Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)
1930-02-21 / 43. (2264.) szám
Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszköi és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő. DZURANY1 LASZLC FORGACIi GÉZA Szerkesztőség: Prága 1L* Panská uiice 12, 1L emelet Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága IL, Panská ul 12/111. — Te* lefon: 34184. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha A aiiür kisebbség osztályrésze a sseltszlovsk deozckráciáhál Irta: farián Ödön ■ VI. A cs>ehszlovákiai magyar kisebbség sorsát közivétLen érintő politikai, közigazgatási, kulturális és pénzügyi sérelmek vizsgálata után -bonckés alá vesszük a kormányzati intézkedések azon csoportját, melyek Szlovenszkó és Ruszánszikó egész őslakosságának érdekeit ■egyaránt sértik. Idetartoznak: a centralista kormány egész pénzügyi politikája, az állami befektetések, közszállitásókban való részesed'és, a közteherviselés problémája, a termelést károsan befolyásoló kormányintézkedések, elsősorban a vasúti tarifa politikája, építkezési segélyek megosztása, a szociális intézményeik tőkéinek elhelyezése stfb., melyek ibeigazoliha- tóan és programszerűen eredményezték Szlovenszkó és Ruszinszkó lakosságának fokoza- íos elszegényedését és a még megmaradt tőkéknek a történelmi országokba való elszivárgását. Csehszlovákia állami költségvetései és zárszámadásai az államífordulat óta a következőképpen alakultak: úti felépítményekre az egész köztársaság részére előirányzott 110.86 milliót 11.37 millióval lépték túl, addig Szlovenszkón 4.076 milliót megtakarítottak. Az összeredménv 1920- ban, hogy a történelmi országok részére előirányzott 193 millióból 6.4 milliót, a Szlovenszkó részére előirányzott 66 miLlióból 12 milliót sikerült a kormánynak megtakarítania. Az 1921. évi beruházási költségvetés zárszámadása a következő adatokat tartalmazza: Az egész köztársaság területén előirányozva volt 3.863 millió, a tényleges befektetés 1.775 millió, a beruházás tehát az előirányzatnál 2.088 millióval kevesebb. Az összes előirányzat volt Szlovenszkó és Ruszinszkó részére 394.318 millió, vagyis kereken a lakosság 27 százalékos arányszámával szemben csupán a beruházási előirányzat 10 százaléka. Ez volt az előirányzat. A zárszámadásokból megtudjuk, hogy a kormány jónak látta az előirányzott összegből 316 milliót megtakarítani, s igy a tényleges beruházás 78 millió, azaz 4.6 százalék, a történelmi országok 1698 milliójával szemben. Szlovenszkó és Ruszinszkó részesedése az állami adókban és illetékekben, a következőképpen alakul: K8hség-retési előirányzat Egyénié- Zárt rám a d4 Év Bevétel Kiadás A liSzigazgamiltióub&n .milliókban költségvetés egyenle «e 1919 3.7 8.6 — 4.9 — 2.8 1920 7.8 11.6 —8.8 —0.8 1921 17.3 21.9 - 4.6 -f 0.3 1922 18.9 23.1 —4.2 — 3.1 1923 18.8 22.4 - 3.6 — 3.0 1924 16.4 19.2 — 2.8 —1.9 1925 15.7 17.3 -1.6 —1.9 1926 17.0 17.8 - 0.9 —1.4 1927 18.7 18.7 - -f 1.3 1928 19.0 19.0 — — Fenti táblázatban foglalt adatok az áHíatmi üzemek költségvetéseit is magúikban foglalják, elleniben nem tartalmazzák a költségvetésen kívüli műveleteket. , , , , Csehország- Morvaország- Szilézia Szlovenszkó Ruszinszkó Az 1927. evben milliókban Egyenes adóik 1710 411 89 308 25 Fogyasztást adók 791 388 91 259 31 Vámok . 934 147 93 198 25 Monopóliumok v 1433 Bélyegek, illetékek 1124 377 34 306 29 Forgalmi adó 1361 415 93 213 18 1927-ben összesen 5920 1738 400 1284 128 1926-ben „ 5250 1544 343 1053 106 1925-fben „ 4990 1440 350 864 83 1924-íb/n „ 4440 1437 335 975 74 1923-bajn „ 4029 1168 287 753 60 í022-beu * 4347 1265 288 '884 « 1921-ben „ 3988 1339 298 826 54 1920-ban „ 2445 809 137 458 24 1910-ben „ 1013 419 82 185 9 ———grgft vr ■ .-m-rfc-m-.-nm; ■Éiáét jbmPÓad—m ***entonroMtonu«imaoaewB’CiTanrmae«Heo***eo*o awawáf Összesen 36422 11154 2520 7262 598 összesen tehát Csehország, Morvaország és Szilézia 50,096 millió, Szlovenszkó és Ruszinszkő 7860 millióval, azaz 15.6 százalékkal járult hozzá 9 év alatt átlagban az állam bevételeihez. Lássuk ezzel szemben az egyes országoknak futtatott államiadó részesedést Az előirányzat szerint: 1927-ben 1928-ban ezer koronákban Csehország 631.179 697.282 Morvaország 209.518 265.951 Szilézia ___________55.063 54.935 ös szesen 895.760 1.018.168 Szlovenszkó 50.492 50.492 Ruszinszkó 5.871 5.619 Összesen 56.363 56.111 azaz Szlovenszkó és Ruszinszkó részesedése százalékokban: 1927- ben 6.25 százalék 1928- ban 6.1 százalék Ezek a számok bizonyítják, hogy Szlovenszkó és Ruszinszkó tartományi költségvetésénél, hogyha nem is a lakosság arányszámát, hanem szükebb hazánknak a közteher viselésben való kimutatott részesedését v"»n- szük alapul, akkor is ezen tartományok 1927- ben 84 millió koronával 1928- ban 87 millió koronával károsodtak. Ezen számok talán kinyitják Szlovensztoő és Ruszinszkó őslakosságának szemét Ép a napokban járt egy kolduló küldöttség Szlávit belügyminiszternél, aki Szlovenszkó részére 17 milliót ígért a küldöttségnek, de ebből újsághírek szerint kétmilliót még lecsípett a belügyminisztérium. Ellenben a kormány csatlósai nagy vívmányként hirdetik, hogy Szlovenszkónak megengedik 30 millió kölcsönnek a felvételéi, amelynek visszafizetéséhez szükséges összeget természetesen Hagyar demait Prágában a oebssBoii i feiil(igymfiiisztér9umhoz lapost iüertliy-ayalásásai miatt A kiadások összege eszerint 179.6 milliárd, vagyis a tíz év alatt a Csehszlovákia 80 mi-Uiárdra 'becsült nemzeti jövedelmének 2.25-szöröse. Ez nem jelent kevesebbet, mint hogy átlagban a lakosság jövedelmének minden negyedik koronáját az államigazgatás emészti fel. A tapasztalat szerint a költségvetésnek körülbelül a fele személyi, a fele dologi kiadásokra vonatkozik, úgy hogy a 10 év alatt 90 milliárdra becsülhető dologi kiadásokból Szlovenszkót és Ruszinszkó t a lakosság számarányában 27 százalék, azaz 23.6 milliárd illette volna meg. A valóságban azonban Szlovenszkó és Ruszinszkó az őt megillető hányadnak csak egy elenyészően csekély töredékét kapta. Például 1919-ben a zárszámadás tanúsága szerint a Csehszlovák Köztársaságban ösz- szesen az előirányzott beruházásokból 142.134.000 koronát takarítottak meg, mely összegben a mi szükebb hazánk 51.970.000 koronával, tehát a megtakarítás 37 százalékával szerepel. 1920-ban Szlovenszkóban a hídépítéseknél előirányzott 15.050.000 koronából 5.869.000 koronát, Ruszin szik óban az előirányzott kétmillió koronából 685.000 koronát takarítottak meg. Ugyanezen évben a rendkívüli befektetéseknél Szlovenszkó részére előirányzott 4.78 millióból a megtakarítás 4.5 millió, az állami, bányáknál az előirányzott 5.075 millióból 2.85 millió a megtakarítás. Míg a vasftécs, február 20. A Neue Preie Presse prágai jelentése szerint Masirevieh prágai magyar köveit az elmúlt napokban hárem diemarsot intézett a csehszlovák külügy- minisztóriumhoz és tiltakozott a külügy- minisztériumhoz közel álló lapok cikkei ellesi, amelyek ismételten élesen támadták és gyalázták a magyar államfő személyét. A csehszlovák külügymmisztérxum- bun a magyar követnek azt válaszolták, hogy a csehszlovák sajtótörvény nem ad módot a kormánynak, hogy közbelépjen és az illető lapokat elkobozza. Természetesen sajnálják a támadásokat és megígérik, hogy mindent elkövetnek a támadások megismétlődéséneik elkerülésére. A magyar követ legutóbbi demarsába-n utalt eddigi hiábavaló lépéseire és megállapította, hogy a kvalifikálliatatlan támadások folytatódnak. Ilyen körülmények között nem csoda, ha a magyar lapok hasonló hangon kezdenek válaszolni és sajnálatraméltó, hogy Csehszlovákia és Magyarország viszonyát az indokolatlan sa jtó hadjára t újból rosszabbditja. Jólinformált körök szerint a magyar követ olyan választ kapott, amely után remélni lehet, hogy a sajtóvitának nem lesz folytatása és következménye. fi &fl!DgyR!iiniszlérium ntegerösifi a tíenars hírét Prága, február 20. A Prager Abendzei- tung munkatársa érdeklődött a prágai külMASIREVICH SZILÁRD Magyarország prágai követe ügy-mi lászíériumban, ahol megerősítették a magyar demarsról szóló hirt, A külügyminisztérium kitart ismert álláspontja mellett ép hangsúlyozza, hogy nincs mód- ,,..utan a prágai lapok irásmodorát befolyásolni. A minisztérium nem helyesli a magyar államfő ellen elhangzott támadásokat, amit Be-nes külügyminiszter nyomatékosan hangsúlyozott Masirevich magyar követ előtt, de a törvény nem ad módokat a prágai cseh lapok megreadszabályozására. Prága, február 20. A demars hiúét a Prágai Magyar Hírlap szerkesztőségének telefönérdek! ödésér e a prágai magyar királyi követség is megerősítette. * A csehszlovák—magyar viszonynak egyes csehszlovák lapok részéről történt elmérgesítése annál föltünőbb és sajnálatosabb, mert — mint lapunk olvasói élénken visszaemlékezhetnek — a hágai konferencia után a magyar hivatalos körök és a félhivatalos sajtó félreérthetetlenül kifejezést adtak annak a reményüknek, hogy az optánskérdés és a jóvátétel elintézésével uj légkör támadt .s a két ország között barátságosabb viszony jöhet létre. A csehszlovák sajtó, sajnos, nem járult hozzá ennek a légkörnek kialakításához, sőt Horthy Miklós kormányzó államfői működésének tízéves évfordulóját a külügyminisizter sajtókoncernjéhez tartozó Lidové Noviny, a pozsonyi A Reggel és a Právo Lidu arra használták föl, hogy ezt a viszonyt a magyar államfő személyének .nemcsak támadásával, de kvalifikálhatatlan gyalázásával mérgesítsék el. A magyar kormánynak e gyalázkodó sajtótámadások elleni tiltakozása teljes mértékben jogos, érthető és indokolt, viszont azonban a prágai külügyminisztériumnak válasza annál kevésbé érthető, miután a gyalázkodó lapok épp a külügyminiszterhez állnak legközelebb s igy éppen a külügyminiszternek áll leginkább módjában e lapok hangnemét befolyásolni. s ' Mai sséaiunk 12 oldal IX. évf. 43, (2264) szám « Péntek • 1930 február 2t
