Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)

1930-02-14 / 37. (2258.) szám

1930 febraiff 14, péntek. A hangos film és a filmművészet Pozsony, február. A hangos film amerikai produktum. A tömeg- pszichózis és a technikai szenzációik hazájában látott napvilágot, hol röviden ée könyörtelenül végzett néma ellenfelével. Diadalát az amerikai publikum mentalitása készítette elő, amely mint valami nagy gyerek rajong minden iránit, ami uj rekordot állít fel, legyen az akár sport, akár tech­nikai találmány. Azt hiszem, nem is kell monda­nom, hogy a hangos film diadalmas előnyomulá­sának az óceán sem állotta útját és az öreg Euró­pa áhitatos tisztelettel vette át Isten választott országának ezen legújabb „kulturproduktumát". üstén tudja, a világháború óta valahogy belénk fészkelőött az a felfogás, hogy ami onnét túlról jön, annak okvetlenül jónak és áldáshozónak kell lennie. A hangos film tehát rövidesen # meghódította a mozizó Európát és néhány hét múlva már Po­zsonyban is ünnepelni fogja diadalmas bevonulá­sát. Előhírnökei a számos újságcikkeken kívül * azok a felmondások voltak, melyekkel a pozso­nyi nagyobb mozik zenekaraikat megörvendez­tették. A hangos filmnél nincsen szükség zenekar­ra. A zenét vagy maga a film, vagy pedig az azzal aynchronizált hanglemez szolgáltatja. Most már •ezerint .hogy ez a synchronizálás csak a kísérő zenére, vagy pedig a filmet kisérő zörejekre, az úgynevezett akusztikai illusztrációra, vagy pláne a filmen fellépő személyek beszédére és énekére- is kiterjed, — megkülönböztetünk zenés, zöreje;; és beszélő filmet. Ezek lennének tehát a hango-s film alfajai. Ennyit a hangos film általános ismertetésére. Hogy most már a hangos filmmel szemben milyen álláspontot foglalunk el, ahhoz szükséges minde­nekelőtt, hogy először magával a filmművészettel foglalkozzunk. Mi is a filmművészet? Erre a leg­rövidebb és amellett a legértketőbb definíciót a mozi görögös nevében találjuk, ami kinematograí, azaz magyarul mozgó kép. Ez a definíció annyiban hézagos, hogy a film nem egy mozgó kép, hanem mozgó képeknek a sorozata, melyet rendszerint & közös cselekmény fonala fűz össze. A film alap­ja tehát a KÉP. A szöveg csak kisegítő valami és az ideális filmnél egyáltalában elhagyható. Minél tökéletesebb a film, annál kevesebb szövegre van szükség, mivel a szöveg csak zavarja a fantáziá­nak a képek okozta szárnyalását. A képzeletnek ezt a játékát még nagyban elősegíti az előadást kísérő zene. Ez sem nélkülözhetetlen alkatrésze ugyan a fiknelőadásnak, de megszokott kísérő eszköze és mint már említettem, szárnyra segiti a képzeletet. A képzelet minden művészi alkotás élvezéséhez szükséges, de sehol sem játszik oly nagy szoreippet, mint a filmnél. A gördülő kép a modem ember mesés könyve, mély néhány órára kiragadja » nézőt a mindennapos élet világából ós elvarázsolja egy másik, néha szebb, néha jobb, de mindig érdekesebb világba. Sokan éppen ezért a fantáziát izgató, varázsálomba ringató tulajdon­sága miatt ellenségei a filmnek. Azt mondják, te­hetetlen álmodozókat nevel és az ópiummal hason- litják össze. A mozi képzeleti, mondhatni narkóti- kus hatása tagadhatatlan. Csak így érthetjük meg a majdnem hihetetlennek tetsző rendőri híreket, melyek szerint sok gyilkos a lelkifurdalástól zak­latva a moziban keres és talál menedéket. Ami tehát a filmnél a figyelmet leköti, ami a fantáziát ailkotja, az nem a szöveg, sem a zene. hanem a kép. Ezt azért hangsúlyozom ismételten és nyomatékosan, mivel ezen alapszik jelen per- traktációm egész tendenciája. A legtöbb ember felfogása szerint a mozidráma csak éppen olyan dráma, mint a színpadi, csak ( hát hogy nem a színpadon, hanem a vásznon ját­szódik le és a színészek beszédét a felírások he- . lyettesitik. Már pedig ez a felfogás egyáltalában ■ nem áldja meg a helyét. A színpadon a mimika és az emberi szó játssza a főszerepet, a sceneria és ( a kulisszák tulajdonképpen csak a színművészeti ■ alkotás keretét képezik. Egészen másképp áll , azonban a filmnél. A filmen a aceneria, a kulisz- < szák, szóval a kép játsza az első szerepet, vagy < ahogy fent említettem a képeknek sorozata, me- ■' lyeknél a képzőművészeti hatás a fontos, mig a színészek mimikájukkal inkább csak mint a meg­elevenedett rajz vagy kép (a szines filmeknél! alakjai hatnak. A filmművészet tehát esztétikailag 1 definiálva nem más, mint a képzőművészet és szin- 1 művészet keveréke. A mozi tehát egyáltalában ' nem helyettesítheti a színházat, sem a színház a mozit, mert mindakettő a maga nemében különálló ' művészet és nem két hasonló műfaj. Aki drámát ■ akar látni, aki élvezetet talál a tragikus színészet '< fenségében, vagy a komédia humorában, az mén- ' jen a színházba és nem fog az előadás után ki­elégítetlenül ée csalódottan távozni. Aki azonban ] művészi szép képek sorozatában akar gyönyör- ' ködni, az keresse fel a mozgószinházat (rettenetes szó, hiszen nem a színház mozog), ahol a film- ' művészet mai nivója mellett igazán művészi él­vezetben lesz része. A pium desiderium tehát: a színészet maradjon meg színészetnek és a fidm, a gördülő kép — képnek. Természetes, hogy a filmnél sohasem lehet a képzőművészet teljes purifikációjáról szó, vagyis a film sohasem lehet tiszta képzőművészetté. A szí­nészet! elem, az irodalmi téma benne mindig fon­tos szerepet fog játszani, ezt megköveteli a film speciális struktúrája. Hogy különböző művészete­ket kombinálni lehet, erre a művészettörténet nem egy példát szolgáltat. Hogy messzire ne meo- jek, itt van az opera. Itt Melpomene egyesült Euterpevel és e mindenesetre természetellenes, de a görög mithológiában egyáltalában neín oly lehe­tetlen viszonyból származott a zenés dráma. Bár a különböző művészetek egymással való kombiná­lása a modern művészetben mindinkább nagyobb ellenszenvre talál ós a művészeti hatások hal­mozása a Gesamtkunst gondolata már nem lelke­síti az embereket, a művészek ma már egyszerű­ségre és tisztaságra törekednek, mindazonáltal a filmművészet dacára kombinált voltának élet­revaló és mindenekelőtt időszerű. A filmnek azon­ban be kell tartani természetes fejlődési útját, ha művészet akaT maradni és nem akar lesüllyedni technikai atrakcióvá. Az ő természetes fejlődési útja a KÉP fejlesztése és tökél^fesdtéise, amc-ly technikai szempontból is még sok kívánni valót hagy hátra. Hogy messzire ne menjek, a szines film kérdése még távolról sincs megoldva. Annál elvetendőbbek ée károsak a filmművészet számára azok a kísérletek, melyek a filmet, a gördülő képet fölösleges módon kombinálják más művé­szetekkel. A hangos film nézetem szerint szeren­csétlen kísérlet. A zörej, beszéd és ének zavarja, sőt lerontja a film képzőművészeti hatását, viszont a színpadi drámát teljesen helyettesíteni sohasem fogja tudni, mint ahogy a fénykép sem helyette­sítheti a művészi képet ée a rádiókoncert a ze­nét. A hangos film technikai szempontból nagy vívmány lehet, de művészeti szempontból vissza­esés. — Minek halmozni a művészi hatásokat? A sok a jóból is megárt. Meg vagyok győződve, hogy közönségünk a szenzáció mámora” után ki­ábrándulva fog visszatérni a- néma filmhez, a gör­dülő mesekönyvhöz, mely szabad fantáziájával tisztább és magasabb élvezetet nyújt, mint lármás- melíékzörejes és állítólag idegrongáló hangos film. Irokéz. (*) A pozsonyi Toldy-KÖr uj választmá­nyának első ülése csütörtökön folyt le Jan­kovics Maxc-ell dr. elnökletével. Jankovics meleg szavakkal üdvözölte az uj választ­mányt, amelyre nem csekély feladatok el­végzése kárul. Az ülés legfontosabb tárgya a bizottságok megalakítása volt. Megalakították a szinügyi bizottságot Aixinger László dr., a vigalmit Vargha Iván, a zeneit Rzlha Henrik, a finn-ugort Jankovics Marcell (k. elnöklésé- veL A nőbizottság ügyeit Jankovics Marcell- né és Jandó Bella intézik. Mint különleges bizottságot egy beállították a férfi kar buda­pesti hangversenyét (március 30), a Katona és Kisfaludy centennáriumot előkészítő bi­zottságot és bizottságot választottak az iro­dalmi bizottság megszervezésére is. A vá­lasztmány behatóan megtárgyalta a kör leg­közelebbi rendezéseit: igy a február 23-i if­júsági kulturestót, a február 27-i műkedvelő előadást, a férfikar márciusi budapesti hang­versenyét, Kodály „Hári János“-ának április 6-ára tervezett hangverseny! előadását ven­dégművészekkel és a centennáris matinét. A kör társadalmi életének fellendítése végett a választmány megbízta Vargha Iván ház­nagyot részletes terv kidolgozására. Bicsov- szky Kázmér dr. főjegyzőnek a'különböző szubvenciákról, valamint az alapszabályok módosításáról szóló jelentéseit a választmány jóváhagyóan vette tudomásul. (*) Uj Auróra-est Budapesten. Amint már la­punkban jeleztük, az Uj Auróra körül csoportosuló Íróink február 16-án este a budapesti Zeneakadé­mia nagytermében nagyszabású kulturest keretében, szerepelni fognak. A pesti lapok is foglalkoznak a vállalkozással, amely diránt élénk érdeklődés nyil­vánul meg a magyar főváros irodalomkedvelő köreiben. Az est jelentőssége különösen abban nyilvánul meg, hogy a figyelmet felkölti az itteni magyarság szellemi élete iránt, amely önmagára utalva is tovább fejleszti kulturális adottságait és egyéni sorsán keresztül gazdagítja az irodalom életből fakadó, szerves organizmusát. Propaganda és bizonyíték is lesz ez a rendezés íróink nemes hivatása mellett, akik közül szerepelni fognak: Darkó István, Jaózkó Olga, Jankovics Marcell, Mécs László, ÖLvedi László, Rácz Pál, Sebesá Ernő, Szrik- lay Ferenc, Tamás Lajos és Tichy Kálmán. Jegyek elővételben kaphatók: Budapesten a Rózsavölgyi- cégnél (Szervitatér 5.) 1, 2, 3, 3.50, 4, 5 pengős é6 50 filléres árban. (*) Zongorahangverseny. Pozsonyból jelentik: Sfeuermann Eduárd, akit a világsajtó, úgy mint a zened szaksajtó is a jelenkor egyik legnagyobb zon­goraművészének minden fenntartás nélkül elismer, csditörtökön, e hó 20-án este háromnegyed 8 órakor tartja a pozsonyi Vigadóban egyetlen hangverse­nyét Steuenmamn temperamentumával, sznndius elő­adásával, mély szellemi és művészi átgondoltságá­val, vadam int utolérhetetlen technikájával párosult játékával mindenütt a legnagyobb művészi sálkert érte eL Hangversenyének műsorán Mozart, Schu­bert, Schumann, Liszt, Rusoni és Ravel zongora- müvei szerepelnek. (*) A Földes-társulat pozsonyi vendégszereplése. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti: A Földes-féle magyar színtársulat hétfőn és kedden zsúfolt há­zak előtt vendégszerepelt a pozsonyi városi szín­házban. Hétfőn Hasé nelever társadalmi szatíráját, a „Talpig tpúember“-t mutatta be a társulat a munkásakadémia rendezésében. A hét felvonás­ból álló darab a pozsonyi színpadon nem érvé­nyesülhetett eléggé, mert a szerző azt forgó szín­padok számára irta. Az előadás meglehetősen dö­cögő volt. Hogy & hatás az egyébként nagyon háláé közönségnél nem maradt ei, az kizárólag Simái Edének, a társulat kiváló jellemez mész ének köszönhető, aki fölényesen vitte szerepét diadalra és legjobban megközelítette Hasenclever elgondo­lását. ö volt a rendező i« és az erkölcsi siker is teljesen őt illeti. A többi szereplő közül egyedül Szántó érdemel említést, aki mint a házasságszé­delgő „Ta-lpig uriember“-nek irodavezetője gro­teszk alak volt. — Kedden a „Félemelet balra" cimü francia bohózat, Annont ób Nancy, a két ismert vigjátékiró iparoemühelyéből. A színház igazgatója c-sak felnőtteknek hirdette az előadást és Sarkadi Aladár, a kiváló pesti kómikus vendég­szereplésével. így érthető, hogy zsúfolt ház volt. A közönség mindvégig valósággal itkacagta. az előadást, Sarkadi szerepébe belevitte az ő sajátos egyéni humorát, a franeia rendőrből jovális. hami- sitáblán pesti rendőrbiztost csinált. Mint színházi tűzoltó és a harmadik felvonásban mint színházi mama harsogó kacagást váltott ki a publikumból, ő vitte a darabot előre valóságos békebeli vig szinházrut-innal. Mindenkit felvillanyozott és Föl­des együttese igen jól megállotta mellette a he­lyét. Elsősorban Kabos László, aki az öreg férjet játszotta. Kabos, akiről már több ízben megállapí­tottuk, hogy a társulat egyik főerőssége, ezúttal is sokoldalúságáról tett bizonyságot. F. Mihályi Li- ci, a sztrájkoló telefonos kisasszony szerepéből nagyszerűen sikerült alakítást csinált. Vermes Ica. a kikapós feleség szerepében fess ée temperamen­tumos volt. Simái Ede ezúttal a szélhámos unoka- öocs figuráját játszotta meg nagyszerűen és a töb­biek, Róbert Mária, Gál. Máhr János, Hetényi, Ko­vács Árpád etb. is kivették részüket a sikerből (•) Müvészest Tornaiján. Tornaijáról jel intik: Sztani'k Camálla zenetané mő növendékei a tornaijai műkedvelők -bevonásával jól sikerült művészestet rendeztek szombaton a Fehértó szálló emeleti nagy­termében, a Tornaijai Általános Nőegylet pénztára javára. A nívós programot Howán zongoranégyesével Bőd Éva és Mach Maca nyitották meg. Kasza Manya Gatónyi „Kis kiváncsi" című monológját adta elő, Bá&ühy Zoltán pedig Kalmár Tibornak népszerű ,.Mester-uccá“-ját énekelte nagy hatást keltve. Vass Juliska magyar népdalokat interpretált. Hétezer Anei pedig J. Fiala Rapszódiáját zongorázna. Nagy sikere volt Kubinyí Lórándn-alk. aki tárogatón né­hány dalt adott elő, továbbá Bőd Évának, Maok Ma­cának és Punka' Ilonkának, akik egy matróz tánc ügyes bemutatásával arattak megérdemelt tapso­kat. Fodor István a legdivatosabb slágereikből éne­ikéit egy csokorra valót, majd Etóenes Lilly, a tor­naijai szépségverseny tavalyi győztese került sorra, Smdinig „FrűhlingsraiuBtíhen" cimü zongoraszámá­val. E. Záegler „Egy ócska, régi konflison" cimü ének- ée táncduettjét Kalla Sándor és Frdedmamn Miklós adták elő nagy derültség mellett. A műsor utolsóelőtti számaként néhány magyar népdalt adott elő a férfikar, befejezésül pedig „Pufi cipőt próbál" cimü kipróbált kabarétréffát játszották el Báethy Ist­ván és Kemény László. A zougorakiieéretet az egyes számoknál Sziámiik Oamilila zenetamármő tóttá el A jól sikerült mrüvósaestélyt táncmulatság követte. (*) ötszásodssor játszották Páriában a Topáí-t Ritka jubileumot ünnepeltek a párisi Vartetés színházban. Maróéi Pagnolnak Topáz cámü darabja elérkezett az ötszázad ik előadásához. Hetenként kilenc előadásban jutott el a vígjáték ehhez a nagy jubileumhoz. Pagnol, az újdonság ifjú szerzője egy­szerre gazdag ember lett az ötszáz előadás tan- tiemjéből, amelyet szakértők egymillió frankra becsülnek. Lefaur játszotta a jubiláns előadáson is a címszerepet. A kiváló tehetségű francia színész mintegy négyszázötvenszer kreálta a szerepet, Németországban is nagy sikert aratott a TopaZe. Grosse A—B—C címen körülbelül százötvenszer adták. j A PRÁGÁI MOZIK MŰSORA: ALFA: Singing Fooi. (Somny boy.) Utolsó, 11. hét. BERÁNEK: Az ellenség. (Lilliam Gish.) FÉNIX: Svec ezredes. („A tisztibeosület.**) FLÓRA: A bolond repülő. (W. Royd és M. Prévost.) HVEZDA: Tengerészek kedvese, (dara Bow.) LUCERNA: Paris gyermekei. (Hangosfilm.) 2. hét. KOTVA: A táncosnő. (Hangosfilm.) 2. hét. MACESKA: Carmen. (Pairódia Ch. Chaplinnel.) METRÓ: Tembi. (Dzsungelfilm.) 2. hét - RÁDIÓ: Holmes, a detektív. AZ IVÁN-SZINTÁRSULAT MŰSORA ROZSNYÓN: Szombat: Mit susog a fehérakác? A FÖLDES-FÉLE SZÍNTÁRSULAT MŰSORA Du naszer dahely en: Péntek: Csibi. Szombat: Pista néni. Vasárnap diélután: Diákszerelem, este: Pista néni. Hétfőn (Somorján): Verebélyi leány. Kedden: Agglegény apa. Szerdán: Abris rózsája. POZSONYI MOZIK MŰSORA: REDOUTE: Péntek, szombat nincs előadás. ÁTLÓN: péntektől keddiig: Gyere vissza, minden meg van bocsátva. TÁTRA: február 28-ig a hangos filmre való át- ateifci'tás miatt, zárva. A KASSAI KORZÓ-MOZGÓ MŰSORA Péntektől vasárnapig: ÉS NE VTGY MINKET / A KÍSÉRTÉSBE. (Anni' Ondra drámai filmje.) — MENEKÜLÉS A HÁREMBŐL. (Betty Bronsou é* Wiiffiaim Collier.) Héttőn jön: A BŰNÖS FALU. Orw» tilmcsoda. JSport- . A csehszlovák-magyar affér ügyében ma dönt a budapesti MLSz Budapest, február 13. A budapesti Az Est közli: „A szeptember S-áka óta húzódó csehszlovák fut- balilaffónban Prágában sem történt döntés. A vasár­napi prágai tárgyaláson történteket a magyar dele- i gálueok titokban tartják a csütörtöki elnöki ülésig, amelyen azután az elnökség' véglegesen dönt. Any- nyi tény, hogy a CsAF nem fogadta el a magyar ultimátumot. Ezek után tulajdonképpen már Prágában be kellett volna következnie a szakításnak, ezt a felelősséget azonban nem vállalták delegátusaink, hanem az el­nökségre bízták a dolgot. Ugyanakkor megfogal­maztak egy formuláit, amelyet a CsAF is elfogadhatónak tartott s ezt terjesztik a csütörtöki ülés elé. Ha az ebben kapott elégtételt az MLSz elegendő­nek találj!, úgy ezen az alapon zárja le az ügyet. Ha pedig a formula nem kielégítő, úgy most már az ultimi ráció: a szakítás következik. Több tárgyalásra az MLSz már nem fog összeülni a CsAF-fa!, ez bizonyos, hiszen már legutóbb is ez volt az MLS* elnökségének álláspontja." Megsemmisítik a csorbáiéi makorcsolyázó Európa-bajnok- ság eredményét Prága, február 13. Mint ismeretes, a Csehszlovák Jéghockey Szövetség a nemzetközi szövetséghez ma­ga járult azzal az indítvánnyal, hogy — amennyiben a csorbatói birócsere bebizonyítást nyer, — az Ett- rópa-bajnokságot ismételjék meg. Minthogy közben kétségtelen beigazoiást nyert, hogy Vodisek vissza­élt Kvasek nevével, Salchow, a nemzetközi jég- hockey-szövetség elnöke Stockholmból köriratot in­tézett az érdekelt szövetségekhez, amelyben a csor­batói verseny eredményének megsemmisítését ajánlja és az uj mérkőzés színhelyéül a berlini jég- palotát, idejéül pedig március 15 és 16-át ajánlja. A tagszövetségeknek Írásban kell beleegyezésüket Stockholmba eljuttatni. — Valószínű tehát, hogy Siiva mérnöknek sikerül revansot adni a világbaj­nok Schafernek, éppen abban a formában, amelyet Ő maga is felajánlott, )( Lenke István az előadőasztalnál. Pozsonyból jelenítik: Az „Uránia" tudományos egyesület rende­zésében február 14-én. péntekem Lenke István, Szio- vemszkó egyik legnevesebb sport szakirója tartja ve- titettképes előadását „A fehér sport" cóm alatt, a priimáspalota tükörtermében. Az előadás kísér őké- pei, amelyek a Tátra, az Alpeeek, az Arlberg, a Sátvrettaceoport és az Óriáshegység legszebb részeit és az örök hó ée jég birodalmát, a gleco&ervidéke- ket varázsolja a vászonra és pedig remek felvéte­lekben. Lenke István sportszerkesztő neve a szlo- veoszkód télisporttal szorosan összeforrt. A eásport egyik leglelkesebb pionírja ő, aki sokat tett a 6zlo- venszkód, különösen a pozsonyi élsport fejlődésének érdekében és a napisajtóban megjelenő riportszerü megfigyelésed a téli eportirodalom terén országszer­te a legnagyobb elismerést váltják kd. Az előadó egyébként a eisport történelmének egyik legalapo­sabb ismerője, akinek ezen a téren összegyűjtött munkái ez évben kerülnek könyvalakban a nyilvá­nosság elé. A felolvasást, amely sákalandokat, ma­gashegyi turisztikát és egyéb érdekes, sível kapcso­latos részeket foglal magáiban, Jankó Zoltán igaz­gató, az Uránia elnöke bevezető beszéde nyitja meg. )( Magyarország—Japán Davis-Cup meccse má­jus 9—11-én folyik le Budapesten, a margitszigeti tenniisz-sihadioniban. Tildén május 4-én vendégszere­pel a magyar fővárosban. )( Két neves sportemberrel tér vissza a „Eremen” gőzös Amerikából. Az egyik Soháfer, a mükonoso- lyázás világbajnoka, a másik Coen, a fiattal ameri­kai tenniszíbajnok, aki Európában Tildén partnere lesz. )( Schaffert vak bélgyulladásban megoperálták. Münchenből jelentik: Schaflfer Alfréd, a neves ma­gyar futbatijátékios vakbélmütéten esett át. Az ope­ráció sikerült és a gólkirály csakhamar elhagyhatja a kórházat. )( A tavaszi bajnoki fntballszezón úgy Prágában, mint Budapesten megkezdődik vasárnap. Budapes­ten a Ferencváros a bécsi Wackenral, a Hungária pedig az Újpesttel látszik barátságos mérkőzést. )( A csehszlovák külügyi hivatal figyelmeztette a labdarugó szövetséget, hogy egy esetleges monte- wideói ceapatkiküldésf anyagilag nem támogat. )( Petkicwitz kikapott Newyorkhan. Newyorkbót jelentük: A Madison Square Gardéniáén lefolyt fe- detüpálya atlétikai versenyen, a lengyel Petkiewitz, Nunmi tavalyi legyőzője a 2 angol mérföldes futás­ban az amerikai Paul Reckers mögött ért célba 9:26.2-ös ádőveL — A svájci Martin a 880 yardon kapott ki Fred Veitiól 1:57.6 alatt — A 880 yardos stafétában Kanada 1:33.8 alatt uj fedettpálya világ­rekordot ál ütött feL — Peíkiewitzről az amerikai sajtó meglehetős lesújtó kritikát gyakorol és nem érti, hogy a lengyet miként győzhette le a nagy Nurmit. )( Nemzetközi jéghockey-meccsek Prágában. Szom­baton á Berliner Sohlittschuh Club a LTC Prága el­len vendégszerepel, vasárnap pedig Ausztria— Csehszlovákia válogatott meccs folyik le a csehszlo­vák fővárosban, feltéve persze, ha a jiégviiszönyok kedvezőek lesznek. Ellenkező esetben az utóbbi meccs Réceben kerül lebonyoMtáera. — Prágában egyébként tegnap a jéghockey-bnjnokság is meg­kezdődött. A LTC Prága a Bohemiauet 25:1 arány­ban győzte le. Malecsek 15 gólt ütött egymaga. — A Slavia a német DEHG-t 4:Ó-ra verte, mig a Spurin a Vyeehiraddal 0:0 eldöntetlenül mérkőzött. A LTC a főiskolás teamot is 1Ö:0-tb verte. 'PKAAxAW n RjuAirt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom