Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)

1930-01-04 / 3. (2224.) szám

1930 január 4, szombat * lbW*'EAR‘ rí í l<i>ÁP Megtörtént Pacelli kinevezése Reménytelen a kommunista szakszervezet helyzete Smerait a szakszervezeti mozgalom mellékvágányaira tolták félre Milánó, január 3. A Corriere della Scra vatikáni munkatársának értesülése szerint Gasparri bíboros-államtitkár betegsége után végleg visszavonul állásától. A pápa elfo­gadta a bibornok lemondását és utódjának Pacelli bibornokot, az eddigi berlini nun- ciust nevezte ki bibofos-áHnmfitkárnak. Vízkeresztkor lesz Rimaszombat uj plébánosénak beiktatása Rimaszombat, január 2. (Tudósitónk táv­irati jelentése.) Szeman Eridre pápai prelá- tus halálával megüresetett r ima szómba li plé’bánosi állásba az újonnan kinevezett Sándor János dr. debsinai plébánost január 6-án, Vizko- reszt napján iktatják be ünnepélyes kere­tek között. f • Az uj plébános már vasárnap délután érke­zik 'Rimaszombatba. Fogadtatása a plébánia templomnál lesz, ahol Fuknmann István ad­minisztrátor fogja az egyház megbízásából üd’vözcilini. Az üdvözlés után az uj plébános első útja a templomba vezet, ahol hálaadó istentiszteletet tart, majd pedig bevonul a plébániára. Az ünnepély été beiktatás másnap délelőtt szentmisével veszi kezdetét, amelyet Bub- nics Mihály rozsnyói püspök cerebrál nagy papi segédlettel. Az uj plébános beiktatása után szeutbeszé- det mond. Az istentisztelet utáii a plébánia nagytermében fogadja Sándor János dr, a küldöttségeiket, mr ‘ •* a plébánián ebéd lesz, amelyen a püspökön s a lelkészeken kívül csupán a katolikus egyház tanácstagjai vesz­nek részt. A tervezett közebédét későbbre halasz­tották. Rimaszombat egész társadalma készül az uj katolikus lelki pásztornak beiktató ünnepé­lyére. amivel befejeződik a hitközségek lel- készi állásaiban bekövetkezett változások so­rozata. Péter Mihály református püspök, Ba- ráth Károly evangélikus lelkész és Sándor János dr. személyében az egyházközségek élére olyan férfiak kerülitek, akiknek neve és működése a társadalmi és felekezeti béke csorbítatlan fennmaradását biztosítja. A képviselőhöz nem küld ki bizottságot a Hurbán-eset kivizsgálására Prága, január 3. Az agrárpárt — a Lidové Listy értesülése szerint — elhatározta, hogy a parlamentben Stribmy képviselő indítványa ellen fog szavazni, amelyben Stribmy egy parlamenti vizsgálóbizottság kiküldetését kér­te a Svehla-Benes féle kontroverzia tisztázása és a Hurbán követ elleni panamavádnak meg­vizsgálása céljából. Ezzel tehát Stribmy kép- pisélö indítványa el is van temetve, mert a koalíció szocialista pártjai eleve elutasítanak miiido.i ■ kezdeményezést, me.y Benes ellen irá­nyul, A lap úgy értesül, hogy az agrárklub határozata nem volt egyhangú s csak hosszas i vita után tudták meghozni. Balok Weygand kinevezése körül Páris, január 3. Jelentettük, hógy a francia minisztertanács Weygand tábornokot nevezte ki a francia vezérkar főnökévé. A jobboldali sajtó elégtétellel veszi tudomásul ezt a kine­vezést, mert annak jelét látja benne, hogy Franciaország békés külpolitikája ellenére! sem mond le határainak biztosításáról. A bal- [ oldali sajtó természetesen energikusan tilta­kozik a meglepet és sZotü kinevezés ellen. Az Ere Notivelle szerint Weygand a. reakció poli­tikai tábornoka és a fontos pozíciót nem kel­lett volna rábízni. Haza akarnak térni az Oroszországban letelepedett magyarok Riga, január 3. Moszkvából érkező jelen­tés szerint az Oroszországban letelepült ma­gyarok követni fogják a német íelpesek pél­dáját és elhagyják az országot. Ismeretes, hogy tök magyar hadifogoly földet szerzett Oroszországban és letelepedett. Nemrégiben azonban elvették tőlük minden vagyonukat és földjüket a kommunista kollektív gazdasá­gok számára rekvirálták. A. mdgyar vöröske­reszt a nemzetközi vöröskereszt közvetítésé­vel arra kér lé a szovjetk ormányt, hogy enged­je be képviselőit Oroszországba, akik majd még fogják szervezni a telepesek linzi)utazá­sát. A szovjetkormány ezt a kérésit kereken megtagadta. , i Prága, január 3. Smerál volt cseh kommu­nista vezér Oroszországból Berlinbe utazott, ahol szervezője lesz a „vörös segítség és a muuikássegitség“ akciónak. Srneral sorsa kü­lönös vargabetű. Saját országában, ahol még tiz évvel azelőtt vezető egyéniség volt, nem tudott érvényesülni s pártjában, a kommunis­ta pártiban háttérbe szorították. Oroszország­ban egyideig nagy befolyása volt, a szovjet Keletre küldte, hogy ott megszervezze a inon* goi köztársaságot. Amikor nemrégiben fele­ségével és kisfiával Prágába érkezett, érint­kezésbe sem lépett a kommunista párt jelen­legi vezetőségével. Azóta Moszkva a kom- rnunsta központ vezetőjét, Friedet is elejtette, úgyhogy jelenleg Gottwold képviselő a csehszlová­kiai kommunista párt diktátora, Smerál Berlinbe ment, de hivatása már nem politikai, hanem kimondottan szociális jelle­gű. Smerál, aki kétségen kívül a középeuró­pai kommunista vezetők egyik legtehetsége- sebbiike volt, ezek szerint Prága, január 3. Az állami statisztikai hi­vatal most adta ki az 1928. év bűnözési sta­tisztikáját, amely nemcsak a köztársaság valamennyi bíróságának agendáját öleli fel, hanem beszámol a fogházak és fegyházak adatairól is. Ezekből a számadatokból kitű­nik, hogy a, köztársaság járásbíróságainak büntető­ügyi agendája az 1928. évben megszaporo­dott, hasonlóképpen a kerületi bíróságoké is, mig a felsőbíróságoké változatlan ma­radt. 1928-ban valamennyi járásbíróságom 492.572 büntetőügyet tárgyaltak, mig 1927-bem csak 473.804-et. A kerületi bíróságok elé 1928-ban 104.279 büntetőügy került letárgyaló?! vé­gett, ebből 129 ügy tárgyalása az esküdtszék előtt folyt le. Az egész köztársaság területén 1928-ívf\n összesem 288.246 személyt Ítéltek el a já­rásbíróságokon, míg 41.176-ot a kerületi bíróságokon. Milyen volt a helyzet 1928-ban a fogházak­ban és fégyházakbam? A statisztikai hivatal­nak nem állott módijában valamennyi adatot beszerezni, főképpen a száovenszkói és ru­szin szkói adatók hiányosak. Csehországban a járást) íróság ok naipi átlagállománya 395 a sztrájkoló kohmunisla munkások segély- osztogalója lesz. Ugylátszik ezzel Smerál politikai karrierje egyszersmiiindenikoirra véget ért. A kommunista szakszervezet helyzete egyre rosszabbodik. Zápótoöky képviselő a moszk­vai vörös szakszervezeti központnál jelentést tett a csehszlovákiai kommunista szakszerve­zet helyzetéről. Rámutatott aya, hogy amióta a Hais-csoport elszakadt, a vörös szakszerevezetnek az eddigi százötvenezer tagja helyett már csak hatvanötezer mun­kástagja van. Más értesülések Szerint a hivatalos kommu­nista szakszervezet már csak 35 ezer tagot számlál, mig a 1 Haás-osoport 46 ezret. A moszkvai központ uj utasításokat adott Zá- potockynak, de kevés a remény arra, hogy a kommunista szakszervezetet újból oly erős szervezetté sikerűi kiépíteni, mint a multiban férfi és 86 nő volt (vizsgálati foglyok) és 686 férfi és 107 nő mint elitéit. A íégyházafcbam áz állomány már maga­sabb volt. A köztársaságban összesem nyolc fegyház van férfifegyenoek számára. A legnagyobb a Pilsem melletti Borybam van, ahol 1184 fegyencet lehet elhelyezni, azután következik a lipótvári 1174 férőhely- lyel, az illavai, mely 562 fegyencet fogad be, a mirovi 586, a karthauzi 667 s a nikolsburgi 160 férőhellyel. Női fegyház van Repyben, ahol 300 hő számára vám hely, de eddig 198- nál többen nem voltak egyszerre benne. A legmagasabb napi átlagállományt a lipóitvári fegyház mutatja ki az 1928. évre, amikor ott 729 fegyenc volt. A fegyházak fenntartásának költsége nagy: 1928-ban 28.889.918 koronát tett ki. Ebből a legnagyobb hányad a lápótvárira esik: 4 mil­lió 315.995 korona. Egy fegyenc napi költsége Lipótvárott 16.59 koronát tett ki. A fegyencek élelmezésére 1928-ban az egész köztársaságban 4,680.976 koronát fordítottak, ruházatukra pedig 975.707 koronát költöttek. A fegyencek munkájuk ellenében 6,745.494 koronát kaptak 1928-ban. Igaz, hogy a szlovák egyházi iskolák nem ideálisak és ami berendezésüket illeti, ősz- sze sem hasonlíthatók a cseh iskolákkal. De színvonaluk emelése érdekében nem föltét- len szükséges az államositás. Ha Dórer föladu ná a magániskolák iránti ellenszenvét s a szlovák katolikus és evangélikus iskolák ki­építéséhez példát venne a külföldi, különö­sen a hollandiai és belgiumi egyházi isko­lákról, úgy ez nagyvonalú és értékes kultúr­politika lenne. Az iskolaügyi minisztérium­nak azonban más a véleménye: államosítani akarja az egyházi®iskolákat, ami gyakorlati­lag annyit jelent, mint oda beültetni a po- krokár elemeket és a hithü szlovák ifjúságot kivenni szellemi vezérei kezéből. Dérer mi­niszter nem mutatkozott be előnyösen újévi nyilatkozatával. Látni, hogy lelkileg a szo­cialista tanítóság nyomása alatt ál.. Politi­kailag nem áll messze attól, hegy újabb kai.eti­kus ellenes hadjáratét ne támasszon külö­nösen Sríovenszkón, ahol erre legkevésbé van most szükség. Ért­hető, hogy az egész köztársaság katolikus népe figyelemmel és félelemmel fogja szem­mel tartani Dérer kezdeményezéseit. León Dautiet Parisban Páris, január 8. Mint ismeretes, a francia belügyminiszter megkegyelmezett León Dau- det francia royalista vezérnek, aki a börtön­ből való megszökése óta két évig belga szám- kivetésben élt. León Daudet tegnap híveinek lelkes ünneplése közben diadalmasan bevonult Parisba. A royalista vezér ez alkalommal büszke proklamációt bocsátott ki, amelynek címe: „A köztársasághoz!'4 Többek között a következőket mondja: — Nem tartozom köszönettel a köztársaság kormányának, mert véget vetett a botrányos igazságtalanságnak és a huszonkilenchónapos számkivetést megszüntette. A gyilkos rend­őröket tovább üldözni fogom, mert tudom, hogy ők ölték meg fiamat. A gyáva birákat ugyancsak pellengérre fogom állítani és tánto- rithatatlanul küzdeni fogok az igazságért. Nem változtattam meg akaratomat és minden erőmmel a Franciaországot tönkresilányitó mai kormányzati rendszer megbuktatásán fo­gok fáradozni. León Daudet megköszöni az iróegyesületek- nek, hogy elősegítették megkegyelmeztetését, majd Herriotnak és Daladiernek is köszönetét mond* Csak Barthounak és Poincarénak nem bocsát meg, mert esek voltak azok, akik bör­tönbe vetették. Daudet a proklamáció végén bejelenti, hogy a két politikussal a közel jövő­ben le fog számolni. Prága óvintézkedéseket léptet életbe a papagálybeiegség elterjedése ellen Két papagálymegbetegedést állapítottak meg Prágában Prága, január 3. Tegnapi számunkban je­lentettük, hogy a németországi papagály- betegség Prágában is felütötte fejét. Az egészségügyi hatóságok egy gyanús tüneteik miatt kecelt be légnél nem állapi thatíák meg mindjárt, hogy a veszedelmes kórról van szé, azonban a vizsgálat kiderítette, hogy va­lóban pap agái yfer tőzés esete forog fenn. A sniichovi C. házaspár néhány héttel ez­előtt fehér kakadut vásárolt, amely azonban három nappal azután, hogy az állatkor es­küdő leszállította, elhullott. A házaspár erre más, egészséges madarat kért a kereskedőtől, aki a kérésnek eleget is tett. Kevéssel rá a házaspár megbetegedett ugyanazon Szimptómák között, mint amilyeneket Ber­linben, Béesben és Hamburgban állapítot­tak meg az úgynevezett papagálymogbete- gedéseknéL A házaspárt erre beszállították a járvány­kórházba. A városi egészségügyi hatóságok az eset­tel kapcsolatban ma tanácskozásra hívták össze a prágai kerületi orvosokat s a köz­egészségügyi szolgálatban működő szemé­lyeket. hogy a járvány elterjedésének megakadályozá­sára előzetes évintézkedéseket léptessenek életbe. A közönséget elsősorban óvják attól, hogy papagályokat előzetes tüzetes vizsgálat nél­kül vásároljon. a népes ttéí «Bépirodnlmi képes hetilap. Egyes szám ára 3 korona. Dérer államosító törekvései nagy visszatetszést keltenek a cseh katolikus sajtóban A nemzetni íivelődési miniszter az iskolák unifikálása alatt elsősorban a szlovenszkói egyházi iskolák államosítását érti Prága, január 3, Dérer Iván iskolaügyi miniszter újévi nyilatkozata az állami és fe­lekezeti iskolákról nagy visszatetszést szüli a katolikus sajtóban. A cseh néppárti Lido- vé Listy vezércikkben reflektál Dérer mi­niszter nyilatkozatára és többek között eze­ket írja: — Dérer miniszter érthető okokból nem barátja a felekezeti iskolának. Szlttveiiszkó, melynek területén az állami iskolák mellett számos felekezeti, katoli­kus és evangélikus iskola is van* a köztár saság területén az egyetlen országrész, ahol az államnak még nincs meg a teljes monopóliuma a fiatalság fölött. Dérer véleménye1 sfceríht egek az iskolák ér­téktelenek a nemzeti nevelés széni pontjából. Jellemző azonban, hogy az evangélikus isko­lákkal Ugy-nhogy meg van elégedve, csupán a katolikus iskoláknak veti szemébe a nem­zeti szellemi és nemzeti munka elhanyagolá­sát. Az a nézet, mintha a szlovák evangéli­kus iskolák az •állatnfordulat előtt akadályoz­ták volna a magyarosítást, imig a katolikus iskolák állítólag támogatták volna azt, a me­sék világába váló, mert ezzel a szlovák evangélikusok, akiket cseh hit társaik favo­rizálnak, jogtalanul nagyítják nemzeti érde­meiket. A szlovákok nagy többségben katoli­kusok és a brutális magyarosítás dacára megmaradtak annak, aminek születtek, ha nem is mindig az iskolában, de egész bizto­san az iskolán kívül. Á legerősebb magyaro­sítás idejében szlovák katolikus vér folyt Csernován. A katolikus szlovákokat tehát a nemzet kisebb értékű részének nyilvánítani infárpia, amely ugyan időközönként napvilá­got lat a cseh pokrokár sajtóban, de egyre ki­sebb hitéire talál. Éppen a két felekezet egy házi iskolái nientették hieg á szlovák nemze­tét, tnert nagyon rosszait Végződött volna á szlovákok sorsa, ha Szíovenszkón a magya­rok már az állanífordulat előtt valamennyi iskolát államosították volna, mint ahogy ezt most Dérer kívánja, aki bejelenti az iskolák uniti kalákát. azaz a szlovenszkói egyházi iskolák államosiíá- sát. volt. A köztársaság büntetőbíróságai, fogházai és fogházai i számok tükrében Hány embert ítéltek el 1928-ban a köztársaság területén? A lipótvári fegyház napi átlagállománya volt a legnagyobb n j*

Next

/
Oldalképek
Tartalom