Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)

1930-02-12 / 35. (2256.) szám

Mai sséüunk «»Mat IX. évf. 35. (2256) szám » SX6l*€l«3) T 1930 február 12 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke: külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szLovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikcíi napilapja Felelős szerkesztő: DZIMANY1 LASZLC FOPGÁCfí GÉZA Szerkesztőség: Prága ii., Panská ulice 12, II. emelet. Telefon : 30311 — Kiadó- hivatal: Prága 11., Panská ul 12/111. — Te­lefon: 34184 — Sürgönyeim1.' Hírlap. Prahz A magyar kisebbség osztályrésze a csehszlovák demokráciából Irta: Tarján Ödön II. A becsültebesem ért-eknezett demokrácia célja: a „demos“-ban, a népiben meglevő kutturáiü'S erők, képességek Ikiife^esztéste le­lhet csak. Enyhe kiféjeaést használunk ak­kor, aimádőn megállapítjuk, hogy a prágai k ormán yaa trnqjk a magyar kisebbséggel 3zieffnibeoi alkalmazott iskolapolitikája a szó legteljesebb órtelmébétti antidemokratikus! De nemcsak az iskoláik számának apaszta­na ligazoOjja azt, hogy egyenesem a többség kfultiuTális programijának része a jövő ma­gyar nemzedék kuTtuinnivójának lesüllyesz­tése. Bizonyitja ezt az iskolaiigyre fordított összegek elosztása. A magyar ságinak 31 szá­zalékkal kevesebb iskolája van, mint amenv- nyri a hivatalos népszámlálás adatainak meg­felelően megilletné. Pedig az 1921. évi nép­számlálási adatokat nem fogadhatjuk el he­A csehszlovák demokráciáinak a tényleges szándékokat az emberi leleményesség leg- válogiatottaibb eszközeivel palástoló módsze­red azonban a magyar kisebbség kulturális, gazdasági és pénzügyi életének alakulására gyakorolták a legnagyobb hatást. A magyar kisebbség kulturális sérelmei a magyarság szempontjából külön is elbírál­hatók. A gazdasági és pénzügyi kérdések részben nemcsak a magyarságot, hanem! Szlovensakó és Riuszinselkió egész őslakossá­gát egyformáin érintik. A magyar kisebbség érdekei külön védelemre szorulnak olyan ügyekben, melyekben a kormány vagy a közigazgatási hatóságok döntenek. A ma­gyar kisebbség .máskén! bírálja ei a bank­törvényeket. a földreform végrehajtását, az adókövető és feilszólliamlési bizottságok műkö­dését, az óriási tőkék felett rendelkező kü­lönböző szociális alapok kezedőségének anun- káját, elleniben az egész őslakosság érdekei azonosak n. vasúti tarifa, az adótörvények unii'fikááása. a közszállntásodc, építkezéseik ál­lami támogatása, a szil öve n-szkói állami be­ruházások stb. kérdéséiben. A magyar kisebbség közoktatásügye Smlo- venszkón és Rusziusakóbao a következőkép- pen alakul: ✓ ■ • S55LOVENSZKÓN VOLT MAGYAR ISKOLA 1921 1922 1923 1924 1926 1926 1 o s i t á by ....................c o . . . . . 845 848 828 $Ü 806 995 po lgárt ídfeök fsa. 3 3 3 3 3 3 polgárt iafebia leány . . « ■ . a > 12 12 13 12 H lü gkaaáxpjan..................« a ■ « • — — — — — 1 re ádgárméraoBi e c 4 4 * 1 4 4 reformáld reálgransnáaánan .«•»« — — — — — 18 reáliskola............................. — — — .— — , 4 ta nítóképző férfi . ....... 1 1 1 1 1 1 tanítóképző női........................ . , . 1 1 T 1 1 1 fe lső kereskedelmi.............................. 1 1 11 1 1 2 é ves kereskedelmi iskola .... — 1 1 1 1 1 RUSZIN SZKÓBAN: elemi isfkota . 126 — — — — — polgári !iiu iskola ........ — — — — — — polgári leány iskola ....... — — — — — — (középiskola............................. 1 1 1 1 1 1 ta nítóképző............................. — — — — — — ip ariskola.................................................. — — — — — — A magyar tanulók száma 1021—1926-ig a következőképen alakul: SZL0VKNSZKÓN: 1921 1922 1923 1924 1925 1926 csökteenée elemi iskolákban . . . 94.175 8A205 82.443 74.261 73986 66.200 30 § polgári iskoláikban . . 4.087 3.673 3.100 3.062 2.485 2.235 4414 ^ gimnáriumokiban . . . 1.366 1.190 616 564 491 425 6S 'A reálgimnáziumokibae . . 2.875 2.1S0 2.756 2.676 2.530 2.331 19lő Jj reform, reálgimnáziumok 407 418 467 542 476 434 +6.2 § reáliskolákban .... 196 101 42 26 — — — tanítóképzőben .... 100 84 90 121 126 108 + 8 középiskolákban összesen 4.944 4.073 3.961 3.929 3.612 3.312 —33 Ezek* a esethsziloválk hivatalos statisztiká­ból vélt adaték a magyar iskblaügy alakulá­sának kétségbeejtő íképét adják, mert a ma­gyar iskolák számárnak óvről-évre megálla­pítható csökkenése és a tanulók számának apadása kulturális elsorvadásunkat igazolja. Még jobban megvilágíthatjuk a csebSTÜo- váJk kormány magyar iskolaügyi politikáját, hogyha a fenti adatokat szemibeálMtjuík Cseh­szlovákia többi népeinek iskolastatisaAiká­jával. Csehszlovákia oktatásügye — csehszlovák hivata­los adatok szerint — a* 1921/22-től 1926/27-ig a következőképen alakult: Ttmir ?*Málc C»eh»il**álc M»jt« Ef^éb várna Uniti sí nyelvű Ifkclálc (zárna 1921/22. 19.239 1A5G4 942 5.733 1926/27. 21.367 14.298 887 6.184 + 2.128 + 1.734 — 56 + 449 + 9.9% +11.06% -5.1% +7.38% Az irní-olvasni tudást és a miiveiteégnek egyéb alapvető minimális ismereteit közvetítő elemi lakblák tekintetében a helyaet a következő: TWfev összes elemi Magyar Egyéb iskolák tanitáöi nyelvű elemi iskolák száma száma 1021/22. 13.401 846 12.646 1927/28. 14.192 789 13.403 + 701 — 56 + 757 + 5,10% + ÓJÖ% A magyar polgári iskolák szánna 1981-itJŐl ltf28-ig 5.3 százalékkal csökkent, ugyanak­kor a köztársaság területén levő polgári is­kolák összes száma 12.4 százalékkal növe­kedett. A magyar polgári iskolák tanerőinek szá­ma a most említett időszak alatt 30.7 száza­lékkal apadt, a repuiblika területén működő poilgári iskolai tanerők összes száma 19.7 százalékkal növekedett. A magyar kisebbség kuMtumAvójánaik mes­terséges visszaszorítását legjobban szemlél­teti a következő adat: 1927/28. tanév Magyar GsefessfeváA , taníMali. nyelvű áetocvháílc . tanulóinak szánna Polgári iisköíMik 1.762 206.528 Középiskolák 3.432 70.179 összesen 5.194 276.707 A cseh és szlovák nyelvű polgári és kö­zépiskolák tanulőinalk szánna, több mint ötvenszeresét teszi a magyar nyelvű polgári 'és klözópiskoljáik tanuilői számának. Holott •még az 1921. évi hivatalos népszámlálás ada­tai szerint a csehek 'és szlovákok együttvéve legfeűijeíbb kilencszeresét teszik a magyar kisebbség lélekszámánek. Jugoszláv aufifasisztiSc Triesztben leweiibe röpítették egy fasiszta újság palotáját- Mégy súlyos sebesülés - Elleniüntetések ­Trieszt, február 11. Tegnap este bomba mcrényíetot követtek el a Fopolo di Trieste nevű fasiszta újság szerkesztősége ellen. Éjjel 10 óm 30 perckor, amikor a szerkesz­tőség és a nyomda tevékenysége a legintenzivebb, hirtelen heves detonáció rázta meg az egész épületet. Ismeretlen tettesek, valószínűleg antifasiszták, a lépcsöház első emeletén 32 kilograui nehéz bombát helyeztek el, amely fölrobbant. A házban szörnyű pánik keletkezett. A merényletnek négy súlyos sebesült}© van. Az egyik megsérült szerkesztőnek két lábát azonnal amputálni kellett, de igy is aligha éli meg a reggelt. Rgy szerkesztőségi szolga és két korrektor, akiknek szobája a robbanás helyének tő- szomszédságában volt, szintén súlyosam megsebesült. A merénylet óriási kárt okozott a házban. Valamennyi ablak, rátört, az ajtók, a falak és a lépcsők megrepedeztek. A tetteseknek nyoma veszett. A városban biztosra veszik, hogy a merényletet a dél­szláv Orjuna tagjai követték el. A rendőrség azonnal elzárta a teret, mindazonáltal a fasiszta fiatalság este tüntető felvonulást rendezett, de rendzavarásra nem kerüli sor. A merénylet a városban óriási feltűnést keltett. A betaa király a siaciaüstákaf tamasafia Kritikus helyzet a belga belpolitikában - Síben levele a választójogról - & flammandok kifütyülték a trónörököst Brüsszel, február 11. Belgium legna- j gyobb politikai szenzációját a jelen pilla­natban az a levél jelenti, amelyet Albert király Jaspar miniszterelnökhöz intézett s ; amelyben a király állást foglal a belga belpolitikát ti* év óta zavaró és nyugtala­nító veszedelmes választási polémiában, j A háború után DeJacroix alakította az első kormányt Belgiumban és ez a kinevezett kormány bevezette a* általános titkos vá- j lasztójogot, ami a flamand nacionalisták véleménye szerint a szocialisták intrikái­nak volt következménye. A király meg­védi a szocialistákat a nacionalisták vádjá­tól. Szó szerint a következőket írja: — Újabban legendák keletkeztek arról, hogy rossz polgárok intrikáinak áldozata lettem. (A kérdést egy könyv megjelenése tette ismét aktuálissá.) Azt kérem népem­től, hogy engedje meg nekem, hogy tekin­télyemet mint ember és mini álSamío meg- védh essem. Ugyanakkor kötelességem ásóknak a becsületét is megvédeni, akiket politikád intrikálássail vádolnak. Soha sen­ki .nem ijesztgetett forradalommal és nem csikart ki tőlem ezen az alapon konoesz- sziékat a demokrácia, számára. A király levele narionalisra Icöfiökben itomibaként hatott. A levél politikailag rendkívül nagyjelentőségű és lovat ad a baloldali pártok alá. Belgium belpolitikai helyzete az utóbbi időben annyira elfajult, hogy a küszöbön álló centenárium ünne­péig aligha sikerül a békét helyreállitani. i A flamand kérdés Belgium valamennyi j centrifugális erejét mozgósítja. A trón- i örököst tegnap Autverpenben h iiüty ülték, mert a flamand nacionalisták véleménye szerint a király a szocialisták hive és a flamandokkal szemben egyediül őket pár­tolja. -Taspar csak nagy üggyel-bajjal tudja együtt tartani kormányát. Mivel a helyzet tarthatatlannak látszik, a miniszterelnök a közeljövőben merész gesztussal a nemzeti egység kormányát akarja megal a ki tani. A király levele a szocialistákat politikai együttműködésre akarja bírni, mert a szo­cialisták egyelőre nem hajlandók részt- venni a kormányban, csak abban az eset­ben, ha uj választásokat írnak ki.-----------­--------------------------------------------------­fi liibiláló köztársasági sitiik szózatot intéz Csehszlovákia nÉpéte Prága, február ül. A képviselőház és a sze­nátus elnöksége ma délelőtt, együttes ülést- tar­tott, amelyen a köztársasági elnök nyolcvana­dik születésnapjának megünneplésével kapcso­latos intézkedésekről tanácskoztak. A kormány a jövő héten benyújt két- törvényjavaslatot, me­lyéknek egyikével a nemzetgyűlés méltatni fog­ja Masa-ryikinaik az állam megalakítása körüli érdemeit, a másikban pedig húszmillió koronát szavaz meg, hogy ezt az összeget az elnök legjobb belátása szerint humánus célzatú intéz­mények segélyezésére fordítsa. A két ház el­nöksége március 7-én a szenátus kormány ter­űi ében fogja üdvözölni az elnököt, a kormány névéiben üdrzsal miniszterelnök egy kis Stefá- nik-szobrot, nyújt át-az elnöknek. Mlisaryk e.- nölc az üdvözlésekre népszózattal fog vála­szolni

Next

/
Oldalképek
Tartalom