Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)

1930-02-20 / 42. (2263.) szám

Eleven Sáklyák töm egy végzetes robbanás színhelyén Levegőbe repült a Standard Oil Raítinerie lindem kísérteti telepe — Lángoló ruhája munkások tébolyodon menekülése ~ Az áldozatok listáján eddig négy hatott s mintegy negyvenöt haldokló szerepel Liliden, (New Jersey), február 19. A város gyár negyed éhem egy hatalmas telepein áll a Standard Öli Raffinerie vegyészeti laborató­riuma, amelyet szöges drótkerítés választ el a külvilágtól. A laboratóriumban veszélyes kísérletezések folynak s ezért rendkívül szi­gorú az üzemi rend és külön őrszemek vi­gyáznak arra, hogy illetéktelen emberek át ne léphessék a telep kapuit. Tegnap délben a vegyi laboratóriumban szörnyű robbanási szerencsétlenség történt, amelynek kire a la­kosságot mélyen megrendítette. Két végzetes robbanás valóságos élebhal'ál birkózás után szétve­tették a laboratórium lezárt ajtajúit és a tömeg a halál rettenetével a szemében ki­felé özönlött, a munkások tömegében szá­mosán lángoló ruiiákban rohantak kifelé s a robbanástól, a lángnyelvektől és a füsttől elbódultan össze-vissza szaladgáltak az ud­varon. Az eleven fáklyák egéez tömege keringett igy a drótszöges kerítések előtt és többen kö­zülök vak fájdalmakban nékimentek a kerí­téseknek és függve maradtak a szögeken. A tűzoltók és a katonaság csapataival meg­erősített mentőlegénység azzal kezdte a mun­káját, hogy a tűzvészből kimenekült munká­sokat biztonságba helyezte. A segítség a leg­több munkásnál már késve érkezett, mert olyan súlyos égési sebeket szenvedtek, hogy éleíbenmaradásukhoz már kórházbaszálliíá- suk előtt sem volt semmi remény. A laboratórium telepének kiürítése s a se­besültek elszállítása után kezdtek csak hozzá az épülettömböt elárasztó tűz megfékezésé­hez. Emberi erő azonban nem vehette fel eredményesen a harcot a tüzorkánnal szem­ben s igy úgyszólván tehetetlenül kellett nézniük, hogy ham­vasztják el a lángok a laboratóriumot nagy- érték ü berendezésével együtt Hatottak, sebesültek .,. A mentők az épület romjai alól négy holttestet emeltek ki, a mentöautomo- bilok pedig hatvanhét életveszélyesen sebe­sült munkást és alkalmazottat szállítottak kórházba. Az áldozatok legtöbbje reménytelen állapot­ban van s az orvosok véleménye szerint a négy halotton kiviil a katasztrófának még negyvenöt halottja lesz. A robbanás előidéző okának kivizsgálása még nem történhetett meg, mert sem a tűz­oltóság, sem a vizsgálatra hivatott közegek nem merészkedtek a még mindig izzó, füstölgő laboratórium helyiségeibe hatolni. Az eddigi megállapitások szerint a szerencsétlenségért személy szerint senki sem tehető felelőssé, mert azt minden valószínűség szerint az egyik gázvezetőcsőnek észre nem vehető gyártási hibája idézte elő. A vegyészeti laboratórium egyik helyiségé­ben a munkások szerelőmunkát végeztek és a felszerelt tartályokban és lombikokban már meg is kezdődött a kísérletezés. Az ©gyik cső, amelyben magasnyomású nafta-gáz keringett, ismeretlen okból szét­pattant, a gáz kiáramlott, meggyűlt és tű­zető! felrobbant a közelében álló alkoholos tartály. Már ez az első robbanás is jókora területen lángokkal borította el a helyiséget és a benne felhalmozott vegyi anyagokat. Röviddel utána azonban egy második robbanás történt, amely az­után végzetessé tette a katasztrófát. A gyú­lékony és robbanékony vegyi anyagok kö­zött villámgyorsasággal harap óztak el a lángok, gázak keletkeztek, amelyek betöl­tötték az épületeit és szempillantás leforgá­sa alaitt robbanásig hevüítok. A második robbanás után a vegyészeti labo­ratórium megrémítő látványt mutatott. Az egész épülettömb lángtengerben úszott, amelyből egymás hegyén-hátán igyekeztek szabadba jutni a bennszorult munkások. A telep alkalmazottain leírhatatlan pánik vett erőt és percek múltak el, amig a szabad­ban és az irodákban dolgozó alkalmazottak rá­eszméltek a veszedelem nagyságára s a láng­ban álló épület felé siettek. Alarmirozták a tűzoltókat, a mentőket és a város helyőrségét és nemsokára százával igyekeztek a mer, tő csapatok rekvirált autó­kon a hely színére. Az eleven fáklyák tébolyult serege A láng l engerben úszó épület falai között a szivtépő jelenetek bosszú sora játszódott le. Mintegy száz munkás dolgozott a laborató­riumban mérnökök vezetése mellett s a robbanás pillanatában a munkások egyré- szének ruhája is lángba borult. A tüzbat- lanból hátborzongató üvöltés hangzott, az elevenen égő munkások artikulátatlan or­dítása, amelyet túl harsogott az egymás tes­tén átgázoló menekülő munkások segitség- kérő zsivalva. Perceken át tartó tülekedés, A francia krízis főváll1I fari Paris, február 19. Doumergue köztársa­sági elnök tegnap délután és ma délelőtt folytatta a politikusok kihallgatását. A krí­zisből egyelőre nem mutatkozik kibontako­zás. Poinearé az ínsransigeaní tegnapi szá­mában kijelentette, hogy nem érzi magát elég egészségesnek a miniszterelnökség át­vételére és a helyzet különben sem olyan veszedelmes, hogy a haza érdekében áldo­zatokat kellene hozni. A Poincaréval való kombináció tehát megdőlt. Tardieu, aki tegnap elhagyhatta betegszobáját, fogadta a pártvezéreket, de nem nyilatkozott arról, vájjon vállalja-e az uj kormányalakítást, vagy sem. Doumerguenél egyelőre nem je­lent meg s igy nem tudni, vájjon a köztár­sasági elnök hajlandó-e őt megbízni. Briand nem jelentkezik és a baloldali politikusok­ra egyelőre nem kerül sor. A baloldali és a középpárti lapok szerint a kartell kormá­nyának ujramcgalakulása nem tartozik a lehetetlenségek közé. A helyzet két-három napon belül föltétlenül tisztázódik annál inkább, mert Londonból máris megkérdez­ték, vájjon folytassák-e a konferenciát, vagy ne folytassák, amig a francia kormány meg­alakult. — Hízott kacsa — milliós sikkasztásról. Pozsonyi szerkesztőségünk telefonálja: Az egyik pozsonyi reggeli lap azt közli, hogy az országos hivatalban egy m i 11 i ók gr oná s sik­kasztás történt. A pozsonyi rendőr igazgató­ság ezt a hirt hivatalosain megcáfolja és kije­lenti, hogy az országos hivatalban semmiféle sikkasztás sem történt és Drobny országos / tfcoűk senkit sem függesztett fül állásától Pergler: ,Jenes a háború alatt w essél? eltette annak a felt eleiéinek migwai sulisát, hogy a köztársaság sveitf iát is Megkapja" lilább vádak a külügyminiszter ellen — Pergler képviselőházi beszédében szemére veti Benesaek, hogy a revíziós mozgalom ellensúlyozására semmit sem tett és nem cáfolta meg a Jász! Oszkár által idézett állítólagos Masaryk-nyilatkozatot sem Hit mondott a londoni csehszlovák kővet a szlovákokról? Prága, február 19, A k-épivselőház ma folytatta a költségvetés általános vitáját. Az érdeklődés a vita iránt nem volt nagy, csupán Pergler beszéde közben élénkült fel a vita, amikor is a cseh nemzeti szocialisták, főleg Stránsíky folytonos közbeszólásokkal igyekez­ték zavarni a szónokot, akinek viszont a szlo­vák néppárti törvényhozók asszisztáltak. A képviselőház ülését délelőtt fél tiz óra­kor nyitotta meg Malypetr elnök. A vita első szónoka Stern kommunista volt, aki olyan erős forradalmi hangnemben szónokolt, hogy az elnök többször rendreutasitotta. A követke­ző szónok Rosche német gazdasági párti kép­viselő volt, aki főleg azt hangsúlyozta, hogy az itteni gazdasági politikában is európai szempontoknak kell érvényesüiniök, nem pe­dig a bürokratizmus szempontjának. Micsura cseh néppárti képviselő sajnálat­tal állapítja meg, hogy a szlovák képviselők között éles ellentétek táíonganak. aminek kö­vetkeztéiben óriási károk érik Szlovenszkót. Részletesen foglalkozott a költségvetéssel és kifogásolta azt, hogy az önkormányzati testü­letek számára fölállított kiegyezési alapból Szlovenszkénak csak hatvanmillió koronát juttatnak, ami a szlovenszkói igényeknek egyáltalán nem felel meg. A tulmagas adók egyre elviselhetetlenebbekké válnak. Követeli, h-ogy a kereskedelmi szerződések megkötésénél ne feledkezzenek meg a szlo­vák drótos óléról sem, hogy ezek külföldre mehessenek. Micsura ezután dicshimnuszt zeng az állam pénzügyi helyzetéről és hangsúlyozza, hogy a szlovákok mindig hálásak lesznek cseh testvéreiknek. Pergler újabb rohama Benes ellen Pergler (Stniíbrny-párti) elsősorban is rá­mutat arra, hogy a vita teljes érdektelenség mellett folyik, ami a választási rend követ­kezménye, mert minek is üljenek a képvise­lők az ülésteremben, amikor a klubokban már mindent előre elintéznek. Vannak, akik a külügyminiszterben már a háború előtt is jóst láttak, amire nézve — folytatja Péie' ler — idéznem kell Benes egyik könyvét, amely­ben az osztrák-magyar monarchia helyzeté­ről beszél és amelyben Benes kijelenti, hogy nem hisz Ausztria földarabolásában. Ez bizonyítéka annak, hogy Benes nem volt túlságosan előrelátó politikus. Pergler ezután szemére veti a külügyminiszternek, hogy a háború alatt, mint a cseh nemzeti tanács tit­kára, szerződést kötött Franciaországgal, amelyben Franciaország kötelezte magát arra, hogy elő fogja segíteni a cseh állam visszaállí­tását. Ezzel a szerződéssel Benes veszélyeztette annakidején azt a követelést, hogy a köztár­saság Szlovenszkót is megkapja és a szlo­vákokat fölszabadítsa. Idézi Houso amerikai ezredes egyik könyvé­nek megállapítását, amely szerint az osztrák­magyar monarchia önmagától esett darabokra és nem a szövetséges hatalmak robbantották szét. A szövetségesek a, dunamenti nemzetek föderatív államát akarták megalkotni, de az egyes nemzetek ez ellen állást foglaltak. A szónok megállapítja, hogy a békekonferencián az úgynevezett fölszabaditási összegek fizetése ellen egyedül Amerika foglalt állást, mig Fran­ciaország és Anglia mellette volt. Kijelenti, hogy Teschent nem kellett volna elveszteni^ ha a cseh delegáció egy arbitrázsjavaslatra vo­natkozó memorandumot nem nyújtott volna át a békekonferenciának. Ugyancsak nem biztosították kellően a béke­szerződésben a földreform végrehajtását. Sze­mére veti a külügyminiszternek azt is, hogy a határok revíziójára vonatkozólag sokféle nyilatkozat jelent meg és Benes egyszer sem cáfolta meg ezeket. Tgy rámutat arra, hogy Jászi Oszkár egyik cikkének megállapítása szerint Masaryk elnök a vele való beszélge­tések alkalmával többször kijelentette, hogy ha Magyarországon demokratikus kormány venné át a hatalmat, úgy a csehszlovák nem­zet hajlandó volna megtenni azt a lépést, amely a határok igazságos rendezésére vo­natkoznék. Pergler szerint Benes külügyminiszternek azon­nal meg kellett volna cáfolni ezt az állítást, mert mégis csak lehetetlen, hogy a demokrá­cia megvalósulását Magyarországon szlovák területtel vásárolják meg. Élesen támadja ez­után Masaryk János londoni követet, aki sze­mélyi és nem állami diplomáciát folytat. A kö­vet- a magyar propaganda ellen semmit sem tett és csak igy lehetséges az. hogy Marcossen Izsák amerikai iró egy angol lapban megjelent cikkében azt irta, hogy Masaryk János követ egy íz­ben kijelentette, hogy a szlovákok nem is­merik a különbséget az automobil és az autonómia közt. Stránsky: Ez hazugság! Ilyesmit Masaryk János nem mondhatott a szlovákokról. Ma­ga csali botrányt akar. Szégvelje magát. És maga követ volt? * Pergler: Igenis, követ voltam, aki saját államomnak érdekeit képviseltem és nem restelleni szemére hányni egy követnek olyan kijelentését, amit megtenni nem lett volna szabad. A szlovák kérdés Pergler eziután részletesen foglalkozik a szlo­vák néppártnak a kormányból való kiszoritá- sávail és a németeknek a kormányba való fel­vételével. Különös benyomást gyakorol Fran­ciaországra, ha azt látja, hogy a franciákhoz hü szlovákokat kiszorítják a kormányból, a németeket pedig beveszik, akik külpolitikai szempontból legjobb eset­ben is csak korrektül viselkedhetnek. A szlovák problémát nem oldották meg he­lyesen. A szlovákokkal meg lehet egyezni, de le kell ülni velük a közös asztalhoz, nem pe­dig félrelökni őket. így rá kell mutatni arra, hogyan intézték el a piltsburghi egyezmény kérdését. A szónok megállapítja, hogy azok a hírek, mintha a pittsburghi egyez­mény hamisítvány volna, nem föleinek meg a valóságnak, mert az egyezmény szö­vege autentikus. Törvényhozási autonómiát ugyan nem lehet Szlovenszkénak adni, de hiszen a szlovák testvérek nem akarják azt, hogy más katona­sága legyen, vagy más kereskedelmi törvé­nyei legyenek Szlovenszkónak, mint a törté­nelmi országoknak, hanem, igenis, közigazga­tási autonómia kell a szlovákoknak! Ilyen autonómia lehetséges és az állam érdekében szükséges is. A költségvetési javaslatot nem fogadja el. Halke német agrárius a mezőgazdasági vál­ságról beszélt ezután és követelte a hadsereg létszámának csökkentését. Felszólaltak még Horák cseh iparospárti, Pick cseh szociáldemokrata, majd nagy érdeklődés meUeU szólásra jelentke­zett Kramár, a nemzeti demokrata, párt vezére, aki Benes legutóbbi expozéjával foglalkozott. Érdekes beszédét — helyszűke miatt — holnapi számukban ismertetjük­Sergel metropolita isin nyilatkozata Moszkva, február 19. Szergej metropolita. a görögkeleti egyház feje, újabb interjút adott a sajtónak a szovjet és a pápaság viszályáról. A görögkeleti egyház tagjainak száma szerinte még mindig ötven-liatvan millióra rúg, ámbár a forradalom után számtalan szekta keletkezett. A patriareha-egyház egyházközségeinek száma harmincezer. A papok száma sokkal nagyobb, mint az egyházközségek száma és sok hely van, ahol három pap működik. Az egyháznak 163 püspöke van s valamennyi hü fia a központi patriarchának, aki alá a külföldön Eulogiusz metropolita, Eulepherius metropolita és a ja- páni meg a kínai érsekek tartoznak. A hívőik ugyanolyan jogokat élveznek, mint a többi állampolgárok. A papokat a falvak tartják el és nem szorulnak külföldi segítségre. Szergej metropolita szerint az a körülmény, hogy a szovjet betiltotta a harangozást, nem jelenti a vallás 'háttérbe szorítását és Nyugateurópa szá­mos államában ugyanilyen törvények vannak érvényben. A szovjet kormány nem gátolja meg az egyházat abban, hogy egyházi szertar­tásokat tartson. Az uj naptár bevezetése sem hátráltatja az egyház munkáját. Már Jézus Krisztus mondotta, hogy az ember nem a sabatib miatt van, hanem a sa-bath az ember miatt­— Választók száma a losonci járásban. Lo­sonci tudósítónk jelenti: A losonci járás fel­szólam lási bizottsága tegnap tárgyalta le vá­lasztói névjegyzék ellen benyújtott felszólam­lásokat. Losoncról 72, Fülekről pedig 4 felszó­lamlás érkezett be, amelyeknek a bizottság helyt is adott. Az ilymódon véglegesen ösz- szeállitott választói névjegyzék szerint a lo­sonci járásban 35.750 választót írtak össze. Ebből férfi 16,812, nő pedig 18.938, vagyis a losonci járásban 2Í26-al több női szavazó van. Losonc városában a szavazók száma 6699, a múlt évi 6499-el szemben. Ebből férfi 2952, nő 3747, vagyis kerekszámban 800-aI több a női szavazók száma Losoncon. JtT •AT'VI* Ok-* A JLA - JUCI

Next

/
Oldalképek
Tartalom