Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)
1930-01-30 / 24. (2245.) szám
1930 január 30, csütörtök. ^RX<ÍAI:Ma<&ARH1RIíAI> # Bethlen Magyarország és a kisantant Hága utáni viszonyáról Budapest, január 29. (Budapesti szerkesztőségünktől.) Keddi számunkban röviden beszámoltunk Bethlen István gróf miniszterelnöknek azon nyilatkozatáról, amelyben a bu- pesti sajtó képviselői előtt a hágai tárgyalások eredményeiről számolt be. Akkori tele- fontudósitásunk kiegészítéseképpen utólag közöljük még szószerint Bethlen István nyilatkozatának következő mondatait, amelyek a Magyarország és a kisantant közötti viszony jövő alakulásának eshetőségeire vonatkoznak: — Ami a kisantanttal szemben való helyzetünket illeti, kétségtelen, hogy azok a megegyezések, amelyeket Hágában tudtunk létesíteni s amelyek révén eliminálódik egész sorozata azoknak a tövises kérdéseknek, amelyek köztünk és a kisantant között az utóbbi években felmerültek, uj atmoszférát teremtettek köztünk és a kisantant között is, elsősorban gazdasági téren. Azt hiszem, ha mind a két oldalon felhasználják azt az atmoszférát, amely Hágában létesült a megegyezés revén, ennek gazdasági téren gyümölcsei teremhetnek és — hiszen láttuk — ha gazdasági téren haladás mutatkozik, talán eljön az az idő. hogy politikai téren is lesznek gyümölcsei. Erről a kérdésről ennél többet egyelőre nein kívánok mondani. A szená’us á-ése Prága, január 29. A szenátus ma rövid ülést tartott, amelyen letárgyalták az állandó bizottság egyes intézkedéseit. Az ülés folyamán kiosztották az egyes szenátorok által benyújtott törvényjavaslatokat, amelyek közt szerepel Farkas Zoltán dr. szociáldemokrata szenátornak ama törvényjavaslata is, amely a Szlovenszkóban és Ruszinszkóban érvényes és az állampolgárságra vonatkozó rendelkezések módosítására vonatkozik. Az ülést Soukup elnök délután fél öt órakor nyitotta meg és az ülés elején Heller dr. és Hrubán dr. újonnan megválasztott alel- nökök letették a fogadalmat. Ezu.án az elnök meghatott szavakkal emlékezett meg a váratlanul elhunyt Brabec Jaroszláv dr. volt szenátorról, aki a szenátusnak 1920 tói 1929 októberéig tagja és alelnöke volt. Az ülés napirendjén szerepeltek az álandó bizottság intézkedései a régi nyugdíjasok betegsegélybiztositására vonatkozólag, továbbá a behozatali jegyrendszerről, a vámmentes gépek behozataláról és az elemi károk állami! segélyezéséről szóló törvényjavaslatok. Ezé- i kel a törvényjavaslatokat, illetve intézkedése-1 kel a szenátus rövid vita után elfogadja. A szenátus legközelebbi ülése csütörtökön ' délután öt órakor lesz, amelyen Benes elmondia ugyanazt az expozét, amit; egy órával előbb a képviseíőházban olvas | föl. Az eredeti tervtől eltérően az expozé feletti vita a szenátusban nem pénteken kezdődik, hanem csak a jövő hét szerdáján, úgyhogy a szenátus a holnapi ülés után szerdáig nem tart ülést. Megiia't Brabei Jaroszláv volt szenátor Prága január 29. Brabec Jarosláv dr. volt szenátor és szenátusi alelnölt ma reggel váratlanul elhunyt. A volt szenátor, aki a napokban ünnepelte 60-ik születésnapját, az utolsó nemzetgyűlési választáson nem vállalt jelöltséget, de a mai napig tagja volt az állandó bizottságnak. Mint törvényhozó tevékeny részt vett az interparlamentáris unió munkájában, ahol alelnöki tisztséget töltött be. A magyar kisebbség jól ismeri nevét a népszövetségi ligák uniójának nemzetközi üléseiről, ahol a többségi csehszlovák nemzet delegációjának volt a vezetője s ebben a minőségben heves vitái voltak kisebbségi delegátusainkkal. Brabec volt szenátor egész halála órájáig viruló egészségnek örvendett. Ma reggel hirtelen rosszullét fogta el és néhány pillanat múlva meghalt agyszélhüdésben. Az elhunyt a közéletben 1902. óta szerepel. Több perióduson át Kariinnak, Prága egyik külvárosának polgármestere volt. 1918-ban tagja lett a forradalmi nemzetgyűlésnek s előadója volt a községi választási rendről szóló törvénynek. Az első alkotmányos nemzet-ülésben a nemzeti demokrata párt listáján szenátori mandátumot kapott, a második ciklusban is ezt a pártot képviselte a szenátusban. — Román mezőgazdasági munkásokat visznek ki Franciaországba. Bukarestből jelentik: Peaux bukaresti francia követ és Madgearu iparügyi miniszter tegnap Írták alá azt a munkaügyi szerződést, amelynek értelmében tavasszal Romániából mezőgazdasági munkásokat visznek Franciaországba, ahonnan viszont szakmunkások jönnek Romániába. „Sajnos, a minisiSer nincsenek konkrét javaslatai a mezőgazdasági válság megoldására” MHsdi Andor fötszólalása a kéovlselőház főldmlve'ésűgy! b'zottsásában Prága, január 29. A földmüvelésügyi bizottság ma délelőtt Mr,sala képviselő elnökletével Bradács földművelésügyi miniszter jelenlétében megkezdte a miniszternek egy hélt tét ezelőtt elhangzott expozéja fölötti vitát. A vitában részt vett Koudelka cseh szoc.- dem., Kneizlik cseh nemzeti szocialista, majd Nitsoli Andor, a szepesi német párt képviselője szófiait föl. Niitséh beszédét, amelyet a bizottsági tagok többsége nagy tetszésnyilvánítással fogadott, valamint fontos határozati javaslatait alább teljes terjedelmükben közöljük: Nsfscrf Andor beszéde — A miniszter urnák a fejtegetései nagyon ügyesek voltak, azonban beszéde inkább egy agrárpolitikai előadásnak a látszatát keltette s nem volt kimondott nyilatkozat a mezőgazdasági válság leküzdéséről. Az államnak mezőgazdasággal foglalkozó lakossága nagyon türelmetlenül várta a miniszter nr nyilatkozatát, sokat is hallottunk, azonban a mezőgazdasági válság leküzdéséről semmit. A miniszter ur ezt a tételt állította fel: kevesebbet Írni, kevesebbet beszéln: s többet dolgozni. Mi a legszívesebben hallgatnánk s csak dolgoznánk, hogy a gazdasági válságot megszüntessük, azonban nincs alkalmunk erre a munkára. Sajnos, a miniszter urnák konkrét javaslatai nincsenek, * nézete szerint először sürgős segítségre van szükség, aztán pedig oly segítség kell, amely egy pontosan felállított agrárprogram végrehajtásának az eredménye lesz — évek múlva. A miniszter ur az azonnali segítséget az agrárvámok felemelésében s esetleg a ga- bonamonopóPum megszervezésében látja. Ezenkívül a miniszter ur azt véli, hogy amennyiben, a kitűzött agrárprogramnak csak egy harmadát vagy esry negyedét valósítjuk meg, úgy meg lehetünk elégedve. Kétségtelen azonban, hogy a mai kormánytöbbség összetétele mellett a miniszter ur javaslataiból még sokára lesznek törvények s még később lesznek azok végrehajtva, mert a mai kormánytöbbség ama pártjai, amelyek 1926-ban az agrárvámok ellen a legélesebben harcoltak, ma sem lesznek hajlandók megszavazni az agrárvámok emelését. A gabonabehozatali monopólium a kormánytöbbség bizonyos köreinek kétségtelenül megfelelne, ez ellen azonban azok a körök küzdenek nrrnden erejükből, amelyeknek éleink emlékezetében van még a háborút követő évek kötött gazdálkodási rendszere. A miniszter ur javaslatainak megvalósítása bosszú időt venne igénybe, az körülményes és nehézkes volna, az idei aratásig tehát hatálytalanok maradnának. Gyors segítség csakis a termelési költse gek leszállításától remélhető, azonban ezt az utat senki sem akarja választani. A hivatalos körök a pénzügyminiszterrel, a szociális biztosítási intézményekkel és a nagy közgazdasági szervezetekkel összekülönböznének, ha a gyors segítség útjára lépnének. Keresik a kivezető utat ebből az ösz- szekíilönbözési veszélyből s ezért a gabonavámokat akarják emelni, ez azonban nem helyes ut. A földművelésügyi miniszter urnák a pénzügyminiszter ur oly nyilatkozatával kellett volna megjelennie itt, hogy a mezőgazdaságra nehezedő adókból meghatározott százaléknyi elengedést ad, az adók kim életlen behajtását beszünteti, a még esedékes vagyondézsmát leírja és a szociális terheket enyhíteni, csökkenteni fogja. Ha a miniszter ur azt jelentette volna ki, hogy a karteltörvényt rövidesen megalkotják és hogy a miniszter ur a tárcája terhére olcsó mezőgazdasági hitelt bocsát a gazdák rendelkezésére s ezzel megszüntetné a ráltójárványt, akkor találta volna el a miniszter ur a helyes utat. SzJovensz- kói relációban a tarifakérdést és a magán- vasutak átvételének ügyét kellene elintézni s a szövetkezeti ügy hatékonyan támogatandó volna. Ha ezek a követelések azonnal teljesittet nőnek, « mezőgazdaság meg volna elégedve, mi azonban sajnos még mindig a diszkussziónál tartunk s ennek a diszkussziónak a középpontjában csak az agrárvámok és a gabonamonopólium állanak. Mind a kettő áthidalható volna olyképpen, hogy az egész közgazdaság egyáltalán nem károsodnék és hogy a mezőgazdaság számára oly fontos belföldi fogyasztó vásárlóképességét nem veszítené el s az ipar sem károsodnék a szomszédokkal való vámháboruval. A gabon ab ©hozatalt a behozatali kontingensnek megfelelő államközi, kereskedelmi szerződésekben való megállapításával kellene szabályozni s a behozatali jegyek liberális kezelésével kellene hatékonyan segíteni mezőgazdaságunkon. Nincs szükség vámemelésre, gabonamono- póbumra, csak a statisztikai kimutatást kell kezünkbe vennünk s rövidesen megállapit- hatjuk, hogy mely közellátási cikkből van kevés ’ s melyikből mennyit kell beengedni az országba úgy, hogy az a belföldi árakat ue nyomja le a végtelenségig és hogy az viszont iparunk kivitelét is lehetővé tegye Ezáltal a belföldi fogyasztó vásári óképességét megőrizzük s a mezőgazdaság is megkapja a tényleges termelési költségeit. M:ndez_ tisztára közigazgatási adminisztratív intézkedésekéi igényel, amelyeket a még meglevő közellátásügyi minisztérium adhatná ki. de a kontingens megállapítását és végrehajtását a legszigorúbban kellene végrehajtani. Nifscte Andor javaslatai Nitsdh Andor a mezőgazdasági bizottságban tartott beszédével kapcsolatban különböző indítványokat nyújtott be. Ezek során többek között indítványozta azt is, hogy a kormány fel/hivandó arra, hogy megfelelő intézkedéseket tegyen abból a célból, hogy a katonaság naponként és rendszeresen fél-j liter tejet kapjon és hogy a katonaság élei- j mezősénél különös figyelemmel legyenek a ! tejtermékekre. A javaslat indokolása szerint a katonák napi félliter tejjel való ellátása napi 75.000 liter tejfogyasztást jelentene. A tej olcsóbb, mint a feketekávé konzerv, ami pedig a tej tápláló erejét illeti, a fekete ká-1 véval nem lehet összehasonlítani Ezzel az intézkedéssel a katonaság egyrészt jó és olcsó élelmicikkhez jutna, másrészt a mező- gazdaságnak is jelentékeny előnyt jelentene. Egyébként más államok már régóta igyekeznek megkedvelteim és támogatni a tejfogyasztást úgy a hadsereg, mint a testnevelési egyletek körében. További javaslatai a mezőgazdasági válság megoldására irányultak és a köve'tlkező konkrétumokat tartalmazták: 1. Az adók azonnali leszállítása és a még be nem fizetett vagyondézsma elengedése. 2. Az 1930. évi adók kíméletes behajtása. 3. Kartelltörvény hozatala. 4. A szlovensz- kói tarifakérdés, a magánvasutak átvétele azonnal megoldandók és a szövetkezeti ügy hatékonyan támogatandó. 5. A behozatal kontingentálása olymódon, hogy a behozatali országok a Csehszlovákiából exportált ipari produktumok értékarányában importálhassanak be mezőgazdasági terményeket. Beszéde során Nitsdh Andor képviselő foglalkozott még az általunk már megirl legeltetési tilalommal, amelyet a poprádi erdőhivatal adott ki és felhívta a földművelésügyi miniszter figyelmét a szepességi gazdák eme súlyos sérelmére. A képviselő fejtegetéseit úgy a jelenlevő miniszter, mint a bizottság összes tagjai nagy figyelemmel kisérték és általános helyesléssel fogadták. A vita két utolsó szónoka Böhm német agrárius és Hodács cseh nemzeti demokrata volt. A bizottság legközelebbi ülése február t-én délelőtt 9 órakor lesz. A vitában 'még 14 szónok szólal fel. A benyújtott határozati javaslatok Fölött a vita befejezése után fognak szavazni. * Megalakult az állandö bizottság Prága, január 29. A nemzetgyűlés újonnan választott állandó bizottsága Malypetr képviselőházi elnök elnökletével ma délután tartotta alakuló ülését. Az ülés elején Malypetr meghatott szavakkal paxectálta el a ma kora reggeli órákban váratlanul elhunyt Brabec Jaroslav dr. volt szenátort, volt állandó bizottsági póttagot. Az elhunyt érdemeit méltató szavakat a bizottsági tagok állva hallgatták végig. Ezután megválasztották az állandó bizottság elnökségét, amely a következőkből áll: Elnök Malypetr, alelnökök Habrman cseh szociáldemokrata szenátor és Tucsny cseh nemzeti szocialista képviselő. Jegyzők Tömések cseh szociáldemokrata képviselő, Hrubán cseh néppárti szenátor, Dolánsky cseh néppárti képviselő, Votruba cseh nemzeti demokrata szenátor és Najiman cseh iparospárti képviselő. E&nes expozéja Prága, január 29. Benes külügyminiszter holnap délután a képviseíőházban és a szenátusban terjedelmes expozét mond, amely értesülésünk szerint GO—70 gépelt oldal terjedelmű lesz. Mindkét Ház azonnal megindítja az expozé feletti vitát, amely szombat délig fog tartani. A bfilfségvefésl feizoiíság vitába Prágta, január 29. A költségvetési bizottság munkája olyan lassan halad előre, hogy Udrzsal miniszterelnök ma délelőtt felszólította a bizottság e’nőkéit, hogy az elnökség rövidebbre szabja a részletes vitát. Ennek következtében a belügyi tétel feletti vitát ma előreláthatólag be is fejezik. A mai ülés első szónoka, Slávioek cseh nemzeti szocialista különösen az ellen emelt kifogást, hogy a járási hivatalok tisztviselői nincsenek tisztában az ipa rügyekkel Javasolja, hogy az érdekelt tisztviselők számára szaktanfolyamokat rendezzenek. Állást foglal a szigorú filmoenzura ellen. Krebs német nemzeti szocialista a közigazgatási reformmal foglalkozik. Pártja a legerélyesebben harcol ezen törvény ellen. A törvény az állami közigazgatást országos közigazgatássá változtatta át, de míg Ruszin- szkónak kü’ön közigazgatást adott, addig Szi!éz:át, amely nagy történelmi és gazdasági múltra tekint vissza, megfosztották önállóságától és Morvaországhoz csatolták. A köztársaság nem nemzeti állam, hanem öt-hat nemzetiségnek az állama, akiket együttélésre kényszerít ettek. Az á’lam alapját tehát nem a történelmi országok, hanem csak az egyes nemzetek együtt képviselhetik s éppen ezfrí nemzetiségi önkormányzatot kell nekik adni. A szudé- tanémet területeknek önkormányzatot L<»! juttatni. Az egyes önkormányzati területek teljes egyenjogúságuk mellett a köztársaság integer részét kénezzék. A közigazgatási reform és annak eszméi ellen — úgymond — mindaddig harcolni fognak amíg nem találnak olvan meroklást amellyel a nemzetiségi kérdést a tMjes egyenjogú0ág alánján, nem individuális, hanem krrpo- rativ alapén rendezik. Ausztria a történelmi határok és a oertralizmus miatt ment tönkre. Minél előbb ismerik el a köztársaság áVamférflrá annak a szükségét, hogy a közigazgatást az autonómia elve alapján kell megreformálni. a.nná.1 jobb lesz ez az ország jövője és biztonsága s hazánk békéje érdekében. Vénül követeli, hogv a nép- számlá’ást tárgyilagosán hajtsák vénre s nénszámlákási biztosokat nemzetiségi kulcs szerint nevezzenek ki. Seidl cseih szód á Vtem ok r a t a az állami tisztviselők sanyarú helyzetéről beszél Felszólalása után az ülést délutánig félbeszakították. Dérután bárom órakor a bizottság először az állandó bizottságnak a behozatali jegy- rendszerre. a vámmentes gépbehozatalra és az elemi károk segélyezésére vonatkozó intézkedéseit vette tárgyalás alá. Az állandó bizottság ideiglenes intézkedéseit a költség- vetési bizottság elfogadta úgy hogy a három ideiglenes törvény a Ház holnapi plenáris napirendjére ikerül. feairaFofe lesik vé§sff!#»a?ifi Beülne fdp- mmWÉil krzáiae’éiát Budapest, január 29. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Holnap délelőtt zsúfolt ház fogja végighallgatni Bethlen István gróf beszámolóját a hágai tárgyalásokról. A képviselőház karzataira mintegy nyolcszáz belépöjesrvet adtak ki. Bethlen beszéde másfél órát fog igénybe venni, amely után Apponyi Albert gróf, majd ltass&y Károly szólal fcL 3
