Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)
1930-02-20 / 42. (2263.) szám
"a* ssáEíüöBk t2 oldal ^ SZ°m * CsiltÖdÖk * 1930 február 20 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: DZURANY1 LÁSZLÓ FOR6ACH GÉZA Szerkesztőség: Prága 11., Panská ulice 12, 11. emelet Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — Telefon: 34184.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha AZ IGE TEST Irta: DZURÁNYILÁSZLÓ Már csaknem egy esztendejo, hogy a Szlovenszkón élő testvérneanaetek telkéből kisarjadzott az az uj politikai kurzus, amely sorvadó életünket az erőik szintézisével akarja megmenteni s az antidemokratikus kizsákmányoló centralista akaratnak a demokratikus autonomista akarat élet-igényié sét akarja szeanibevetni. Az uj politikai kurzust, amelynek szülőatyai jogairól is esett már vitató szó, nem egyes emberek hívták életre s amennyiben talán mégis egyes emberek lelkén át mevelálódott, ezek csupán, hangszórói voltak egy históriai életösztönnek. A szlovenszkói autonomista blokk eszméljenek föltámadása hasonló folyamatnak volt az eredménye, mint aminő a művészetek háború utáni életében ment végibe s a „neue Sadhlidhkeit“ irányzatában hozta meg gyümölcseit. A valóság ereje sohasem volt nagyobb és kegyetlenebb, mint a mi korunkban s ezért úgy a művészetekben, mint a politikáiban el keltett halványodnia a régi ro- manticizmusnak, hogy helyet adjon az uj realitásnak, az uj tárgyiasságnak, az uj tárgyilagosságnak. Aki ma építeni akar, az csak a realizmus alapjain építhet azokból a téglákból, amelyeket a való étet állít keze ügyébe és amelyekkel via facti szükségképpen rendelkezik. Ez a politikai „neue Sach- lichkeit“ nyilatkozik meg egyre pregnánsabban egy Szülte, egy Szent-Ivány gyakorlati programjában, törvényhozólink parlamenti s főleg bizottsági munkájában, tartománygyü- lési képviselőinknek a mindennapi élet követelményeihez alkalmazkodó tevékenységé ben és nem utolsó sorban abban a publicisztikai tettben, amellyel Tarján Ödön a kisebbségi politika széles horizontján a számok és tények megcáfolhatatlan erejével exakt pontosságú politikai kiskátéban foglalja össze tizenegy esztendő mérleg-eredményeit. A dolgoknak ez az uj szemlélete már csaknem maradéktalanul véghezvitte a telki előkészítés munkáját, sőt valósággá tett a legkomolyabb és legsúlyosabb előfeltétel: Szlovenszkó testvémemzeteimek egyákarata bátor ivü hidakat teremtett a testvérnemzetek telke között s a hid mindkét oldalán spontán fölhangzott az egymást hivó szó, csak a tétovázó politikusok — alapjában elfogultságoktól, hibás meggondolásoktól és a ■hatalomvágy rontásától megbénítva — nem mertek rálépni erre a hidra. Tegnap végre megtörtént ez az elhatározó lépés is: Tiso József dr., a szlovák néppárt uj ügyvezető elnöke, a parlament szószékéről hitet tett a szlovenszkói autonomista blokk eszméje mellett s az egész mozgalomnak — az idők perspektívájába állítva — olyan megtámadhatatlan történelmi igazolást adott, aminek nyomai kitörölhetetlenül meg fognak maradni Szlovenszkó uj históriájában. Egész telkünkből üdvözöljük ezt a férfias, igaz megnyilatkozást, amely a szlovákság legnagyobb pártjának nevében hangzott el s amely a még tétovázókat meggyőzheti arról, hogy a tények logikájának kényszerítő erejével, a geográfiai igazsággal a morván túli nemzetek meggyőző példaadásával szemben tétovázásnak többé helye nincsen. Klasszikus igazmondás volt Tiso részéről az, hogy a szlovenszkói autonomista blokk a prágai politika gyümölcse. Csak következr mény. Nem akció, hanem reakció: nem támadás, hanem önvédelem. Egy ránkparan- OBolt önvédelmi harc. Ée az egyetlen, járható ut, mert Prága gondosan elzárta minden, más, sokszor naiv kezdeményezés útját. Hlinka pártja keserves tapasztalatok árán tanulta meg, hogy szlovenszkói politikát egyediül a szlovenszkói talajra, a szlovensz- kói tömegekre lehet fölépíteni. Meg kellett tanulnia, hogy egy egészséges átfogó és célját tudó politika kizárja a kiskorú nacionalista önzést és a szelektálást. Ennek bevallása az, amikor Tiso megállapítja, hogy ebben a politikában becsületesen egyesíteni kell Szlovenszkó erejét s nem lehet belőle kizárni egyetlen nemzetet sem. Márványba kívánkozó igazság az a másik megállapítás, hogy a szlovák néppárt az autonomista blokkal, a két nemzet becsületes együttműködésével Slovenská K rajina konszolidációját akarja elérni. Mert kizsákmányoló gyarmatpolitikával konszolidálni nem lehet, különösen ott nem, ahol az uralkodó szlovák nemzet konszolidálására sem történik semmi, a milliós magyar és német kisebbség pedig egyenesen quantité négli- geable. Az elmúlt tizenegy esztendő alatt Prága az elszigetelés politikáját folytatta Szlovénsz- kóval szemben s nem is sikerült elérnie mást — materiális céljai szorgalmas és hasznos mi vetéséin kívül — mint az elszigetelést. Prága, február 19. A tegnapi költségvetési vitának két kiemelkedő eseménye volt: egyrészt Dobránszky János országos keresztény- szocialista párti képviselőnek nagyérdekes- ségü beszéde, melyet lapunk más helyén közlünk, — másrészt Tiso József szlovák néppárti képviselő felszólalása, aki teljes nyíltsággal hitvallást tett az őslakosblokk mellett. Tiso volt miniszter elsősorban is bejelenti pártja nevében, hogy a költségvetést nem fogadja el, mert annak megszavazása egyúttal a bizalom nyilvánítását is jelentené a kormány iránt, már pedig pártja bizalmatlan ezzel a kormánnyal szemben. Ez a kormány nem stabil, még csak munkaprogramot sem tudott összeállítani s kényteten a reakciósnak nevezett régi polgári koalíció munkáját folytatni. Az állam életében kívánatos, hogy a kormányban valamennyi népréteg váltsa egymást, de nem volna szabad megengedni, hogy a többséget egyes néprétegekből állítsák össze, anélkül, hogy abba fölvennék a nemzet egyik nagy csoportját. Rámutat arra, hogy ahol a szocialisták kormányon Tannak, mindenütt rohamosan né a munkanélküliség. Ezt látjuk Németországban, Augtrábam és ftarih«xlp^ilri&ham Elszigetelt .bennünket szlovák tesvéreinkből, a szlovák néppártot, mint a szlovák nemzeti akarat hordozóját pedig saját magától. És nem oldott meg semmit: a szlovenszkói élet utjai tele vannak vérző keresztekkel. A keresztet egyformán hordozzuk szlovákok és magyarok és isteni rendelés lehet csak, hogy az uj szenvedések keresztjében találkozunk. Tiso miniszter rólunk azt a prognózist állítja föl, hogy a mi államalkotó voltunk útja csakis Szlovenszkó autonómiájának hidján át vezethet. Mínuszokba kellene bocsátkoznunk, hogy ennek a tételnek a magiunk szempontjából teljesebb fogalmazását adjuk. De egy bizonyos: a magyarság egy pillanatra sem hagyta el a maga boldogulásának vergődésén át küzdelmes utján a honi talajt, soha nem volt egyetlen politikai mesterkedése, amikor megfeledkezett volna arról a szármára a becsület ezeréves törvényét jelentő testvéri kötelességéről, hogy az 5 sorsa és jövője elválaszthatatlanul hozzá van kapcsolva a szlovák nemzetéhez. És ha szlovák testvéreink az ő uj, bár gyér örömeikben nem is részeltettek bennünket, a közös szenvedést mindig testvériesen vállaltuk. A közös küzdelemre mindig készen álltunk és sohasem volt sanda pillantásunk, amellyel talán nem is reménytelent — kereshettük volna a Prágával való külön alku és kiegyezés útjait. Nem tettük, mert a mi utunk egyenes és az iránya Rózsahegy és Turóc- szentmártöü felé visz. Harc az elszigeteltség ellen Pártja már csak azért is bizalmatlan a kormány iránt, mert ez a kormány föladta azokat az irányelveket, amelyek a felszabadított két festvérnemzet harmónifcus együttműködését tartották szem etett. A mai többségben a szlovákok nincsenek képviselve! Hiába érvelnek azzal, hogy a kormányban két szlovák is ül. Ezek méta képviselik a szlovák nemzetet, mert mandátumukat nem a megszervezett szlovákoktól, hanem a csehszlovákoktól kapták. A kormány nem csehszlovák kormány, miért a szlovák néppártot kiszorították, jóllehet a pozitív munkához jelentkezett. A szlovák néppártot ellenzékbe szorították a németek és magyarok mellé azzal a célzattal, hogy izolálják s autonomista programját lehetetlenné tegyék. A pártnak a választások utáni parlamenti föllépése azonban bebizonyította, hogy izolálni nem engedi magát. A politikai izoláltság eltend védekezés a ,iÍ2Ővem prágai politikai iskola eredményei. Tiso József dr. még azt is mondotta, hogy a szlovákok és magyarok együttműködéséhez — Szlovenszkó földrajzi autonómiája alapján — a csehek és németek együttéléséből vesszük a példát. Visszaverhetetlen politikai igazság ez, amelyet nem vonhat tagadásba még a józan cseh közvélemény sem. De mi a mi közösségünket, a mi közelsé- : günket szlovák testvéreinkhez még ennél az analógiánál is bensőbbnek s históriai meg erkölcsi magasságában fölöttébbállónak érezzük. Ezt pozitív súllyal talán nehéz lenne fölmérnünk, de szükség sincs rá, mert hiszen ennek az együvétartozásnak az igazságát és jelentőségét lelkűk mélyén éppen úgy kell ér enniük szlovák testvéreinknek is, mint nekünk. Ezt az érzelmi tartalmat, ezt a minden lé- lekzet vételünkben megmutatkozó érdekközösséget programtartalommá átértékelni igazán nem lehet nehéz, ha becsületesen gondoljuk azt, amit kimondunk. Mi boldogan fogadjuk a hivő szót, mi bízó hittel lépünk a hidra és bízzuk magunkat — szupremáeiájuk teljes elismerésével — szlovák testvéreink vezetésére, ha ez az ut igaz ut és a szlovenszkói n épek egyetemes boldogulásának útja. A döntő szó a prágai fórumon elhangzott-. Most már következzék el a tettek útja, Szlovenszkó sorsa e pillanatban Hlinka, Tiso, Szülte és Szent-Ivány kezébe van letéve: három szlovenszkói nemzet szeme a négy vezérre .néz. Átéletük már — úgymond — a szlovák ro- manticizmíus szép idejét, azt az időt, amikor a szlovákok nem ismerték a felekezeti és osztálykülönbséget. Ez az idő már elmúlt s megkezdődött a prágai politika iskolája, a nemzeti é® osztályérdefcek apró munkájának iskolája. Nagy fordulat következett be a szlovák közéletben is. Elmúltak már azok az idők, amikor egyesek a háboraelőtti szlovák szerepét játszva, ebből önmaguknak tőkét kovácsolhattak, Most már a prágai iskola ama kurzusát éljük, amely tettekre 'késztet, amely szervezeti készültséget épít, amely, nem várhatván újabb forradalmi fordulatot, a parlamentben aktive lép föl és védekezik az izoláltság ellen. S ezen mozgalom, törekvés gyümölcsei a szlovák néppártnak ama kezdeményező kísérletei, amelyek a parlamenti erőknek Szlovenszkó érdekében való koncentrálására irányulnak. Konesmrádős tervek Tiso sajnálattal állapítja meg, hogy a szlovák blokk megalakításának tervét a mai többségben ülő szlovákok utasították «J, ezzel szemben a másik blokkról, a« aatonocmstfo blokkról abban a reményben fis®: Az autonómista blokkal, a kit nemzet becsületes mmltmükMéséml Slovenská Krajina konszolidációját akarjuk elérni A szlovák néppárt ul ügyvezető elnöke feltűnő beszédben tett hitvallást a költségvetési vita során az autonómista blokk szükségessége mellett - „A szlovákok és magyarok együttműködéséhez példát veszünk a csehek és németek együttéléséből'*
