Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)
1930-01-03 / 2. (2223.) szám
likvidálni, likvidálni Irta; Szvatkó Pál A hágai Central Stationon megérkeztek a tizenöt meghívó és meghívott állam delegációi és holnap délután öt órakor összeülnek a holland második kamara palotájában, hogy megnyissák a Yönng-tervezet záró konferenciáját, talán a legfontosabb konferenciát, amit a kontinens Versailles és Trianon óta látott. Nem szabad a konferenciáikat lenézni. Az újságolvasó középeurópai polgár megszokta, hogy fölényes mosollyal tegye le a lapot, ha öles betűk jelzik az államférfiak uj összejöveteleit; fölösleges pénzpocsékolásra gondol, politikusok kéjut-azásaira, kaviáros reggelikre, frakkos estélyeikre és szócséplésre, amiből úgy sem! jön ki semmi okos dolog. A földi dolgok rendje, hogy mindenben rengeteg fonákság van, bizonyára a konferenciázásban is, de az a sötét és baljós művészet, amit diplomáciának nevezünk, elvonhatatlan a mai Európa struktúrájából. Valamikor a sok katolikus zsinat szabta ki a világ rendjét. A tizenkilencedik század restaurációját a sokat gúnyolt bécsi kongresszus alapozta meg. A berlini kongresszus — a zseniális Bismarck müve — megszülte a hánnas- szöv éhségét. S megfeledkeztünk arról, hogy Vilmos császár Németországának vesztét a diplomácia lenézése okozta? Mig Hetedik Ed- várd — éppen egy párisi kaviáros reggelin, frakkban és kéjben — összekovácsolta az antantot és diplomatáival végigutazta Európa szállodáit, addig a birodalom az erőben bizakodott a szó helyett, — s a vég ismeretes. Versailles és Trianon is csak konferencia volt. Mennyi végzet rejlik bennük, nem kell fejtege tnL Fejünket nem fordíthatjuk el a hágai konferenciától sem. Mi, a kisebbség, a béke és a háború szeizmográfjai vagyunk: elsősorban a mi hátunkra csap le az ostor, ha a népek között differenciáik vannak, s a mi terheink viselése könnyül meg, ha sikerül egy-egy kézfogás. Kétszeres éberséggel kell figyelnünk az európai politika útját, mert aminek kihatását nem érezheti meg a párisi polgár biztos reggeli apé- rója mellett, sem a weék-endező angol, sem a berlini munkás, akinek fontosságát és jólétét a gigantikus német erő determinálja mindörökre, — azt hajfrzálfinoman megérzi a nyugdij- taian nyugdíjas, az iskolátlan iskolásfiu és az állampolgárságnélküli magyar. Mirólunk, az áldozatokról van szó, ha fölhangzik a jelszó: likvidálni, likvidálni a háborút. Mi lélegzőnk föl, ha néhány hét múlva Londonban fölkiáltanak: leszerelni, leszerelni. És háromszorosan mi kerülünk előtérbe, ha ennyi előkészítés után, amikor a békemunkát önállóan vonagló konferenciákra szabdalják, mint az esőgilisztát, végre az általános megoldást is szemügyre veszik s az érett atmoszférában kiadják a yégső jelszót: igazság, igazság! * Likvidálni, likvidálni. A hágai fehér sisakos rendőrök, az Indiából visszatért nyugdíjas cukorültetvényesek, a tiszta város és a békés nép áhítattal fogadják a háború fölszámolóit. A Mauritiushuis kincseitől a Gtoös© Kerk tornyáig mindenki megbámulja az érkezőket, Briandt, aki „lelkében a békét hordozza", az ismeretlen Tardieut, a bicegő Snowdent, az uj Curtiust, a fekete Grandit, a hajlitbatatlan Bethlent. Mi volt ehhez a konferenciához képest valamennyi régi konferencia, ahol a szándék nem volt más, mint provizóriumokat kötni, mert a végleges rendezéshez senki nem mert nyúlni? Mi volt Spaa, ahol Stinnes haragja tombolt, Cannes, ahol Briand jóakarata megfeneklett, Genua, ahol Rathenau és Maltzzabn orosz—német szerződésével a birodalom kicsúszott Nyugat rosszakaratú öleléséből, London, ahol csak öt évre mertek provizóriumot kötni a Dawes-javaslat formájában, mi volt akár a nagy Locaroo, ahol a szükség következmény te len baráti fogadkozásra kényszerít ette a hatalmakat, Thoiry, ahol Francia- ország ée Németország szerelmet vallott egymásnak, de a szerelem plátói maradt, vagy Genf, ami nem volt más, mint ünnepi aktus? Előkészítés^ előkészítés, az esőgiliszta egy-egy vonagló darabja, éppúgy, mint Lugánó, a párisi .szakér tők onf epénél a és az első hágai összejövetel is. A koronát erre a tizenegyéves munkára a hágai zárókonfercncia akarja föltenni. Provizóriumok helyett nyélbe akarja ütni az egy és oszthatatlan Young-.,szerződést, az örökkévalót, a Jikvidálót, amely után nem szabad többé a világbéke legveszélyesebb daganatáról, a jóvátételről, beszélni. Kik jöttek el a nagy aláírásra? A két leginkább érdekelt államát: Franciaországot és Németországot uj ember képviseli; az előbbit Tardieu, az, utóbbit Ourtiua Ki számi thatatlan, miben nyilvánul meg a két bemutatkozás zamatja, éppúgy, mint kiszámíthatatlan volt, amit az első hágai konferencián a bemutatkozó Snowden miveit. Anglia jónak látta, hogy ismét ..az éles angol mustárt", Snowdent küldje. mig a „jó angol karácsonyi pudding" HenPáris, január 2. A francia rendőrség tegnap három olas* emigránst letartóztatott és azzal vádolja őket, hogy bombamerényleteket terveztek. A letartóztatottak személyisége és a vád olyan, hogy a letartóztatás az elsőrendű politikai szenzáció erejével hat. Az egyik letartóztatott Tarehiani, a Corriere della Sera volt főszerkesztője, a második Cianca, a Mondo és a Risorgi- mento volt főszerkesztője, a harmadik Sardelli volt képviselő, aki még ma is tagja a második internacionále vezetőségének. A három letartóztatottnál állítólag hét csomag robbantóanyagot találtak, számos gyutacsot, több méter robbantózsinórt és más oly anyagot, amiből bombákat lehet gyártani. A letartóztatottak állítólag levegőbe akarták röpíteni a genfi olasz delegáció palotáját. Ezenkívül összeköttetésben álltak a Brüsszelben letartóztatott Bernieri tanárral, akit ugyancsak fasisztaellenes összeesküvéssel vádolnak. A hárotm letartóztatottat már hajdan Olaszországban betöltött állásuk miatt is a párisi antifasiszta kolónia vezéreinek kell tekinteni. Eddig nyugodt és mérsékelt politikusoknak ismerték őket. Tarehiani liberális volt, Cianca demokrata, Sardélli pedig világélet ében a szocialista párt jobboldali szárnyához tartozott. Feltűnő tehát, hogy a rendőrség ..három olasz anarchista" letartóztatásáról beszél. A párisi rendőrség a letartóztatást különben az olasz nagykövetség dersom külügyminiszter, a jelentéktelen genfit 'konferenciára megy. Ez alkalommal Francia-1 ország is „éles szeszt" küld: Tardieut, és nem érdektelen, hogy a likvidáló végkonferencián Párisi CJemenceau volt versaiilesi hóhérsegéd- je képviseli, aki annakidején vadabb volt gazdájánál is. A francia tigrisfióka és az angol oroszlán között nehéz munkája lesz Ourítusnak, aki mint kezdő jön s minden szem reá- tapad, mert méltóan pótolnia kell a halott Stresemannt. A seregszemlét folytathatnék, de lehetetlen, hisz’ száz államférfim háromszáz szakértő, ezer újságíró jön Hágába, mely valóságos kis Versailles lesz. Elvégzi-e pozitívan azt a tökéletes munkát, arait Versailles annakidején negatívan m ege s él e k ed ett ? * A program és a kilátások? Tulajdonképpen a hatalmak aláírni és nem tárgyalni gyűltek össze. De miként a világháború befejezett ténye után nehéz volt a békeszerződéseket ösz- >szekovácsolni, úgy nehéz lesz az előkészítés befejezett ténye után a végleges jegyzőkönyvet aláírni. A forma a Parisban, Hágában, Ba- den-Badenben kidolgozott Young-teTvezet elfogadása volna, amely egyszersmindönkorra rendezi a jóvátételt s a versaiilesi szerződés valamennyi politikai és pénzügyi föltételének teljesítése után visszaállítja a népek rendes és kérésér© eszközölte. Az olasz követség három hónap óta magán rendőrökkel és magándetektívekkel figyelt© a gyanús politikusokat és a panasz beadásánál rengeteg bizonyító anyaggal rendelkezett, levelekkel, táviratokkal és számos rejtélyes tartalmú cső- postaíkártyával. A letartóztatottak lakásában a rendőri jelentés szerint rengeteg siffrirozott levelet találtak és több lepecsételt ládát. Ezekből az írásokból állítólag az tűnik ki, hogy nagyarányú antifasiszta összeesküvésről van szó, amelynek több mint százötven tagja van. Közülük való volt di Rosa is, aki tudvalevőleg néhány hónappal ezelőtt revolvermerényletet követett el Brüsszelben az olasz trónörökös ellen. Ezenkívül egy világszerte ismert bankár is kompromittálva van, akinek neve, ha kitudódik, nemzetközi szenzációt fog jelenteni. Ez a bankár pénzelte az antifasiszta mozgalmat. A párisi lapok a szenzációról Páris, január 2. A három antifasiszta pártvezér letartóztatását a francia közvélemény szkepszissel fogadta. A lapok szerint nem valószínű, hogy a három józan politikus az j eljövendő genfi tanácsülésen az olasz dele- j gáció meggy Okolás át tervezte és egyéb sötét bombamerényleteket készített elő. Turatti J Filippo. az olasz emigránsok PáTisban élő; vezére, nyilatkozatot közöl gz egyik reggeli! lapban és ama meggyőződésének ad kiíeje- j zést, hogy a három letartóztatott nem tervez- ■ , hetett vérszomjas merényleteket már azért I egyenrangú szuverenitását, azaz likvidálja a háború következményeit, s ami probléma a nagy rendezés után mégis marad, azt egyrészt politikai térről átviszi üzleti térre (ez a híres ikommercializálás, amennyiben gazdasági kérdésekről van szó) és egy nemzetközi — úgynevezett jóvátételi — bank munkájára bizza,\ másrészt politikai térről átviszi diplomáciai térre és a teljes államdemokrácia, alapján működő népszövetségre bízza. Időközben azonban akadályok merültek föl, számszérint négy. Az első abból támadt, hogy Németország és Amerika, december 28-án különszerződést kötött a jóvátételek visszafizetésének ügyében és Németország megkapta azt a jogot, hogy newyorki tartozásait a tervezett baseii bank nélkül egyenesen a Wallstreetre küldje. Ezzel a, jóvátétel egy része kikerül a nemzetközi ellenőrzés alól, ami fölborítja a rendet, mert a baseii bank képtelen megállapítani, mennyit fizetett már a birodalom, mennyit nem. A német—amerikai szerződés hire bombaként hatott Parisban és Londonban. Az egyenes német—amerikai érintkezés technikai következményeit még-még kiküszöbölhetnék, de sokkal nagyobb az a megrökönyödés. amit. az egyenes német—amerikai érintkezés politikuma, váltott ki. A helyzet ma az, sem, mert az olasz emigráció jobboldali szárnyához tartoztak. Taraohiani valamikor konzervatív politikát követett és az ©migrációban is hajlott a mérsékelt jobíboldatóság felé. A szindikalista Sardelli és a demokrata Cianca sem lehetnek bűnösök. Turatti szerint az antifasiszta emigráció elvileg ellenzi a terrorista eszközöket és csupán a propaganda és a fölvilágosi tás segítségével igyekszik az olaszországi fasiszta kormányzatot megdűtnJtemá. Védik a királyi vonatát Brüsszel, január 2. A United Press jelentése szerint a párisi antifasiszta összeesküvés fölfedezése Belgiumban óriási szenzációt keltett. A hatóságok minden intézkedést megtettek, hogy az olasz királyi vonatot, amelyen a belga hercegnő családja kíséretében holnap Rómába utazik az esküvőre, megvédelmezzék. A vasútvonalat Brüsszeltől a határig katonaság őrzi. Amikor az olasz vonat tegnap a pályaudvarra érkezett, az állomást teljesen elzárták a külvilágtól. A vonatot azóta is katonaság őrzi. A belga rendőrség megfigyelés alatt tartja a Belgiumban élő olasz emigránsokat, akik egyetlen lépést sem tehetnek anélkül, hogy a rendőrség tudomást ne szerezzen róla. A francia hatóságok Elzászban. amerre az olasz vonat áthalad, szintén messzemenő intézkedéseket foganatosítottak. hogy Németország és Amerika a nagyhatalmak háta mögött, gazdasági szövetséget kötött. A Parisban az olasz emigránsok összeesküvést szőttek a genfi olasz delegáció szállodájának és az olasz- belga királyi vonatnak levegőberöpitésére Három olasz emigránsvezér letartóztatása - Összefüggés a belga és a francia összeesküvők között — Turaii védekezik M&Í Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, j\ szlovenszkói és ruszinszkól ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága IL, Panská uiice negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: i 12, 11. emelet Telefon: 30311 — Kiadóévente 450, félévre 226, negyedévre 114, Főszerkesztő: pOlUlKCLl napilap/O Felelős szerkesztő. hivatal: Prága 11., Panská ui 12/1IÍ. — Tehavonta 38 Ke. Egyes szám ára I*20 Ke DZURANY1 LÁSZLÓ FORGACh GÉZA lefon:34184. —Sürgönyeim. Hírlap, Prahz