Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)
1930-01-29 / 23. (2244.) szám
1930 január 29, szerda. 'prxgaiMag^phtrt.ap 5 Négyévi f egy ház Ítélték Zipser Imre volt oszíányi bankigazgatót, aki száznyolcvanöt hamis váltóhamisitott betétkönyv és iolyószámlák révén háromnegyedmillió koronái sikkasztott A tőtárgyaláson bet smerte bűnösségét, de a történtekért a bankot is hibáztatja — Pontos nyilvántartást vezetett a hamis váltók esedékességi napjairól s a sikkasztott összeg nagyobb részét kamatokra íizette el NyiLa, január 28. (Saját tudósítónktól.) Hétfőn tárgy aj ta a nyitrai kerületi bíróság Mészá- ros-büntetőtanácsa Zipser Imre oszíányi bank- igazgató sikkasztási bünpörét. Zipser azzal volt vádolva, hogy mint az Aranyosmaróti Agrárbank oszíányi fiókjának vezetője, éveken keresztül sorozatos sikkasztást követett el a bank kárára és a bankot mintegy háromnegyedmillió koronával megkárosította. Zipser, amikor már tudatában volt annak, hogy sikkasztásait tovább nem leplezheti, önként jelentkezett a nyitrai ügyészségen, ahol elmondotta, hogy mit tett és letartóztatását kérte. A vizsgálat megállapította, hogy Zipser az éveken keresztül elkövetett sikkasztást olyképpen fedezte, hogy meghamisította a bank üzleti könyveit, hamis váltókat állított ki, melyeket mindig idejében meghosszabbított, kifizette az esedékes kamatokat s igy vált lehetővé, hogy az idönkinti revíziók dacára sem jöttek rá a bűnös manipulációra. Zipser az ügyészségen történt jelentkezése alkalmával pontos jegyzéket adott át, amelyben föl voltak sorolva mindazok a tételek, amelyek a hamisítást bizonyitották. Zipser pontos nyilvántartást vezetett a sikkasztott összegekről s igy sohasem fordult elő, hogy valamelyik hamis váltónál elmulasztotta volna a terminus és rendezés betartását. Reá nézve a legtragikusabb, hogy a sikkasztott összeg egy jelentékeny részét a váltók rendezésére és a kamatok kifizetésére kellett fordítania és a legnagyobb pedantériával kellett ügyelnie a kettős könyv- vezetésre. A hamis váltókkal összesen 352.365 koronát, . a betétkönyvekre és hamis folyószámlákra 399.725 koronát vett ki jogtalanul a pénztárból. Zipser ügyének másik érdekessége, hogy amíg az egyik oldalon a bank kárára sikkasztott, addig a másik oldalon nem csak arra ügyelt, hogy a vezetése alatt álló oszíányi bankot fejlessze, hanem annyira ragaszkodott a bankhoz, hogy amikor a Légió Banka-féle affiliációt követő részvényösszevásárlás volt, nem adta el a birtokában levő 180 darab részvényt, melyeknek egyenkinti értéke egy időben egész 2500 koronára szökött föl. Ha ezt megtette volna," akkor a részvények vételárából egy csapásra fedezhette volna az elsikkasztott összeget és igy a bank kára nemcsak megtérült volna, hanem ő továbbra is mint igazgató maradhatott volna az intézetnél és nem tudták volna meg, hogy éveken keresztül bűnös manipulációkat folytatott a bank kárára. A vizsgálat soTán az a gyanú merült föl, hogy Zipser költekező életmódot folytatott, szeretőt tartott, akinek értékes ajándékokat adott, ezenfölül gyakran utazgatott Budapestre, ahol nagy pénzösszegeket vert el, autót vásárolt stb. Már a vizsgálat során hangoztatta Zipser, hogy az elsikkasztott összegből semmije sem maradt. Tagadta azt, hogy „dobálta” volna a pénzt és azt hajtogatta, hogy szerényen élt. Már a pénzlebélyegzés alkalmával mintegy nyolcvan- ezer koronát vesztett, majd valutaüzletek alkalmával volt jelentékeny vesztesége, amely mintegy hatvanezer koronát- emésztett föl. Később, amikor a részvényvásárlási akció folyt, sok részvényt vett