Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)

1930-01-30 / 24. (2245.) szám

'TI^GAI-.Ma&ApVR.-H I RliAP 1930 január 30, csütörtök. u5£taní^a-33gí^aa;8MBmt'm^<saBagiSBaM Hoover szeszrazziája a bírói tarban Washington, január 29. !Az igazságügy minisztérium közlés© sze­rint Hoover elnök utasítására vizsgálni indult meg az igazságszolgáltatás terén, hogy meg­állapítsák, vannak-e a bírák és az ügyészek között olyanok, akik nem tudnak lemondani az alkoholéi vezeti ől és olyanok, akik nem változtatták meg az alkoholtilalom jogtalan­ságáról alkotott véleményüket. A vizsgálat oélja az, hogy eltávolítsák az igazságszolgál­tatás köréből azokat a bírákat és ügyészeket, akik nem vétik magukat alá a proiiibiciós törvénynek. A tiszazugiak papja Mm bűneiről Debrecen, január 29. Hétfő délután Debrecenben a Kossuth uc- cai templomban zsúfolt padsorok előtt érde­kes előadást tartott Benkő Viktor reformá­tus lelkész. Benkő, aki a nagyróvi eklézsián teljesít szolgálatot, a tiszazugi tömeges arzén- mérgezések ügyét az evangélium megvilágí­tásában mutatta be a kálvinista Róma közön- sógének. Előadása elején Benkő lelkész elmondta, hogy az éltévelyedett tiszazugi falvak bűnei­vel .csak az események árnyoldalai alapján foglalkoztak, de a bánhalmazt indító okaira j is rá kell mutatni. Szerinte Nagyrév községet például minden ; oldalról szőlőskertek veszik körül és a bor­termés roppant lelki kárt tett a lakosság kö­rében, mert talán az országban sehol annyi részeges ember | nincsen aránylag, mini a tiszazugi közsé­gekben. Az erkölcsileg lesülyedt népet senki se pró­bálta gyógyítani. A bibliának híre se volt a családoknál, templomba nem jártak, jó köny­veket nem olvastak. Sok esetben a község, intelligenciája is sülyedt, el lével yedett. Ilyen j körülmények között született meg ezeknek a j szerencsétlen asszonyoknak az életében a i mérgezési bűntény. A méreg kéznél volt, de J hiányzott a méreg ellenszere, a minden jó-1 Ságnak, lelki szépségnek örök forrása: az evangélium. Az iszákosság mellett másik bűne a tisza­zugiaknak a förtelmes istenkáromlás és botrányos beszéd, amely minden képzeletet felülmúl. Végül statisztikai adatokkal igazolta, hogy egyke a tizazugi falvakban nincs, nem is volt. Az asszonyok csak a harmadik, negyedik | gyermek után akadályozták meg a többi meg-; születését. Á milliomos angol banda repülő­gépei akart lopni s aztán világgá bu$dosik — gyalog Hova tűnt el boutognei kasté'yáhó!, fényes estélyéről Mr Phillips Páris, január Csaló vagy őrüli Mr. Phillips? Ez a kérdés iz­gatja mos! Parist és Londont. A nagy francia és 'angol lapok Mr. frhllipps rejtélyes eltűnéséről és | különös óét-érő: közölnek hosszú tudóéit ásókat. Az ! újságcikkek megtárgyalják a dúsgazdag angol milliomos magán életét és azt a igazgató kérdést vitatják, vájjon hol tartózkodhat ebben a pillanat­ban a rejtélyes nábob. A REPÜLŐ ÜGYVÉD öt párisi detektív és három h;res londoni magán- nyomozó kutatja Boutogne sur-Merbeu Mr. Phillips nyomait, de mindeddig csak kevés eredménnyel. Dávid Phillips egyike a leggazdagabb londoni ügyvédeknek. Főrészvényese hatalmas iparválintoknaJk, tekinté- | lyes pénzember, áld óriási összegeket fektetett bele az angol domíniumok eektrifi'kákásába és nagy ! üzleteket bonyolított le Amerikában is. Magánélete | sokban hasonlat a két évvel ezelőtt tragikus körül­mények között eihunyt Löwetis'eim be’ga bankáré­hoz. Fényes palotában lakik Londonban s villája ! van a skót tengerparton. Nemrég építtetett egy 1 nagy luxussal berendezett kastélyt B ou'rgne sur- Merben. Négy autó tulajdonosa, káté no autóvezető. Tavaly sikerrel letette a pilóta vizsgáit és vásárolt egy magánrep Időgépet. Az volt a legnagyobb szóra­kozása, ha a gépet maga vezethette. Űzeti útjait még a nyáron többnyire repülőgépen tette meg. Felesége rábeszélésére, aki fr. mcia származású, nagyon szép asszony, eladta a repülőgépet és meg­fogadta. hogy abbahagyja a repülőgépveze'éet. Egy alkalommá'! ugyanié Mr. Philips viharba került a gépével, kénytelen volt leszálLani. A gép a kény­szerleszállás közben megsérült és az ügyvéd is megsebesült. AZ ESTÉLY A len doni pénzvilágban nagyon jól ismerik Dá­vid Philiip > etY Hatalmas üzleti ö^eztótóttte’éseiin és vállalkozásain kívül azt is tudja mindenki ró’a, hogy magánéletében a tognyájasabb és legezivé’ye- sebb. Skóciai és boulognei kastélyában nagy esté­lyeket adott és ilyenk r reg iéig tairtott a mulato­zás. A karácsonyi ünnepekr szép feleségével együtt a boutognei kastélyba költözött az ügyvéd. Elein*'© úgy tervezte, heg'- csak egy hetet tölt F randa ország bán, de később egyre halogatta a visszautazást. Egy héttel ezelőtt nagy esté'yt ren­dezett barátai tiszteletére. A hiree francia fürdő­hely, amelyet különösen angolok látogatnak, be'e van idegennel. Több. mint öíven vendég vett részt a vacsorán, amelyet bál kövekéit. A nők csillogó estélyi ruhában, a férfiak pedig frakkban jelentek meg az esíé'yen. Mr. Philips, mint rendesén, most is nagyon elő­zékeny volt vendégeivel szemben. Éjféliig a leg­vidámabb hangulatban vacsorázott, társalgóit, majd táncolt és egyszer csak ‘ azt vették észre a vendégek, hogy a házigazda nincs sehol. Voltak, akik azt tartották helyesnek, ha nem veszik észre a házigazda szokatlan visszavonulását, de akadtak olyanok is, akik Phi-lliips asszonyhoz for­dultak és megkérdezték tőé: — Mi az? Talán rosszul érzi magát Mr. Philips? Az asszony csodálkozva fogadba a kórdozőskéde­seket, mert maga sem érlelte, mi tör'.énihebebt a férjével., A személyzetnél érdeklődőit!, mire az egyik inas jelentette, hogy látta Mr. Phidipsét, amint a legnyugodtabb arccal fe'imént a szobájába. GYALOG — AZ ÉJSZAKÁNAK Phillips asszony felsLetett férje emeleti szobájá­ba. Az ajtó tárva-nyitva volit Az aszeny az e.sö pillanatban észrevette, hegy férje frakkja, lakk- cipője és kemény in'-0 az egyik széken héver. Bossrantóttá, hogy Mr. Phillips, anélkül, hegy szólt volna neki. levetkőzött és — ekkor még azt hitte — lefeküdt aludni. De amikor bement a hálószobába, megdöbbenve látta, hegy férje ágya érintetlen. Most titokban, hogy a vendégek semmit se vegyenek észre, a cse­lédséggel átkutatta az egész kastélyt, de férjét se­hol som tál álfa. Nyilvánvaló volt tehát, hogv férje éjfél után fel­tűnés nélkül szobájába ment, átölfözködöit és észrevétlenül távozott a kastélyból. ' De hová mehetett? A vendégek észrevették Philips asszony izgal­mát. Egy részük elozá ilingózott, másrészük pedig az asszonnyal együtt lázasan kereste az ügyvédet. A kastély kertjét lámpákkal áfkuViták, lem-lntok a tengerpartra, kiabállak, de mr. Phill'ips-el eeliol sem tatá'fák. Faggatták Philips soffőrjét, aki megesküdött. hogy nem tárttá gazdáját távozni a kastélyból. Csak gyalog indulhatott neki az éjszakának, ment minden anló a helyén volt. Reggelig tartó eredménytelen kutatás után Philips asszony szemé'yesen tett jelentést fó>rje különös eltűnéséről a rendőrségnek Beu ogne sur- Mer rendőrfőnöke maga vette kezébe a nyomozást. Az első napokiban arra gondoltak, hogy Philips öngyilkossá got követett el és a tengerbe ugrott. Bárkában átkutatták a p rtvxléket, de nem akad­tak rá Philips holttestére. Felesége az első perc­től kezdve hevesen tiltakozott a feltevés elten, hogy férje öngyilkosságot követelt volna el, mert sze­rinte Mr. Phiü'ips-nek erre semmi oka eem lelt volna. A nyomozás során érdekes adatta! szolgált a Phillips-kastély egyik vendége, aki utoljára be­szélt az eltűnt házigazdával. „EZ A BUCSUESTÉM“ — Most utólag különösnek találom, — mondta az angol vendég a rendőr főnöknek — Rogy Mr. Philips pezsgőspoharát jeleniőeégfe’jesen fölemelte Ó6 igy szólt hozzám: „Ez a bucsucstém!“ Egy ellel éjiéit clpszet Graff János György születése három­századik évfordulója alkalmából jelent meg az egyik budapesti nagy napilapban az alábbi érdekes megemlékezés: A régi Magyarország tájképileg egyik legszebb része: a híres neves Cipcerföld sok jeles tudóssal, katonával, álamfér fiúval ajándékozta meg év­ezredes történe'miin két. Ott fent, a Magas Tátra lábainál, acélos idegzetű, vasakaratu, spártai jel­lemű férfiak állottak mindenkor a köz szolgálatúba, s vívtak ki elismerést a derék cipcer névnek. Sok jelesük került az ország különböző részébe, sokan elszakadtak az ősi rögtől és messze idegenben szereztek hirt és dicsőséget a cipcer névnek. Ilyen izig-vérig cipcer jelem volt a hires Kray generális is, aki a hétéves háborúban tűnt fel, majd a napó­leoni háborúkban vezette a agyar ezredekeí a nagy Korzikai ellen. Hamvai 1804 óta a pesti bel­városi pl'óbánia'emp'rrnb'n. a hajdanvaló pesti főtemplomban díszes ep:loph.ium alatt porladóénak, s hogy mennyire e’fetejtették azt, akinek dicső­ségét. zengi a felirat, jellemzi, hogy nemrég remén származásúnak láttam elkönyvelve Kray generálist valamelyik tudományos kézikönyvünkben. Nagy- j-a inkát tehát állandóan .számon kell tartanunk s nem szabad megengednünk, hogy emlékük a fele­désé legyen. A világ sora úgy is a feledés, s oly­kor érdemes emberek esnek e sors áldozatául. Egy ilyenről akarok ma megemlékezni, születése há­romszázad ik évfordulóján. Graff János György 1630 január 25 én Lőcsén született. Szeg'ny szülőiének vol1 geyrmeke. ak:k még első iskoláztatásának költségeit sem tudták előteremteni, önereje és jó emberek segi sóge vitte csak előbbre s igy kerít középiskolai tanul­mányokra az akkor még erősen protestáns Sopron­ba. A szegény kis cipcer diák. aki bizony itt egé­szen magára volt hagyatva, csakhamar az elsők közé küzdötte föl magát az iskolában, olyannyira, hogy a soproni emberséges magicztrá’us a saját köiV.égén előbb Wittonbergába, majd n slrnssburgi főiskolára küldötte a nagyreményű kis cipóért. 1655 en doktori diplomával, kora minden tudomá­nyosságával éke en jött haza. A városi tanács és hitrokonai ajánkárára B'zin luter’nueai nyomban meghívták h 'k'i/.'klil. Graff örömmel fogadta el meghívás ókat s elindul a Kis K' r oá tok szőlőké rlek koszoruzta, kies ősi városkája felé, hogy ott ieton­f élelemre oktassa a gondjaira bízott nyájat. Három év múltával a nyitrunegyel Némeíprónán találjuk Gráf főt. mint lelkészt. Itt kezdődik életének gyöírel- mes kálváriája. A nagytudományu protestáns lelki- pásztor a maga oipcerföldi, megalkuvást nem is­merő jellemével, valahogy maga ellen ingerli a község máshitü földesurát, akinek közbenjárására Gráffal száműzik. Négy keserves évet tölt külföl­dön, nyomorogva, kegye te nukeny éren tengődve. Már már közel van a kéte'gbemé hez, amikor eléri a modor iák meghívása akik mé~ bazini működése óta jól ismerik, s most rektori minőségben rábíz ták a modori evangé':kus ifjúság oktatását. Nyom­ban Modorba siet és 1683 elején megkezdi műkö­dését. Révbe ért olv sok nélkülözés utón tehetsé­gének som májával azon van, hogy a beléje helye­zett bizalomra érdemesnek mutatkozzék. Rövid idő alatt híre ke! iskolájának s Graff boldogan haiad kitűzött célja felé. Nem is sejti ott, a lábánál béké­sen elterülő kiis-kárpáti városkában, hogy mily fenyegető veszély közeledik ersszárnyakom feléje, miként lesz boldogsága a sors kiszámíthatatlan ut­jain csakhamar szeronosétlenségek szerencsétlen s égévé. 1663 tavaszán az erdélyi események kapcsán ki­tört a török háború. I-. Lipőt. miután a portával mindenáron megkötendő béke létesítésére irányuló törekvései eredménytelenek maradtak, s a török haderő már az ország határai fel*'? közeledett, 1663 májusának elején a magyar rendeket Réosbe hívta, hogy velük a fenyegetett részek véde’méről tanács­kozzék. Itt ez alkalommal többek közt a nemesi felkelés igénybevételét is elhatározták s ennek megfelelően az 1663 juniós elején tartott pozsony.- vármegyei közgyűlés a felkelésre köteles megyei nemesség szemléjét julius 9-ére Szered községbe tűzte ki. A jó modoriak még mindig nem sejtették a kö­zelgő veszélyt. Hittek benne, hop a Szereden táborba szá’T 6606 'ovas és pvnlegcs nemes győz­tesen fog a hnrcbó' kikerülne. Pedig mily másképp volt már akkor a sors könyvében megírva! Forgiách Adám gróf, a fővezér, hamis kém jelentés alapján, augusztus 7-én megtámadta a párkányi török tábort és ott a túlerővel szemben döntő megsemmisítő veresége' szenvedett. Nyolc napnál a szörnyű de- bacle után a nagyvezér Érdekű:vár alá vonult, Iz­máéi damaszkusi basa pedig 25.000 emberével át­kelt a Vágón hogy hadaival elárassza a Kis-Kár- pűtok vidékét és azt tűzhet vassal feldúlja. A se­regében levő tatár hordák, az ozmán had log- ©mibertelenebb kiieórői, hitiét ellen düh vei vetették rá magukat a mitosem sejtő városkák és falvak népére, s amerre/ááekajárványszerü haduk végig­száguld©zott, füstögő. kirabolt városok, teán ©letten hullák jelezlek az utat. Ez a minden emberi érzés­ből kivetkőzött sáekahad rontott a szerencséién Modorra is és a rabláncra fűzött foglyok között ostorosa pások közepette indult velük visszafelé Graff János György is: a he'yeég rektora. Félelmes idők jártok akkor szegény Magv ronszágrn. Senki sem tudta, mit hoz a holnap, kinek a lat'valójaként hunyja le szemét, kinek alattvalójaként ébred fel reggelre. Fogságba] utasával hatványozott mért ékben újul­tak ki Graff gy ötre limes szenvedései Hat hóiig piszkos földalatti tömlőében sínylődik, amelyből csak o'yankor korbácsolják ki kínzói, ha rablás-ok­ra indulnak. Ilyenkor tolmácsként viszik magukkal Végig keli néznie mészárlásaikat, rablásaikat. E?y szemrebbené-ér! életével fizetne. A visszavonuló tatárhad útközben fut ad fog’yoin s igy kerül a szávapartn Novig.radban Graff is rabszolga vásárra. Még szerencsésnek men IthaMa magát, hogy nem kisázsiai rabszolgákérepkedő kezére kerül, hanem magyarországi török veszi meg aki csakhamar to­vább adja „értéktelen'* rabját egy esztergonii agá­nak. Uj gazdája már olt a vásáron keleti élelmes­séggé! a váltságdíj reményében veszi meg az el- gyötrütt prédikátort Uj g'z lnjá al kerül Eszter­gomba, ahol 6orsa valóságos földi pokollá lesz. Na­ponta ütik verik. C akihamar teste merő seb. Fél- holtam börtönbe vetik, súlyos va'bilmsekbe zár­ják, amelyek mély sebeket ejtenek lábán. Szomorú élete volt mindenkor a hadifogolynak, de a XVIL században Magyarországon török rab­ságba esni egyértelmű volt a pokol Ion almák még a Földön való megismerés'vei. Aror János Ferdi- náud pozsonyi nemes p Igár, aki ugyan "zen had- menetben esett török rabságba és akinek hét- toronyi fogságában irt megrázó naplóját 1923 bán tette közzé Lulün’ch Imre dr., könnyek között irt leírását hagyta reánk a magyar hadifoglyok szen­vedésének a turáni testvér kezén. Ott olvassuk, hogy Budán, a vár egvik tomiTtoében szállásolták el a szerencsétlen rabokat, hol a hely szűk volta miatt altig lehetett m*oz gai. A hős-ég, szenny, a férgek 6 a bűz miatt tartózkodásuk csaknem el­viselhetetlenné vált s életüket a silány élelmezés még jobban elkeserítette, mert naponként és fejen­ként fél font kétezer? ült ön és egy kevés zavaros és meleg Duna vizen kivül ©gyein nem kaptak, így raboskodott E<z'argómban Graff is. Soproni barátai végre értesültek -hollétéről. Láng Mátyás, soproni prédikátor, élete veszélyeztetésével elindult kiváltására és 600 forinton ismét Magyar- ország felé fordította a szerencséden ember szeke­rének rudját. Ba-rátai, felépülése utón, ujjongva viszik ismét Modorba, hol ismét megkezdd m: kö­döséi. 1668-ban Körmöcbányára hívják meg prédi­kátornak. ahol 1674 iig köztiszteletben, boldogan él családja körében. Eg\m'sután szeletnek meg egy­házi da-'szerzeményei. amelyeket mindenfelé óno­ké nek hittestvérei s névé' mint h:te egyik leg­jelesebbjét, szárnyára veszi a hi-r. Ekkor lépnek munkába ellenségei. Nem bántott senkit, egyedül hivatásának óit, de irgyei lelki kicsinyességük luda tóban, elvesztésére ’zö vetkeztek. Be vádolják a város tanácsánál, képtelenebbnél képtelenebb rá­galmakká! kierőszakolják száműzetését, amelyet a városi tanács három órán belül akar foganatosítani és csak nagy közbenjárásra kegyelemből három napi haladékkal to'd meg 1674-et irmaik. Január 29 e van. Kemény téli hideg borul a városra. Bol­dog, aki hajlék alatt van. Még - ku'yát 6em verné ki emberséges gazdája. De a szegény, sorsmeg- viselt-e, hazájáért és hitéért keserves török tatár rabságot szenvedett prédikátor számára nincs ke­gyelem. H iveinek sűrű könnv hűl tatása közénél'e, gyermek Agyból aüg felkelt feleségével, hathetes csecsemővel el kell hagyni a várost. ,.Iíová“ — kérdi a kocsis, aki irgalomból vállalta a fuvart. — „Isten vezeti útjaimat** — fe'eli a szegény prédi­kátor. Körmöcbányától alig néhány órányira mar­cona katonák romkarnak rájuk. HT^imtogyen van­nak. mindegyik kü'ön-külön szeretné kifosztani a szerencsét'en családot. Elhurcolj-áli őket Lietawa várába, hói mindenéből kifosztják. Félmeztelenül, gyalogszerrel folytat ják a szerencs-ét enek u-j^kat ős érnek el betegen a sziléziai Görl.i'zbe. U[kéz­ben meghalt anyja karában a csecsemő. Ko’d'-Iva faluról falura vergődnek tovább s kimond hatat lan nélkülözések után érnek a! Sziityztóba hol hilroko­naik veszik ápolásba a szepenc'őt-len^kek Az 1 "75. évben a Bc-roszl-ó mel'eiti Lisrá-ba-n ta-’áliák Graffot mint lelkészt. Olt hunyt el 1680 bán a soka-t szen­vedett f-érfiu, akinek élete csak enizől a XVII. századbeli magvarokn-^k küzdelmes világábó1, de jellemző korlc-ép e siralmas idő napjaiból. Graff János György uto'só kívánsága az volt, hogy súlyos b'li-ncsei-t. amelyeket a leik tolón l-tár fogság napjaiban viselt s me1 veket még kitosakVi is meghagylak neki, koporsójába helyezzék. Ott nyugszanak azoJc ma i« a 'issai itogi temelőtoon, ahol Graff sirkövórői ntóir régen eltörölte n felira­tot az enyttozet... P&I/uű Edgár. wm-iamMgzroCTi i iwiii in Akkor nem ütődtem meg a kijelentésén, mert azt hittem, hogy Londonba való vissza utazására céloz. De most em’ökszem. hogy kü'önö' mosoly játsza­dozott a szája körü-1. amikor fenékig kiitta a pezs­gőspoharat. Aztán odébb ment. Néhány perc m-u-Iva kerestem, de ekkor már seho’eem láttam ... Napokig teljesen eredménytotonül folyt a nyomo­zás. Most aztán váratlan fordulat következett eL A rendőrségen meg'e’en-t egy Provcs! nevű repülő­téri Felügyelő, aki egy férfikésztyüt adott át a rendőrfőnöknek és a következőket mondta el: ÉJSZAKAI REPÜLŐGÉPTOLVAJ — Aznap éjjel, amikor Mr. Phillips eltűnt krstélyábó1. arra ébredtem fel, ho?y motor berreg a közelben. Felugrottam és revo'verre! a kezem­ben a hang irányába szaladtam. A 2. ‘síi-mu hangár­ból ha látszott a mo'orzugáe A hangár ajtaja tár\ a- nyitva volt. Egy férfi pillantottam m-eg. aki vil- lanyiámpával a kéz'ben az egyik kis gép pi'óta-fül- kéjében ült és egyre több gázt adagolt a zugó mo­tornak. A légcsavar már forgott elő! és ha néhány perccel később érkezem, akkor a gén már startol is. — Szálljon le azonnal! Kicsoda ön? — kiáiioftora az idegenre és riasztásul kétezer egymásután a le­vegőbe lőttem. — A férfi erre elálltott-a a motort, engedelmesen kibújt a gépből. Megragadtam és tovább íaggalara. Arcába viláigi'toitom a lámpásommal. Kérdé'eimre angolul felelt, de vnlászából csak azt tudtam ki­vonni. hogy kissé ittas és azzal védekezik, hogy véletlenül kerül a hangárba s csak já'erwr’ akart a géppé1 Alin tettünk néhány ’épéfat. az idegen hirtelen kiütötte kezemből a lárapát és a korom­sötét éiszakában efezafedt. Háromszor vak'ában utána'öltem, de a go’yók bizonyára célt tévesz­tettek. Azzá1 fedezte be vallomását a boutogne sut mer-i repü’őaér éjszakai feliü<rye!ője, hogy azóta az új­ságokban közöl1 fénykének nyomán batórezí'ttan föR'mcri a ren :1őtóc rejtélyes éj­szaka' Iá fogat ótó bán Dávid Ph’!!:i>s-et. Átadta a kesztyűt is. ame’yet az 'idegen akkor éj­szaka a 2. számú hangárban felejtett KIÉ A FÉLKÉSZTYÜ? A rendőrfőnök mirigy árt fölmtoaito a félkészt yüt Phillips asszonynak, aki azofinel kijelentette, hogy a kesztyű a férjéé. Biztos tehát, hogy Mr. Philips a kastélyból való távozása utón a repülőtérre ment és valahová el akart repülni. De hová és miért? Megállapították, hogy nem tartózkodik londoni no Wá iában. Ha val'miiilyen okból szökni akart Bou’ogne sur- Merbő’. ajkkor nagyon rosszul készül élő a szökés­re. De mi oka lett volna, hogy mialatt barátai a kastélyban mu1otnnk, ő meosrökiék? Ha csakugyán szökésről van szó akkor bizonyára súlyos üzleti bajok kéaz’etiék rá. De mindeddig a nyomozó delekéi vek semmi olyan adatra nem bukkantak, ame’y való­színűvé tenné, hogy Mr. Phi'iipsnek érdekében állott a szökés. Ha pedig nem ... Alikor egy"tolen maigyarázat, hogy a dirgazdag londoni ügyvédnek elborult az elméje. Azután, hogy nem sikerült a repülőgép ’ellenása, falán gvalog nekiindult a világnak. Felesége szerint csak néhány font lehetett nála. mert készeinkének nagy részét a kastéVban hagyta. Br,n‘vény? ... Az sem valószínű. Annyi bizonvos. hegy' ilyen rejté’ves ügv már régen foglalkoztatta a francia & az angol rendőrséget 6

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom