Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)

1930-01-19 / 15. (2236.) szám

14

•PRSGAI-A^AtííAR- HI RIiflR

SzmHÁzKörriftfKub'RiRA.

Hozzászólás

képzőművészetünk válságához

A P. M. fl. ankétjének nagy süketre van, a szloveoezkéá festők legjobbjai szóltak és szólnak hozzá a kérdéshez. Újabban még a kővetkező két hozzászódáe érkezett:

Kiss Viktor

T átrct-Mcüárháza., jaamáir. A bépaőm'ii- vésael, kűilöri&seaa a festészet még a műit században is legfontosabb tényezője volt a kulin nának.

A festő, ki ne?me«, egészséges felfogásával a művészet igazi célját szolgálta, városok, sőt országok népének Ízlését, a Szép-nek meglátását nevelte. Egy-egy alkotásával meghódította és oda vezethette népét, hol a gyönyör- szomjas lélök az árnyéknál ág fölé emelkedhetett S az emberiség hálától t száwed szórta virágjait az alkotó művész ölébe.

Ma, mikor az a kérdés merül föl, hogy ml okozza a festészet válságát nemcsak Szlo- venszkón, de egész Európában, azzal felelek, hogy nagyrészt maguk a festők sodorták a pusztulás örvényéig a művészetet.

Amkor a* emberiség társadalmi rendije, erkölcsi felfogása a nagy világfelfordulásban felborult, végkép lezülöit a képzőművészet

A szigorú tudós és kizárólag nemes érzésék korlátái közé .szorított művész lelkét lángra lobban to^a a kor lázas idegessége. Elsősorban a fiatalok ragadták kezűkbe a festészet- forradalmát hirdető lobogót s énetieo, ferde nézeteiket világgá kiáltották. Elárasztották Európát „/művészetük" Jiel, mely korcsszül étije volt a ,,Goyá“-k alapos, tudatos, mély művészetének. Ellenőrizhetetlen egyéniségüké* könnyű szerrel, kevés, vagy semmi tudással zabolátlanul vászonra vethették. Sikerült elhitetniük az újszülött kultur- embereknek. hogy müvük a mai kor művészete Később talán ők maguk is elhitték, amit hazudtak és százával bukkantak elő a „zsenik" s velők a százféle izmus. Remekül jövedelmező üzlet lett a festészet, amíg a kor uj gazdagjai „magasfoku" kultúrájuk fHogtatása céljából tele ak-ártották othonuk falát ezekkel a „legzseniálisabb", sőt heg- értbe tel-» íK'bb festményekkel.

Azután inegtorpadt a festők fiatal gárdája. Uj gazdagok nem jöttek s a mühanátok drága pénzükért csak márkás festményt vásároltak. De ez a vásár is megszűnt.

Az emberiség java letargiába esett. Valamint a beteg gyermeknek nem kell a legkedvesebb, legszebb játékszer, úgy nem kellett a létért küzdő embernek fec-tmén,,. Érdeklődése a képzőművészet iránt egyre csökkent, végül megvette, mert ha fáradt lelkét egy- egy tárlaton gyönyörködtetni, pihentetni akarta, az ellenkezőjét érte eL Eltorzult, csúf arcok, zölden meredező szemek, suta-törött vég tagú eu béri e emlékeztető szörnyalakok, dűl ed ez'í rémiházak és a legsötétebb deprimált hangulatok világa tárult löl előtte Lázas feje lázasai0 lett s undorral menekült a lenyűgözi pokolból, mely csúfosabb az ő tényleges világánál.

Ma ott tartunk, hol az örök Művészet már számon kéri követelményeit KöveteLi a festőtől szigorú fegyelmezettségén kívül magas intelligenciáját, tudását és szivét A festészet művészete nem az érzések szertelen tobzódásának színfoltokban vlaó oda lökése, ahogy azt a Tatai forrradalmárok hirdették.

Visszatér már a mai kor festészete nemes célja szolgálatába, de éveken át tartó nehéz küzdelmébe kerül majd, mig a félrevezetett emberek igazi értékét elismerik s érte áldozatokat hoznak.

Hogy hogyan lehetne Szlovenszkő festészetét felvirágoztatni? Végül erre szeretnék

helyesen ff lelni.

Amíg szétszórtan, magukba zárkózóttan vegetálnak megriadt, pesszimista lelkületű festőink, amig egyetemes szlovenszkói távlatot nem mutatunk be a külföldnek, szlovenszkói festészetről sző nem lehet.

össze kellene toborozni bujkáló tehetségeinket, amit csak égj módon lehet: Kiválasztott, t» kétséges festőinket a kormánynak, vagy egy kulturális, társadalmi intézménynek azzal kellene kitüntetnie, hogy őket szabott időre bérmentes műtermekhez juttassa.

Ideális, de égetően szükséges volna Szlovén szik ón egy ily értelemben vett képzőmü- vőflzhiz {Létesítése. SzlovensZkó reprezentáló festői egy fedél alatt, egymást ellenőrizve s buzdítva egyetemes művészetet teremtenének. /

Megszületne s virágozná Szlovenszkó festőművészete!

Jordán Miklós (Eperjes)

Még a mai nehéz gazdasági helyzettel szemben is remélhető volna egy szlovenszkói ma^ gyár egyesület fölállítása. E szervezés nem a művészeken múlik. Fogjanak hozzá azok a vezető egyéniségek, akik a kisebbségi jogokban biztosított előnyöket védik. Rájok hárul az a föladat, hogy a politikai etappok mellett a képzőművészetet, a kultúrának ezt a számításon kívül nem hagyható tényezőjét segítő kezükkel a pusztulástól megóvják.

Itt, Szlovenszkón körülbelül 30 művész él, aki az elmúlt tiz év utáni mostoha, sorsból egy jobb jövőt szeretne látni, amelyet meg is érdemelt. Az eddigi képvásárlás egyik művésznek sem hozta meg az anyagi megélhetést. De volt eset és van ma is, hogy egy művészi kiállítás annyira nem látogatott volt, hogy napok hosszat egy lélek sem tévedt be, nemcsak vevőkedv, hanem érdeklődés sem volt az emberekben. Ehelyett jöttek a külföldi képügynökök hamisítványaikkal. Ezt most is minden évben kétszer, sőt háromszor is megteszik. A szlovenszkói városokat, de még a nagyobb falukat is látogatják. Házról-házra járva ki- nálgatják portékájukat, nagynevű festők eredeti munkája gyanánt. Hihetetlen giccseket sóznak a vevő nyakába.

Most jönnek a szerényebbek, a dilettánsok, akik. legalább is már művészeknek képzelik magukat. Azoknak mindegyike évente tiz- husz hitvány plágiumot ad eh De vannak köztük a nagyok, akik rendszerint valamilyen állást töltenek be « a képgyártást csak mellék- foglalkozásképpen űzik. Láthatunk nem egyszer egész lepedőnagyságu vásznakat sora- kozni a kirakatokban. Mindegyike eladó.

A képvásárló közönség sok becsapódástól kíméli meg magát, ha, mellőzve a misztifikációval dolgozó ügynököket, közvetlenül magától a művésztől szerzi be a festményeket, mert az ilyen beszerzés kizárja az eredeti alkotások fémjelzése körül történő ámításokat. Legtöbben mégis fáznak ebtől a beszerzési módtól, attól tartván, hogy a művész közvetlenül csak magas áron adja el képét. Ezzel az elképzeléssel szemben a valóság az, hogy az ügynök magasabb árat kér és kap sokszor a tizedrendü képért.

Mi művészek nem is tehetünk e métely ellen semmit addig, amig nem lesz tömörülés.

A közönség is majd más szemmel tekint ránk, ha az egyesület által rendezett kiállításon különböző irányú művészi törekvéssel találkozik, amelyből bőven választhat magának saját ízléséhez illő képet.

Van köztünk egy pár művész, aki áttért az egyházi művészetre e ott próbál megélhetést biztosítani. Szectképeket fest, sőt az egész templom kifostési dekorációját vállalja. Jómagam is ezen a téren dolgozom már évek óta. Leginkább ebből tudom nagynehezen fönntartani családomat. De ne gondoljuk, hogy itt simán megy a dolog. Legelsősorban és legtöbb ízben a templom kifejtését vállalónál találja magát kontár-konkurrenciával szemközt a művész, aki már a művészet és saját presztízse érdekében sem veheti föl ilyenkor a harcot. És így akadálytalanul garázdálkodhatnak az avatatlanok, akik szemtelenségükben határt nem ismernek akkor, amikor templomi képekről van szó. Igein sok templomban láttam tőlük származó, nagy felületeket elfoglaló képeket, melyek azonban nem voltak mások, mint a szenteket agyonnyom őri tó torz-ábrázolások.

Itt kell egy szomorú jelenséget megemlítenem, amely paródiája a múltnak. Régeoto m egyház pártfogása mellett készültek a műremekek, ma az egyházai képviselő lelkészek befolyása eltörpül az esztétikai kultúra nélkül felnőtt és a mindemekfölött olcsóságot kereső népnek akaratával szemben. Pedig ma sémi élbet egyház és művészet egymás nélkül, mai is sokat adhat a kettő egymásnak. Amikor * festő egy-egy oltárképén, vagy freskóián Jsi- kéniek revelációját ábrázolja, amelyek mini örök szentbeszédek hatnak a hívők lelkére* az egyház szolgája sem tagadhatja meg a művésztől szeretető melegét.

Eddig nem panaszkodtunk, jóllehet * művé szívjon) or mindé® más nyomornál Inkább tarthat számot arra, hogy foglalkozzanak vele. A P. M. H. újévi száma azonban megpendítette a szlovenszkói művészek helyzetét. Megadtuk a választ. Igaz, küzd ma mindenki. A1 művész azonban kétszerese® érzi a mostoha’ idők terhét, mert ő csak akkor alkothat na^ gyot, ha minden gondtól mentesen, nyugod- J tan élhet művészetének. Ez pedig tőke nélkül ] lehetetlen.

Uj Auróra-est a magyar

Az „Erdélyi Helikon* szereplése alán szlovenszkói Íróink is bemutatkoznak február 16-án a budapesti közönség előtt

Pozsony, január 18.

(Saját tudósítónktól) A budapesti lapok már több itzben és hasábos cikkekben foglalkoztak a pozsonyi „Uj Auróra" körül csoportosuló szloven- szkói és ruszinszkói íróknak budapesti szereplésével, mely február 16-án este lesz a Zeneakadémia nagytermében. Az előlegezett, érdeklődés biztató jele a nagyvonalú vállalkozásnak, amelyről az itteni közönség még nem igen azereztt tudomást. Fölkerestük tehát az est főrendezőjét, Reinel János drjt-, az „Uj Auróra" szerkesztőjét, hogy megtudjunk egyet-mást terveiről

Arra a kérdésünkre, hogy mi késztette őt «c est megrendezésére, a kővetkezőket válaszolta:

— A magyar irodalom elmúlt két évtizede minden figyelmes szemlélőt meggyőzhetett arról, hogy mindig a vidék táplálta nagy Írókkal és művészekkel Budapestet. Amikor a „Nyugat" megindult, e vele Ady Endre megkezdte korszakos pályafutását, a folyóirat körül csoportosult Írók ©sekély kivétellel, a vidékről szivárogtak fői aa akkor egyedüli irodalmi centrumba, a magyar fővárosba. Ée ha figyelembe vesszük a közeli évek eseményeit, hasonló folyamatot látunk azzal az eltéréssel mégis, hogy a vidék uj képviselői már nem telepednek le Budapesten, hanem otthon maradnak, a így illeszkednek be szervesen a magyar irodalomba a táplálják azt nagyszerű és friee elemekkel. Az emxílyi írók nagyszabású előretörésére célzok itt, akik tudásuk és szervezettségük révén ma olyan helyet foglalnak el a magyar irodalomban, amelyre a „tekintélyes" jelző túlságosan halvány kifejezés volna. Ez a hódit áe nem kelt a magyar főváros írói köreiben irigységet, sőt mondhatni, hogy Erdély e annak irodalma szánté dédelgetett kedvencévé vált Budapestnek, e általában a magyarságnak. Elegendő, ha Páiifyné — Gulácsv Irén regénye, a „Fekete vőlegényekre" hivatkozom, amely Szabó Dezső ,^Elsodort faluja" óta a Legnagyobb könyvsakért érte el Magyarországon. Iteményik Sándor, Ápnly Lajos neve a legelsők között van, R. Berde Mária történeti re* gényét Móricz Zeigmond „Tündérkert“-jével egyidejűén dicsérte meg az Akadémia. Makkai Sándornak hiree Ady-könyve körül pedig olyan vita indult meg, amely a legélénkebb irodalmi harcokra emlékeztetett. Az „Erdélyi Helikon" íróinak budapesti szereplése betetőzte a. sikert é« ma már • a budapesti könyvkiadók rájöttek arra. hogy üzlet számúikra as erdélyi irodalom.

— Ezen előzmények alapján bontakozott ki előtt tem a terv, hogy mi » felvonultathatjuk erőin- két, megismertethetjük kisebb száma, de sok tekintetben egyenrangú Íróinkat a budapesti közönséggel. Mert valljuk zneg őszintén, Mécs László és még egy-kettő kivételével, vajmi keveset tódnak odaát íróinkról.

Reinel dr. szerkesztő előtt fölemlítettük a gyakorlati nehézségeket, melyek a terv megvalósítását esetleg akadályozhatják. A félreértés oly oé- lókat magyarázhat a vállalkozásba, amelyek a tisztaszándéku kezdeményezéstől a legtávolabb áL lónak. Erre vonatkozóan a szerkesztő a következőket jelentette ki: <mimn

KERESZTSZOREJTVÉNY

A 92. számú keresstszérejtvény

Vízszintes sorok: 1. Főpapi óim. 7. Nimród híve teszi. 14. Recseg, szinonimája. 16. Gabanajttsztitó eszköz. 17. Végzet. 18. Ige® kemény fém, a platinával együtt bányásszák. 22. Német kikötőváros. 23. A német ezooiálásta munkásmozgalom megalapítója. 26. Két egyforma magánhpigzió. 27. Ige. 28. Portugál gyarmat Elő-Indiában. 29. V fület bántja. 30. „55" római számmal. 31. Fehérmómü. 34. Bibliai altiak. 38. Kisasszony — angolul. 37. Állaim. 40. Babilónia ée Fönícia népének főisteue. 41. A bíróságon folyik. 43. Egy eűiltiajtu idegen neve. 44. Fonál

lesz belőle. 45. Amerika legdélibb államát ez a nép Lakja. 46. Szinyei-Morse Pál leghíresebb vászna. 48. Gyümölcsnek van. 49. * ngol kártyajáték. 51. Zened müozó rövidítése. 53. Földimívelő teszi. 54. Ujabbkorá irodalmid ós müvészeld irány (helyesebben: ennek kővetője). 55. Tengerszoros, amely mellett. Kopeuhágn fekszik. 56. Sportklub. 58. Németországi fürdőhely. 59. Személyes névmás, öl. Berlin áliatkortje. 63. A hajnal görög istennője. 65. Beszéd rész. 66. A 18. vízszint es 5. és 6-ik betűje. 67. Kegye leitee szavaik. 72. Érzékszerv. 78. Pesti szálloda. 74. Dallam. 75. Tágas. 77. Egyik etem neve. (Kémiai jele: A). 78. Budapest együk nevezetessége (fonetikus kiejtéssel). 79. A , mérnkön yvelecdŐ késsspénzkészbétedek" franciából átvett megjelölése.

Függőleges sorok: 1. A forma kedvéért. 2. Shakespeare- d rám a hőse. S. Gyümölcs. 4. Wallcoe- regéoy címe. 5. Fán van. 6. Bdharmegyed község.

8. Abesszíniái város, hiree olasz vereség színhelye.

9. Szerszám. 10. Közmondás. 11. Az Áldunába ömlő folyó. 12. Svájci szabadsági! ős együk neve. 13. A fin® nép nemzeti eposza. 15. Csendese® iszogat Őkelme. 18. Figyelmeztet. 19. Fehérnemű. 20. Nőd nóv becéve. 21. Derék békebeli „bank"-jaünk hajig- zatoe elme mögött szerénykedett ez a néhány betű. 24. Lás-J 31. vízszintest. 25. Só — latinul. 31. Perzsia harmadik nagy városa. 32. Béos egyik világszerte liiree állaimá sziliházának neve. 33. A jó futónak ilyennek keld lennie. 35. Római történetíró. 38. Kisebb, ifjabb — latinul. 39. Kiválóságot jelent. 42. Méhek tömege. 44. Senki sem örül neki. 47. Vallás. 50. A ldsbiró tisztje. 52. Segédtiszt... idegen nyelve®. 57. Latin igekötő. 58. Látón eze- mólyesnévniés. 60. Város a Dráva mellett. 62. Visszafelé olvasva: finnországi város. 63. Német igekőtő. 64. A szavak egymás mellett. 65. Női név.

06. Trója. 68. Amit oly szépen kigondolsz. 69. Izsák egyik fia — a német bibliában szereplő néven. 70. Világfürdő. 71. MongolorszAg fővárosa. 77. Népszerű pesti ezubrettszimósznő monogramja. 78. A 47. függőleges 2-ük ée 3-dk betűje.

A múlt vasárnapi számunkban közölt 91. szánra kete6zt«zórejtvényünk helyes megfejtése a következő:

Vízszintes sorok: 1. Álca, 5. Famulus, 11. Talp, 15. Lista, 16. Kotaj, 17. Révai, 18. Ohio, 19. Takarók, 21. Nupa, 22. Menj fáradt veterán, 24. Csülök, 26. Karibid, 20. Etet, 31. Siva, 33. Való, 34. Titauic, 35. Moet, 36. Etele, 37. Terra, 38. Rába, 39. Palermo, 40. Ránk, 42. Érez, 43. Emez, 44. Sablon, 45. Szerda, 49. Tomaeo Campanedla, 57. Oboa, 58. Travens, 59. Régi, 00. Vondt, 61. Spóra, 62. Dávid, 63. Alag, 64. Szentes, 65. Tara.

Függőleges sorok: L ÁJcm, 2. Libeg, 3. Cein, 4. A lójáétól az almáig, 6. Akar, 7. Móka, 8. Útadó, 9. Lart, 10. Újév, 11. Te nem ismered Verát, 12. Avar,

13. Lapát, 14. Plán, 19. Tárlat, 20. Ketrec, 23. Keverés, 24. Colé bee. 25. Kata lin, 26. Kontráé, 27. Dioráma, 28. Patakzó, 30. Tatár, 32. Venne, 39. Palást, 40. 0poráé, 46. Dobol, 47. Sávon, 48. Algír, 50. Mo~ na, 51. Orwz, 52. Cape, 54. Prae, 55. Léva, 57. Aida.

A helyes meglejtők között megejtettük a tom- lást, amelynek eredményeképpen egy Ulatszer-eíutt nyert Szinay Rózsi Nagyölved, mig egy-egy dobos fijiom toilettesrappant nyert Kálmán Ede Csákány, és Schenkner Antal Beregssása, Róasa-nooa i.

T330 framAr ff, rmÍKm^_