Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)

1930-01-28 / 22. (2243.) szám

1930 január 2S, kedd. felejtenünk, hogy bizonyos körülmények kö­zött a háború elkerülhetetlen. Sőt tovább mennék s azt mondanám, hogy vannak hely­zetek, amelyek rosszabbak a háborúnál. Borzalmas, de igaz, hogy nincs nagy nem­zete a világnak, amely szabadságát máskép, mint háború utján, meg tudta szerezni. Nemi igaz, hogy a háború nem intézettel sem­mit, nem igaz, hogy Cromwell és harcai nem intéztek el semmit és nem igaz, hogy Ameri­ka nem győzte le a rabszolgaságét! Azok az emlékek, amelyek szabadságunk megszerzé­sével kapcsolatbán újulnak fel előttünk, büsz­ke emlékek p ez az oka annak, hogy sokszor csodálalttal gondolunk a háborúra. Éppen ezért azt mondom, hogy amint, a múltban el­kerülhetetlen volt a háború, úgy elkerülhetet­len tesz a jövőben is, így sokkal raisonabili- sabbán és okosabban cselekszünk, lm ezzel tisztába jövünk, különösen, ami a népszövet­séggel szemben való kötelességeinket illette. — És ez valóban így van. Ez a szellem pe­dig él és élni fog mindaddig, a inig ember él ezen a világon, azért, ennek a szelleminek nem a megsemmisítésén, — mert a szelleméi megsemmisíteni nem Lehet, — de ennek a szellemnek a helyes útra való terelésén: a béfce, az igazság és a jogrend helyreállitsán munkálkodni, ez az unió célja! Ezen az utón akarunk mi tovább is haladni, ezen akarunk mi tovább is munkálkodni, mert bennünket éltet s erőt ad nekünk az a tudat, amelyet nem szűrök elégszer s újból hangoz­tatni s amit a köztársaság címere is hirdet: az igazság napfényre kerül, az igazság diadal­maskodik! J A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Dortsák Lajos dr. pénztári jelentése követke­zeit. majd az elhunyt Wagner Sándor helyébe Tóth Kálmánt választották be az .igazgatóvá- laeztmányba. jBagaagas^jiaaagiBi^ Hírek is ptetfkál i Hiiula-párl házalójáról IvM félre akarta állítani Hűnkét? — A péisahegyj klikk Tiso ellen? — Pozsony, január 27. (Pozsonyi szerkesztősé­günk telefon jelentése.) A Ludová Politika va-j sáraapi száma fantasztikus cikket közöl a Tu-i ka-afférral kapcsolatban. A fantasztikus po'i-1 tik a i mesék kitalálásában és elpletykálásában | nagy gyakorlattal biró lap azt írja,- hogy Tuka \ annakidején komolyan gondolt Hlinka András félretételéró, mert Hlinkát teljesen beszámifcha- tatlannak (1) tartotta. Titka ezt a titkát közölte egy képviselő barátjával, a lap célzása szerint Tiso József dr, volt min fezt orr el, akinek beval­lotta., hogy Hl inkán a paralizis jelei mutatkoz­nak, még pedig — és ezt egy lelkész írja ieí- késztársaról! — ex delictis iuvontutis és leg­jobban szeretné eltávolítani őt a párt éléről. Ez a képviselő a lap szerint. Titka tervét először helyeselte, de mert nem talált alkalmas pilla­natot a terv keresztülvitelére, a képviselővá­lasztások során a második skrutinium előtt Tuka tervét ismertette Hl inkával. A Ludo.á Politika szerint Hlinka emiatti megbotránkozá­sában ejtette el Tűk,át. Ezt a cikket a Sloven- sky Dennik is átvette, azonban a legnagyobb fen tartással közli. A Ludová Politika nem neve­zi meg a szóbanforgó képviselőt, akinek Tuka állítólagos tervét- elmondotta, de egy pozsonyi délutáni magyar lap megírja, hogy ez a képvi­selő nem más, mint, Tiso dr. Ezzel kapcsolatban ez a délutáni lap azt Írja, hogy a szlovák nép­pártban soha sem voltak olyan belső harcok, mint éppen most. A szlovák néppárt vezetése teljesen a rózsahegyiek kezébe került. A jelen­legi szlovák néppárti képviselők és szenátorok közül ugyanis kilencen (?) származnak Rózsa- -: hegyről. Közülük Mederig kormánytanácsos is. A rózsahegyi klikk állandóan. Hlinka mellett- van ős a szlovák néppárt sorsa attól függ, hogy Hl inkával hogyan tudnak preferánnzoz- ni (!), mert Hlinka szenvedélyes pnoferánsz- jútékos. így a pártban mindenki ellen megindult a harc, aki nem tart, Klinikával, Tiso József is annak áldozata, hogy nem tartozik a rózsahegyi klikkhez. Most Tiso Józsefet akarják eltávolí­tani a szlovák néppártból s Hlinka máris Mé- derly Józsefet bízta meg a Slövák szerkesztő­sége és kiadóhivatala feletti ellenőrzéssel, anél­kül, hogy Tiso dr.-tól ugyanezt az ellenőrzési jogot megvonta volna. Azonkívül, —- írja a la-p. — a szlovák néppárt kebelében mozgalom in­dult meg, hogy a párt szervezeti szabályzatát meg változtassa és pedig olymódon, hogy úgy­nevezett ügyvezető elnököt riasztanak. Erre az állásra Hlinka Médorlyt szemelte ki, akit a ja­nuár 29-én Rózsahegyen tartandó párt vezetősé­gi ül ésen fognak erre a tisztségre megválasz­tani. (Ampán az érdekessé,g kedvéért reprodukál­juk ezeket a kósza híreket, amelyek javarészt csupán zavarfkoltés célzatával kerültek a saj­tóba s amelyek közül többnek éppen az ellen­kezője igaz. ________ előfizetni a Képes MMre Minden uj->ág4rnonál kapható India szabadságünnepe nyugodtan telt el Angol rendőrök védelmezlek az egymást ütő „függetleneket** — Zőld-fehér-piros: a hindu lobogó színei ­London, január 27. A hindu nemzeti kongresszus az elmúlt vasárnapot a hindu nemzet függetlenségi napjának kiáltotta ki. India valamennyi nagyobb helységében összejövetelek voltak, amelyeken kivétel nélkül kitűzték a zöld-fehér-piros hindu „szabad sági o b ogó t“. A kalkutta! községi ta­nács elhatározta, hogy a jövőben a városi épületeket ezzel a hirulu zászlóval dekorál­ja. A mohamedánok sehol nem vesznek részt a szabadság ünnepén és a munkásság kommunista elemei is tiltakoznak „a polgár­ság szórakozásai44 ellen. Bomhayban és más gyárvárosokban a kommunisták elleniün- tetéseket rendeztek és az angol rendőrség több helyütt kénytelen volt szétválasztani a verekedőket A különböző nemzeti pártok máris összekaptak, g a nagyobb vérontást és testvérháborut csak az angol rendőrök erélyes közbelépése tudta megakadályozni, jj Bombayban a helyzet egyenesen groteszk ) volt, amikor a függetlenséget és itt Angliá­val való szakítást követelő nacionalisták csupán az angol hatóságok és rendőrök vé­delme alatt tudták megtartani felvonulá­saikat. Az ir köztársaság vezetői üdvözlő táviratot intéztek Gandhihoz és a laboréi nemzeti kongresszus vezetőihez. Az Írek remélik, hogy a hinduk hamarosan kiker­getik országukból „az idegen betolakodó­kat44. A hindu alkirály a delhii törvényho­zó testületben rendkívül éleshaugo nyilat­kozatot olvasott föl, amelybon bejelenti, bogy a passzív elleníáJlás folytatása esetén energikus rendszabályokat léptet éleibe az ország rendjének helyreállítására. A szabadság napján a hinduk üzletei zár­va maradtak. A legtöbb helyen a felvonulá­sok békésen múltak el és a megerősített rendörosztagoknak nem akadt deTguk. — Gandhi hívei egész nap bojtöltek, hegy ez­zel is kifejezzék akaratukat. A Byrd-expedició A bálnavadászok csak a végső esetben mennek segítségére Oslo, január 27. Az oslói amerikai követ pén­tek délután megjelent a külügyminisztériumban és szóbelileg is felkérte a norvég kormányt, szólítsa fel a déli sarkvidéken tartózkodó nov- vég bálnavadászhajókat, hogy vigyenek segít­séget Byrd tergernagy expedíciójának. A norvég külügyminisztérium azonnal továb­bította a kérelmet a norvég bálnavadászok szö­vetségének. A szövetség elnöksége hossza* ta­nácskozás után arra. a. megállapításira, jutott, hogy Byrd aggodalmai alaptalanok, mert az expe­díciót most titán fenyegetheti awnmi különö­sebb veszély. Sürgős segítségre csak akkor tehet szükség, ha a Byrd-expedició tagjai között beteg, ég ütötte volna fel fejét. A bálnavadász szövetség elnök­sége közölte, hogy a jég ebben az évszakban a d-éíi sarkvidéken mindenütt repedezik, nem fo­rog fenn tehát az a veszély, hogy Byrdék hajó­ja befagy a jégbe. Ez c-sak ősszel történhet meg. Ha azonban mégis kiderülne, hogy a jégviszo- nyak az idén ilyenek, úgy a norvég bálnavadászok mindent meg fognak tenni, hogy segítségére legyenek Byrdékn sk. A déli sarkvidéken ezidőszerint 27 bálnavadász­hajó és öt tartályhajó van. A bajók közül csak a tartályba jók jöhetnek számításba, ezeknek a páncélja is oly vékony azonban, hogy trgy merészség lenne megkockáztatni a zajló jéjen az utat Byrdék tábora felé. A tartályhajók fel­adata különben az, hogy kifőzzék hatalmas ka­zánjaikban a bálnazsirt és ha egy ilyen tartály- hajó abbahagyja a munkát, a bálnavadászok óriási veszteséget szenvednek. Egv-egv tartály­hajón 250—B00 ember vám és ba a hajót valami baj érné, egyszerre háromszázan pusztulná­nak el. ' • A A bálnavadászok tehát a végső esetben is esak akkor vállalkozhatnak segélynyújtásra, ha teljes életbiztosítást kapnak és me^tteitik nekik a munka saiinefelék; által előállott veszteséget is. Magyar zsidók kulturmunhája Patesziimm újjáépítésében IVilemszky Jehtida dr,, a Jewish Agency delegátusa a magyar kormánnyal tárgyal — IViiemszky dr. érdekes nyilatkozata a cionizmus céljairól és Palesztina jövőjéről Budapest, január 27. (Budapesti szerkesztősé­günktől). Érdekes ember érkezett a napokban Budapestre, Witemszky Jehuda d.r., a Jevetek Agency megbízottja. A Jewish Agency mint is­meretes, a népszövetség által éltemért testület,- amely Palesztina felépítésén dolgozik és mérv­adó szerepet tölt be a palesztinai kormány és az admrini'sztráció oldalán. Wilomszky dr. nemcsak a palesztinai mozga­lom körében ismeretes férfiú, hanem kiváló tu­dós és gyakorlati közgazdász is. Oroszország­ban született, a berlini egyetemet végezte, majd visszatért Oroszországba, ahol cionista mükö- dósé miatt Szibériába (száműzték. Később ke­gyelemből Németországba, mehetett. A Keron- tszki-forradalora elején újra Oroszországba megy, ahol egy hajós tár saság igazgatója, A kondin elől Palesztinába menekült. Itt, ól 1920 óta. Miért tört ki a palesztinéi forrongás Witemszky dr. -— amint már a P. M. H. je­lentette, — hosszabb tárgyalást folytatott Vass József dór. miniszterelnök-helyettessel, akinek beszámolt a Jewish Agency feladatairól s a miniszterrel folytatott tárgyalás titán érdekes nyilatkozatot adott a budapesti sajtó munkatár- mainak. Nagy örömmel konstatálta, hogy a cio­nizmus ügyével rokonszenvező hatalmak sorá­ban a cionista zsidóság nj barátot nyert a ma­gyar kormányban. Witemszky dr. rendkívül érdekes interjúban nyilatkozott a palesztinai problémákról. — A pale*/Jénai arab lakosság foldimlvelő — — mondotta. Ugyanolyan primitív fa el; ével szántja a földet, mint. kétezer év előtt. A ra­cionális föklanlvelópről fogalma sóine*, még a trágyázást som ismeri. A follaob szegény ás tu- áítt>L.n. A &xó legszorosabb ór tőimébe fi az arab nagybirtokosok rabszolgája.. A tellaoh űém is­mer politikát, nem gyűlöl senkit. A zsidó be­vándorlás egyáltalában uean érintette, Legfel­jebb a munkaalkalmaik szaporodtak, az élet- standard emelkedett. A zsidó bevándorlás kizárólagos ellenségei m arab nagybirtokosok és papok s ezek az elemek először politikával kísérletez­tek. Amikor ilyen módon nem tudták az arabo­kat a zsidók ellen felingerelni, csak akkor terel­ték a kérdést, vallási térre. Elhitették a néppel, hogy a zsidóság a vallásukat, akarja megfoj­tani, zsinagógát akar a hites jeruzsálemi Omar- meeset helyére építeni. Ez hatott. Jeruzsálem­ben megkezdődték a zavargások. Amikor pe­dig az a-rabság Játta., hogy a. hatóság ujját som mozgatja, vérszemet kapott. Megkezdődtek min­denütt a támadások. Az arabok azonban csak azokon a helyeken garázdálkodhattak, ahol nem volt zsidó ifjúság. A legtöbb áldozat Sza- íetban és Hobrónban volt, ahol öreg zsidók él­nek nagy számban. Ezek azért jöttek öreg ko­rukban í’alosztinába, bogy a Szent földbe te­messék ökok Nem volt vérengzés ezzel szemben Del-Avivben, melynek negyvenötezer főnyi la­kossága kizárólag zsidó. — A legtöbb mészárlás a távoli telepitmó- nyeken történt, a sivatag szélén, ahol fegyver­telen telepesek laknak. Az egyik ilyen telepen megrendítő eset történt. Az arabok megtámad­ták a telepet, a zsidók védekeztek s közben egy arab megsebesült. Az arabok orré a telep zsidó orvosát hívták. Az orvos — társai hiába kérlelték —- kiment az arabok közé, a sebesült felé hajolt és okikor egy golyó végzett vele. Palesztina jövője — Eddig Palesztinában körülbelül sz&ötáz- ez-or zsidót telepi tettünk le. Kérdés, hogy képe* te^/.-e ez a kis Ország a reá szoruló milliókat befogadni. Étre azért, válaszolhatunk igennel, mert, Palesztina mai lakossága szerint ötvon lé­tek esik egy négyszögölömét,ernyi területre. Az a,rabok primitív gazdálkodása mellett a hektá­rok tucatjai seim elegendők egy-egy csalid el­tartására. Racionális művelés mellett azonba.n I—-2 hektáron is megélhet egy család. A mező- gazdaságnak iparral való kapcsolata utján mil­liók részére adhat megélhetést az ország. A zsidó telepeken trágyázással, öntözéssel, mo­dern ekékkel közel Ötven százalékkal emelke­dett a produkció. Palesztina, ahol (ísenkét évvel ezelőtt még egveííen gyár sem volt, ipari téren is sokat fejlődött. A Jordán mentén hatalmas duzzasztók épülnek a vízi energia villanyárammá való átalakítás­ra. A palesztinai zsidó adminisztrációnak kon­cessziója van a Holt-tenger vidékének kihasz­nálására. A Holt-tenver partjain rengetem kincs fekszik foszfor, különböző káli-sók. bróm. jód stb. formájában. Itt hatalmas vegvi müvek léte­sítése várható, Ugyanúgy, mint Haifában, ahol a. nyer? olaj földolgozására épülnek rafinériák. Héber kultnra A zsidó adminisztráció az újjáéledt héber nyelven — amely az angolon és arabon kívül ■ az ország egyik hivatalos nyelve, — nj kultúrát teremtett. A gyermeki;értén kezdték és a fa­ipari műszaki főiskolán keresztül a ieruzsátemi héber egyetemmel tetőzték be az iekoláh idéze­tet. A hatalmas épületben elhelyezett tteber egyetem a Scottes-hogyen fekszik. Az egyetem épületóben van a háromszázezer kötetes könyv­tár. Itt van elhelyezve a világhírű magyar orien­talista, néha? GoHziber Ignác egyetemi tanár híres könyvtára is. A héber nyelvnek legfanatikusabb terjesztői a gyermekek, akik iskolában héberül tanulnak és a Németországból. Lengyelországból és a többi európai országból bevándorolt szüleiket la-sean- kmfc megtanítják héberük Ma«yar tudósok és foídravelok Presztízs óban —* Az utóbbi időben igen sok magyar zsidó jött ki Palesztinába. A magyar bevándor'ók közül sok a szellemi foglalkozású. Mag var or­vosok és mérnökök dolgoznak, Jeruzsálemben és a többi nagy városokban is szép sikerrel. A héber egyetemen különben három magyar származiísu. tanár is van. Fodor Andor dr., a a biokémia kiváló művelője. Fekete Mihály dr., a világhírű matermtikai tanár, Klein Sámuel dr., volt érseknjvári főrabbi, a? in- teraacionális viszonylatban is kiváló hiszto- rikue. — Gut dr., magyar ember alapította meg a hatalmas cementgyárat, amely már a szomszé­dos államokba© nagy exportot bonyolít, le. Ma- gyár mérnökük működnek közre a, palesztinai energiatermelés, vízvezeték- és csatornaépítés munkálataiban is. — A magyar bevándorlók között akad azon­ban sok. aki földműves munkára szánta magát. Ezek telepet alapi torták, ahol közel kétszázan élnek. A telopitmény lakói főleg erdélvi zs:dók. Telepüket Traussilvanianak, vagy héberül Klar Gideotmak, Gideonfalváuak nevezik. A magyar kormány ajándéka a zsidó egyetemnek Klebelsberg Kunó gróf vallás- és közokta­tásügyi miniszter szombaton dél öl őt bosz- szabb kihallgatáson fogadta Willenszky dr.-t, a Jewisn Agency fór Pa.estine delegátusát. Nagy érdeklődéssel és rokouszenwel hallgat­ta a jelentést a Szentföld lendületes fej'ődé- séröl, különösen azokról a kulturális eredmé­nyekről, amelyeket máris elérni sikerült. A tfiniszler az egyetem és annak könyvtára iránt különös érdeklődést tínusTor, és a leg­szívesebben metf gérte. hogy a jeruzsálemi hcb&' egyetem könyvtára számára a magyar kirmdny résziről is jut­tatni fog megfelelő ajándékot. Az orvosi kamarákról szótő törvény végrehajtási rendelte Prága, január 27. Mint ismeretes, az orvo­si kamarákról szóló törvény már a mutt év végén lépett hatályba. A közegészségügyi minisztérium most. készítette el a törvény végrehajtási rendeletét, amely a kamarai vá­lasztások módját szabályozza. ' A rendelet szerint a szavazójog gyakorlá­sa kötelező lesz s kihágást követ el az az or­vos, aki nem szavaz. A választások rendszere egyébként az arányin,gos képviselet elve alap­ján épült fel s a szavazás írásban, levél ut­ján történik olyképpen, hogy a választásra jogosult orvos a szavazólapokon kívül két bo­rítékolt kap. Az egyik borítékba elhelyezi a neki megfelelő szavazólapot, a borítékot ’e- ragasztja 8 a másik borítékba helyezi el a választási igazolvánnyal együtt. A levelet ajánlva kell feladná n második borítékon megjelölt címre. A címzett fel ügyel éti ható­ság átveszi a küldeményt s a választás nap­jáig megőrzi. A választás napján a külső boritóklkíl kiveszik a választási igazolványt s a. szav&zókiijKü farlalmázó borítékot * *>z utóbbit hz urnába helyezik. Ha a \átaszíási igazolvány nincs mellékelve, úgy a szavazó* lapot félreteezik. 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom