors, az erdőmester képében, hogy megjelölje a fákat, melyeket a halálnak szárit. Az erdőnek két királya egyformán nagy volt, egyformán szép, erős, duslombu, ha/tftlmas és bölcs. Fiatalkorukban ők is átérez- ték a vágyat a szerelem és hatalom után. ők is tülekedtek, hogy túlszárnyalják társaikat, ők is megvívták a harcot az élet és napfény jogáért. De mióta elérték ifjúkori álmaik beteljesülését, amióta egymáson kívül nem volt senki, aki nyomukba léphetett volna, senki, aki merészelt volna álmodni is arról, hogy velük a versenyt felvegye... azóta bölcsek lettek és nemesek és megértők és nyugodt királyi öntudattal készek voltak életüket és vérüket népük szolgálatába állítani. Közösséget csak egymás iránt éreztek, Ők kelten, a királyok. De az erdőt, a népüket, azt szerették, mély, erős, elnéző atyai szeretettel. És hiszen gyermekeik is voltak alapjában; az ő gyümölcseik és azok utódjainak gyermekei, akik lassankint elborították a térséget, amely a két királyi atya körül terült el. Minden utánok igazodott az erdőben, ők adták meg a jelt kikeletkor az ébredésre és rügybe szökkent utánuk a fáknak serege. A feketén meredző ágakat napok alatt lágyan zöld, átlátszóan bársonyos foszlányok borították el. Amikor pedig letelt a virágzásra és termésre szánt idő, a fáknak két királya, a megmásíthatatlan végzet nyugalmával kezdte el hullatni idejüket lejárt leveleiket, s az erdő sírva és sóhajtva a szélben, de engedelmesen követte példájukat. így tartott ez időtlen idők óta, oly régen, hogy már maguk az erdők királyai sem emlékeztek arra, hogy ez valaha máskép is volt. És egy napon a sors, az erdőmester képében végigment a keskeny mesgyén, amely a két birodalmat elhatárolta. Utána szolgák jöttek, nagy csebert cipelve maguk között és az erdőmester egy-egy intésére beléje mártották a szabad közökben tartott ecsetet, és gyűrűt húztak ama fa dereka köré, amelyre az erdőmester mutatott. Mikor pedig a két király! fa közé értek, az erdők ura megállóit és egyiket a másik után megérintette botjával A szolgák habozva állottak meg: — Mind a kettőt megjel üjük? ... Az erdész parancsolóan intett: — I# Wtm & mágiának mariiig Az erdők két királya széles kék-fehér övvel dereka körül állott egymással szemben. Ők nem értették az emberek beszédét, de azért tudták, érezték, hogy a végzet szava voLt, amely az imént megszólalt. És magasra emelt fővel, félelemtől meg nem rezzenő szívvel, várták a közös sorsot, melyet a végzet rájuk mért. Néhány nap, vagy néhány hét múlva pedig, emberek zajától és fejsze csattogásától lett hangos az erdő különben oly csendes tája. A mesgye egyik oldalán már sorjában feküdtek a fiatalabb fák, csak a megjelöltek, élükön a király, állottak érintetlenül. Olyan elhagyottan, olyan egyedül hatot igy, messze körülötte senki és semmi a láthatáron, kivéve néhány elszórt híve: egy király, ország nélkül. Most a másik oldalra húzódtak át a munkások. Fejsze csapásaik alatt megremegett az erdő. Egyik fa a másik után terült el a földön. Szeszélyesen majd itt, majd ott tört elő a halál és ragadott magával gyengét, erőset, egyaránt. De mégis, mintha leginkább a szépeket, erőseket, nagyokat választotta volna, megvetéssel, menve el minden mellett, ami gyönge, hitvány vagy fiatal. Az erdő eme részének királya megmerevedve nézte maga körül a pusztulást. Önmagát nem féltette. Hiszen átellenben a másik király is ottan állott... egyedül, letarolt népe fölött. Egyedül.... Az erdő királya végtől- végig megremegett. Nem. Ez rosszabb a saját megsemmisülésnél. Egy király, aki túléli a népét. És hang nélkül, némán szállott fel szivéből az akarat a sorsok intézőjéhez: Engem vegyél... ne pedig őket! És amikor a fejszecsapások súlya alatt végre elterült a földön, némán, elhagyottan, egyedül fekve sudáran áll, megmentett népe lábánál, halottaiban nagyobbnak, hatalmasabbnak hatott minden másnál körülötte! A zaj elcsendesült. A munkások, a végzet eszközei aludni tértek. Csak a mesgye által elválasztva állott, egymással szemben, némán, mozdulatlanul, a király, akinek már nem volt népe és az erdő, amelynek nem volt már királya* A nátha nem mindig kerülhető el, de mindig sikeresen leküzdhető Formánnál zióját; Megtisztelő volna erre a pamflet re, ha többet akarnánk belőle elmondani. Egyetlen becsmérlése az egész cikk Horthynak és vele együtt a barát magyar nemzetnek. De ez még nem is elég. Az említett, sze mmelláthatóan emigráns körökben létrejött cikk már több nappal ezelőtt nyilvánosságra került a csel) sajtóban és ebből diplomáciai konfliktus támadt Magyarország és Csehszlovákia között. Tehát nyilvánvalóan olyan egyező közleményekről van szó, amelyeket bizonyos forrásból meghatározott céllal laasziroztak. ,A legnagyobb német kormányzó párt lapja eszközül adja magát oda egy ilyen átlátszó politikai mesterkedés számára, amelyet már leleplezlek teljes egészében és olyan időpontban, amikor kézenfekvő, hogy az szükségképpen súlyos ártalmára vau Németország külpolitikai érdekeinek. A Tag az Abend cikkéről Szánalmas manőver címmel ir. Cseh lapok — Írja — amelyek Benes külügyminisztertől bőséges „esuszó-mászó“- alanból támogatásban részesülnek, r közelmúltban hadjáratot indítottak a magyar kormányzó ellen. Tudják meg Magyarországon, hogy ezt a szánalmas manővert Német országban megfelelően értékelik, annál is inkább, mert ennek egészen különleges verete van a cseh elvtársakka,1 való szerűm ellátható ösz- ' ázejáfszás folytán. A Berliner Börs^nzeitung ..Egy pincs:- kufya ugat" cirnnUU- tárgyalva a kérdést, igy végzi megjegyzéseit: — Nem mulaszthatjuk el az alkalmat, hogy meg ne mondjuk a magyaroknak, hogy a Vorwaertsböl nem a német nép beszél, de még a német munkásság sem, hanem az elvakult marxista fanatikusok kis klikkje, amely elveszti fejét, ha egyenruhát lát és tombolni kezd, ha kénytelen megérni, hogy van egy olyan szerencsés ország, amelyben a szociáldemokráciának éppenséggel semmi szava sincs. 85 százalékos rozskenyeref fog enni Csehszlovákia népe Prága, február 24. A földmivelésügyi minisztérium elkészítette a kenyér előállítására vonatkozó törvényjavaslatot, amellyel a mezőgazdasági válságot akarják csökkenteni. A törvényjavaslat a búza- és rozsliszt keverésére vonatkozik. A Bohemia értesülése szerint a törvényjavaslat nyolc szakaszból áll. Az első paragrafus szerint kenyeret csakis rozslisztből szabad készíteni, maxiin árv0" tizenöt százalék búzaliszt hozzákeverésével. A, második szakasz szerint belföldi forgalomban nem szabad rozslisztet búzaliszttel keverni, hanem csakis tiszta búza-, illetve kenyérlisztet árusitani. A lisztet eladásra zsákokban ólommal lepecsételve kell forgalomba hozni, fel kell tüntetni a termelő cég nevét, helyét és a liszt súlyát. Minden pók az általa sütött kenyéren köteles saját oégjegyét feltüntetni. Ezek a rendelkezések nem vonatkoznak az úgynevezett dietétikus kenyérre, például * a Graham-, Simous-, Steinmetz-, Klopíer-féle kenyerekre sth. A rendelkezések alól kivételes esetekben a földmivelésügyi minisztérium a közélelmezési, egészségügyi és kereskedelemügyi minisztériummal egyetemben engedélyezheti más keverésű kenyér előállítását. Aki ezen törvény intézkedéseivel szemben másképpen állítja elő a kenyeret, azt az elsőfokú hatóság és az állam rendőrs ég 5000 koronáig terjedhető pénzbírsággal és egyhónapi fogházbüntetésig terjedhető büntetéssel sújthatja. A törvény kihirdetése napján lép érvénybe. A törvény intézkedései nem vonatkoznak a tiszta búzakényérre, amelyet Szlovenszkó ás Ruszinszkó egyes vidékein fogyasztanak és amelyet természeténél fogva inkább fehér süteménynek (zsemle, kalács) lehetne ne- v< mi. A földmivelésügyi minisztérium ezt a törvényjavaslatot valószínűleg még e hét folyamán benyújtja a képviselőháznak. — A postyémi Tennisz Club március 4-én. kedden a Royal-szállóban rendezi farsangi mulatságát L
