Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)

1930-01-19 / 15. (2236.) szám

1380 >«mAr 13, TMáro^p. 'PRKGAlA\\G^ARRTRT.Ar> 5 Jablonf czky: Egyik oldalon a demokrácia vizét prédláliák, ugyanakkor a legkorlátlanabb mütarizmm borát isszák \ Jabloníczky János dr. országos keresztényszocialistapárti képviselő beható kritikája a büdzsé fölött a képviselőház költségvetési bizottságának ülésén Prága, január 18. A képviselőház költségve­tési bizottságának tegnapi ülésén — amint már röviden jelentettük — Jabloniczky János dr^ &z országos keresztény szocialista párt nemzetgyűlési képviselője, alapos és tárgyila­gos kritikában részesítette úgy általános, mint ezlovenszkói és kisebbségi szempontok­ból az uj állami költségvetést. Közérdekű be­szédét az alábbiakban most részletesen kö­zöljük: Jóllehet a költségvetési javaslat fölösleggel zárai — mondotta Jabloniezky dr. — s jólle­het az állam pénzügyi reprezentánsa expozé­jában és a benyújtott pénzügyi törvényjavas­latban egész természetesen minden lehetőt megtett, hogy ezt a költségvetési javaslatot legelőnyösebb oldaláról mutassa be, mégis annyi hibája van ennek a javaslatnak és any- nyi anomáliát takar, hogy az országos keresz­tényszocialista párt nem hagyhatja szó és bí­rálat nélkül Egy demokratikus állam költségvetésének föltétien kelléke az, hogy a költségvetés minden gazdasági és társa­dalmi osztály s minden nemzetiség irányá­ban az igazságosság elvén épüljön föl. Az előttünk fekvő költségvetési előirányzatban azonban nélkülözzük ezt az igazságosságot. Nem kifogásoljuk azt, hogy a költségve­tési előirányzat továbbra is teljes mértékben megadja a ceeh nemzetnek a gazdasági és kul­turális fejlődésnek a lehetőségét, de mi azt hisszük, hogy a nemzeti kisebbségek is polgá­rai ennek az államnak, akik adót fizetnek S minden állampolgári kötelességet teljesíteniük kell és éppen ezért teljes joggal elvárhatják, hogy a költségvetési előirányzat gondoskod­jék az ő gazdasági és kulturális fejlődésük le­hetőségéről is, annyival is inkább, mert qnnek az államnak a törvényei biztosítják egyenjo­gúságukat » ennek alapján az egyenlő bánás­módot kulturális és gazdasági téren is. A költségvetési előirányzat általános vitá­jánál nem szándékom egyes túlkapásokat, vagy törvényellenességeket fölemlíteni, In­kább esak általános természetű kérdésekkel akarok foglalkozni, a részletes vitánál majd részletesen foglalkozom a nemzeti kisebbsé­geket sújtó konkrét anomáliákkal és rámuta­tok arra a mostoha bánásmódra, amelyben az állami költségvetési előirányzat a kisebbsége­ket részesíti s követelni fogom ennek orvos­lását; miután pedig módosító javaslataim a telje­síthetőség határán belül fognak mozogni, bizton remélem, hogy a tisztelt költségveté­si bizottság többsége nem fog ab ovo elzár­kózni az elől, hogy a nemzeti kisebbségek gazdasági és kulturális téren előterjesztett amugyls szerény, de legelemibb követelé­seinek teljesítését lehetővé tegye. Az adóigazgatás hiányosságai Az állam gazdasági konszolidációjának elő­segítése terén fontos lépés akart leniji az 1927. évi adótörvény. A lakosság Englls pénzügyminiszter urnák akkori kijelentései alapján teljes joggal re­mélte, hogy ez a törvény 1. csökkenteni fogja az adóterheket, 2. megszünteti az adókivetés törvénytelen­ségeit és vekszációit, 8. rendet teremt az adóigazgatás terén. Ezek a várakozások és reménykedések, saj­nos, különösen Szlovenszkón nem teljesed­tek be! ad 1. Közismert tény, hogy az alsó és közép adóosztályok adóterhei egyáltalában nem Csökkentek, az 1926. évi és Í930. évi költség- vetések összehasonlítása igazolja, hogy csu­pán a nyilvános számadásra köteles társasá­goknak volt haszna az uj adótörvényből. ad 2. Szlovenszkón az adókivetés gyakran törvényellenesen történik és fölösleges vekszá- eiókkal jár. Az adókivető közegek igen gyakran túlte­szik magukat a törvény előírásain, ha azok részükre kellemetlenek, az eljárásuk gyakran vekszációjellegü s a törvény nem védi meg eléggé az adóalanyt az irányban, hogy való­ban csak a törvény által megengedett magas­ságban vetik ki az adóját. Lehetséges?, hogy a történelmi országokban e tekintetben jobbak a viszonyok; ha ez való­ban igy van, akikor ennek oka abban rejlik, hogy ott jobb tisztviselői kant tartottak meg, továbbá abban is, hogy ezek az országrészek nagyobbrészt ipari jellegűek, gazdagabbak, ami lehetővé teszi az adóügyekben specialis­tával való képviseletet. ad. 3. Még ma sincsen rend az adóigazga­tás terén, mert hiszen az adózó polgárok még ma som tudják meg soha, hogy mennyi adóhátralékuk van, ment az ádókönyveoskéket rendszertelenül s csak nagyon késen kézbesítiik, a fellebbezése­ket pedig csak évek múlva intézik el. Emellett az adótörvény végrehajtásait telje­sen elbürokratizáliáik s a legnagyobb baj az, hogy egyrészt az elsőfokú előírás ellen be­adott fellebbezésnek nincsen halasztó hatálya, továbbá, hogy ügyvéd, vagy más szakember képviselete nélkül legtöbbször nem sikerül semmit sem elérni, illetve ezek nélkül kiszol­gáltatottnak tudja magát az adózó közönség,- Hajlandó vágyók a pénzügyminiszter Urnáik állításaim igazolásaira konkrét adatokat ren­delkezésére bocsátani. Mind e bajok következtéiben ma már szinte politikai jelszóvá vált as 1927. évi adótörvény sürgős megváltoztatása. Én ugyan készséggel megáJlapitam, hogy nem is annyira a törvény teoretikus struk­túráját kell megváltoztatni, mint inkább annak az adókivetésre és a törvény végre­hajtására vonatkozó rendelkezéseit, amit is­mét az adóigazgatás terhére kell, hogy ír­jak. Ugyancsak az adóigazgatás terhére keW ió­nom az adóbehajtás módját is, asm különösen Szlovenszkón könyörtelenül történik e azt antidemoknat ikusuaik kell jellemeznem mind­azon panaszok után, amelyek nap-nap után tudomásommá jutnak. A pénzügyminiszter w szükségesnek talál­ta, hogy a nyilvánosság előtt hallassa pana­széit amiatt, hogy az adóerkölcs még mindig nem következett be. Nem is fog bekövetkezni mindazon ba­jok következtében, amelyeket itt bátor vol­tam felemlíteni. A barátságnak, a lojalitásnak, aj erkölcs­nek s egyéb ilyen lelki vagy jellembeli tu­lajdonságoknak, az a különös közös sajátsá­guk van, hogy csak a kölcsönösség alapján tudnak létezni és fejlődni. Ha a pénzügyi igazgatás olyanná válik, hogy az az adóalanyban nem ellenséget, sem sza­bad prédát nem fog látni, hanem az állom jólét© érdekében közreműködő munkatársat, ha igazságos gondolkozása, törvényt tisztelő, objektív lesz ez az igazgatás és a törvény is a becsületes elbánás zálogát nyújtja a® adó­zónak, akkor az állam érdekében annyira szük­séges' adómorál kölcsönösségen fog alapulni s a pénzügyminiszter ur által annyira kívánt si­ker sem fog elmaradni. A költségvetési előirányzatot tovább vizs­gálva, tonság érdekeit kell szolgálnia. Ezzel egysze­riben megjavulnának a közbiztonsági viszo­nyaink iá. A bűncselekmények száma állandóan emel­kedik, mert évröl-évre emelkedik a ki nem nyomozott bűntények száma is és mivel a gonosztevők is tudják már, hogy a csend őrség és a rendőrség legfőbb feladatá­szkói bíróságoknál fennálló tarthatalan álla­potokra. A pozsonyi bírósági kerületben 48, a kassai­nál 46 szisztematizált állás betöltetlen. Nem nehéz annak megállapítása, hogy ily nagyfokú bíróhiány mellett milyen lehet az igazságszolgáltatás menete! Tiszta karrikaturája ez az igazságszolgálta­tásnak! Olyan pörös ügyek, amelyeknek elintézése normális körülmények között legföljebb egy esztendőt igényelne, 5—6 esztendeig húzód­nak, sommás pöröknél pedig nem ritka eset az, hogy egy esztendeig nem kerül a sor tár­gyalásra sem, A közönség, de a bírák is ros­kadoznak e súlyos állapotok terhe alatt. A bírák túl vannak terhelve, teljes kimer ölési esetek is előfordultak mór s a bírói munka kvalitása okvetlen súlyod pz ilyen állapotok mellett. Az igazságát kereső közönségnek jo­ga van a bíróságok kvalitásos és gyors mun­kájára, de ez állapotok tartóssága mind snlyo­Remarque: ironii a Inte ti Jt aulai olcsó kiadása Ke 23 — Portókőltség 3*— utánvételezésnél 5*- Ke Kapható a Prágai Magyar Hírlap Kiadóhivatalában, Praha II, Panská,12/ÍII. as a Bemberg-brrímtya, amely ■elyem-finomságával az elő­kelő toalet fontos részét kép­viseli; ő kulturális no Kans nyája Schindier Stefan cég, Schönlinde, C.S.R. Bellaflor-készítményei éveS óta az első helyet foglalják el; a Miss-harisnya ilyen készítmény. Szaküzletekben különféle kivitelben kapható. Rendes hosszúsága (kb 75 cm) és rugannyog- sága folytán elegánsan simul a lábhoz. különösen feltűnik a hadügyi költségvetés tultengése. Az én és politikai elvbarátaim véleménye az, hogy teljesen elhibázott dolog az államhatal­mat bajonettekne felépíteni, hanem inkább ál­lampolgárainak megelégedésére, még pedig nemzetiségi különbség nélkül. Eléggé objekt ívnek érzem magam arra, hogy megállapitsam, hogy ma még nem lé­tezhet állam (katonai hatailom nélkül, de minden militarizmust egészséges arányban összhangba kell hozni az illető állam anyagi erejével. A hadügyi igazgatás költségvetése a* ossz állami bevételeknek mintegy 17 száza­lékát teszi ki, há pedig hozzávesszük még a többi reszortokban elrejtett katonai ki­adásokat, akkor ez a szám mintegy 23—25 százalékra emelkedik. Ez felfogásom szerint teljesen egészségtelen állapot 1 Ez csak az esetben volna indokolt, ha azoknak a szomszédainknak, amelyek esetileg mint hadi el len felei nik valamikor tekintetbe jöhetnek, a költségvetése ugyanolyan mér­tékben szolgálná a militurizmust. Erről azon­ban szó sincsen e ezenfelül eléggé furcsán test, hogy az egyik oldalon a demokrácia vizét prédi­kálják, másrészt ugyanakkor a legkorlátla­nabb militarizmus borát isszák! „Követalnl kell a csendőrség 6$ a rendőrség depolitikálását" A belügymimisztérium költségvetését álta­lános szempontból már azéirt is kritika alá kell vennem, mert teljesen az a tendenciája, hogy ezt az államot mint katexochém rendőr- államot tartsa fönn. Lassan odafejlődünk, hogy nem fogunk tud­ni egy lépést sem tenni anélkül, hogy rend­őrbe, vagy csendőrbe ne ütköznénk. Pedig Metternich szelleme kell, hogy anakro­nizmusként hasson a demokrácia világában! Az egészséges demokrácia érdekében hatá­rozottan a rendőrszellem leépítése mellett tö­rök lándzsát. S itt elsősorban követelni kel] a rendőrségnek és a csendörs égnek teljes dcpoli tízál ásót. Lehetetlen állapot a,z, hogy a csend őr séget egyes személyek politikai ikikémlelésére hasz­nálják, a csendőrségnek tisztán csak a közbiz­naik a politikailag nekik nem kellemes egyé­nek ellenőrzését tekintik. Ennél a reaszortnál meg kell, hogy említ­sem azoknak a szemenosótleneknek a sorsát is, akiknek az állampolgársági kérdés rende­zetlensége miatt, — még mindig nincsen meg az állampolgárságuk. A demokrácia 9 a humanitás szempotjából egyenesen szégyennek kell, hogy bélyegez­zem azt az állapotot, hogy emberek tízezreit több mint egy évtizeden át állandóan lelki kétségbeesésben tartsanak! Pártom nevében követelem, hogy az állam haladéktalanul tegye jóvá az e szerencsétle­nekkel szemben elkövetett hibáját, még pedig humánus szellemben, ahogy azt a demokrácia elve megköveteli! Egészen magától értetődő követelése par­tomnak az, hogy a városoknak, ezeknek a fcultunközpontoknaik önkormányzata kiíbőviit- toetsék, mert az önállóságnak és a polgári ön­tudatnak az emelése azonos az állam érdekei­vel s a túlzott gyámkodás kerékkötője min­den haladásnak. Tarthatatlan állapotok a szlovensskői bíróságoknál Az igazságüigyminisatérium költségvetési előirányzatánál rá kell mutatnom a szlovén ­sabb következményekkel jár és a jogbiztonság máris sokat szenvedett emiatt. Az igazságügyminiszbórium költségvetését fel íkell emelni és a bírói fizetések emelésével kívánatosabbá kell ezt a pályát tenni. Ideiglenesen azzal is segíteni lehetne, — ha el akarjuk kerülni az igazságszolgáltatás káo­szát, — hogy különösen Szlovenszkón vissza kell venni a szolgálat­ba a már nyugdíjazott, de szolgálattételre hajlandó bírákat s egyes jogügyi eseteket át kellene utalná olyan ügyvédeknek, akik átmenetileg vállal­ják ezt a feladatot, mint bírák. A vizsgálati fogság mai rendszerét is hu­mánus szellemben modernül kell szabályozná. Nem mindenki gazember, aki vizsgálati fog­ságba kerül. A vizsgálati fogság előfeltételeit is újonnan kell rendezni, mert a szökési lehetőség s a koiluzió, továbbá a bűnjelek időközben való eltakarítása veszedelmének fogalmaival sok­kal több visszaélés történik, mint azt a nyil­vánosság, de maga az igazságügyminisztérium is csak sejti. Le kell szögeznem, hogy az iskolaügyi költségvetés bánik el a legmostohébh mádon a nemzetiségi kisebbségekkel ­A kisebbségi kultúra céljaira majdnem semmi sincs fölvéve a költségvetési előirányzatban s ez a mostoha bánásmód is elsősorban a szlo- venszköi nemzetiségi kisebbségeket 'sújtja. Nincs a számarányuknak megfelelő iskolá­juk, kulturális intézményeik semmiféle tá­mogatást nem kapnak % tfirvéTivileg biztosított kulturális kh

Next

/
Oldalképek
Tartalom