Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)

1930-01-30 / 24. (2245.) szám

1930 január 30, csütörtök. ^RX<ÍAI:Ma<&ARH1RIíAI> # Bethlen Magyarország és a kisantant Hága utáni viszonyáról Budapest, január 29. (Budapesti szerkesz­tőségünktől.) Keddi számunkban röviden be­számoltunk Bethlen István gróf miniszterel­nöknek azon nyilatkozatáról, amelyben a bu- pesti sajtó képviselői előtt a hágai tárgyalá­sok eredményeiről számolt be. Akkori tele- fontudósitásunk kiegészítéseképpen utólag közöljük még szószerint Bethlen István nyi­latkozatának következő mondatait, amelyek a Magyarország és a kisantant közötti viszony jövő alakulásának eshetőségeire vonatkoznak: — Ami a kisantanttal szemben való hely­zetünket illeti, kétségtelen, hogy azok a megegyezések, amelyeket Hágában tud­tunk létesíteni s amelyek révén eliminá­lódik egész sorozata azoknak a tövises kér­déseknek, amelyek köztünk és a kisantant között az utóbbi években felmerültek, uj atmoszférát teremtettek köztünk és a kis­antant között is, elsősorban gazdasági té­ren. Azt hiszem, ha mind a két oldalon felhasználják azt az atmoszférát, amely Há­gában létesült a megegyezés revén, ennek gazdasági téren gyümölcsei teremhetnek és — hiszen láttuk — ha gazdasági téren ha­ladás mutatkozik, talán eljön az az idő. hogy politikai téren is lesznek gyümölcsei. Erről a kérdésről ennél többet egyelőre nein kívánok mondani. A szená’us á-ése Prága, január 29. A szenátus ma rövid ülést tartott, amelyen letárgyalták az állandó bizottság egyes intézkedéseit. Az ülés folya­mán kiosztották az egyes szenátorok által be­nyújtott törvényjavaslatokat, amelyek közt szerepel Farkas Zoltán dr. szociáldemokrata szenátornak ama törvényjavaslata is, amely a Szlovenszkóban és Ruszinszkóban érvé­nyes és az állampolgárságra vonatkozó rendelkezések módosítására vonatkozik. Az ülést Soukup elnök délután fél öt óra­kor nyitotta meg és az ülés elején Heller dr. és Hrubán dr. újonnan megválasztott alel- nökök letették a fogadalmat. Ezu.án az elnök meghatott szavakkal emlékezett meg a vá­ratlanul elhunyt Brabec Jaroszláv dr. volt szenátorról, aki a szenátusnak 1920 tói 1929 októberéig tagja és alelnöke volt. Az ülés napirendjén szerepeltek az álandó bizottság intézkedései a régi nyugdíjasok betegsegélybiztositására vonatkozólag, továb­bá a behozatali jegyrendszerről, a vámmentes gépek behozataláról és az elemi károk állami! segélyezéséről szóló törvényjavaslatok. Ezé- i kel a törvényjavaslatokat, illetve intézkedése-1 kel a szenátus rövid vita után elfogadja. A szenátus legközelebbi ülése csütörtökön ' délután öt órakor lesz, amelyen Benes elmondia ugyanazt az expozét, amit; egy órával előbb a képviseíőházban olvas | föl. Az eredeti tervtől eltérően az expozé feletti vita a szenátusban nem pénteken kezdődik, hanem csak a jövő hét szerdáján, úgyhogy a szenátus a holnapi ülés után szerdáig nem tart ülést. Megiia't Brabei Jaroszláv volt szenátor Prága január 29. Brabec Jarosláv dr. volt szenátor és szenátusi alelnölt ma reggel vá­ratlanul elhunyt. A volt szenátor, aki a na­pokban ünnepelte 60-ik születésnapját, az utolsó nemzetgyűlési választáson nem vállalt jelöltséget, de a mai napig tagja volt az ál­landó bizottságnak. Mint törvényhozó tevé­keny részt vett az interparlamentáris unió munkájában, ahol alelnöki tisztséget töltött be. A magyar kisebbség jól ismeri nevét a népszövetségi ligák uniójának nemzetközi üléseiről, ahol a többségi csehszlovák nem­zet delegációjának volt a vezetője s ebben a minőségben heves vitái voltak kisebbségi delegátusainkkal. Brabec volt szenátor egész halála órájáig viruló egészségnek örvendett. Ma reggel hir­telen rosszullét fogta el és néhány pillanat múlva meghalt agyszélhüdésben. Az elhunyt a közéletben 1902. óta szerepel. Több perióduson át Kariinnak, Prága egyik külvárosának polgármestere volt. 1918-ban tagja lett a forradalmi nemzetgyűlésnek s előadója volt a községi választási rendről szóló törvénynek. Az első alkotmányos nem­zet-ülésben a nemzeti demokrata párt lis­táján szenátori mandátumot kapott, a má­sodik ciklusban is ezt a pártot képviselte a szenátusban. — Román mezőgazdasági munkásokat visz­nek ki Franciaországba. Bukarestből jelentik: Peaux bukaresti francia követ és Madgearu iparügyi miniszter tegnap Írták alá azt a munkaügyi szerződést, amelynek értelmében tavasszal Romániából mezőgazdasági munká­sokat visznek Franciaországba, ahonnan vi­szont szakmunkások jönnek Romániába. „Sajnos, a minisiSer nincsenek konkrét javaslatai a mezőgazdasági válság megoldására” MHsdi Andor fötszólalása a kéovlselőház főldmlve'ésűgy! b'zottsásában Prága, január 29. A földmüvelésügyi bi­zottság ma délelőtt Mr,sala képviselő elnök­letével Bradács földművelésügyi miniszter jelenlétében megkezdte a miniszternek egy hélt tét ezelőtt elhangzott expozéja fölötti vi­tát. A vitában részt vett Koudelka cseh szoc.- dem., Kneizlik cseh nemzeti szocialista, majd Nitsoli Andor, a szepesi német párt képviselője szófiait föl. Niitséh beszédét, ame­lyet a bizottsági tagok többsége nagy tet­szésnyilvánítással fogadott, valamint fontos határozati javaslatait alább teljes terjedel­mükben közöljük: Nsfscrf Andor beszéde — A miniszter urnák a fejtegetései na­gyon ügyesek voltak, azonban beszéde in­kább egy agrárpolitikai előadásnak a látsza­tát keltette s nem volt kimondott nyilatko­zat a mezőgazdasági válság leküzdéséről. Az államnak mezőgazdasággal foglalkozó lakossága nagyon türelmetlenül várta a miniszter nr nyilatkozatát, sokat is hallot­tunk, azonban a mezőgazdasági válság le­küzdéséről semmit. A miniszter ur ezt a tételt állította fel: ke­vesebbet Írni, kevesebbet beszéln: s többet dolgozni. Mi a legszívesebben hallgatnánk s csak dolgoznánk, hogy a gazdasági válságot megszüntessük, azonban nincs alkalmunk erre a munkára. Sajnos, a miniszter urnák konkrét javasla­tai nincsenek, * nézete szerint először sürgős segítségre van szükség, aztán pedig oly segítség kell, amely egy pontosan felállított agrárprogram végre­hajtásának az eredménye lesz — évek múl­va. A miniszter ur az azonnali segítséget az agrárvámok felemelésében s esetleg a ga- bonamonopóPum megszervezésében látja. Ezenkívül a miniszter ur azt véli, hogy amennyiben, a kitűzött agrárprogramnak csak egy harmadát vagy esry negyedét való­sítjuk meg, úgy meg lehetünk elégedve. Kétségtelen azonban, hogy a mai kor­mánytöbbség összetétele mellett a minisz­ter ur javaslataiból még sokára lesznek törvények s még később lesznek azok vég­rehajtva, mert a mai kormánytöbbség ama pártjai, amelyek 1926-ban az agrárvámok ellen a legélesebben harcoltak, ma sem lesznek hajlandók megszavazni az agrár­vámok emelését. A gabonabehozatali monopólium a kor­mánytöbbség bizonyos köreinek kétségtele­nül megfelelne, ez ellen azonban azok a kö­rök küzdenek nrrnden erejükből, amelyek­nek éleink emlékezetében van még a hábo­rút követő évek kötött gazdálkodási rend­szere. A miniszter ur javaslatainak meg­valósítása bosszú időt venne igénybe, az kö­rülményes és nehézkes volna, az idei aratá­sig tehát hatálytalanok maradnának. Gyors segítség csakis a termelési költse gek leszállításától remélhető, azonban ezt az utat senki sem akarja választani. A hivatalos körök a pénzügyminiszterrel, a szociális biztosítási intézményekkel és a nagy közgazdasági szervezetekkel összekü­lönböznének, ha a gyors segítség útjára lép­nének. Keresik a kivezető utat ebből az ösz- szekíilönbözési veszélyből s ezért a gabona­vámokat akarják emelni, ez azonban nem helyes ut. A földművelésügyi miniszter ur­nák a pénzügyminiszter ur oly nyilatkozatá­val kellett volna megjelennie itt, hogy a mezőgazdaságra nehezedő adókból meghatá­rozott százaléknyi elengedést ad, az adók kim életlen behajtását beszünteti, a még ese­dékes vagyondézsmát leírja és a szociális terheket enyhíteni, csökkenteni fogja. Ha a miniszter ur azt jelentette volna ki, hogy a karteltörvényt rövidesen megal­kotják és hogy a miniszter ur a tárcája terhére olcsó mezőgazdasági hitelt bocsát a gazdák rendelkezésére s ezzel megszün­tetné a ráltójárványt, akkor találta volna el a miniszter ur a helyes utat. SzJovensz- kói relációban a tarifakérdést és a magán- vasutak átvételének ügyét kellene elintéz­ni s a szövetkezeti ügy hatékonyan támo­gatandó volna. Ha ezek a követelések azonnal teljesittet nő­nek, « mezőgazdaság meg volna elégedve, mi azonban sajnos még mindig a diszkusszió­nál tartunk s ennek a diszkussziónak a kö­zéppontjában csak az agrárvámok és a ga­bonamonopólium állanak. Mind a kettő át­hidalható volna olyképpen, hogy az egész közgazdaság egyáltalán nem károsodnék és hogy a mezőgazdaság számára oly fontos belföldi fogyasztó vásárlóképességét nem veszítené el s az ipar sem károsodnék a szomszédokkal való vámháboruval. A gabon ab ©hozatalt a behozatali kontin­gensnek megfelelő államközi, kereske­delmi szerződésekben való megállapításá­val kellene szabályozni s a behozatali je­gyek liberális kezelésével kellene hatéko­nyan segíteni mezőgazdaságunkon. Nincs szükség vámemelésre, gabonamono- póbumra, csak a statisztikai kimutatást kell kezünkbe vennünk s rövidesen megállapit- hatjuk, hogy mely közellátási cikkből van kevés ’ s melyikből mennyit kell beengedni az országba úgy, hogy az a belföldi árakat ue nyomja le a végtelenségig és hogy az vi­szont iparunk kivitelét is lehetővé tegye Ez­által a belföldi fogyasztó vásári óképességét megőrizzük s a mezőgazdaság is megkapja a tényleges termelési költségeit. M:ndez_ tisz­tára közigazgatási adminisztratív intézkedé­sekéi igényel, amelyeket a még meglevő közellátásügyi minisztérium adhatná ki. de a kontingens megállapítását és végrehajtását a legszigorúbban kellene végrehajtani. Nifscte Andor javaslatai Nitsdh Andor a mezőgazdasági bizottság­ban tartott beszédével kapcsolatban külön­böző indítványokat nyújtott be. Ezek során többek között indítványozta azt is, hogy a kormány fel/hivandó arra, hogy megfelelő in­tézkedéseket tegyen abból a célból, hogy a katonaság naponként és rendszeresen fél-j liter tejet kapjon és hogy a katonaság élei- j mezősénél különös figyelemmel legyenek a ! tejtermékekre. A javaslat indokolása szerint a katonák napi félliter tejjel való ellátása napi 75.000 liter tejfogyasztást jelentene. A tej olcsóbb, mint a feketekávé konzerv, ami pedig a tej tápláló erejét illeti, a fekete ká-1 véval nem lehet összehasonlítani Ezzel az intézkedéssel a katonaság egyrészt jó és ol­csó élelmicikkhez jutna, másrészt a mező- gazdaságnak is jelentékeny előnyt jelentene. Egyébként más államok már régóta igyekez­nek megkedvelteim és támogatni a tej­fogyasztást úgy a hadsereg, mint a testneve­lési egyletek körében. További javaslatai a mezőgazdasági válság megoldására irányul­tak és a köve'tlkező konkrétumokat tartal­mazták: 1. Az adók azonnali leszállítása és a még be nem fizetett vagyondézsma elengedése. 2. Az 1930. évi adók kíméletes behajtása. 3. Kartelltörvény hozatala. 4. A szlovensz- kói tarifakérdés, a magánvasutak átvétele azonnal megoldandók és a szövetkezeti ügy hatékonyan támogatandó. 5. A behoza­tal kontingentálása olymódon, hogy a be­hozatali országok a Csehszlovákiából ex­portált ipari produktumok értékarányá­ban importálhassanak be mezőgazdasági terményeket. Beszéde során Nitsdh Andor képviselő fog­lalkozott még az általunk már megirl legel­tetési tilalommal, amelyet a poprádi erdő­hivatal adott ki és felhívta a földművelés­ügyi miniszter figyelmét a szepességi gaz­dák eme súlyos sérelmére. A képviselő fej­tegetéseit úgy a jelenlevő miniszter, mint a bizottság összes tagjai nagy figyelemmel ki­sérték és általános helyesléssel fogadták. A vita két utolsó szónoka Böhm német ag­rárius és Hodács cseh nemzeti demokrata volt. A bizottság legközelebbi ülése február t-én délelőtt 9 órakor lesz. A vitában 'még 14 szónok szólal fel. A benyújtott határozati javaslatok Fölött a vita befejezése után fog­nak szavazni. * Megalakult az állandö bizottság Prága, január 29. A nemzetgyűlés újon­nan választott állandó bizottsága Malypetr képviselőházi elnök elnökletével ma dél­után tartotta alakuló ülését. Az ülés elején Malypetr meghatott szavakkal paxectálta el a ma kora reggeli órákban váratlanul el­hunyt Brabec Jaroslav dr. volt szenátort, volt állandó bizottsági póttagot. Az elhunyt érdemeit méltató szavakat a bizottsági tagok állva hallgatták végig. Ezután megválasztot­ták az állandó bizottság elnökségét, amely a következőkből áll: Elnök Malypetr, alelnö­kök Habrman cseh szociáldemokrata szená­tor és Tucsny cseh nemzeti szocialista kép­viselő. Jegyzők Tömések cseh szociáldemo­krata képviselő, Hrubán cseh néppárti sze­nátor, Dolánsky cseh néppárti képviselő, Votruba cseh nemzeti demokrata szenátor és Najiman cseh iparospárti képviselő. E&nes expozéja Prága, január 29. Benes külügyminiszter holnap délután a képviseíőházban és a sze­nátusban terjedelmes expozét mond, amely értesülésünk szerint GO—70 gépelt oldal ter­jedelmű lesz. Mindkét Ház azonnal megindít­ja az expozé feletti vitát, amely szombat dé­lig fog tartani. A bfilfségvefésl feizoiíság vitába Prágta, január 29. A költségvetési bizottság munkája olyan lassan halad előre, hogy Udrzsal miniszterelnök ma délelőtt felszólí­totta a bizottság e’nőkéit, hogy az elnökség rövidebbre szabja a részletes vitát. Ennek következtében a belügyi tétel feletti vitát ma előreláthatólag be is fejezik. A mai ülés első szónoka, Slávioek cseh nemzeti szocialista különösen az ellen emelt kifogást, hogy a járási hivatalok tisztviselői nincsenek tisztában az ipa rügyekkel Java­solja, hogy az érdekelt tisztviselők számára szaktanfolyamokat rendezzenek. Állást fog­lal a szigorú filmoenzura ellen. Krebs német nemzeti szocialista a köz­igazgatási reformmal foglalkozik. Pártja a legerélyesebben harcol ezen törvény ellen. A törvény az állami közigazgatást országos közigazgatássá változtatta át, de míg Ruszin- szkónak kü’ön közigazgatást adott, addig Szi!éz:át, amely nagy történelmi és gazdasá­gi múltra tekint vissza, megfosztották ön­állóságától és Morvaországhoz csatolták. A köztársaság nem nemzeti állam, hanem öt-hat nemzetiségnek az állama, akiket együttélésre kényszerít ettek. Az á’lam alapját tehát nem a történelmi országok, hanem csak az egyes nemzetek együtt képviselhetik s éppen ezfrí nemzetiségi önkormányzatot kell nekik adni. A szudé- tanémet területeknek önkormányzatot L<»! juttatni. Az egyes önkormányzati területek teljes egyenjogúságuk mellett a köztársa­ság integer részét kénezzék. A közigazga­tási reform és annak eszméi ellen — úgy­mond — mindaddig harcolni fognak amíg nem találnak olvan meroklást amellyel a nemzetiségi kérdést a tMjes egyenjogú0ág alánján, nem individuális, hanem krrpo- rativ alapén rendezik. Ausztria a történel­mi határok és a oertralizmus miatt ment tönkre. Minél előbb ismerik el a köztársa­ság áVamférflrá annak a szükségét, hogy a közigazgatást az autonómia elve alapján kell megreformálni. a.nná.1 jobb lesz ez az ország jövője és biztonsága s hazánk béké­je érdekében. Vénül követeli, hogv a nép- számlá’ást tárgyilagosán hajtsák vénre s nénszámlákási biztosokat nemzetiségi kulcs szerint nevezzenek ki. Seidl cseih szód á Vtem ok r a t a az állami tisztviselők sanyarú helyzetéről beszél Fel­szólalása után az ülést délutánig félbeszakí­tották. Dérután bárom órakor a bizottság először az állandó bizottságnak a behozatali jegy- rendszerre. a vámmentes gépbehozatalra és az elemi károk segélyezésére vonatkozó in­tézkedéseit vette tárgyalás alá. Az állandó bizottság ideiglenes intézkedéseit a költség- vetési bizottság elfogadta úgy hogy a három ideiglenes törvény a Ház holnapi plenáris napirendjére ikerül. feairaFofe lesik vé§sff!#»a?ifi Beülne fdp- mmWÉil krzáiae’éiát Budapest, január 29. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Holnap dél­előtt zsúfolt ház fogja végighallgatni Beth­len István gróf beszámolóját a hágai tár­gyalásokról. A képviselőház karzataira mintegy nyolcszáz belépöjesrvet adtak ki. Bethlen beszéde másfél órát fog igénybe venni, amely után Apponyi Albert gróf, majd ltass&y Károly szólal fcL 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom