Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)

1930-01-14 / 10. (2231.) szám

Snowden Irta: Tarján ödin külföldi tényezőkben kell keresnünk. Hogy a külföld mértékadó tényezői keveset tudnak rólunk, abban hibásak vagyunk magunk is. Mi, kisebbségi magyarok, nem simultunk eléggé a viszonyokhoz és nem sajátitottuk el eddig a propagandának azon módszereit, me­lyek mások részére a siker oly bőséges gyü­mölcsét eredményezték. , Tizenegy év alati megtanulhattuk azt, hogy bent az országban, a parlamentben, sajtó­ban hiába ismételjük meg sérelmeink han­goztatását. Sziklaszilárdan állnak velünk szemben azok, akiket sem az igazság, sem sokszor hangoztatott demokratikus és hu­manista meggyőződésük nem tud elmozdita- ni a hatalomnak jólétét, gondtalan megélhe­tést biztosító böségszarujától. Egymás kö­zött bizonyára mosolyognak a kisebbségek naivitásán, mellyel neon unják meg tizenegy év óta hangoztatni ugyanazokat a szólamo­kat, melyeket végre a mindinkább letargi­kussá váló helyzetükben a kisebbségeikhez .tartozók is meg fognak unni és megadják •magukat sorsuknak, még akkor is, ha ez számukra a biztos pusztulást jelentené. A csehszlovák iái magyarságnak- és ha jól' tudom a Romániához és Jugoszláviához .tar­tozó magyarságnak sincs oly propaganda- szerve, mely állandó érintkezést tartana; fenn a külföldi sajtóval és igyekezne követ­kezetes munkával saját helyzetének mosto- haságáról állandóan Informálni a külföld közvéleményét. Pedig ez lenne az a munka, melynek hatása alól az utódállamok’ kormá­nyai nem vonhatnák ki magukat. Külpoliti­kái vezetőik tudják, hogy nemzetközi vi­szonylatban befolyásuk és tekintélyük szem- imelláthatóán csökken, talán éppen oly mér­tékben, amint a nagyhatalmak vezető politi­kusai meggyőződnek arról, hogy az a kép, melyet az utódállamok képviselői a nemzet­közi fórumok' előtt az államaikban uralkodó állapotokról festeni szoktak, eltér a való­ságtól. Az elmúlt é-vek tapasztalatai mindenkit meggyőzhettek arról, hogy a megalkuvás a kisebbségek részére nem hozhatja meg sor­suk javulását. Nálunk Csehszlovákiában, de másutt is az állami élet egész struktúráját kellene megváltoztatni, hogy mi kisebbsé­gek is szóhoz juthassunk és befolyást nyer­jünk, a kormányzásra. Egy ilyen mélyreható változás, mely annyi személyi érdeket érint, csak a körülmények kényszerítő hatása •alatt következhet be. Masaryk elnöknek és társainak a háború alatt folytatott külföldi propagandája a követésre méltó példa, mely a mi részünkre is meghozhatja sorsunk jobb ráfo rdnlását. T'ény; áz, hogy az ,elmúlt tizenegy esztendő alatt; a, magyar kisebbségek részéről'alig történt- valami a külföld helyes informálása érdekében. , Néhány panasz a Népszövetség­nél'nem helyettesítheti a kisebbségi ételünk minden sérelmét felölelő pélzatós ' propagan­damunkát. Hogy mit mulasztót lünk ezen a téren, azt legjobban bizonyítja, hogy még a köztársaság viszonyainak olyan ismerni, mint Sétpjí Watson, sincsenek tisztában sé­relmeinkkel. ü maga kifogásolta, midőn 19*28. évi ittartózkodása alkalmával e sorok Írójánál látogatást tett, hogy Csehszlovákia magyarsága ma sem rendelkezik a föld­reformra vonatkozó pontos statisztikai ada­tokkal. Egyenesen elképedt, midőn a cseh­szlovák banktörvényekről és azoknak a Ki­sebbségi . pénzintézetekkel szemben való alkalmazásáról informálódott. De ogy-két súlyos sérelmünknek S-eton Watson vagy más előkelő idegen előtt való -regisztrálásá­val még neim vittük előbbre ügyünket. Cseh­szlovákia magyarságának sürgősen gondos­kodnia kell arról, hogy szavát az ország ha­tárain túl is meghallják, össze kell gyüi'e- nünk s b i zouyité k a in kk a 1 a külföld elé kell vinnünk kisebbségi életünknek minden nemzeti, közigazgatási, kulturális és gazda­sági sérelmét. Alapos munkával, meg nem cáfolható bizonyítékokkal, hogy ne csak Snowden és a nemzetközi politika egyéb hi­vatott reprezentánsai, hanem még a velünk szemben jóakarátunak nem nevezhető Sefon Watsonok is tisztán lássák helyzetünkéi.. Még kell a külföldet győznünk arról, hogy az igazság az utódállamokban a magyar ki­sebbségek oldalán. van s hogy a világ előtt hamjs színben beállított többségi politika célja az utódállamokban élő magyarság kul­turális, és gazdasági elsorvasztása. HÁGA UTÁN GENF A Népszövetségi tanácsiilésszak mai megnyitőüléséü Zaleskí emlékbeszédet mondott Stresemannről Lengyel külügyminiszter méltatta a német államférfin érdemeit — Tragikomikus merényletterv a delegátusok elten - Az ülésszak programja Hágából érkezik hozzánk a hir, hogy a britt világbirodalom pénzügyminisztere a magyar állampolgárok birtokainak lefoglalá­sára vonatkozólag adatokat kért, annak meg­állapítása céljából, hogy a Romániában és Jugoszláviában történt legfoglalásoknak nincs-e háborús megtorló jellege. Évek óta tárgyalják a népszövetségnél az optánspert, évek óta terjeszti elő Magyaror­szág bizonyítékait igazsága mellett, hivatko­zik a békeszerződésekre, melyek minden fél­reértést kizáró módon védik magyar állam­polgároknak az utódállamokban lévő vagyo­nát, de az illetékes tényezők közül aligha vett még magának valaki is annyi fáradsá­got, hogy az utódállamok részéről magyar állampolgárokkal szemben elkövetett jogta­lanságoknak mélyére tekintsen és az utódál­lamok minden demokráciát kigunyoló eljá­rásának valódi okait megkeresse. Az angol munkáskormány pénzügyminisz­tere úgy látszik gyanút fogott. Észrevehette, hogy az utódállamok külügyi reprezentánsai nem követik az angol példát és nem igén ragaszkodnak az igazmondáshoz. Ma is köve­tik a béketárgyalásokriál alkalmazott mód­szereiket s a cél ■ elérése , érdekében lelkiis- meretfurdalás nélkül élnek vissza az előkelő idegenek tájékozatlanságával. Snowden kifejezetten a romániai és jugo­szláviai birtoklefoglalások iránt érdeklődik. A hágai híradás nem említi Csehszlovákiát. Valószínűleg azért, mert itt a formák tekinte­tében kényesebbek és az államfordulat első percétől kezdve szívesen fitogtatják európai­ságukat. Itt is lefoglalták a magyar állam­polgárok birtokait, de itt legalább a látsza­tot igyekeznek megőrizni. Igaz, hogy történ­ték közben elszólások. Hogy a földreform végrehajtásánál legfontosabb célként szem előtt kell tartani a nemzeti állam érdekeit, ami azt jelenti, hogy gyengíteni kell a ki­sebbségekhez tartozókat. De azért a birtokok lefoglalása nem teljesen önkényesen, hanem paragrafusok alapján történt és a kisajátí­tott birtokokért Ígérnek is, habár csak nevet­ségesen csekély összegeket és dacára annak, hogy a vagyondézsma megfelelő megállapí­tása^ nálunk is igen alkalmas módnak bizo­nyult a földtulajdonosok követeléseinek ki­egyenlítésére. Snowden érdeklődése kifejezetten a ma­gyar állampolgárok sérelmére vonatkozik. Sem ő, sem más, a nemzetközi politikában súllyal bíró politikus érdeklődését azonban nem sikerült felhívni azon kisebbségi ma­gyarok által elszenvedett sérelmekre, akik ma az utódállamokban viselik kisebbségi sorsuk keresztjét. Snowden nem érdeklődött aziránt, hogy a csehszlovákiai, a román, vagy jugoszláv ma­gyar kisebbséghez tartozók földbirtokait ugyanolyan arányban sajátitották-e ki az ál­lamok, mint az uralkodó nemzethez tartozó­két, hogy a kisajáti tásnál és az érték megál­lapításánál egyenlő mértékkel mértek-e, s hogy a lefoglalt birtokok felosztásánál ki­sebbségi igénylőkkel szemben mennyiben alkalmazták az egyenlő elbánás elvét. A népszövetség a népek megbékítésén, a béke állandósításának müvén munkálkodik. Ez a munka azonban nagyvonalúságával nem ereszkedik le a mindennapi élet közelségébe és nem vesz tudomást a világpolitikai mér­tékkel mérve talán csekély, de a mi létünket és fennmaradásunkat közelről és súlyosan érintő kérdésekről. Annak okát, hogy ez így van, nemcsak a Géni, január-13. A népszövetségi tanács 58. ülésszakát, amely egyúttal jubileumi ülésszak lesz, mert összeesik a népszövet­ség megalakításának tizedik évfordulójá­val, öt külügyminiszter jelenlétében ma nyitották meg Genfben. Az előző üléssza­kok és a mostani közti különbséget egye­dül a feltűnés nélkül elhelyezett rendőr- osztagok adlak meg, melyek eddig hiá­nyoztak a konferenciákról. Ez alkalommal azonban a svájci hatóságok ugylátszik ko­molyan vették a párisi merényletterveket és kellően gondoskodtak a népszövetség épületének és tagjainak védelméről. A merényiét-mesék tényleg sajnálatos követ­kezménnyel jártak, de a megtörtént inci­dens inkább szomorú, mint veszedelmes. A rendőrök a népszövetségi palota kö­zelében letartóztattak egy Winterthurból származó svájci fiatal embert, aki kellő igazolványok nélkül akart befurakodni a népszövetség házába. Kitűnt, hogy a sze­gény elmebeteg fiatalember a merényle­tekről szóló újsághírek hatása alatt elhatá­rozta, hogy ártatlan, de feítünéstkeltö me­rénylettel magára vonja az illetékes körök figyelmét. A fiatalembernél riasztó löve­dékekkel töltött revolvert találtak, amely- lyel az ülésteremben tüzelni akart, hogy pánikot keltsen és a népszövetségi tanács tagjainak figyelmét a rákbetegség kutatá­sának szükségességére hívja fel, mivel * szerencsétlen ember atyja rákban szen­ved. Mivel a jugoszláv és a csehszlovák kül­ügyminiszter Hágában maradi, Genfben csupán öt külügyminiszter jelent meg. Ma délelőtt tizenegy órakor rövid bizalmas tanácskozás volt, amelyen a napirendet beszélték meg, majd Zaleski lengyel kül­ügyminiszter, az 58. tanácsülésszak elnöke, 11 óra 35 perckor megnyitotta a nyilvános ülést. Zaleski feketében jelent meg, fekete nyakkendővel, és megnyitó beszédét, mely Stresemann emlékezetének volt szentelve, az eddigi tradícióktól eltekintve nem ülve, hanem állva mondotta el. A korán elhunyt nagy német államféríiuról rendkívül me­legen és sok szeretettel emlékezett meg. — Valamennyien csodáltuk Stresemann vitális erejét — mondotta Zaleski — mar­káns egyéniségét, bámulatos munkakész­ségét és patriotizmusát. Stresemannak sok olyan szép emberi tulajdonsága volt, mely őszinte és általános rokonszenvet biztosí­tott számára. Az elhunyt személyiségének pszichológiai fejlődése jellemző a háboru- utáni ember pszichológiai fejlődésére. A nagy német patrióta hosszú politikai mun­kája alatt, amikor mindig hazájának javát kereste, kiváltságos intelligenciája és po­litikai érettsége segítségével rájött arra, begy ma a haza sorsa összefügg a népek szoiidaritásával és valamennyi állam jólé­tével. Halála előtt megadatott neki az az elégtétel, hogy lássa, mily elhatározó mér­tékben erősödik meg a megértés politiká­jának és a nemzetközi együttműködésnek az az iránya, amelynek ő mindenkor hívé volt. Az elhunyt német külügyminiszter neve örökké élni fog a történelemben és állandó összeköttetésben marad az elmúlt évek építő munkájának emlékezetével. Neve mindenütt ott lesz, ahol a népek há­ború utáni nagy kibontakozását, a tartós beJve megkovácsolásának munkáját és a kölcsönös bizalom kiépítését fogják emle­getni. Zaleski nyomatékosan kijelentette, hogy mint Lengyelország képviselője beszél és igy méltatja Stresemannt. — Természetes, hogy az újraéledt len­gyel állam létezésének első éveiben Len­gyelország és Németország között bizonyos nézeteltérésekre került a sor, de azokon a tárgyalásokon, amelyeken Németország és Lengyelország a népszövetségen belül meg tudott egyezni, vagy nem tudott meg­egyezni, valamint azokon a tárgyalásokon, amelyeken a két állam másfajta ügyeit érintettük, állandóan csodáltam az elhunyt német államférfin bátorságát és mély meggyőződését, amellyel tartósan é- hatá­rozóiban valamennyi kérdés békés elinté­zésére törekedett. Kötelességemnek tar­tóin bejelenteni, hogy Stresemann dr. és ljMN, ^ Mai számunk 12 oldal IX. évf. 10. (2231) szám • Kedd < 1930 január Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, szíovenszkói és rUSZÜlSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice negyedévre 76, havonta 26 Ké: külföldre: 7 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó­évente 450, félévre 226, negyedévre 114, Főszerkesztő: pOlltlKCLl TKXpiiCLpjQ, Felelős szerkesztő: hivatal: Prága 11., Panská u! 12/111. — le havonta 38 Ke. Egyes szám ára 1 *20 Ke DZURANY! LÁSZLÓ FORGÁCh GbZA lefon:34184. —Sürgönyeim, Hiriap, Pralia

Next

/
Oldalképek
Tartalom