Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)
1930-02-13 / 36. (2257.) szám
Mai ssömunli 12 oldal ^d^l ml V Mai nftmank 12 oldal 36. (2257) szám » Csütörtök * 1930 február Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerbe: politikai napilapja Feteiős DZURANYJ LÁSZLÓ FORGACIi GÉZA Szerkesztőség: Prága U., Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská u5 12/113. — Telefon: 34184. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha Gazdasági válság — ! gazdasági szervezkedés irta: FLEISCHMANH GYULA dr. tartománygyQlési képviselő ii. Amikor egv ország népe súlyos gazdasági válság idejét éli, akkor e'L&ősoriban az államhar tál ómnak kell közbelépnie és segítséget nyuj- j tani a a válsággal legjobban sújtott társadalmi j .rétegeknek. A magángazdaság képtelen meg- birkózni ezzel az államhatalom segítsége nél- j kid, mert különösen nálunk, a nagybirtokok; föiosztása után. nincsen egy olyan anyagilag j erős birtoko-sosztály, melynek vezetése mellett | a .mezőgazdák egyedül is föl tudnák venni a: küzdelmet a jelenlegi mezőgazdasági válsággal, j És különben is! Ha az államhatalom annakidején segítségére sietett a válságba jutott nagyiparnak, később a cukoriparnak, akkor a mezőgazdák is elvárhatják ugyanezt. A gazdasági válság megoldásánál két szempont a fontos nálunk: Az egyik, hogy a gazdasági életet egy egésznek kell venni és úgy vizsgálni és gyógyítani, — a másik, hogy ki kell küszöbölni a politikai protekcionizmust, amely megmételyezi a beteg gazdasági élet le-: vegőjét és elgáncsol minden becsületes törekvést. . Hind a kettő nagyon jelentős a mi össze- j vissza kuszáit és agyonpolitizált gazdasági éle- i tönkben. Ezért az a nagy bizalmatlanság a gazdasági kérdések tárgyalásánál a pártok között. Mindegyik párt fél, hogy a másik az elért eredményeket politikai agitáció céljaira fogja fölhasználni. Van a gazdasági válság megoldásának még egy nagy akadálya: a spekuláció, amely vál-1 ságok idején virágzik és él a legjobban. Tévedés volna azt hinni, hogy a mostani mezőgazdasági válság mindenkit sújtott. A mezőgazdasági termékek alacsony árai például óriási haszonhoz juttatták a sörgyárosokat, a szeszfőzdéket, a cukoripart és nem utolsó sorban a malmosokat, amelyek a búza. alacsonyabb áraihoz viszonyítva, elfelejtették leszállítani a lisztárakat. A gabona-monopólium hangoztatásánál eszünkbe jut az átkos emlékű obiiny ustav, amely annakidején a gazdatársadulom legnagyobb kizsáikmányolój* volt. A sajtóban egyre-másra olvassuk a cikkekét, beszédeket és kommünikéket a gazdasági válság problémáiról. Ezek a fölvilágosító közlemények azonban bármily kitűnőek is, még nem oldják meg a nehézségeket. A döntő faktor ebben az államhatalom és a kormány. Ezek kötelessége megindítani a segítő akciót és rendelkezésre bocsátani a megfelelő eszközöket. Nehezíti a dolgot, de végeredményben jobb. hogy az ipari válság i« most kezd kibontakozni. A helyzetnek ilyen látszólagos komplikált- sága azonban legalább tiszta helyzetet teremt és igazolja azt a fölfogást., hogy a gazdasági élet különböző ágai egy egészet képeznek és szoros összefüggésben vannak egymással. i A rni közéletünknek annyi, kiváló kőzgazdá-! sza van, hogy azok igazán nem szorulnak tanácsra, azonban a nagyközönség szempontjából néhány dologra mégis rá akarok mutatni. Jelenleg a közvélemény figyelme inkább a mezőgazdaság felé főidül és elhanyagolja az i ipari termelés nehézségeit. A kettő nem vá-; lasstfoató el. A csehszlovák köztársaság ipari j cikkeket exportál és mezőgazdasági terménye- j kert importál. Ezen a helyzeten nem lehet változtatni, ezzel, mint megdönthetetlen ténnyel,! számolnunk kell. Az egyensúlyt az államháztartásnak és állam gazd aságnak kell fönnta/rta- nia. A monopol és védővámpolitika tehát meglehetősen komplikált nálunk. Kivethetünk magas vámokat, azon államok behozatali árucikkeire, ahová nem exportálunk — mint például az Egyesült Államok —, dé már — mondjuk — Magyarországgal a kérdést egészen más alapon kell rendezni, mert hiszen Csehszlovákia óriási mennyiségi! ipari cikket exportál Magyarországba. / Mint minden válság, úgy a mostani is csak átmeneti jellegű és ezért átmeneti intézkedésekre van szükség. MflnMji a nehézségekkel küzdő mezőgazdaForradalom tört ki Indokina egyik városában A francia katonaság intézkedései—A gyarmati adminisztráció hibái Paris, február 12. Az indokínai Yen1 Dny bán egy előretolt francia katonai álló-! máson az Havas-ügynökség jelentése szerint súlyos lázadás tört ki. A környék polgári lakossága összeállt és megkísérelte a katonai tábor inegostromilását. A város bennszülöttei azonnal a lázadókhoz csatlakoztak. A francia csapatok energikus el- Ientiániadástikkal megmentették a tábort, de .egy francia tiszt és több katona a küzdelemben elesett. A hatóságuk azonnal j megtették a kellő intézkedéseket a rend helyreáll! tás ára. A helyzet komoly. Az Excelsior meginterjúvolta Yarennet és Outreyt, Indokína volt kormányzóit, akik rendkívül pesszirnisztikusan nyilatkoztak a távol keleti helyzetről. A nép hangulat expanzióit Indokínában rendszeriül elemi • csapások, áradások, vagy a termés elpusztulása, vagy járványos betegségek okozzák. Az ind ok inai bennszülött katonaság zendülése régóta lappangó baja a gyarmati haderőnek. Oka elsősorban az, hogy a tisztikart nagyon gyakran kicserélik s az iij, tisztek a legtöbbször, nem értik a. bennszülött katonákat s csupán az altiisz- ‘ tele közvetítésével érintkeznek velük, ami számtalanszor veszedelmes félreértésekre ad okot. Sciioberf a bécsi egy etem dissetokforárard avatták Az olasz szerződés első következményei ünnepi beszédek Becs. február 12. Az olasz kormány beszüntette az osztrák tulajdon likvidálását. Ez a lépés az uj barátságos szerződés első látható gazdasági következménye. B’écs, február 12. A köz társasági elnök, valamennyi miniszter, a diplomáciai testület tagjai és a legtöbb egyetemi tanár jelenlétében ma promev álfák jogi diszdotklorrá Sobo- ber kancellárt a bécsi egyetem nagy dísztermében. GHeisbadi rektor méltatta Sdhober karrierjét, amely másodszor vezette az osztrák politika élére. Schoiber nagy munkát végzett az osztrák jog terén az alkotmány reform megvalósításával, amellyel a köztársaságot a demokratikus köztársaságok sorából az elnöki köztársaságok sorába emelte. Hágában érvényt szerzett az osztrák igazságnak. Az ut a kölcsönhöz szabad és a legyengült gazdasági testiben uj vérkeringés indul. Az állami és a közgazdasági élet fenén elért nagy eredmények, melyeket Schoiber sarját személyének fonta r tás nélküli közbevetésévé'] ért el, arra késztették az egyetemet, hogy a dászdoktori címmel tünbessé ki a nagy kancellárt. Sdhober melegen megköszönte a rektornak a megtisztelő szavakat. Szive ma is tele vau a légi egyetemi tantermek emlékével s a harminc év alatt, mióta elhagyta az alma matert, gyakran gondolt az eltöltött szép napokra és minden alkalommal hűségesen, gondolt vissza az egyetem jótéteményeire. Akkoriban szűkös körülmények között élt és gyakran nem valósíthatta meg azt, amit akart volna. — A kancellár ezután. rámutatott arra, hogy kormányáuk megalakításakor két egyetemi tanárt szólított fel a kormányba való belépésié, mert lehetetlennek tartotta, hogy az a kormány, amely cél jául a haza tijratelétpíté- sót tűzte ki, nélkülözni tudja az egyetem tá-' mogatását. A többezer főnyi diákság lelkes ovációban j résvesitette a kancellárt Leszerelnek vagy fegyverkeznek a londoni konferencián? London, február 12. A flottakonferencia j tegnapi plenáris ülésével kapcsolatban a Daily Héráid azt irja, hogy az eredmény kétséges és aggodalomra ad okot. A konferencia leszerelés helyett számos uj hajó építését határozza el. A legújabb fejlemények után nyilvánvaló, hogy az angol—amerikai ; paritást nem az angol flotta leszerelésével, j hanem az amerikai flotta fegyverkezésével i érik el. Franciaország flottaprogramja a tengeralattjárók számának megduplázását ki- j vánja. Mi marad tehát abból a jelszóból, amely a flottakérdést nem az építkezések korlátozásával, hanem a valódi lefegyvere-1 zéssel akarja megoldani? A leszerelésről a delegátusok teljesen megfeledkeztek, miközben állandóan emlegetik az országok különböző kívánalmait, a nagy cirkálók, a kis cir- i kálók, a tengeralattjárók szükségességét és a paritást, amely nem egyéb, mint leplezett fegyverkezés. Snowden a világ hadügyi kiadásairól London, február 12. Snowden kincstári kancellár a rádióban előadást tartott az Egyesült Államok és Kanada számára. A leszerelés pénzügyi vonatkozásairól a következő adatokat közölte: Anglia 1913-ban fegyverkezésre 80 millió fontol, a múlt évben 115 millió fontot, az Egyesült Államok 1910-ben 92 milliót, 1920-ban Í75.8 millió fontot költött. A volt központi hatalmak kivételével, ma minden európai állam többet költ hadicélok ra, mint a világháború előtt, ami rendkívül szomorít fényt vet az általános leszerelésre nézve tett kötelező ígéretekre. A világ összes hadügyi kiadásai most évi f)00 millió fontot tesznek kt. Ebből 60 százalék, vagyis 520 millió font jut a» európai államokra, 20 százalék az Egyesült államokra, 20 százalék a többi országokra. A közvetlen kiadásokon kívül tekintetbe •veendő, hogy? a fegyverkezési verseny a legbiztosabb előidézője a háborúnak. A világháború Angliának több mint tizezermdllió font közvetlen kiadásba került és közvetve kétmilliárd font adósságot hagyott hátra Anglia számára, aminek törlesztésére és kamatszolgá.1- tatá®ára évi három százötvenmillió font kell. A háborús a<lósságok töke- és kamalszol- gálftatésaira Anglia najxmként egymillió, óránként negyvenezer, percenként pedig hat- száz fontol költ. Ez megfelel kétmillió munkáé egyévi mnnkatéljesitményéiiék. Ebhez hozzáadva a renden hadikiadásokat és a háborús nyögd1)jókat. Anglia évenként 520 millió fontot ad ki ilyen célokra. Bethlen miniszterelnök a képviselő- házban beterjesztette a kormányzó tízéves jubileumáról szóló törvényjavaslatot Budapest, február 12. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A képvi- sdőház inai ülésén Bethlen miniszterelnök beterjesztette a kormányzó megválasztása tirtedik évfordulójának megörökité sóról szóló ötszakaszos törvényjavaslatot. Az első szakaszban utalás történik a kormányzó megválasztására, valamint Horthy Miklós érdemeire. A második szakasz fölsorolja a -.Isitendo intézményeket, amelyeket a kormányzó nevéről neveznek el. Ezek közt van a rákbetegek gyógyítására szolgáló rádinniintézet, a Boráros-téren építendő Dunadiid. több tüdőbeteg-gyógyintézet és a hadirokkant-otthon. A harmadik szakasz kimondja, hogy az ötpengős ezüst érmék egyik oldalukon a kormányzó képmását viselik. A negyedik szakasz a lótc- - itendő intézmények költségeinek előirányzatáról intézkedik, végül az ötödik szakiasz kimondja, hogy a törvény kihirdetése napján lép életbe. ság segítségre szorul, segítsen neki az áMam a rendelkezésekre álló eszközökkel. Itt a leghatékonyabb eszköz az adók leszállítása. Az adók sújtják a legérzékenyebben a mezőgazdákat, azért itt, ezen a téren kell könnyítéseket tenni. Elsősorban el kell engedni az adóhátralékok egy részét és a mostani adókivetéseiknél mérsékelni kell a kivetést. Ez már nagy ^segítség és azonnal föllé legzik az gazdatársadalom. A további segítség az olcsó hitelnyújtás. Természetesen ezt, nem úgy képzelem, hogy olcsó hitelt csak az kap, akinek agirárpárti tagsági igazolványa van. Azonban — miután tény. hogy a gazdatársad alom részint a kedvezőtlen piac, tésziot a sok földvásárlás, adóterhek &fch. miatt nagyon eladósodott — a* állam bocsásson a mezőgazdák rendelkezésére olcsó é& hosszúlejáratú kölcsönöket, amelyek átmenetileg kisegítik őket a bajból. . A sok egyéb könnyítés mellett nem utolsó követelés a vasúti tarifa rendezése, amelynek rendezetlensége egyik legnagyobb mulasztása az eddigi kormányoknak. Ha ilyen és ehhez hasonló kedvezményben részesül a mezőgazdaság, akkor már őzzel is könnyítve lesz a helyzetén. De ami az egész köztársaság gazdasági életére igen nagy fontossággal bír, ez az a körülmény, hogy a ikor- leány és államhatalom ilyen irányú segítő akiiéi nem idéznek elő drágulást és az élelmicikkek árainak emelkedését. Mert ha m egyik oldalon elkezdődik az árak emelése, akkor folytatódik a másik oldalon is és illuzórikussá válik a segítés. Nagyon jól tudjuk, hogy az élelmiszerek árainak emelkedése után automatikusan következik az iparcikkek árainak az emelkedése, amelyek nyomában bérharcok, fizetésemelések következnek. Ennek a következménye az élet általános megdrágulása, amelyből — talán egyeseket kivéve — a lakosság egyetlen rétegének sincs haszna. A válság megoldása nehéz, de sürgős. A mi érdekünk is az, hogy nehéz gazdasági helyzetünkön segítve legyen. De minden elsietett lépés katasztrófái is követkézményekkel járhat. (Vége köv.)