magas áron, azokat azonban nem adta el, mert becsületszava kötötte. így olyan veszteségei voltak, amelyek hibáján kivid szakadtak rá és nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy egyre jobban lecsússzon a lejtőn. Töredelmes beismerés A hétfői fő tárgyalást reggel kilenc órakor nyitotta meg Mészáros táblabiró, tanácselnök. Zipser egy fogházőr kíséretében jelent meg a tárgyalóteremben. Világosszürke ruha, fekete cipő, magas keménygallér volt rajta. Botra támaszkodva lépett a birói emelvény elé. Egyik lábára erősen biceg, sokáig nem bírja az állást, miért is széket adnak neki. A kérdésekre halk hangon válaszol. A vádirat fölolvasása után kijelenti, hogy a vádat megértette és bűnösnek érzi magát. Majd a terjedelmes vádirat részletezésére került a sor. Egyik-másik tételnél bejelenti, hogy nem emlékszik pontosan, majd rövid gondolkodás után kijelenti, hogy a tételek helyesek. Mindössze az egyik 31.500 koronás tételt kifogásolta. Ebben a tételben a „berendezés” gyűjtőszó alatt van föltüntetvo az összeg, Zipser azonban kijelenti, hogy ebből az összegből csak mintegy nyolcezer korona a hamis tétel, mert az összeg többi Száznyolcvanöt hamisitott vált A tételeket sorra beismeri. Néhányba zkoro- nás a legtöbb tétel, van azonban szép számmal az ezres tételekből i-s. A hamisítás másik részét olyképpen követte el, hogy a betétkönyvek kontóján az üzleti könyvekben javitarokat eszközölt, azt tüntetve föl, hogy egyik . úsik betétes iO.OOO—90.000 koronát vei* ki betétjéből. Az ily módon jogtalanul fölvett pénzek összege közel nég:. százezer koronát tesz ki. A csalásokat és a pénz fölvételét Zipser beismerte. A váltók hamisítását- illetőleg bemutatta a bíróság előti, hogy miképpen követte el a hamisítást. Az eredeti váltót üveg alá tette, majd a világosság felé fordította és az üveglapra helyezet váltóürlapra ráhamisitotta az aláírást. Ilyformán a fél által rendezett váltó Zipser által meghamisitott formában ismét a bank pénztárába keTÜlt. Az elnök által föltett kérdésekre Zipser kijelentette, hogy nem fedi a valóságot, hogy szeretőt tartott volna és annak drága ajándékokat vásárolt volna. Mindössze az igaz, hogy egy alkalommal egy leánynak, aki megszorult helyzetben volt, kétszáz koronát adott. Ez a leány azonban nem volt a kedvese. Felületes revíziók? Arra a kérdésre, hogy miképpen vált lehetővé, hogy éveken, majdnem egy évtizeden keresztül űzze a sikkasztást, anélkül, hogy rájöttek volna, Zipser azt válaszolta, hogy a revíziók fölületesek voltak és a revíziók alkalmával fölvett jegyzőkönyvben mindig az szerepelt, hogy minden rendben van. A revizió úgy történt, hogy a könyveket és a váltókat előmutatta, azokat azonban tüzetesen nem nézték meg s igy nem vették észre a hamisításokat. Az elnök közbevetésére elismerte, hogy irányában igen nagy volt a bizalom. Nem is gondoltak arra, hogy a váltók hamisak. Az autó- vásárlásra vonatkozólag azt adta elő, hogy Oszlány megszűnt- járási székhely lenni s igy úgy a bank ügyeiben, mint más üzleti ügyekben gyakran kellett Nagytapolcsányba és Pri- vigyéro utaznia, miért is kénytelen volt autót venni nyolcvanezer koronáért. Az első megtéveíyedés Ezután elmondotta, hogy miképpen került a bankhoz és milyen életkörülmények között élt. 1916-ban került Oszlányba, mig azelőtt a bank vámosmikolai fiókjánál mint pónztá-rnok működött, később pedig az aranyosmaróti központba került. Amikor Oszlányba helyezték, egészségi állapota nem volt rendben. Ugyancsak megbetegedett a felesége és a gyermeke is. Fizetése ebben az időben mindössze havi háromszáz korona volt s igy a betegségek következtében nem volt képes fizetéséből kijönni. Betegbiztosítása nem volt, az orvosi és kórházi költségeket a sajátjából kellett fedeznie s igy ez az áldatlan helyzet kénysze- ritette arra, hogy a bank pénzéhez nyúljon. Ebben az időben, ilyen körülmények között hamisította az első váltót, amelyet aztán követett a többi hamisítás. Mikor lábbaja kiújult és ortopédcipőre lett szüksége, ismét kénytelen volt sikkasztani, hogy a cipőt megszerezze. A banknak nem volt joga valutaüzleteket lebonyolítani, neki azonban számolnia kellett az adott helyzettel és el kellett fogadnia a beváltásra hozott idegen valutákat, amelyek értéke, mint például a dolláré, tetemesen leszált, úgyhogy ezeken az üzleteken mintegy hatvanezer koronát vesztett, amelyet nem háríthatott át a bankra. Amikor a Légió Banka-féle részvényösszevá- sárlási akció történt, ő is nagymennyiségű részvényt vásárolt drága pénzen, amelyeken azért nem adott túl, mert szerződést Írattak vele alá, amely szerint a tulajdonát képező részvényeket semmiesetre sem fogja eladni. Annak dacára, hogy ő tartotta magát a megállapodáshoz, a Légió Bankának mégis sikerült- megszereznie a részvény többséget és ezzel egyidejűleg a részvények ára mintegy 500 koronára esett vissza, minek következtében vesztesége óriAsi volt. Ha a részvényeket eladta volna, úgy fedezhette volna a vételárból a hiányzó összegeket. A tulajdonát képező részvényeket, 13.000 korona, készpénzt, valamint I részét tényleg a bank szükséglete emésztette I föl. ára vett lel pénzt a pénztárból az autót maga ajánlotta föl az okozott kár megtérítésére. oA bank is hibás ,..« Védekezésében hangsúlyozta, hogy a sikkasztási ügyben a bank is hibás, egyrészt, mert íölügyelet nélkül hagyták dolgozni, másrészt, mert a részvényügyben a szindikátus aláíratta vele a szerződést és utasította, hogy vásároljon részvényeket az akció ellensúlyozására. Vallomástétele alatt Zipser többször elérzéke- nyült és sírni kezdett. A déli órákban került sor az első tanú kihallgatására. Hyros Mária, a bank pénztárnoka, tette meg az első tanuvallomá/St. Zipser a főnöke volt. Szorgalmas, pedáns, de szigorú ember volt, akiről föl sem merte volna tételezni, hogy sikkasztásokat követ el. A bankban két pénzszekrény volt. Az egyik szekrény kulcsait ő őrizte, a másik szekrény kulcsai Zipsernél voltak. A hamisításokról mitsem tud. Minden alkalommal azt vezette a pénztárkönyvbe, amit a „belégek” szerint be kellett vezetnie. Tudomása szerint Zipser nem élt pazarló módon és családjával harmóniában volt. Arról nem tud, hogy Zipsernek szeretője lett volna. A bankban nagy forgalmat bonyolítottak le, főleg nagy volt a forgalom a váltóüzletekben, soha nem is gondolhatott arra, hogy a bankban hamis váltók is vannak forgalomban. A volt vezérigazgató vallomása Lányi Gyula dr. aranyosmaróti ügyvéd, a bank volt vezérigazgatója, tett ezután tanúvallomást-. Bejelentette, hogy ebben az ügyben ellene is nyomozás van folyamatban. Vallomásában elmondotta, hogy mindössze négy hónapon keresztül volt vezérigazgatója a banknak, mely idő alatt egy esetben tartott revíziót az oszlá- nyi fiókban. Ekkor mindent rendben talált. Arra nem jöhetett rá, hogy a váltók hamisak, mert a helyi igazgatóság és fölügyelőbizottság jegyzőkönyvei" a váltókat helyeseknek tüntették föl. Véleménye szerint Zipser évi jövedelme 50.000 koronára volt tehető. Utalt arra, hogy a szindikátus megalakítása alkalmával nem utasította Zipsert arra, hogy részvényeket vásároljon, hanem ellenkezőleg azt mondotta neki, hogy ő már eleget vett s igy ne verje magát újabb kiadásokba. Zipser azonban ennek dacára tovább vásárolt és 13.000 koronát bocsátott részvényvásárlási célra a szindikátus rendelkezésére. Zipserrel szemben a bank a legteljesebb bizalommal volt és arra senki sem mert gondolni, hogy sorozatos sikkasztást és hamisítást követ el. A szembesítésnél Zipser szemébe mondotta Lányinak, hogy a részvényösszevásárlásra utasította. Lányi ezt kereken tagadta. A részvényvásárlások A délutáni folytatólagos tárgyaláson Teska József nyitrai bankigazgató, szakértő, az osz- lányi bankban lefolytatod vizsgálat eredményéről tett tanúvallomást, amelyben elmondotta, hogy a vádiratban fölsorolt csalásokat és sikkasztásokat a vádlott tényleg elkövette. Bejelentette, hogy a vádlott Íróasztalában leveleket találtak, amelyekben Lányi dr. utasította arra, hogy részvényvásárlásokat eszközöljön. Tillar József, az oszíányi bank jelenlegi igazgatója, is terhelő vallomást tett Zipser ellen, de megjegyezte, hogy véleménye szerint a bankban nem tartottak revíziókat, vagy ha igen, akkor a revíziók nagyon fölületesek voltak, mert például van egy 90.000 koronás tétel, amelyTe még csak hamis váltó fedezet sincsen. Richecky Vaclav bankigazgató vallomása szerint az aranyosmaróti agrárbank részvényei ezidőszerint nem érnek többet egyszáz koronánál. Mikor a biróság e kijelentés magyarázatát kérte, a tanú kijelntette. hogy bankérdekből csak a nyilvánosság kizárása esetén adhat föivilágositást. A biróság zárt tárgyalást rendelt el s igy a tanú vallomásának részletei nem közölhetők. A biróság három tanút az ügyész indítványához képest megeskettetett. Malitus József dr. védő kérte a bizonyítás kiegészítését. A biróság a kérelemnek nem adott helyet. Volsicky prokurátor vádbeszéde után Malitus dr. védő mondotta el védőbeszédét, kérve a fönnforgó enyhitő körülmények figyelembevétel*^ Az ítélet A biróság hosszas tanácskozás után hozta meg Ítéletét, amelyben a bankigazgatót bűnösnek mondta ki a terhére rótt sorozatos sikkasztás, csalás, okirathamisitás és hűtlen kezelés bűntettében és összbüntetésül négyévi fegyházra ítélte, megállapítva, hogy a büncselekménysorozatot aljas szándékból követte el. A biróság tekintetbe vette az Ítélet kiszabásánál a védelem által előterjesztett enyhitő körülményeket. Az ítéletben Zipser megnyugodott, a védő és a prokurátor háromnapi gon- dolkozási időt kértek. A kassai katolikus bál fényes sikere Kassa, január 28. (Kassai szerkesztőségünktől.) Szombaton tartotta meg a kassai katolikus egyházközség reprezentációs bálját a Schalkház-szál- ló Ízlésesen díszített nagytermében. Már 9 óra előtt zsúfolásig megtelt a bálterem s a rendezők örömmel állapíthatták meg, hogy Kassa város társadalmának számottevő egyéniségei nemzetiségi és felekezeti különbség nélkül mindnyájan megjelentek. Divattudósitót kellett volna kiküldenünk, hogy számot adhassunk a szebbnél-szebb estélyi ruhák leírásáról. A terem a hölgyekkel pazar látványt nyújtott. A táncot Snejdárek József tábornok felesége és leánya nyitotta meg. Az estély- igazi békebeli bál benyomását keltette s a hangulat is olyan volt, aminőt csak a régi elite bálokban tapasztaltunk. Kiküldött tudósítónknak a megjelentek közül a következő hölgyeknek sikerült neveit feljegyezni: Andrássy Manci, Andrejkó Júlia. özv. Altimáim Lipótné, özv. Balassa Józsefné, Balassa Bálintné, Balassa Irénke, Balogh Jánosné, Anna Bobülová, Báthory Irénke, Barkasssy Ilonka, Berdár Mariba. Bekulacsek Teréz, Bercsinszky Rózsa, Bárdossv Eugénia. Buxbaam Péterné. Bródy Fülöpné, Csorba Böske, Csákó Ella, Cserenik Albertué, Csűri Jolán. Cseley Albertné, Gseley Ilus, Csórja Károlyné, Csáririk Ha, Demkó Jánosné, Demkó Ica. Dzubay Gyuláné, Éliás Ferencné, dr. Fleischmann Gyuláné, Freudenfeld Oszkárné, Fehér Mihály né. Fiedler Pálné, Fábián Edéné, Ftigedy Istvánná, Fügedy Ilonka, Iréna Ferdinandyová, Fábián Boróka, Fábián Irénke, dr. Franeiszcy Lajosné, Fiilöp Magda. Felley Judith, Guzmann'Miksáné. Gajdos Endréné, özv. Graczikné, Ga-var Tériké, Gorgos Jánosné, özv. dr. Garbinszky Kázmérné, Haviár Istvánné, Halkóczy Mártha, Hermann Margit, Hu- bay Bálintné, Horváth Gézáné és leánya, Halász Endréné, Halász Ica, özv. HaLmy Károlyné, Halmy Judith, dr. Halmy Istvánné, Halmy ménesi, .Halrnv Baba, Hojszák Pipi, Horváth Ilonka, Hornyuk ,lá- nosné, Hornyák Ica, özv. Hanser Gézáné. Halász Joli, Halász Giziké, Halász Józsefné, Hornyák Ilonka, Hasziner Böske, Hajnal Gizi, Hesse Mik- sáné, dr. Halmy Piroska, Hilyovszkv Anna, Char- lotte Horáková, Janoviczky Béláné, Janoviczky Baba, Jercs Paula, Jenyik Mariska, özv. Janó Istváné, Heléna Jurecsková, Jurecska Annus, Jurecska Lilly, Jenyik Teréz, Kalitcsuk Györgyivé, Kollár Ilonka, dr. Kemény Albertné, Kreisz Lajosné, Kovács Béláné, Kovács Magda, Reviczky Ilona, Király Magdu.s, Kolos Jolánka, Kőszeghy Gyuláné, Kolos Ilonka, Klema Erzsébet, König Lenke, Kaszakovszky Gizi, Klema Ferencné. dr. Kászonyi Gyuláné, Kertész Jánosné, Kertész írónké, Kern Marci, Mária Kubánová, Kolibay Emilné, Koli'bay Aranka, Kohut Mártonná, Lucza Ica, Láng. ler Manci, Lechner Józsefné, Műnk Józsefné, Maró Istvánné, Mojs Mária, dr. Melcher Vilmosáé, dr. Molnár Józsefné (Gálszécs), Markó Zoltánná. Ste- fana Murinová, Nusansky N., Nemesik Ica. Nyo- márkay Irénke, özv. Omazta Sándorné, Osztigerné, Orbán Imréné, Orbán Ilike, dr. Polinszky Jenőné, dr. Pilát Józsefné, özv. dr. Polák Gyuláné, Po- osatkó Lászlóné, dr. Pajor Miklósné, Pfiszter Böske, dr. Pohl Ernán uelné, Palkó Mártha, Palkó Józsefné, Prominszky Manci, Paksz Ilonka. Pacsek Aranka, Paulovezky Ferencné, Pacsek Panni., dr. Payer Ervinné, Pafcsuga Győzőné, Pafcsuga Mária, Pafcsuga Ica, Péchy Ilus, Pauks Józsefné. Emília Pache, Petrik Mária, Rózsa Ica, Roba Tériké, Roba Sándorné, Rozay 11a, Resatkó Endréné. Resatkó Sári, ResatkÖ Ica, Snejdárek Józsefné, Snejdárek Mimi, Sterbinszky Istvánné, Maria Stel- lerová, Sütő Emmi, Schuster Ferdinándué, Sárossy Endréné, özv. Somogyi Sándorné, Somogyi Gizella, Schlatzky Giziké, Szász Sándorné, Szeley Józsefné, Szeley Ica, Szeley Bözsi, Szedlacsek Stefi, Szedlacsek Honka, Szedlacsek Jánosné, Szakmáry Károlyné, Szakmáry Magda. Szabó Jánosné, Szabó Ancsi, dr. Szabó Gusztáváé, Tahy Györgyné (Kis- ruszka), Tahy Mártha, Tahy Sári, Trohán Irénke, Trohán Márt-us, dr. U'hrinyák Lajosné, Uhrinyák Anikó, Unger Klári, Vilkovszky Armandné, Wirt'ii Gyuláné, Wirth Lillyke, Wandracsek Dezsőné. Vitéz Annuska, Valga Manyika, Waid Anna, Vesze- Iovszky Irénke, Vetter Editke, Vetter Edithke, Wachler Babcsi, Wachler Mátyásné, Zemecovee Gizella, Zeiska Mártha, Eugénia Zbozsilová, stb. A modern és a körtáncokhoz a zenét a keres z- . tényszocialista szakszervezetek munkászenekara szolgáltatott kifogástalanul Göbel karmester vezetésével, a csárdásokhoz pedig Bundzik Pista kiváló zenekara muzsikált. A bál közönsége reggel C órakor kezdett oszladozni a- kellemesen eltöltött báli éjszaka emlékével. A katolikus egyházközség nagyszerű erkölcsi sikere mellett jelentékeny anyagi sikert is biztosított a szent Antal árvaház javára, amely intézményt csakis jótékony adományok révén tudja fenntartani
