Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)

1930-01-22 / 17. (2238.) szám

1930 január 22, szerdia. TKWGAI-MaG^ARHIRLAP 3 u mchmjc-V igntJMni A HÁGÁI KONFERENCIA UTÓHANGJAI A cseh sajtó elkeseredett rohamot intéz Benes, Snowden és az olaszok ellen £ polgári sajtó elismeri a vereséget - Főiháborodás Snowden lekicsinylő szavai ellen — „£ hivatalos csehszlovák külpolitika veresége" — Általános buslakodás — ‘őilni és megelégedés Budapesten Prága, január 21. A cseh sajtó óriási többsé­gűben elégedetlen a hágai eredménnyel, csu­pán a két félhivatalos Lap, meg a szocialista pártok lapjai emelik ki a Csehszlovákiára nézve kedvező részleteket. A mai lapokból az alábbi idézeteket- emeljük ki: Ceskoslovenská Republika (félhivatalos): A Magyarországgal való vitás kérdéseinkben, melleknek rendezése reánk nézve teljesen si­keres, nemcsak a kisantant támogatott ben­nünket, hanem nagy szövetségeseink is, első­sorban Franciaország. Tudjuk, kinek tartozunk hálával. Ceské Slovo (Benes lapja): Heves harc volt. Diplomáciánk és delegá­ciónk minden erejét belevetette a csehszlo­vák ügyért való harcba. A csehszlovák elvek számos pénzügyi és poli­tikai pontban győzedelmeskedtek. A győzelem százszázalékos. Lidové Noviny: A magyarokban engesz­telhetetlen. makacs s a legkevésbé szimpati­kus ellenfelekkel álltunk szemben. Azonban annál figyelemreméltóbb az a tény. hogy még ő velük is Mkerült a megegyezés. A mi ré­szünkről a helyzet az. hogy Magyarország sa­ját maga fogja fizetni optánsait. „Magyarország H meg lehet elégedve" Lidové Listy (a cseh néppárt lapja): A cseh­szlovák álláspontot, amely csak a kisantant szolidaritására támaszkodott, a magyarok Olaszország támogatásával rohamozták meg és közvetve Nagybritannia szocialista kancel­lárja is támogatta őket. Egyedül Franciaor­szág védelmezte lovagiasan álláspontunkat. Az eredményt pénzügyi tekintetben nemcsak, hogy e! kell fogadnunk, hanem el is lehet fo­gadnunk. Magyarország is meg lehet elégedve. Kihar­colta Hágában azt, amit lehetett, nemcsak a maga számára, hanem az optánsai szá­mára is. Még igen sok függ a párisi tárgyalásoktól és állandóan résen kell lennünk, mert a -magya­rokat Olaszország és némileg Anglia is támo­gatja. Snewdeeit diktál Csehszto-iákfóRcsk Prazsky Vecernik (cseh néppárti): Szocia­listáink mindig azt hangoztatják, hogy a külföldi szocialisták győzelme egyúttal a mi köztársaságunk győzelme is. Ezzel a de­vizával házalhattak egész vasárra aig. Snow- ■ tíenrek, a szocialista kincstári miniszternek hallatlan kifakadásáig. A mi delegátusaink tiltakozására, hegy nem fizethetünk többet, mint a legyőzött nemzetek, a Journal sze­rint az angol pénzügyminiszter, a szocialista Snowden olyan kifejezést használti amely lelkünk mélyéig meg kell, hogy sértsen. Ál­lítólag ezt mondta: — Rendkívül immorális dolog lenne, ha csak azért adnánk pénzt egyeseknek, mert túlságosan zajosan követelik. Amikor arra kérték, hogy hagyja jóvá a megegyezés formuláját, nevezetesen a kis- ar.tant kezességére vonatkozó formulát, me­lyet az éjszakai tárgyalás során a brit szak­értők már elfogadtak, Snowden elutasítóan így szólt: i — Egyszerűen írják csak alá a szerződést, nem kell kivételt csinálni velük! A hivatalos fordítás némileg meg van fé­sülve, de a tartalma ez volt. Egyetlen libe­rális államférfi nem volt olvan gorombán kíméletlen a kis államok fájdalmával szem­ben, mint ez az angol szocialista. Národni Listv (Kramár lapja): Be kell is­mernünk. hogy Hága levegője telítve volt bi­zonyos kereskedelmi szellemmel, mely mel­lett a morális, vagy az erkölcsi érvek nem sok sulival bírtak. Nem tettek különbséget legyőzőitek és győ­zök. volt ellenségek és volt szövetségesek között. Csak a fizetési képesség jött tekintetbe, hogy mennél több pénzt szerezhessenek a nagyha­talmak hadi számlájuk fedezésére. Ezért volt a kisantant államainak helyzete olyan bi­zonytalan az agrártörvények védelménél a magyarok legitimista álláspontjával szemben. A nagyhatalmak közül egyedül Franciaország támogatta a csehszlovák delegációt teljes lo­jalitással. bár nem tudta mindenütt győze­lemre juttatni követeléseinket Olaszország és Anglia álláspontjával szemben. Olaszország nyíltan Magyarország protektora szerepét ját­szotta a kisantant ellen és a brit kincstári miniszter sokkal élesebben nyilatkozott a kisantant államaival, mint a magyarokkal szemben. S igy a hágai konferencia végleges eredmé­nye reánk nézve .egyáltalában nem felel meg azoknak az optimista információknak, ame­lyeket a mi delegációnk küldetett haza s amelyekkel bizonyos mértékig saját maga fosztotta meg magát attól a támogatástól, me­lyet a hazai közvélemény felháborodása jelent­hetett volna. „Elem valami örvendeztető" Právo Lidii (szociáldemokrata): Nem mond­hatjuk, hegy meg volnánk elégedve, de be kell ismernünk, hogy az adott helyzetben csaknem a maximumát értük el annak, ami elérhető volt, nevezetesen, hogyha tekintetbe vesszük Olasz­ország és Anglia ellenkezését a nekünk nyúj­tandó engedmények kérdésében. A csehszlo­vák delegáció nagyon súlyos feladat előtt áll: Magyarországgal harcolt, szemben találta ma­gával az előbb említett két állam ellenzését és hazulról is segítség helyett gáncsvetéseket kapott. Ily körülmények között nehéz volt a munkája. Ez tehát a mérleg. Nem valami ör­vendeztető. Národni Politika (a nemzeti demokratákhoz közelálló lap): A legyőzött Ausztria jelenték­telen összeget fog fizetni, a legyőzött Bulgária mintegy 40 milliót évente, a legyőzött Ma- gyarország 1913-ig mintegy 40 millió koronát, 43-tól 03-ig pedig mintegy 55-öt, de azt is a saját maga alattvalóinak, míg a győztes Csehszlovákia évente mintegy 81 milliót fog fizetni s az egész összeg külföldre megy, vagyis évente többet fog fizetni, mint a le­győzőitek. S ezenfelül még évente ‘40—50 mil­liót fizetünk maid a légiók felszereléseiért, ami a legyőzött államoknál nem szerepel, mert azok nem a győzők oldalán, hanem a győztesek ellen harcoltak. Ilyenformán tehát Csehszlovákia évente mintegy 80 millióval fizet többet, mint Ma­gyarország és Bulgária, a két legyőzött ál­lam! így fest a hágai mérleg. Sokkal rosszabb a presztízs-mérleg amiatt, hogy nem sikerült kieszközölniük a „felszabaditáei taxa“ sértő c i ml e tétnek törlését, melyet még a külföldi lapok is paradoxnak és megalázónak minősíte­nek. Minden más állam felszabaditási tartozását törölték, egyedül Csehszlovákia távozik Hágából en­nek a lerlázó adósságnak a bélyegével. Külpolitikánk ez irányban nem tudott megnyer­ni senkit Franciaországon kívül, amely a felsza- baddtási összegben nincs közvetlenül érdekelve. Úgy látszik, hogy delegációink ezt a presztízs kérdést a tárgyalás végére halasztotta, de a konferencia utolsó 24 órájának irama és nyo­mása végül is elütöttte az elintézésétől. Előre aggódtunk ettől a sietségtől, felemeltük óvó szavunkat, sajnos, hiába. Delegációnk a lég szomorúbb tapasztalatokra tett szert a szocia­lista Snowdennel, aki velünk szemben védel­mébe vette az osztrák főhercegeket. Tanulnunk kell az olyan szocialistáktól, akik oly könyörtelenül dolgoznak, de nem az in- ternacionálé, hanem a saját hazájuk javára. Hága eredménye tehát az, hogy a fizetések te­rén mindjárt a legyőzött Németországot követ­jük. Reforma (cseh iparospárt lapja): Kaphattak-e a mi szocialistáink ennél nagyobb zuhanyt? Snowden elvtárs nemcsak a szivét és máját mutatta meg felénk, hanem a fogait is. Ilyeu éles, szinte hihetetlenül éles szavakat használ az angol munkáskormány reprezentánsa Hágá­ban, az egész kisantánttal szemben. Közönséges nyelven ez annyi, mintha igy igy szólt volna: „Mi, angolok, önökkel nem beszélünk. Önök egyszerűen engedelmesked­jenek, mert önök apró államok“. A nemzetre nézve a hágai lecke lesújtó Egye­nesen naiv dolog volna a mi győzelmünkről beszélni. Nem győztünk! Venkov (agrárpárti lap): A reparáoiókat po­litikai szempontok szerint oldották meg. de a nagyhatalmak egyáltalában nem törődtek a múltra való hivatkozással, hanem csak a poli­tikai jelent és még inkább a politikai jövőt respektálták. Itália szemmel láthatóan támogat­ta Magyarországot, részben, hogy megerősítse pozícióját Budapesten, részben, miként a Ma tin irja, hogy éreztesse a kieantánt államaival, hogy Franciaországgal való szövetségük mel­lett a többi nagyhatalomra is szükségük van. Anglia képviselője, Snowden szocialista pénzügyi miniszter teljesen megfeledkezett a ki^antánt államok háborús szerepéről. A hágai eredmények felett sem nem ujjon­gunk, sem könnyeket nem ejtünk. Hága meg­tanított óvatosságra és a nemzetközi politiká bán szerepet játszó tényezők értékelésére: Az érdemek elismerése, az igazságra való törekvés, a szimpátia, vagy antipátia csak statiszta szerepet játszik, a főszerep a ha­talomé és az egoizmusé, Expres (Stribrny lapja): Hivatalos politikánk Hágában vereséget szenvedett. Hágában minden országot uj emberek képviseltek, csak a mi részünk­ről volt Benes, akit a múltbeli kötelezett­ségek terheltek. Mikor delegátusaink rámutattak Lloyd George szavaira, melyekkel az angol pre­mier hadseregünk elismertetését kísérte volt: „Anglia sohasem felejti ezt e1 önök­nek“, Snowden az asztalra csapott ©s igy szólt: „Én nem vagyok Lloyd George!“ De­legátusaink előkészület nélkül mentek Há­gába, számadatok nélkül, jól kiépített jogi előkészítés nélkül, azon kijelentés jegyében, melyet Benes ejtett el elutazásakor az újság­írók előtt: „Néhány milliárd nem dönt. csak legalább tisztában legyünk azzal. bogv‘ ál­lunk.'4 Ilyen vereségből mindenütt politikai konzekvenciákat vonnának le. A magyar lapok véüeméitya Budapest, január 21. (Budapest' szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) A magyar sajtó álláspontja a hágai megegyezés tekintetében megoszlik. A Budapesti Hírlap kiemeli, hogy a jogi álláspontot az egész vonalon elfogad­ták és lehetővé tették a kisantantnak, hogy presztízsének különösebb sérelme nélkül aláírhassa az egyezményt, amely az általa éveikig kétségbevont jogi álláspontot szank­cionálta. Pénzügyi téren sikerült elérni, hogy Magyarországnak csak azokat az áldo­zatokat kell meghozni, amiket az adott jogi helyzetben előbb vagy utóbb vállalni kellett volna. — A Magyarság szerint a konferen­ciának csupán annyiban volt kedvező ered ménye, hogy a kisantantnak az a törekvése, ami a francia és olasz ellentét élesztősére és Magyarország elszigetelésére irányult, ku darcot vallott. A Pesti Hírlap szerint a megegyezés ered ménye Magyarország pénzügyi önállósága na,k visszanyerése, aminek előrelátható következménye a nagyobb nemzetközi kölcsön, amely uj vérkeringést vihet a? állam gazdasági életébe. A Pesti Napló szerint az egyezmény jeleu- tős határkő a háború utáni Magyarország történetében, amely határkőre az van rávés ve, hogy ezentúl jobb lesz. Csupán a Nép­szava vonja százszázalékosan kétségbe azt, hogy az eredmény Magyarország szempont­jából jó. Apponyl: „Meg lehetőnk elégedve" Budapest, január 21. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjeléntése.) A hágai megálla­podásról Apponyi Albert gróf a következő- kérmen nyilatkozott: Az a benyomásom, hogy ezzel az eredménnyel meg lehetünk eléged­ve. A tárgyalásokét vezető kormányférfiak nehéz körülmények között jó munkát végez­tek. Semmit sem adtak fel abból, amihez fel­tétlenül ragaszkodni kell. A nemzetközi bíráskodás elve sértetlen és igy a 250. paragrafus elleni ostrom meg- hiusitottnak mondható. Wafko nyilatkozata Hágáról Hága, január 21. Walko magyar külügy­miniszter a záróülés után fogadta a ma­gyar újságírókat, akik előtt a következő­képpen nyilatkozott a hágai megegyezés­ről: Az egyezménynek két előnye az, hogy megszünteti az állami javakat terhelő álta­lános zálogjogot, vagyis Magyarország visz­■jfflMMimiiiiiiiiímiiiii'iiiiht írni un imiííimbmü— szanyeri teljes pénzügyi szuverenitását, másrészt teljes épségben maradt a döntő­bíráskodás intézménye és meg van a lehe­tősége annak, hogy a vegyes bíróságok előtti pereket gyorsan bonyolítsák le a pénzügyi likvidaeió segítségéve!. Ezzel Ma­gyarországba a tőke beáramlik. A Páris- ban folytatandó tárgyalásokon megállapít­juk, hogy a likvidálási alap hogyan fog működni és az agrárérdekeltek milyen kötvényeket kapnak. A nagyálltául azért mutatott hajlandóságot tekintélyes áldozat­hozatalra az alapokba való befizetések ál­tal, mert a befizetéseket nem a saját büd­zséjéből keli teljesíteni, hanem a békeszer­ződésekből folyó elszámolásokból. Az aEsgoloh dicsérete London, január 21. Az angol sajtó egyhangú megkönnyebbüléssel veszi tudomásul, hogy a magyar jóvátétel körüli megegyezéssel sike­rült lezárni a háború pénzügyi és gazdasági likvidálásának nagy fontosságú fejezetét. A lapok kiemelik Bethlen törhetetlen kitar­tását és bámulatos munkabírását. A pénzügyi körök igen fontosnak tartják, hogy Magyarország visszanyerte pénzügyi szuverénitását. A Financial News külön ki­emeli annak fontosságát, hogy a nagyhatalmak megígérték a támogatásukat a világpiacon a jövőben kibocsátandó magyar kölcsönök szá­mára. A Daily Telegraph az egyezmény alá­írását a történelem legfontosabb eseményének tekinti a békekötés óta. A Reuter-ügynükség jelentése szerint Anglia az egyik magyar kár­térítési alaphoz 1933-tol 1943-ig évi 30.000 fonttal. 1944-től 1966-ig évi 18.000 fonttal, a másik kártérítési alaphoz viszont 25.000 font­tal járul hozzá. A németek elismerése Berlin, január 21. A jóvátételi kérdésben létrejött megállapodások kommentálásánál a német sajtóban egyöntetű az a fölfogás, hogy Magyarország végeredményben igen előnyösen került ki és álláspontját csaknem teljesen ke­resztül is vitte. A Berliner Tageblaít szerint Bethlen igen kedvező eredményeket ért el, amelyekben a nagyhatalmak segítették. Mussolini mintegy parancsot adott a támogatásra és Francia- ország sem állott föltétlenül a kisantant mögött. A Deutsche Tageszeitimg szerint Bethlen nem­csak pénzügyi, hanem politikai és erkölcsi szempontból is jelentős sikereket aratott, mely Magyarországnak állását a kisantanttal szem­ben megerősíti. A lapok egyöntetűen megálla­pítják. hogy a nagyhatalmak kölcsönösen támo­gatják majd Magyarországot az államvasutak újjáépítése és a mezőgazdaság megreformálása tekintetében. A jóvátétel kérdése a költségvetési bizottság elüt Befejezték a költségvetés általános bizottsági vitáiét Prága, január 21. A költségvetési bizottság ma délelőtt folytatta a költségvetési vitát. Ro- sche képviselő rámutatott arra, hogy a jóváté­tel nagy problémája teljesen háttérbe szorítja a költségvetés- iránti érdeklődést. Szerinte a csehszlovák delegáció a tárgyalások 9orán legjobb belátása szerint működött és le tudta szorítani a jóvátételi összeget a leire tőség ha­táráig. Kifogásolja, hogy a delegáció és a parlament között nem volt semmiféle kontaktus s a törvényhozók csak az újságok révén értesültek a hágai konfe­rencia eredményeiről. Kérdi a pénzügyminisztert, hogy a jóvátételi adósságokból neon kell-e már ebben a költ­ségvetési évben részletet törleszteni, mert ab­ban az esetben a költségvetést egészen meg kell változtatni. Csehszlovákia legújabb jóvátételi adóssága 2%0 millió korona. Englig pénzügyiminiszíter közbeszól: Ha nem számítjuk a hatszázalékos kamatokat, úgy a tőke, ha ma teljes egészében kifizet- nők, 1190 millió korona volna. Rosche a gazdasági és ipari válságról be­szél, melyet szerinte csakis kompromisszum­mal lehet megoldani. A tartományok, járások és községek gazda­sági helyzetén csakis úgy lehet segíteni, ha az önkormányzati testületek háztartásáról szóló törvényt sürgősen módosítják. Ezután Englis pénzügyminiszter behatóan válaszolt a felszólalónak. Beszédét lapzártáig a parlamenti sajtótudósiitó iroda nem adta ki. A délelőtti ülés utolsó szónoka Stetka kom­munista képviselő volt. Délután három óra­kor Udrzal miniszterelnök jelenlétében foly­tatták a vitát. A bizottság ma este befejezi az általános vitát és hozzáfog a részletes vitá­hoz. Először az elnöki iroda, a miniszterel­nökség és a nemzetgyűlés költségvetési téte­leit veszik tárgyalás alá. A legközelebbi ülés szerda délelőtt 9 órakor lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom