Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)

1930-02-16 / 39. (2260.) szám

4939 lelwnribr 13, vasárnap. ^amiÁzKönWKaLTaiML 15 EB0Zíffl£BE«£3£Z39Ba* Hettai a pesti színházakról, a hangos Mm térhódításáról, a mai magyar drámairásról, a bajokról, a segítségről 13219/H/27. Budapest, február 15. Bizonyos, hogy ma Budapesten színházi ügyekben Heltai Jenő véleménye igen mérv­adó. Amikor Heltai, mint színházigazgató ad véleményt, benne van Keltáinak, a drámaíró­nak felfogása is. A legaktuálisabb kérdés most az, hogy tulajdonképpen hogyan is áll a budapesti színházak dolga, milyen viszony­ban vannak a jelenlegi gazdasági helyzet­tel és nem is másodsorban, az egyre szapo­rodó hangos filsziuMzakkal szemben. Heltai Jenő a következőket mondja: A mai budapesti színház — Azt kell mondanom, hogy Budapesten a szinház ma tuglajdonképpen hősies harcot jelent annak a pozíciónak a megtartásáért, amelyet a szinház az ország kulturális életé­ben a magyar szinpadi és drámai művészet összességéért viv. Ezzel egyidejűleg harc a megélhetésért, ami egyre nehezebb lesz. Ez a pillanatról-pillanatra változó helyzet na­gyon sok mindenből tevődik össze. Beszél­jünk először a gazdasági helyzetről. Nos hát, a gazdasági helyzetet nem tartom túlságosan fontosnak. Mert jól látjuk, hogy amíg a szín­ház számára nem jut pénz, addig a hangos film számára elképzelhetetlen pénzösszegek mozdulnak meg. A közönség szórakozása, amelyet g^előtt csaknem kizárólag a szinház látott el, differenciálódott; rengeteg másféle esti szórakozás vonja el a közönséget manap­ság a színháztól: a hangos film, a rádió, a tánc és még a sport mutatványok is. Ezek a sportmutatványok nemcsak vasárnap dél­utánonként, hanem sokszor este is elviszik tőlünk a közönséget. A birkózó- és boksz- meccseken igeD nagy tömegek vesznek részt. Szóval, bőséges választása van a közönség­nek abban, hogy hol töltse el estéjét Nem muszáj feltétlenül színházba mennie. A má­sik ilyen fontos tényező a tömeghangulat, amely ma nem kedvez a színháznak. Ennek kapcsán vissza kell térnem a hangos Hímre és meg kell állapítanom, hogy a hangos film újszerűségével, az el kén ze lések megvalósítá­sának lehetőségével és óriási teljesítőképes­ségével: felülmúlja a színházi produkciót és a közönség fantáziáját is jobban szolgálja ki, mint a más drámai technikájával felépített s bizonyos keretek közé szorított szinpadi mutatvány. Mindehhez hozzájárul nálunk egy bizonyos mohóság k, amellyel a pesti publi­kum ráveti magát minden uj dologra, resten még a leggyengébb beszélő filmnek is sikere van. A produkció uj, egyre* fejlődik és a fej­lődésnek ebben a stádiumában minden kis technikai javulás óriásit lendít a siker lehe­tőségén, anélkül, hogy a filmnek szellemileg többet kellene produkálnia, mint azelőtt, — Külföldön a színházak könnyebben megélnek a hangos filmek mellett is. Ott már elmúlt az érdeklődés első rohama, mely nálunk még tombol. Külföldön le tudják von­ni a különbségeket a szinház és a hangos film produkciója között. Külföldön az óriási idegenforgalom lehetővé teszi, hogy minden mutatványhoz elegendő közönség jusson. Ná­lunk az idegenforgalom, ha nagyon javult is, a film javára billenti a mérleget, mert hiszen a külföldről ideérkezettek közül vaj­mi kevesen értik a magyar nyelvel és inkább nézik meg és hallgatják végig az idegen nyel­vű hangos filmeket. Nálunk elmaradt az utódállamok lakosainak tömeges felrándulá­sa az egyes színházi premierekre. Akik az­előtt minden budapesti premierre felutaztak a ma már elcsatolt területekről, a mostani premiereken egyáltalán nem láthatók. A gazdasági kérdés nálunk egy szem­pontból különösen fontos és ez a sokat han­goztatott szempont az, hogy túlságosan drá­gák a színházi helyárak. Drágák? Még min­dig sokkal olcsóbbak, mint bármelyik kül­földi szinház helyárai. Mit kell tehát tenni?... Elsősorban keresztül kell vinni azt, hogy a vigalmi és a forgalmi adó eltöröltessék és hogy megszűnjenek a tűzoltó- és rendőri di­jak s a közüzemek szolgáltatásánál a szín­házak kedvezőbb kategóriába osztassanak be. Ha ezek az adótörlések és díjmérséklé­sek bekövetkeznek, akkor máris azonnal le­hetővé válik, hogy a színházak valamikép­pen leszállítsák helyáraikat. Milyen színdarabra van szükség ? — Minden színigazgató természetesen ak­kor volna a legboldogabb, ha csak magyar darabokat kellene játszania. Ez egyáltalán nem frázis, A maiznir daraboknak legnagyobb visszhangja van a magyar közönségben és a sajtóban. A budapesti színházak számára egyszerűen a leggazdaságosabb és a leghasz­nosabb az, ha magyar darabokat játszanak. i Hogy mégsem kerül színre annyi masryar da­rab, mint amennyit a színházak szívesen játszanának, annak okai elsősorban a magyar szerzők, akik nem produkálnak^ eleget. En­nek viszont szintén megvan a maga termé- szeteH oka. A magyar szerzők nem tudnak sunyit és olyan jó darabot Írni/mint ameny- 1 nyíre és amilyenre a pesti színházaknak i szüksége volna. Mi ennek az oka? Egysze- . rüen az, hogy itt egy olyan atmoszféra ural- l kodik, amely lehetelennó teszi, hogy a ma- . gyár szerző azon a merész hangon szólaljon 5 meg, amelyen például egy német vagy francia l szerző minden további nélkül megszólalhat. . Itt még eddig háborgó közhangulat van, be . nem heggedt óriási seb és érzékenység, . amely a legkisebb dolgokban is ijesztően nyilvánul meg. Mi sem könnyebb annál ná­lunk, mint az, hogy azonnal megsértődjék a fogorvos, megsértődjék a rendőr és minden­ki, ha csak a legtávolabbi megbántás gya­núja férirőzhétik is mesterségéhez, vagy tár­sadalmi pozíciójához. Ezerféle láthatatlan cenzúra van itt, amely az előbb emlitetettek- kel együtt mindenre jó lehet, csak éppen ar­ra nem, hogy a magyar drámairodalom meg­erősödhessék. — Mi marad tehát? Maradnak egyrészt da­dogó kísérletek, amelyek mernek is, nem is és amelyek egy és más okból nem igen éret­tek meg arra, hogy bemutassák őket, Marad­nak azok az ügyes, ártatlan kis játékok, ame­lyek egy pár órai szórakoztatáson kívül mást nem is ambicionálnak. És marad egy nagyon tisztességes és előkelő régi drámairodalom, amelyben az egyes drámaírók egyénisége szerint azt csinálódik, ami csinálódott mindig és ami megőriz bizonyos értékeket, de vég­eredményben, bizony, nem viszi előbbre a drámairás ügyét Ebben a stádiumban, kivált akkor, amikor ezek az érdemes drámaírók nem túlságos sűrűn szólalnak meg, az újak kihozásához, útbaigazításához és drámaíróvá való felavatásához bizonyos idő kell. Ebben az időközben a színigazgatók, jobb akaratuk ellenére, kénytelenek néha a külföldhöz for­dulni darabért. Már csak azért is, hogy igy győződjenek meg arról, hogy mi érdekli a közönséget itthon és hogy színházi érdeklő­dése hogyan aránylik a külföldi publikumé­hoz. Tíz eset közöl kilencben úgy látjuk, hogy a mi közönségünk Ízlése rettenetesen eltávo­lodott a külföld közönségétől. A mi közönsé­günk tiz külfödi darab közül kilencet fel­tétlenül visszautasít —- Nem áll meg az az oly sokszor hangoz­tatott vád, hogy rossz darabot játszunk. A* igazgató szempontjából nincs jó darab.. és rossz darab, csak előadható és elóadhatatlan darab van. Az igazgató nem álmodhatja meg, hogy mi kell a közönségnek. Legfeljebb azt döntheti el, hogy a darab, amit kiválaszt, ne­ki tetszik-e? Ha tetszik neki a darab — akár jó, akár rossz az — az ő számára az a darab jő. Ha nem tetszik néki a darab, a darab az ő számára is rossz. Láttuk már, hogy á darabok megbuktak és ugyanazok a darabok néhány év múlva, megváltozott viszonyok között, nagy sikert arattak. És láttuk meg­fordítva is: óriási sikerek ©gy-feét év múlva már egyáltalában nem hatottak a publi­kumra. — A szinház megy előre. Egyik darab kö­vetkezik a másik után, addig, amíg az igaz­gató végre egy sikerre talál, vagy ameddig a sorozatos bukások révén beadja a — „kapu­kulcsot", Akkor sem az intézmény hal meg, mert szinház mindig lesz. Legfeljebb az igaz­gat ő változik. És ebben nincs semmi tragi­kum. — Szinház mindig lesz!... Színházra szük­ség van és szükség lesz mindig. De... Itt talán még beszélhetnénk arról is, hogy sok szinház van-e Pesten, vagy sem. Azért men­nek-e rosszul a pesti színházaik, mert sok a színház? Ha ma Pesten öt szinház megbukik, akkor az nem azt jelenti, hogy Budapestnek öt színházzal kevesebbje lesz, hanem hogy ot hangos film színházzal lesz több ebben a vá­rosban. Nem vagyok a film ellensége. Ellen­kezőleg. Én vagyok a leghangosabb szószó­lója a magyar filmgyártás ügyének, mert nem vagyok olyan őrült, hogy a haladás uj fegyve­rével szemben fejjel rohanjak a falnak. Mind- egv. hogy milyen formában jelenik meg egy művészi gondolat. De volt idő. amikor Buda­pesten leégett egy nőmet szinház s noha a fő­város német lakossága újra fel akarta építeni a leégett színházat, az a szinház nem támadt fel többé. Ma az egy német színház helyett nem tudom hány film színházban beszélnek németül, angolul, franciául slb. Tehát szük­ség van nálunk is bizonyosfoku védelemre. Ezt a védelmet, a meglevő filmszínházak megkárosítása nélkül, meg kell adni a bu­dapesti színházaiknak is. (— zekas) ' ARGENTÍNA BRAZÍLIA, URUGUAY, PARAGUAY, BOLÍVIA, CHILE, PERU és CUBA. (lolikus lelkiatyá'k tisztes szerepéről a magyar lelki élet fejlődéstörténetében, Maga a gyűj­temény 33 szerzőt mutat be egy-egy verssel aránylag kevés közöttük az ismert és jelen­tős név, a Faludi, Czuczor, Virág Benedek patinás nevén kívül ma kétségkívül legjelen­tősebbek Sik Sándor és Mécs László, akik bizonyára a francia közönség mérlegelésében is ©lismeruivalót alkotnak, jelentősebb még Harsányi Lajos és Kocsis László a maiak közül. A könyvnek hasznos és érdekes része a magyar katolikus szervezetekről s egyházi rendjeinek tisztes szerepéről írott kis cik­kek. A csinos kiállítású kis kötet Páriában, a Massoni-eég kiadásában jelent meg. (*) Márciusban jelenik meg Péchyné Bar- téky Mária könyve. A „Nagyasszony" szer­kesztőjének, Péchyné Bartóky Máriának no- veillás kötete, a „ÉJethajók utasad" — amelyet illusztris szerzője a szlovensakói és nrraín- szkói magyar leány-fábcmalk ajánl, március hó folyamán hagyja el a sajtót. A gyűjtőinek és befizetési lapók szétküldése 'már folyamat­ban van. Aki gyűjtőivel vagy befizetési lapot még nem kapott s igényt tart rá, forduljon levelezőlapon a Nagyasszony" szerkesztőső- gékecz, illetőleg a szerzőhöz (Túrna pri Molőa- ve). A hat ív terjedelmű s művészi illusztrá­ciókkal díszített kötet ár® portóval együtt 16 korona lesz. (*) A Váróéi aeneiskok hangversenye. Va­sárnap, e hó 16-án, délután fél 7 órakor ren­dezi a városi orgona- és zeneiskola a pozsonyi PrimásMpalota tükörtorméibai ezided első ta- nulóbangversenyéí. Ezen a hangversenyen xAotardjieff György, Albrecht Sándor, Groer- né Szép Hona, Grroer József, Német L. Ist­ván, Seídkié Ácbardjieff Paula és Ulaiuovsky kamaraénekes tanítványai fognak tamil mo­nyaik eddigi eredményéről tanúságot tenod. A műsor zeneművészeti Szempontból felette érdekesen és szépen lett összeállítva, amiért is az igazgatóság az összes zenekedvelőt éa érdeklődőt ezen hangverseny látogatására tisztelettel meghívja.. (*) Az „IJtiea Jubilee Singets" szereplése Kassán. Kassai szerkesztőségünk jelenti: Rit­ka műélvezetben lesz része Kassa zeneked­velő közönségének február 26-ám. A világszer­te ünnepelt hat néger művészt, as „Útira Ju­táié© Singers"-t egy hangverseny keretében fogja hallani a kassai közönség. Szereplésük iránt úgy Kawaéa, mint a vidéke® óriási a* érdeklődési (*) Nyele k«reég Paál-népssÜTWuS­vet játszóit. Rimaszombati tudósítónk jelenti: Paál Gyulának, a kitűnő rimaszombati nép- szinműirónak művei igen népszerűek a vidéki műkedvelők társadalmában, aminek ékes bi­zonysága tó, hogy csak Gömör-megyéfoen nyele kősssógtbon íátaao&i&k le Paáá-népssin- müvet a mostani szezon folyamé®. Sorkén, UzspanyMno, Dobódén, BaJogpádáron, Mező­telkesen, Jártén, Rimaszócsen. VeEkerayén Paál Gyula népszínműveivel arattak sikere két a helyi műkedvelők. (*) Slavko Popov prágai hangversenye. Slavko Popov, a kiváló bolgár cselloművész vasárnap este nyolc órakor tartja meg egyet­len prágai hangversenyét a Mozarteumiban. (*j Riohárd Sírautó operája — Monté Oar- Mba/n. Monté Cáriéból jelentik, hogy ott lesz aa első francia előadása Richard Straura ope­rájának. a* Egyiptomi Helénának. A fordítás munkáját Raoul Gtansboarg végezte. A be­mutató előadás a imonteoarlói Operaháziban február 15-én volt. (*) A belgrádi királygyilkosság tapadom. Berliniből jelentik: A. berlini Theater an dér KöniggTátzer Sirass© legközelebbi újdonságá­nak szerzői Pritz Kortner, a híres színész és Leó Lania. A belgrádi ki rálygyilkoeságrói ir­taik színdarabot. Címe: Az Istenért, Királyért és Hatóért! (*) A eárevles bemutatójára! kezdi tavaszi [ szezonját a rúzsai operettmánhás. Nizzából je- \ lentik: A Palaisdela Meditarenée szinház tér-i mében március 1-én Loh ár-operettel nyílik; meg a tavaszi szezon. A cárevics kerül színre kitűnő párisi színészekkel a főszerepekben. A j bemutatóra meghívták Lehár Ferencet is, aki; megígérte, hogy elutazik Nizzába és veeényel-; ni fogja az első előadást. i A két hatalmas motorhajó: Alcantara és Austurlas (32.000 tonna tartalom, 22.000 regisztrált tonna). Elismerten kitűnő konyha. Kényelmes el­szállásolás. Mindennemű felvilágosítást ed: ROYAL MAIL LINE PRANA il.» HYRERNSKÁ 24/Xa (*) Aston WiMgaae fotó a Rurgssfcsfaás* igazgatója? A bécsi lapok értesülése szerint Autón Wildgansnak a RmgszLnház igazgató­jává való kinevezés© közvetlenül küszöbön áll. Wiidgans mellé valószínűleg Theo Modes kölni intendánst alkalmazzák főrendezőnek. • (*} Kétszázezer frank saerződéatóegéeért. Nagy feltűnést keltett Páriáiban egy bitói Íté­let. Picire Presnay, a Coanédie Frauoaáse ki­tűnő tagja egyoldakdag fetboutodJta a anereő- dósét, amely Mo&iér© fríiibázáhc* kötötte ét* egyik bouleva rd-szinházíban lépett fed. A bí­róság eaéri kétszázezer frank kártérítésre ítélte. (*) „Kérjük a közönséget, hogy a nézőtéren far­sangi kosztümben jelenjék meg*. A bécsi Kaimme*- ©piele a napokbac érdekes bemutatót tett. A szán* rákerülő darab ©fan*: I>ie Wooder Bar. A darab' szerzője: Horescg Gésa, A KamemnspWe igazgató­sága moet fekwólitáet intézett a premier közönsé­géhez, hogy a bonrat-atóelőadáeon fansangi kosa- ttLmhen jelenjék meg. Miért volt szüksége erre a kénelemre? A Wunder Bar cselekménye nemcsak a erinpadon, hanem a nézőtéren ús játszódik. A színészek valamennyié® farsangi koaertfanbe* lees­nek és a bárrá átalakítóit egész nézőtéren folytan tódnak a Baiapadróí kiinduló farsangi mókák. Exéri keM a köeöneégsek le taegfeéeW koestfloM be® megjolentí. (*) Német passiójától; Les Angelesbe*. AsmerAaá yorcéra icdiult a legrégibb német paesiojitókoi viroeáiMk mostani együtíefle. Nem Oberammergaei a legrégebb váróé, ahol ezek a játékok eeokáao- eak, haeeaa FroHwrg, Baderűbe®. Égéssé® 1284-lg vezetik, viasza est a taadicióA A freSburgtek moeá Los Angelesbe érkeztek, ahol & Ph&ban&oaie Am- ditortaTabe® lépnek fel Btóekea prodökcjtójukeí HoNywoodban hangos fűmre is felveszik. (*) Beteg lett s primadonna, — becsukták a színházat. A párisi Apolló Szinház a Sanghai citnö darabot játssza, a főszerepben Jvne Marnac aez- 8«o®ay»l. A prímádon®* a napokban megbetege­dett mire a® igazgatóság- elhatározta, hogy nem helyettesíti őnagyságát, hanem betárja a ezinhá- zat, mért a darab sikere teljesen egybeforrott a művésznő személyével, öt napig nem is tartottak előadást. Jdfca© Márnáé közben felépült ée újból átveííe a szerepéi. A PBAOAI MOZIK MÜSOBA: ALFA: Singing PssL (Sonny boy.) Utolsó. 11. hét BERÁNEK: A« ellenség. (UHáan Giah. ) PÉN1X: Svec esredes. („A fteatíbeceület.**) FLÓRA: A bolond repülő. (W. Boyd és M. Prévoet) HVEZDA: Tengeréssek kedvese, (dara Bow.) LUCERNA: Piri* gyermekei. (Haagosfiim.) S.. b#. KOTVA: A tinecsnő. (HangoefBlm.) 2. hét. MACESKA: Carmen. (Paródia Oh. Chaplinnek.) METRÓ: TemM, (DaBÜngeMüm.) 2. hét R.ADI0: Holmes, a detektív. AZ IYAN-SZINTARSULAT MÜSOBA ROZSNYÓN: Vasárnap este: Mit susog a fekérakAe? (*) Mécs László franciául. A budapesti Ma­gyarság írja: Paul Lebourg, nemzetünk lel­kes francia barátja, testvérével, Jean Le- bourggal összefogva, Prétres—Poetes Fran- caises címmel csinos kiállítású füzetben fog­lalta össze a magyar katolikus pap-költők li- rai verseinek antológiáját. A gyűjtemény az ötvenniilliónyi francia katolikus számára ké­szült a magyar Szent Imre-év alkalmából. A könyv bevezetőjeként Várdai Béla, a Ka­tolikus Szemle szerkesztője ir a magyar ka­(.*) Janniiiiigs és Conrad Veidt — színpadon, csak rövid ideje, hogy Jannings is, Con- rad Veddit is kijelentették:, hogy huzamosabb ideig nem lépnek színpadira. Ugylátszik, mind a kelten meggondolták -a dolgok mert mint Jteniittbő! jelentük, az ottani Volkstheaterben rövid ideig A'endégszei'epel Ja-tminigs és a Tri­bün© színpadán, Alfréd Savóit vigijátékáhan vendégszerepel Conrad Veidt, (*) Stresemann szinház. Berliniben a Königgrílt- zoretrasse nevét Stresemannstraseera változtsitták. Eddig a Kömggrfitzerstrae&en volt a Königgrát.zei Theater, amely most az ncca nevének megváltoz­tatásával a saját nevét is megváltoztatja. így lesz I a, Theater in dér Königgrátzer Strasse neve Stre j fiemann Theater. (*) Egy elhalasztott Georg Kaiser-bemutató Béc-S'ben. A bécei Deutsche^ Volkstheater jövő hét­főn hirdette Geord Kaieer uj darabjának, a „Hell- sehereme“-nek beanntatóját. A bemoitatót most bi­zonytalan időre el kellett halasztani, mert egy vá líis-ztott bíróságot hívtak össze, amely kimondta, hogy tekintettel Georg Kaisemek Berlinben kö­tött szerződősére, a darabot legelőször Berlinben j kell bemutatni. A béosi bemutató csak a berlini j bemutató után következhet. A FÖLDES-FÉLE SZÍNTÁRSULAT MŰSORA Dunsraerdahel yes: Vasárnap déhrtóa: Diibszerelem. érte: Pistii uéai. Hétfőn (Samorján): Verobélyi leány. Kedden: Agglegény *p*. Szerdán: Ábris róasája. A POZSONYI MOZIK MÜSOBA: Vasárnap, február 15-án: REDOU'PE: „Tinenkéi rabié a Volga mentén." R*n gnehlan. ÁTLÓN: „Gyere vinsaa, minden meg von b«eaá*vaC TÁTRA: Febrtiár 28dg, bangoofilmra vafo átoMci táB mintt Bárra. A KASSAI KORZÓ-MOZGÓ MÜSOBA: Péatek, eBomtoat, vneérnap: Anny Ondra ezuiperfilmje: ÉS NB VIGY MINKET A KÍSÉRTÉSBE... (The Maurman). Anny Ondra, i fisvtail Ufa-eztór legcragyogéfcib alkotása. — II. MENEKÜLÉS A HÁREMBŐL. Kedves, deróe, nap­celeti történet, mely csupa ssiv és elevenség. Fő­szereplők: Betty Bronson, a Peter-Pan havatatlan hősnője és Kari Brisson. létfdn! Jön! Hétfőn! A s*ezén ünnepi eseménye: Doszlojcvsíki filmen: A BŰNÖS FALU.'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom