Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)

1930-01-05 / 4. (2225.) szám

9 Nagy tűz pusztított a washingtoni Kapitótiumban Nagy értékű, pótolhatatlan iratok égtek el — A kár 50 millió Washington, január 4. Tegnap este a Kapi- tési munkálatok igen nehezen indultak, mivei < ’Svzáróünnepély fh ára után, amikor a teremben úgyszól­ván komplett volt a usStoeozfceri publikum, a Doktor tar megfenyegetett az wjjávaí a szom­széd asztaltól, hogy: nana, már nagyon néz- de&ődöm, ebből cikk lesz vasárnap, megint Jd- szerkesztek valakit, mint a múltkor az Ödönt, ej, ej, hogyaztmondja, kis hwioutt vagyok és kitűnő szemem van, ő észre sem vesd, persze a megfigyelőképesség nemdébár? . . . A diskurzus itt abbamaradt, mért a Doktor vr ismerve az orvosi és szilveszteri etikái, táncolni merni a féleségével, mint a társaság többi tagjai, akik előre megfontolt szándékkal jöttek el kicsit dorbézolm, nevetni és a dere­kukat megmozgatni a zene fel-feUajlékzó, me­leg hullámaiban, A legrendesebb középosztály van itt, már vacsora után jött rögtön, borotvált arcokkal és aszályos zsorzsettekkel, kicsit mattan és ernyedten lépdelve a zene, fény és ünnepélyes hangulat. ütemeire, mint a pincebogár, amelyikről takariAáskor l&henge- riták a nehéz hordókat. A férfiak előre men­nek asztali foglalni, az asszonyok kinn meg­állnak a folyosón és fogadják a férj jelenté­seit: hely itt és itt van, de Kardosék is itt ül­nek, ha nincs ellene kifogásod . . . Ez persze tévedés, meri őnagyságának kifogása van, ő inkább hazamegy, ha Kardosékkal kell együtt lenni. Tis perc múlva ott találjuk a házaspárt Kardosékkal együtt az asztalnál, az asszonyok kölcsönösen megcsodálják egymást és angyali egyetértésben kritizál gat ják a publikumot. Ki­pirultak és mosolygók, ülnek a jó melegben egy liter savanyú bor mellett, a misztikusra temperált fényben, ami a találéJfony gondnok érdeme, aki Ma, sárga és piros kreppairosba Öltöztette a józan villanykörtéket. A tükrök tö­vében és az ablakoknál zöld evóniuszok álla­nak őri a terem dekoratív mivolta fölött, az asztalokon cserepes ciklámenek, mind köl­csön a városi kertésztől, mert « figyelmes rendezőség költséget ét fáradságot nem ki- mélve, éji-napot egybevetve igyekezeti jó han­gadatot teremteni. Aridkor a bűvész bejött a terembe és meg- hojota, hirtelen csend lett, persze nem egé­szen az a túlzott, tiszta és átlátszó csend, ami­re tulajdonképpen szükség lenne, dák amo­lyan zűrzavaros és kécdakulattan csend ez, pisszegéssel morgással, suttogással és rövid kacajokkal satírozott, annak a bizonyos né­hány blazirt és rezervált vendégnek a kisugár­zása, aki a világ minden táján egyforma ajk- higgyesztéssel fogadja az efajía vmtaványo- bat. A bűvész alacsony, zömök és fáradt cloum-úpus, bőbeszédű ét könnyed, nagyszerű, régi, kipróbált műsorral jön, tojást tűntet el, gyűrűt varázsol elő, selyemzsebkendőt per­zsel el és kisürmt, valamint pénzt fakaszt a kősziklából, and alatt a rendezőség értendő. A főjáseUünletési eljárásnál, — nwM. ülik — CagUostrő érdemes unokaöccse felkér egy jámbor kereskedőt, hogy válalja mellette az ellenőrzési nvtmkákdobat. A kereskedő félsze­gen feláll, zavarában mozgatja a nagyujját a cipőjében, kicsit elsápad és felpirul, érzi a pillanat nagyságát és közreműködése jelentő­ségét és a tüzetes vizsgáltai után, img a mester egy-két könnyed fordulattal magyaráz, olyan letörtem. áM a gyűrött bársonyzacskóml a kezé­ben, mint egy legyőzött hadvezér. A produk­ció nagyszerűen sikerül, a bűvész már feltűrt ingujjban áll, mert sokan azt Mszile, hogy a tojást a kabátujjába rejti. Egy fiatalember, aki a bűvész melleit ül, csillogó szenvmekkel és csodálkozó gyönyörűséggel bámulja az ide­gen mesterséget, átírni elismerően az asztal- társéihoz, árrml, lelkesül és izgul a megfejt­hetetlen titkon, de abban a pUl/matban, ahogy vége a produkciónak, unottan és fölényesén kezdi magyarázni a szomszédjának, hogy gye­rekjáték az egész, ha egy kis kedvet és időt szentelne rá, lepipálná az összes bűvészeket. Sok beszédre nincs idő, uj szám jön, tűzről- pattan'í, barna nő, német rendörsímkbm és fehér cérnakeztyüben kiáll a középre, köny- nyed rutinnal énekelni kezd és közben körül­jár a teremben, kacsintva és bóleolva, neg­édesen, mint egy hizlalt sellő. Iluisszinü bro­kátban van, szép telt, olyan ebben az estélyi ruhában, mint egy nagy, friss tüdő. Közben megint lárma van, a művésznő a füleihez kap kod és a zenekar felé int, jelezvén, hogy így nemképes kifejteni a tudását. Szerencsére a refrén következik, amelynél őlzözünk a kor­ban, külsőben és kopaszságban legrept'ezen- tábilisdbb rendezőhöz lejt, ha tehet, egyenesen az elnökhöz, kezét kezébe veszi, fejét cirógat­ja, círóka, miróka, km, íme, kuc ... A társal­gás ilyenkor abbamarad az asztaloknál, min­denki a kiválasztott urat figyeli, aki belülről elégedetten, kurjantó boldogsággal viseli, el a nehézsúlyú pille figyelmességét, míg kifelé zavartan és kelletlenül tűri a nyilvános hamcu- rozásl. A művésznő később továbbáll és abban az időközben, míg eljut a, m/jsodik refrénig, a férfiak titkos drukkban és stimuláló izga­Washington, január 4. Tegnap este a Kapi­tóliumban tűz ütött ki, amelynek lángjai a kupola fölött húsz lábmyira csaptak a magas­ba. A tűz minden jói szerint a házgondnokság úgynevezett festő*zabájá­ban keletkezett, amely a kongresszus palotájának negyedik, em etet én van. libben a szobában festékeket és könnyen gyúlékony szereket őriznek. A tűz nyilván gondatlanságból keletkezett. A szoba mellett a reprezentációs ház kiegészítő irat­tára volt elhelyezve, amely körülbelül ezer •kötet kongresszusi aktát, igy benyújtott tör­vény javaslatokat stb. foglalt magában. A .gyorsan tovaharapóclzó tűz ezekben az akták­ban bő tápot nyert. Pillanatok alatt, az egész emelet lángokban állott. Az ablakokból ^süril füatgomolyagok tódulták 'ki és lángnyelvek csaptak ki. A Kapítólium roppant kupolája, amelyet a bronzszinü óriás szabadságszobor koronáz, a lángnyelvek nyaldosásában bengáli fény­ben gyűlt ki. Berlin, január 4. A legtköze&abfoi napok-j bán a mecklenburgi Kröpelinben a bíróság egy boszorkányporreí fog foglalkozni, amely tgy eldugott kis falu hihetetlennek tűnő ba­bonájára vezethető ' issza. Eddig már szá­mos meeklenburgi boszutkánypör bizonyítot­ta be, hogy rt meeklenburgi lakosság egyrészt még ma is vakon hisz a középkori boszorkányok­ban S ez a rendkívüli érdekességé pór is erről fog tanúságot tenni. A Brunshauptan mellette Vasdorüb&n az al­mait hónapokban á következő események játszódtak le: Hét falubeli paraszt azt kezdte hangoztatni, hogy a faluban már évek óta garázdálkodik kieértet, aki különösen a házakban és az is­tállókban fiai csúf játékait, anélkül, hogy nyomára lehetne bukkanni. Amikor kevés­sel rá a falu állatállománya is megbetegedett s résziben el is hullott, sziklaszilárd lett a hetek meggyőződése, hogy gonosz szellőm lakozik a falviban, aki megbabonázta az állatokat. Elhatározták ezért, hogy „bosaokánymester1 ‘-t hozatnak Rostockból, aki arról nevezetes, hogy a tne-ck- lenburgi boszorkányokkal rövid utón szo­kott elbánni. A „mester" megjelent a hí­vásira, rögtön látta, kivel Van dolga s ezért elsősorban is a hetek mindyegyikétől ötven-ötven márkát fizettetett ki magának előlegképpen a ,,ve­szedelmes pokolim ért és'' költségeire. Azonkívül hét sódant és hét burkát is kért, hogy annál könnyebben és eredményeseb­ben végezhessen a gonosszal. Miután ez a kívánsága is rögtön teljesült, megkezdődött a boszorkán yüzés. Az attak egy idős asszony ellen irányult, akit a falusi köz­hiedelem boszorkánynak vélt. Viharos, szuroksötét éjszakán a hét pa­raszt, miután a boszorkánymester ördögűző igéket morzsolt felettük bűvös mozdulatok kíséretében, súlyos botokkal, husángokkal felfegyverkezve megostramoUák a miisem- Séjtő öregasszony hajlékát. lomban lesik, hogy a nő leire fog letelepedni. Műsor után a zenekar friss táncra zenéit, mindenki indul, akit visznek, végre is szil­veszter van, táncolva menjünk az újévbe, úgyis már minden jó lesz, sohse hatunk meg, sejhaj, fő az egészség, igyunk, stb. slb. . . . Tizenkettőkor pontban elalszik a villany, de pechünk van, a, láncnak már hamarább vő- \ ge lett, a közönség az asztaloknál él és látom, ahogy az asszonyok a félhomályban odanyujl- jdk a szájukat a férjüknek, a térem túlsó vé­géről müHkolyok röppennek és három, egye­temi hallgató mini nőimltátor érvényesül az alkalmas atmoszférában. a levéltárhoz vezető szak lépcsőkön a tűzoltók akadályozva voltak nwinkájubbao. Azonban a tüzet sikerült magára a tűzfészekre lokali­zálni. A tűz következtében a iépaeőház menyesei* erősen megsérült. Ugyancsak megsínylette a vizet a legfelső bíróság terme is, amely az irattár mellett f akozik. Valószínű, hogy pótolhatatlan iratok nagy mennyisége esett a lángok martalékául. A tűzkárt ötvenmil­lió dollárra becsülik. A festőművész műterme, amelyben a tűz ke­letkezőik teljesen leégett ‘és több épületmodell, valamint tíz értékes festmény teljesen meg­semmisült. A művész maga, áld a tűz keletke­zésének időpontjában egy freskón dolgozott, eszméletét vesztette a füstfelhők következ­tében és eddig nem sikerült eszméletre té­ríteni. A tüzvizsgátóbizottság legújabb megálla­pítása szerint a tűzet egy eldobott cigaretta- vég okozta. Pontosan éjfélt Ütött az óra, amikor a hét „bátor" ember behatolt a házba. Borzasztó lármát csaptak, ide-oda topogtak a házban, valahol felvillant némi világosság — ekkor várták a boszorkány megjelenését, ahogy az ördögűző előre bejelentette. S valóban az egyik szoba ajtajában megjeleni egy asszony, aktit a fülsiketítő dörőmíböLée állmából riasz­tott fel a ennek okát megtudakolná kászáló­dott fél ágyából Azonban ekkor különös do­log történt: a vakmerő, mindenre elszánt he­tek, akik a boszorkányt agyon akarták verni husángjaikkal, amikor megpillantották az öregasszonyt, rettentő módon megrémültek s kereket ol­dottak a szélrózsa minden irányában. Kevéssel rá végigmorajSolt a falun ^az alvi­lág dübörgése", aminek szintén be kellett volna következnie a boszorkán yüaö ígérete szerint. A boszorkánymester száguldott el a Gellérthegyre a boszorkánnyal egy sep­rűn, amely örökre megmentette Vasdorf tisz­tes polgárait a gonosz szellemitől. Pedig a valóságiban azt történt, hogy nem a megbolygatott almiág morajlott, hanem a rostocki boszorkánymester robo­gott el motorkerékpárján. Nagy volt á megnyugodott falusiak megrö­könyödése, amikor másnap délelőtt a falu uccáján elhaladni látták a Gázértre elűzött boszorkányt, amint kis szatyorral a karján bevásárolni ment a fgyasztási szövetkezetbe. De útköz­ben is egyre tudakolta a falusiaktól, hogy m*i volt az éjszakai pokoli lárma oka. Ekkor nagynehezen fény gyűlt a hetek agyában is rájöttek, hogy a rostocki boszorkányüző be­csapta őket s mivel az öbven-otven márká­kat és a sódarakat igen-igen fájlalták, följelentést tettek a szélhámos ellen, aki akkor már árkon-boferon túl volt. A bo­szorkán ymestert Rostockban a hatóságok hamarosan kinyomozták s letartóztatták. Ja­nuár 9.-én kezdődik pőre, de ugyanúgy le­folyhatott volna ez a por ötszáz évvel ezelőtt, 1490 január 9.-én is. A felíobbavó villanyfényben elégedetten arcok tekintenek körül, néhány mellőzött asz- szony, elégedetlen ara. és leikosarazott, gaval­lér. Tűzoltók és kéményseprők perselyeket zörgetve árasztják el a termel és a segélyala­pot gyarapűják. Általában ez az az időpont, amikor eldől a mulatság sikere, vagy bukása és a férjek revmtsképpen megténcottMják a barátaik feleségét. Ettől az időtől a káposzta- levesig hét-három óra. télik el, ez a mulatság savanyítás, frissítő injekciója-, rendszerint a fúrj magának rendeli, mert. ihmgysága nem akar bélöle, de mikor behozzák, lassú és fi­nom korfyókbm leik ó siói ja a feléig c férj egy Az azonnal előhívott tűzoltóság busz fecs­kendőből záporozott vizet az épületre. A mén­Boszorhánypör egy nemei bíróság előtt A meeklenburgi Vasdorf falu hét bátor lakosa, a motor­kerékpáros Ördögűző és egy öregasszony — Éjszakai attak a ^boszorkány« elten Nedves falak szárazzá léfele máramtó levegő* módszerével* Teljes jótállással vállalja, fdvflágotf' tássál és dqtalan költségvetéssel szolgál: Schalx gőzt égi agyárak r. t speciális osztálya, Bratislava, Lorenztorgasse 6. Érsekújváron letartóztattak prof. Barttiot, az ismert grafológust Hatósági engedély nélkül nfiküdfftt ezért vették őrizetbe fireefcugváas január 4. (Raját tudósítónktól.) Egy héttel öntött Éraeknjvárra érkeusett egy ex alfáit külsejű fiatal férfi. Magas, sovány, aszfcétíkue arca * faütónős hatást gyakorió kis keostoesraká&si nagy feltűnést keltett. Két feltűnő feűtseflll, csinos fiatal hölgy volt a társaságában s csak természetes, hogy az érdekes emsemhJe az érdeklődés középpontjába körűit a kisváros kávéházallban. Csakhamar kiderült, hogy a% ismeretien fiatafeeanber — kissé exzdtált kö- sejéuek megfelelően — grafológiáival foglal­kozik. „Művészi" álneve Prof. Barik, vajótfc neve ellenben Szafeá3S Zoltán s a társaságá­ban levő két hölgyről kiderült, hogy titkár­nőd. Prof. Barik am egyik szálloda emeleti szo­bájában fogadtat az érdeklődőket « esténkánt a kűJőnböRŐ Mvéházafcfbain szerény 10 koro­náért mindenkinek analizálta at írását, sőt ma­gasabb díjszabásért még jü y cndőmoudsásca is vállalkozott. Annál ziágyöíbb tekintélyt szerzett magának, mert a birtokában levő album tanúsága sze­rint bejárta a félvilágot, Magyarországon s a íküJJföldön mindenfelé nagyszerű sajtókriti- kákat kapott és oüyan személyiségeknek, mirrt Mussolininak, Mária román anyakárálynó­nek, Maniu román miniszterelnöknek az aláírását alkalma volt analizálni. De pénteken estefelé kellemetlen meglepe­tés érte Ujvárott. Az egyik kávéháziban mű­ködött éppen, amidőn hozzálépett egy detek­tív s a működési engedély felmutatására szó­lította fel. Mivei Barth neon gondoskodott megfelelő engedélyről s állítólag », iratai sem voltak egészen rendiben, a* esti óráikban elvezették a rendőrségre s anélkül, hogy kihallgatására az esti óráik­ban sor került Volna, őrizetbe vették. Anniikor Barthot az egyik hideg és primitív rendőrségi celMban akarták elhelyezni, ki­jelentette, hogy beteg s a nyirkos, hideg cel­la egészségét a legnagyobb mértékben ve­szélyeztetné. Rőth Miksa dr. tiszti főorvos megvizsgálta az őrizetbe helyezett grafoló­gust s valóiban úgy találta, hogy a cellában való élhelyezése az egészségét veszélyeztet­né. Énre az egyik rendőrségi hivatalszobá­ban lévő pamlagon rendeztek be neki éjjeli szállást. Magyarország gyönyörű négyesfogatot küldött az olasz trónörökösnek nászajándékul Budapest, január 4. (Budapesti sz er koszté- tségiink tedéfonjelentése.) Magyarország Um- berto trónörökösnek nászajándékul egy gyö­nyörű lipicai négyesfogatot küldött. Ás aján­dék már Tutimba érkezett, ahonnan tovább- szállitották Rómába József főherceg é« Anna főhercegnő, akiket sjz olasz királyi pár meg­hívott az esküvőre, ma elutaztak Rómába. kutya szelíd és vágyakozó étvágyával nézi, tű relmesen és gavadlérosan, mert a szmoking­hoz ez ülik és nem akarja az újévet pékért huhgon kezdeni. Az egészben az a legszanwrnbb, ahogy háj- nalbetí; négy óra felé készülődni kezd ez * sok rendes, újévet ünneplő ember, a borotvás arcokkal és aszályos zsorzsettekkel, higgadtan és szégyenletesen józanul, tiszta szemmel, ke­serűen, dér csípett szívvel, hüéött. kedéllyel ég béna karokkal amiket egy díszes, fényes és dm mulatság sodrában sem bír önfeledten meglengetni őí. A'ágy Mid. jmm - * tf - -* ----­ww jHuoair a* iwwMroy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom