Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)

1930-01-22 / 17. (2238.) szám

; a 6 ■essiobbbhí ^MCM-AWifoSRHlRIíAP 1930 január 22, szerda. bíróság ne Tirolban delegáljon esküdtszé­ket a harmadik tárgyalásra, hanem vala­mely más bírósági kerületben, lehetőleg Becsben. ismét a legfelső bíróság előtt! A bécsi legfelső bíróság ma délelőtt kezdte meg a szenzációs apagyilkos sági bűn per sem- miségi panaszainak tárgyalását, amelyet hihe­tetlen érdeklődés kisér. Jóllehet a legfelső bíróság a tárgyalás során csupán száraz jogi kérdésekkel foglalkozik, amelyeknek megvi­tatása nélkülöz minden drámai mozzanatot, az érdeklődő közönség mégis órákkal a tárgyalás megkezdése előtt megszállta a törvényszék épületének lépcsőit és folyo­sóit. A törvényszék épületének harmadik emele­tén van a tárgyalási terem, amelynek ajtaján táblácska függ a következő felírással: „Leg­felső bíróság, nyilvános tárgyalás'". A tár­gyalóterem egy kicsiny szoba, amelyet a bí­rói asztal választ kelté. A szoba egyik felé­ben a közönség kap helyet, köztük azok a ta­nuk, akikre a tárgyalás menetében szükség lehet. Az elsőik közt bocsátják a terembe Hals- mann Fülöp édesanyját és nővérét. A vádlott súlyos beteg Mindaketten gyászrnhában vannak, töré­keny, sovány asszonyok, akiknek egész maga­tartásán meglátszik, hogy évek óta a szeren­csétlen bűn per izgalmaiban élnek. A hallga­tóság sorain ideges vibrálás fűit át, amikor Halsmamn Fülöp édesanyja közli az újság­írókkal, hogy fia nem jöhet el a tárgyalásra, mert az innsbrucki törvényszék fogházában tüdőtu­berkulózist kapott és súlyos betegen fek­szik. Reggel kilenc órakor bevonul a legfelső bíró­ság, élén Junker dr.-ral, a tanács elnökével. A sémim iségi panaszt Hebeday dr. referens olvassa fel, majd ismerteti a vádiratot, a hely­színi szemléről felvett jegyzőkönyveket, fel­mutatja a vázlatokat és fényképeket, végül pedig kronologikus sorrendben referálja el Halsmamn Fülöp védekezését, amely — mint mondja — az első ítélet megsemmisítése után lényeges változásokon ment át. Mindenekelőtt azoknak a tanúvallomásait ismenteti, akik annakidején elsőnek jelentek meg a tragédia színhelyén, összehasonlította első és korábbi vallomásait, majd egybeve­tette a tanúvallomások hosszú 9orát és meg­ái lap itatta, hogy legtöbbje szeretetteljesnek ismerte az apa és fiú közti viszonyt. Foglalkozik a Halsroamn-család anyagi helyze­tével és főjövedelmi forrásukul az elhalt Halsmamn Miksa dr. fogorvosi praxisát jelöli meg. Azután arról az ötven sohillimgről be­szél, amit a halott zsebeiből vett ki a tettes, s amit a tett színhelyének közelében, egy kő alatt találtak. Nagy fontosságot tulajdoní­tanak annak, hogy az áldozat pénztárcájában levő svájci frankók nyomtalanul eltűntek. A fontosabb tanúval lomások ismertetése után a törvényszéki orvosszakértők vélemé­nyeire kerül a sor. Vergartner és Meissner tanárok szakvéleményükkel odakonkludáltak, hogy Halsmannt agyonütötték, a koponyán talált busz törés semmiesetre sem tulajdonítható a zuhanás következtében elszenvedett sérü­lésnek. A boncjegyzőkönyv után a referens megkezdi a pszihiátriai szakértők véleményének ismer­tetését. A tárgyalás tart. i mi ii 11 ............. i 111 ii i mii mi i—i—i mai—w i Kétór ás betörőüldözés a háztetőkön Díjtalan hajnali akrobata-produkció Ungvárott Ungvár, január 21. (Ruszimszkói szerkesz­tőnktől.) Vasárnap éjjel három óra tájban az ungvári kaszinó udvarán egy későn hazatérő lakó észrevette, hogy a sötétben gyanús alakok mozognak. Azonnal értesítette a rendőrséget, amely kivo­nult, hogy a késő éjszakában tanácskozókat le­fülelje. Mire azonban a detektívek megérkez­tek, a gyanús alakok szétugrottak e csak egy embert sikerült üldözőbe venni. Az ismeretlen éjjeli alak üldözői elől flemenekiíli az egyemelets Kaszinó tetejére, ahonnan egy ablakon át halált megvető len­dülettel ugrott le a Füredi-féle vendéglő földszintes házának tetejére, amelyen macs- csakmódra igyekezett menekülni üldözői elől. A látvány valóságos cirkuszmutatványhoz hasonlított, amennyiben a tetőkön való torná- szásban az üldözött tehetséges akrobatának bizonyult. Művészete azonban mégsem ment­hette meg sorsától. Két órai szakadatlan üldözés ulán kimerülve kénytelen volt meg­adni magát. Vallatásakor kisült, hogy fitrascsák Mihály 20 éves ismert betörő, áld társaival éppen egybelörés rélzleleit be­szélte meg a sötét udvaron. A rendőrség az eltűnt cinkosokat le keresi. Az agrárok Javaslata és a szocialisták ellenjavaslata a gabona­behozatali monopólium kérdésében A koalíció négy ellentétes javaslat alapján veszi tárgyalás alá a mezőgazdasági válságot Prága„ január 21. Az agrár javaslatok körüli tárgyalásokról a következőket írja a Venkov: — Az agrárpárt a kormány által javasolt és az árpára, rozsra, lisztre vonatkozó behozatali monopóliumot a következő föltételek mellett szavazza meg: a monopóliumot átmeneti segítségként rövid időre, legfeljebb bátram évre vezetik be, a gabonavámok érvényben maradnak és a párt mezőgazdasági követeléseinek szelle­mében módosítják őket, a külföldi gabonára és lisztre olyképpen ál­lapítják meg az árakat, hogy a mezőgazdaság­nak jó keresetet biztosítsanak. Ennek követ­keztében az árak megállapításánál dönő be­folyásuk legyen a mezőgazdasági szaktestüle- t esnek., mivel a behozatali monopólium a mezőgazda­ság érdekei szerint igazodik, a monopólium irányításában mezőgazdasági szakemberek bírják 3 döntő befolyást. Ezen agrárkövetelésekkel szemben a szo­ciáldemokraták az alábbi követelésekkel áll­tak elő: a gabonavámok megszüntetése, az importált gabona árainak csökkentése, a monopólium tartsó időre való bevezetése, a monopóhumtársaságban döntő befolyásuk ügyen a fogyasztóknak és a kormányszervek­nek. E két ellentétes programból nagyon nehéz lesz szintézissel egy egészséges harmadikat létesíteni. Jellemző, hogy kölcsönösen nem veszik tekintetbe a kereskedj mi körök érde­keit s éppen ezért \árliató, hogy erre való te­kintettel a cseh nemzeti demokrata párt és a csen iparospárt is uj szövegezéssel áll elő eb­ben a kérdésben és négyféle követelés alap­ján indulnak meg majd a koalícióban az egyezkedési tárgyalások. Paps Miss Hungária . Budapest, január 21. A világszépségverseny európai zónájának főrendezője: Maurice de Waleffe, a Lloyd-klub egyik szobájába ösz- szehivia úgy déli egynegyed két óra tájt a zsűrit, bekérte a rózsaszínű kartonlapocská- kat, amelyekre a bírák jelöltjük számát Írták és azontúl szorgalmasan mondogatta: — lb-uxcent cingquanteneuf! 259. A győztes Miss Hungáriának ez volt a száma. A szomszéd teremben pedig ezalatt tizenöt remegő, sápadt lányka ült várakozó izgalomban. Az ajkukat harapdálták, a ruhá­juk ráncái. simogatták, miközben arra gondol­tak, hogy hátha ők . . . Fiáiba ők ülnek Simon Böske örökébe, hát­ha övéké a világhír, az érvényesülés a Szín­házi Élet kelengyéje, az utazás Párisba, es­tély a köztársasági elnöknél, a monakói her­ceg kézszoritása, pen^ő, frank, dollár . . . Hollywood! És míg ők álmodoznak, odaléptem a 259-es- hez. Feketeselyem, csipkés ruhában a közé­pen ült, balszemét kissé fáradtan lehunyta, az ajkán az izgalom remegő mosolya. Arca ke­rek, szelid babaarc, minden külön egyéniség nélkül, de megszokottan bájos. Termete finom, divatos vonalú, Az egész jelenségre azt lehet mondani: „kedves!“ — Hogy hívják? Halkan, ijedten fele1 te: — Paps Bébi . . . Bébi ez Mária! — tette hozzá. — Paps? — ismételtem meg a nevet — Igen! . . . Papsnak írják . . . — Milyen iskolákat végzett? — Kereskedelmit . . . uyoTs Írást, gépírást tudok . . . — Alkalmazásiban vau? — Nem ... Otthon vagyok ... — Mi sz édesapja .1 — Meghalt . . Tengerészet: hivatalnok volt Pólában . . . Négy év előtt bar meg Én odahaza élek az anyámnál, ke? u unkázok, zongirázok . . . — Hány éves? — Második Gerő Györgyi, Budapest. Újabb szalag, újabb kuss, újabb, hango­sabb éljenzés . . . És most . . . Beöthy emeltebb hangon hir­det: — Miss Magyarország Paps Mária, Buda­pest! A terem zúgott, a lemaradt jelöltek előre­nyomultak. — jaj, de szép! . . . nem is olyan szép! . . . Simon Böske szebb . . . szebb, mint Simon Böske! ... A tavalyi és az ezidei Miss Magyarország pedig egymás mellett ál­lott a pódiumon, de már ekkor fenntermett Maurice de Waleffe, a „Miss Magyarország" nemzeti szalagot ő kötötte a győztesre. Lob­bant és tompán robbant a fotográfusok mag­néziuma, a jazabanda a Himnuszt játszotta, az uccán nagy tömeg várt és de Waleffe büsz­ke mosollyal nézett végig a termen . . . Mennyi szép lány és mind ő érette! * Mert kedves egy alak ez a Monsieur de Waleffe, górni yukában a becsületrend kis ro- zettájával. Nagy darab ember, de könnyed és mozgékony és valami bonviván mosollyal kis őszes bajusza feleit mustrálja, röntgenezi az eléje kerülő szép lányokat. A mindenütt je­lenlevő világfi egyesül benne a legbámulato­sabb tehetségű kereskedővel, aki rásziugerál- ja a vevőre az árut . . . Veszedelmes egy rá­beszélő lehet . . . Amikor egy 6zép lány lép a pódiumra, kis­sé hátrahajliik, szeme a szakértő biztonságával néz végig a nemes jószágon, egy kanmozdu- Jattal megadja annak is a megfelelő pézit és mint egy zsonglőr, aki nőkkel dobál ód zik, egyszerre hárommal is! — lép le az emelvény­ről. Majdnem, hogy meghajlik a közönség felé! De Waleffe rugalmas framoiassága dominál­ta az egész szépségversenyt. * Ha látták volna a gyülekezésit reggel tiz órakor! bál, az ctihon szürkeségéből, a férjhezmenni akarás roboios igájából!'. . . Oh. Waleffe, segits! * Legalább háromszáz jelentkezőből válogat­ták ki a következő ölvenet. Ha látták volna ezt a háromszázat! Micsoda lehetetlen külsők, milyen szomo­rú, kétségbeesett ruhácskák. Mennyi szerte­foszlott remény, mennyi elomlóit készülődés, összekuporgatott kis pénzecske, hamupipőke- álom. Nem ujsagriportok, de regénytémák! •Szomorúak, bánatosak. Amint áthaladlak a nagy termen a zsűri két- ászt alsóra között és nem tudták megér­teni, hogy őket nem bocsátják be a kisebb szobába, ahol a kiválasztottak gyűltek össze. Monsieur Wa.effenek a legcsunyább számára i» vol: egy balzsamos mosolya. De mi ez? Mért sikit nevetve a karzat, miért e hó­mért hahota? Aranypáncélban Rrühilda közéig . . . Nyaktól lábujj-hegyig aranyos, fénylő paüette- lemezekke! borított szőke hölgy lépett a pó­diumra, hajában lengő hatalmas aranydisz... Ellenállhatatlan lá'cány . . . Erre még a vi­harvert francia se vöd elkészülve . . össze­csapta a kezét és megkövülve bámult u'ána... De jött ezutár a magyar vidék és közöt­tük sok bájot lányika , . A reménykedők végtelen sora A megmaradt ötvenbcl csak az versenyez­hetett tovább, akire legalább tiz szavazat esett. És igy maradt tizenöt. Ezt a tizen­ötöt a mellékterembe kérték és ott Waleffe mester nagy szakértelemmel megvizsgálta a lábukat, térdüket. És maradt ót. A többit már tudják. * Beszélgetés egy iró, egy színész és egy festő között. Mindhárman zsűritagok. Az iró: Nos, hogy vagytok megelégedve? A színész: Sokkal rosszabb matéria vonult fel, mint aká' a múlt évben is. Igazán nehéz volt választani és legszívesebben most is Si­mon Böskére szavaztam volna. A festő: Érthetetlen az önkritikának ilyen hiánya. Hogy ne volnának szebb lányok Ma­gyarországon? . . . De ha vannak, hol marad­nak, miért nem jöttek el? Az iró: Csak egy bizonyos réteg vonul fel ilyen alkalmakkor. A közönség számottevő része távol marad a ,,Mi©s"-választásoktól... Csak azok jönnek el főképpen, akiknek a szépsége remény a szabadulás felé eddigi éle­tükből . . . * Künn zug az ucca, mozifel vevő-gépek dol­goznak, rendőrök szoriiják vissza az embere­ket . . . Miss Paps Bébi autóra száll . . . És Waleffe mosolyog! Pásztor Árpád­A Csehszlovákiai Magyar Újságírók Uniójának hivatalos közleménye A Csehszlovákiai Magyar Újságíróik Uniójának elnöksége felhívja mindazon kiadóhivatalokat és tagokat, amelyek és akik eddig a múlt évről visszamaradt tag- dij-kötelezettségeket nem rendezték, hogy tartozásaikat 8 napon belül J e 11 i n e k Ferenc pénztáros címére, Prága II, Pan- ská u. 12, II, beküldeni szíveskedjenek. Nemfizetés esetén az Unió kénytelen lesz a tagdijhátralékban levők ellen a* alap­szabályokban biztosított rendszabállyal élni. Prága, január hó. A Csehszlovákiai Magyar Újságírók Uniójá­nak elnöksége. — Tizenhét! — És mit szól hozzá, ha megnyeri az első dijat? Ha maga lesz Misa Hungária? Az ajka megren egeit. — Az lehetetlen . . . — Pedig megnyerte. Gratulálok! És ez volt az első interjú, amelyet újságnak adott. A többi jelölt körülöttünk nem hitte. Pe­dig igy volt. Jött a zsűri és Paps Bébi diada­la. A nagyteremben a jazz-zenekar tust húzott, a pódiumra hevonult a múlt év hősnője, Bram- merné Simon Böske és Beöthy László kihir­dette az 1930 szépségversenyének eredmé­nyét: — Harmadik Radó Magda, Pécs! Barna ruhás, bájos lányka lépett a pódium­ra . . . Simon Böske nemzetiszin szalagot kö­tött könéje, felhangzott a tusé, a terem él- jenzet . . . Beöthy tovább hirdette: Kispolgári lányok, gép- és gyoreirónők, hi­vatalnoklányok, mamiekinek ostromát a Lloyd-terem ellen. A Mária Valéria uccuban mozdulni sem lehetett, a rendezőség és rend­őrség alig győzte visszaszorítani a szépségek ostromát. Az oszlopos lépcsőháziból kellett nézni ezt a tumultust . . . Atlantic Cityben láttam egy- szei, hogy egy óriás hálóban legalább ötezer halat fogott ki két együttműködő halászihajó. Ez a kép jutott eszembe. Amint a rengeteg hal egymáson ugrál, veti magát a levegőben, gyű­rűzve kígyózik a testek nedves felületén . . . Ilyen volt ez a kép. Fentiéi az estélyi ruhás nők küzdelmes viaskodásáf lehetett látni, on- doíált szőke hajak uszitak a sivalkodó testek felszínén, bundák csúsztak le a váltakról... Mind, mind Mise Magyarország ábrándjáért, a reményért, hogy hátha ezzel a küzdelemmel kikerülnek a hivatalbólj a gyors- és gépiráe­— Nemzetközi Ady-e9t Pozsonyban. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti: Szombatom este a pozso­nyi Reform Klub nagysikerű Ady-eetét rendezett, amely a nemzetköziség jegyében folyt le. Ezúttal először fordult elő, hogy magyar kulturüninepen szlovák szereplő is részt vett, Emit Boleszlav Lu­kács ismert szlovák költő személyében, alld szlovák nyelven méltatta Ady költészetét. Spiegel Béla dr., a Reform Klub titkára magyar bevezetőbeszédet mondott, majd B. Pásztor Sári szavalt néhány szép Ady-venset nagy sikerrel, utána következett a ktis Berényi Magda stílusos zongorajátéka. Emil Bole- szlav Lukács néhány saiát fordítású Ady-verset ol­vasott fel mély érzéssel. Neumann Oszkár dr. német költő pedig nagy drámai erővel adott elő német for­dítású Ady-versekeL Antal Sándo- Adynnk, volt nagyváradi irótáreának költészetét ismertette mé­lyen járó beszédben. Végül ,lohn E’eniér tanár pompás baritonján Ady—R etette-dalokat adott elő zongorák iséret mellett. Wiok Jóin itha operaénekes­nő súlyos betegsége miatt kénytelen volt a fellé­pést lemondani, amit a közönség nagy sajnálattal vett tudomásul. A Primáspnlotn tükör-terme egészen megtelt válogatott közönséggel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom