Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)
1930-02-19 / 41. (2262.) szám
1980 február 19, szerda. ■ ^RX<yUtA\A£Í!AR.HIRIiM> A magyar falu mesmeiifése Irta: SSiERCZOGH ÁRPÁD ny. fOíntézö Bőhm szenátor ársekujvári beszéde — ismételten -— a magyarság gazdasági s kulturális megmentése érdekében való, többirányú munka megkezdését jelenti be. E jó szándék mind gyakoribb megnyilvánulása, s az a tudat, hogy a magyarság mindkét pártja foglalkozik a pusztuló magyar falu megmentése gondolatával, s az ebhez szükséges feltételek előteremtésével, még reményt Ígérő, mert az elveszett egy részét még vissza adhatja, s áplelkü uj generációt nevelhet. Sok magyar falu ma az egykori puritán, öntudatos, becsületes, tiszta életének épp ellenkezője, hol a lakosság soraiban önzés, a tudatlanság, s az erkölcsi züllötség lett úrrá. Megmenteni a még megmentbe tőt azonban már nem könnyű feladat, 6 annak, aki gyógyítani akar, a bajt gyökerénél kell megkeresnie, s el kell készülve lennie egy hosszú, céltudatos, r aszok aratni közönybe ütköző munkára; mig tudást, anyagi jólétet, s majd ennek nyomán tiszta erkölcsöt, becsületes öntudatot nevel. Hogy jutott a falu ide? 1914 önfeláldozó készsége, zokogó anyákat, bü hitveseket, s becsülettel hordott özvegyi bánatot hagy, de a hosszú háború teremtette helyzetben úrrá lesz a pénzsóvárgás, az uzsora, a nyomorra, könnyre nem tekintő szívtelenség. A hadi segély, a könnyű pénzszerzés selymet- báreonyt jelent sokaknál, jön a hivalkodó tetszeni vágyás, e mind erősebben ébredezik a munkátlanság nyomán a parázna élet vágya. S a züllés utján nincs megállás! Az anyák példája gyermekeket fertőz, megszűnik a tisztelet, a családot összetartó szeretet, s helyt ád a szabadosságnak, a féktelenségnek, a renyheségnék, urunk át! anságnak, mely 1919—20-ban éri el tetőpontját, midőn az újonnan alakult állam vezető körei — könnyen megérthetően — saját politikai céljaik érdekében még meg is osztják a nemzetiséget jelentő magyarságot. A széttépett magyarság meg nem értett ideáktól kábán, nem törődő közönnyel nézi mint pusztul minden értéke, s csak akkor kezd ébredezni tompultságából, midőn a sokat ígért föld nincs, de nincs vele együtt pénze sem, a felosztott uradalmak nyomán nincs munkája, a hitel kíméletlenül drága, alig van oktató, jó utat mutató barátja. Ma pedig igy áll a magyar falu! Széchenyi Istvánok nem születnek minden nap a magyar népnek, de még szerencse, hogy törött anyagi erői mellett vannak áldozatra kész fiai, kulturmunkásai népünknek, kikhez helyzetünk megjavítása érdekében mindég nyugodtan fordulhatunk. A segítségadásnál másra, mint a magyar célok érdekében számításba vehető független magyar kulturmuokásra, ne számítsunk, akihez ma még minden magyar falu meg tudja adni, a helyi viszonyokkal ismerő,* a köz érdekében elvégzendő munkára kész, nemzeti mivoltához ragaszkodó munkatársakat. Az első teendő az anyagi erők szervezése, mely a falu termelésének helyes irányú vezetésén, az értékesítési viszonyok szemmel tartásán keresztül az olcsó hitelhez vezet, s útja az egyénenként rendelkezésre álló, minden időben elérhető, jó készültségü gazdasági, tanács. Ezt hozzáértő, az élet viharában kipróbált gazdákra kell bíznunk, az ezek munkája nyomán fakadó jólét keltette bizalom össze téphet etlen erővel fogja együtt tartani az együvé valókat. E munkának hatása ki fog terjedni közvetve a családra is, mert az elvetett mag csirázási, energiája vissza nem tartható, s biztosítéka lesz annak, hogy a magyarság minden időkre megtartja magának azt a helyet, amelyet számára az Isten akarata kijelölt, s nem leszünk megtagadói a jobb magyar jövő reményének. Jó munkát! Felállítják Jánosík szektát Prága, február 18. A beliigyim iaisatériuim —■ amint a Vec. Ceské Slovo jelenti — e napokban engedélyt adott a Jánosik-szoöor felállítására létesült bizottságnak, amelynek élén Drotxny országos elnök áll, hogy a sízob- roí felállíthassa. A szobrot a trencséni Ter- helyen fogják felállítaná. A költségeket gyűjtés utján fedezik. Mm vasat! karambol ifasic® mellett London, február 18. Tegnap este Glasgow közelében a vasúti pályatestre boruló sürü ködben két . nélyvonat összeütközött. Mind a két vonat hazatérő munkásokat vitt, akik köziül a karambol következtében ötvenegy utas könnyebb-sulyosabb sérüléseket szenvedett. Huszonnégy sebesültet kórházba szál látottak, akik közül hatnak az állapota életveszélyes. A súlyos vasúti szerencsétlenség előidéző oka az volt, hogy az egyik személyvonat mozdonyvezetője a sürü köd miatt nem látta a szemafor jelzését és vonalját nekivitte a írinpáiron veszteglő másik személyvonatnak. A képviselőház megkezdte a költségvetési vitát linidek főelőadó hosszú jelentésében megállapítja, hogy a kereskedelmi mérleg évről-évre rosszabbodik Prága, február 18. A 'képviselőház ma délelőtt kezdte meg az ezévi költségvetés tárgyalását. A vita, amint már jelentettük, valószínűleg a jövő hét szerdáján fejeződik be. feltéve, hogy elegendő szónok lesz. Hniidefk főelőadó több mint háromórás referátuma iránt aránylag kis érdeklődés mutatkozott. Az ülésterem úgyszólván teljesen üres volt. Az ülést Malyipetr elnök délelőtt 11 órakor nyitotta meg. A főelőadó Jelentése Hniidék képviselő referátumában elsősorban rámutat arra, hogy a köztársaság 11 éves fennállása óta a költségvetés sohasem támaszkodott olyan erős többségre, mint most. Az uj politikai konstelláció kifejezésre jutott a bizottsági tárgyalások folyamán is, amennyiben a vita hosszabb volt, mint az elmúlt években és nemcsak az ellenzék tagjai, hanem a kormánypárti bizottsági tagok is tárgyilagos, de élénk kritikát gyakoroltak az államháztartás felett. A költségvetés struktúrája lényegében nem különbözik a múlt évekétől, változás csupán annyiban történt, hogy végre fedezetet nyert a több év óta fedezetlenül szereplő 800 millió koronás tétel a nem-állami tanítók fizetésének rendezésére, Az 1930. évi költségvetés keretei szilárdak és már szinte tradícióvá válik, hogy a költségvetés 9 és Cél milliárd körül forog. A jövőben azonban nagy megtakarifásokat kell eszközölni, takarékoskodni kell mindenütt, ahol csak lehet és nem szabad semmiféle vállalkozásba, építkezésbe bocsátkozni, ami nem sürgős és égető. Az első időben sok olyan épületet emeltek, amire nem lett volna feltétlenül szükség. Hnidek rámutat arra, hogy rengeteg állami épületet emeltek s valóságos palotákat építtettek, ezzel szemben az orvosi fakultások klinikái lehetetlen állapotban vannak. Az agarai igazgatás legfontosabb problémái a közeljövőben a következők: a régi nyugdíjasok ügye, a mezőgazdasági válság, a háború végleges likvidálása, a társládák s a genti rendszer módosításának és az állami tisztviselők fizetésrendezéséinek kérdése. Mindehhez sok pénzre van szükség és hogy erre a szükséges fedezetet megtaláljuk, más oldalon kell takarékoskodni. Mezőgazdasági válság idejét éljük. Hogy az iparágak hogyan állanak, azt a munkanélküliek statiszr- tikájáíból lehet megállapítani. Igaz ugyan, hogy ez a statisztika még nem katasztrofális, sőt általános európai jelenség. Nemzetgazdasági szempontból igen fontos a külkereskedelmi mérleg és itt meg kell állapítani, hogy 1927 óta folyton esik a külkereskedelmi mérleg. 1924-ben a külkereskedelmi mérleg aktívuma 1.180,000.000 korona volt, 1925-ben 1.203,000.000, 1920-ban 2.579 millió, 1927-ben 2.173,000.000 korona, 1928-ban 2.016,000.000 korona és 1929-ben mindössze 497,000.000 korona volt. Ezek olyan számok, amelyek felett komolyan gondolkodóba kell esni. A főéi adó szerint a közigazgatás nem felel meg a modem követelményeknek. A régi osztrák közigazgatás jó volt (!), de lassú, ma viszont a közigazgatásnak lépést kell tartani a gyors tempójú élettel. A költségvetés százalékokban A 9.366,000.000 koronás költségvetés személyi kiadási tétele 3.890,000.000 koronát tesz ki, vagyis az összköltség vetés negyven százalékát. A tárgyi kádasok pedig 5 milliárd 475,000.000 koronát. Százalékokban kifejezve a kiadási tételekből az állampénztárra esik 26.66 százalék, a nemzetvédelmi minisztériumra 14.95 százalék, a rendkívüli nemzet- védelmi alapra 3.66 százalék, az iskolaügyi minisztériumra 10.20 százalék, népjóléti minisztériumra 8.80 százalék, az állami nyugdijakra és az árva, valamint özvegyi járadékokra 8.14 százalék, a közmunkaügyi minisztériumra 7.72 százalék, a belügyminisztériumra 7.38, a pénzügyminisztériumra 5.93, az igazságügyin misztériumra 3.26 százalék, a földművelésügyi minisztériumra 2.59 százalék, a külügyminisztériumra 1.79, az egészség’ügymi- niszrtériumra 1.57, a miniszterelnökségre 0.51, a kereskedelemügyi minisztériumra 0.79, a nemzetgyűlésre 0.45, a vasutügyi minisztériumra 0.28, a földhivatalra 0.29, a köztársaság elnöki irodájára 0.21, a közélelmezési minisztériumra 0.14, a postaügyi minisztérumra 0.13 százalék, a legfelső számvevőségre 0.07, a legfelső közigazgatási bíróságra 0.06 és az unifi- káéiba m írnisztériumra 0.02 százalék. Az adók maximuma Az adóreform következtében az adóbevételek mintegy 3—400 millió koronával csökkentek. Az adóhátralékok még mindig óriásiak. 1928- ban az adóhátralékok összege 5.761,578.389 korona volt, a vagyonadóhátralék pedig 7.484 millió koronát tett ki. Az állami kiadások legnagyobb részét a fogyasztása és kereskedelmi adókból fedezik. A fogyasztási adó 1930-ban 1.804.000.000 koronában, a kereskedelmi adók pedig 1.893 millió koronában vannak előirányozva. Okmány bélyegek é? illetékek fejében 1930. évre az összes bevételek 11.39 százaléka van előirányozva. Már ideje annak, hogy uj illetéktörvény készüljön, mert a mai törvényben alig ismeri ki magát az ember. Uj törvényre azért is szükség van, hogy kodifikálja és egyúttal leszállítsa az illetékeket. A vámok a bevételeknek 12.9 százalékát teszik. Ezek a számok is azt mutatják, hogy az adósrófot nem lehet még jobban fokozni és a gazdasági konjunktúra csökkenésével számítani kell az adó, illetékek és vámok csökkenésére is. Az állami üzemek jövedelme 1204 millió koronában van előirányozva a múlt évi 1258 millió koronával szemben. A dohányjövedékből az állampénztárba 1138 millió korona folyik be, állami sorsjátékból 29.5 millió korona, az állami pénzverdéből 2.5 millió korona, az állami erdőkből és birtokokból 30 millió korona. Az átlamadésságek A főeladó ezután részletesen foglalkozik az önkormányzati testületek kérdésével és ismétli a pénzügyminiszternek ama kijelentését, hogy az önkormányzati testületek pénzügyi gazdálkodásáról szóló törvényt csak átmenetinek kell tekinteni mindaddig, amíg egy részről nem fogják rendezni, hogy ki fedezze az iskolák kiadásait, másrészről, amíg nem fogják rendezni az ön- kormányzati testületek adósságait. Ha ez megtörténik, akkor uj törvény fogja szabályozni az önkormányzati testületek és az állam közti jogviszonyt. Az államadósság 1930-ban 36.233,586.000 koronát tesz ki, vagyis 621 millió koronáival kevesebbet, mint a múlt évben. Ehhez azonban még a béke- szerződésekből származó adósság is járul, amely 1.190,000.000 koronát tesz ki. Ennek az összegnek évi adminisztrációs tétele 155 millió korona. Fontos, hogy Hágában végre meg- állapitották a békeszerződésekből származó adósság végleges összegét, mert eddig milliárdos összegekről beszéllek, amiket az állam fizetni nem tudott volna. Most azonban az ösz- szeg végleges, amelynek évi annuitása egyáltalán nem veszélyezteti a költségvetés egyensúlyát. Hangsúlyozza, hogy a hágai egyezmény alapján megállapított összeget meg kell fizetni, mert ez becsületbeli adósság volt és az ilyen adósságot törleszteni kell. Hnidek előadó ezután részletesen foglalkozott az egyes reszortok költségvetési tételeivel éskü- 1 ön-külön megindokolta azokat. Végre kérte a kép viselőházat, hogy az 1930. évi költség- vetést, amit a költségvetési bizottság már teljes részletességgel letárgyalt, fogadja el. Megindul a vita Hnidek jelentésének elhangzása után megindult az általános vita. A részletes vitának négy fejezete lesz, és pedig: 1. politikai, 2. kulturális és szociális, 3. gazdasági és forgalmi, végül 4. pénzügyi rész. A beszédidő, mint már tegnap jelentettük, klubonkint másfél óra. A vita első szónoka Mayr-Harting német keresztényszocialista képviselő volt., aki a kormánypárti szocialistáknak szemére vetette, hogy most elutasítják ugyanazokat a módosító javaslatokat, amelyeket a múlt években ellenzéki sorban maguk is követeltek. Cemy cseh agrárius az elviselhetetlen adók leszállítását követeli s a lakásprobléma kapcsán azt kívánja, hogy a földmivesek apró házainak építéséhez is nyújtson az állam segélyt. Állást foglal az iskolaügy hiper- trofiája ellen. Az önálló köztársaság szótárából ki kellene már törölni a „cseh kisebbségi iskolák11 elnevezést. A köztársaság nem fog folytatni elnemzet lenitő politikát, mert ez ellentmondana az alkotmány szellemének. Nem fogjuk követni, úgymond, a régi Ausztria példáját, mely éppen a nemzetiségi elnyomás miatt bukott meg. Sohasem engedjük meg, hogy egyetlen egy cseh gyermek lelkét is elhalasszák tőlünk, de nem engedjük meg azt sem, hogy egyetlen német gyermeket is el n em zet lé n i tsenek. A mezőgazda- sági válság kérdését nem lehet más kérdésekkel komplikálni. Eckert német iparospárti tagadásba veszi, a pénzügyminiszter amaz állítását, hogy az adóerköics csökkent volna. Kéri, hogy az adóhivatalokat szigorúan utasítsák a törvények pontos betartására és az adóügyek pontos elintézésére. Ezután felszólalt Bergmaon cseh nemzeti szocialista, Kallina német nemzeti párti, majd félbeszakították a vitát és a Ház második olvasásban elfogadta az ideiglenes költségvetés meghosszabbításáról szóló törvény- javaslatot. Majd ismét visszatértek a költség- vetési vitára. Lapzártakor felszólalt Knirsoh német I nemzeti szocialista. Vass miniszterelnökhelyettes a magyar amnesztiáról Csütörtökön tárgyalják Ee a magyar kormányzó tízéves jubileumának megörökítéséről szóló törvényjavaslatot Budapest, február 18. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A képviselőház közjogi és pénzügyi bizottsága ma délelőtt tárgyalta le a kormányzó tízéves jubileumának megörökítéséről szóló törvényjavaslatot. Az általános vita során Györky Imre szólalt föl és a politikai amnesztia kérdését vetette föl. Vass József helyettes miniszterelnök kijelentette, hogy az amnesztia kérdése a kormányzó hatáskörébe tartozik, arról tehát nem nyilatkozhat, csak annyit mondhat, hogy amnesztia lesz, de annak terjedelmét a kormányzó dönti el. Az emigráció teljes likvidálását azonban a maga részéről a mai viszonyok között lehetetlennek tartja. A törvényjavaslatot a bizottság részleteiben is •elfogadta és kimondotta rá a sürgősséget. A képviselőház plénuma csütörtökön ünnepélyes keretek között tárgyalja le a törvényjavaslatot. ft civilei nemkötelező, de általános katonai előkiképzését szeretné megvalósítani a csehszlovák tisztek szövetsége A férfiak a 14—50, a nők a 20—50 év között tartoznának a katonai „eíökiképzés" kötelezettsége alá Prága, február 18. A Národni Listy érte' sülőse szerint a csehszlovák tisztek szövetsége e napokban szétküldött egy javaslatot a katonai előkiképzésre vonatkozólag valamennyi sportszervezethez azzal a kéréssel, hogy ankétjében részt vegyenek s március 3-ig nyújtsák be írásbeli véleményüket. A tiszti szövetség azt kívánja, hogy minden 14—50 éves íórfiállampolgár és minden 20—50 éves állampolgárod a „gyakorlati testnevelésében részesüljön. A katonai eíökiképzés nem volna kötelező, azonban azt olyképen kellene megszervezni, hogy mégis minden állampolgár részesüljön ilyen kiképzésben. A német /keresztényszocialista Deutsche Presse megállapítja, hogy a tisztek szövetségének eme javaslata teljesen alkotmányellenes. 5
