Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)

1930-01-12 / 9. (2230.) szám

14 1980 faanár II, ▼—Aramp. D3ÜHTL6X3KON — Csicserin különleges politikai megbízást kap. Páriából jelentik: A Lapok moszkvai jelentése sze­rint Csicserin Moszkvába érkezett. A népbiztost az utazás annyira megviselte, hogy a vonatból hord­ágyon kellett a mentőautóba szállítani. Csicserin megérkezése után tüstént felajánlotta a nápbizoeság- ról való lemondását, a saovjetikormány azonban pil­lanatnyilag nem tudja kivel betölteni az állást. Ezért a kormány megkísérli Csácseránt állásában megtartani. Legvalószínűbb, hogy Csicserin, mint az utóbbi időben, címzetes népbiztos marad, mig a nép- biztosság ügyeit hivatalosam Litvinov fogja vezetni. Arról is szó van, hogy Csicserint egész Nyugateuro- pára szóló megbízással különleges nagykövetté ne­vezzék ki és ez esetben székhelye Pár is lenne. — MUDr. Emil Be>ek fogorvos Váolavské, Avion. Rendel 9—12, 2—6. — Zsidóország Szibériában? Egészen furcsa hm közöl egyik angol kőnyomatos laptudósitó, amely­nek moszkvai híre szerint egy, az állam területem létesítendő zsidó köztársaság megszervezésén dol­gozik. Az ország területén szétszórtan élő zsidókat a keletszibériai birobidzsani kerületben kihasítandó országrészben szándékozik a kormány megtelepi- teni. A szovjet a maga módja ez 'int akarná tehát megoldani a cionista kérdést, csakhogy ebbe a szi­bériai száműzetésbe aligha nyugszik bele az a sok oroszországi zsidó, aM épren a szibériai száműzeté­sek miatt volt a cárizmusnak is az ellensége. — A papagájybetegség Szlovemszkón is felütötte a fejét, — a papagájyjárvány a prá­gai parlamentiben, — énekesnőket nem sza­bad a fáról leakasztani — és még egész se­reg aktuális és sikerült tréfa kacagtatja meg közönségünket a Vizes Lepedő legújabb számában. Lukácíh Gyula aktuális szatírával és humorral foglalkozó lapja számról-számira nagyobb tért hódit elevenségével és szelle­mességével. Kiadóhivatal: Pozsony, Kórház- uoca 18. Kapható minden árusnál. — Mit tud megtartani ígéreteiből MacDonald? Churchill egy politikai szaténban összetalálkozik MacDonalddal, közvetlenül annak miniszterelnökké való megválasztása után. Beszélgetés közben Chur­chill a kővetkezőket mondja: — Véleményein sze­rint ön sohasem fogja tudni megtartani a választá­son tett Ígéreteit. — MacDonald: Ez meglehet. De az önök választási ígéreteit, azokat mindenesetre meg fogjuk tartaná! ... xx Bónesdy Pál magyar nótásfüzete 15 K- ért kapható a Prágai Magyar Hírlap kiadó­hivatalában, Práha II, Pansloá 12, IIL — D ólam erikában is fellépett a p&pagály­b©tagság járványa. Newyorkíbód jelentik: A pap agái ybetegség (psittaoose) Délameriká- ban is fellépett és a járvány aggasztó ará­nyokat öltött. Baltimoréban és Tofledőban 11 megbetegedés történt. A kormány elzárta a határokat a papagál yimport elől. — Túlságosan alacsonyan repülni: bőn. NJcotay angol hadi pilótát a hadbiróság veszélyes repülés miatt felelősségre vonta és bűnösnek mondotta lat Azért büntették meg, mert rendkívül alacsonyan re­pült egy elemi iskola körűi, ahol menyasszonya ta­nít. Szemtanuk állítása szerint a repülőgép valósá­gos pánikot idézett elő az iskola játszóterén Levő gyermekek között és csak hajszálon műit, hogy sú­lyos baleset nem történt. Dugógyár Friedmazm és Moskovics, Kosice Boeskay kr. 6. — A beteg feleség joga. Szegedről jelentik: Érdekes Ítéletet hozott a szegedi törvényszék egy válópörben. A válópör szereplői ismert szegedi házaspár, akik 1923-ban kötöttek házasságot. A múlt év tavaszán történt, hogy a fiatal asszony azzal állott férje eLé, hogy pár heti üdülésre fel­utazik Budapestre. A férj azonban nem méltányolta felesége kívánságát, akinek állítólag orvosai ta- ^ácsolták, hogy töltsön Budapesten egy szanató­riumban egypár hetet és megtiltotta, hogy Pestre utazzék. Az asszony azonban nem törődött a tila­lommal, összecsomagolt és elutazott. Néhány hét múlva visszaérkezett Budapestről, a közös Lakást azonban zárva találta. Az éjszakát szüleinél töl­tötte, másnap pedig édesanyja kíséretében meg­jelent férjénél. De férje ekkor közölte vele, hogy ■megindította a válópert. Keresetében nemcsak a Budapestre való utazást hozta fel váló okul, ha­nem azt is, hogy felesége az ő édesanyjával tiszte­letlenül bánt és több Ízben azzal fenyegetőzött az asszony, hogy öngyilkos lesz. A törvényszék eluta- sdtóttá a férjet keresetével és kimondotta, hogy a mostani különélésnek nem az asszony az oka. Az asszony egészségének helyreállítása végett utazott Pestre és igy utazása jogo6 volt. Kimondotta a törvényszék azt is, hogy az anyóssal szemben ta­núsított tiszteletlen magatartás és az öngyilkos­sággal való fenyegetés nem válóok. A férj az bér­létét megfellebbezte. I SZANATÓRIUM I >CARITAS<! POZSONY, TORMA-U. 18. ] fel. 28-03. Tel. 28-05. j I 8iDló«xc(.-ii«liM7<‘l,>iilígyó||yiMaV jj urolonla ftu lai-yn olojjln. rvcgtlly napi 80.— K6„ II. onxIAly napi 60.-— Ka a Süabait orvon vóías/.íáx! tsfltéxí p»u»4)é 8 napra I oaatály K6. 1600.— . . . . II. . . 1000.- II Az idei tói a meglepetések egész sorával ked­veskedik az öltözködni szerető nőknek. Mit tagad- juki utóbbi időben a divat bizony elhanyagolt bennünket és nem törődött velle, ha ugyanazt a ruhát, kalapot két-három éven át is viseltük. Az uj szezón azonban újdonságokkal megra- kottan köszöntött be és azt kívánja: feledjük el a múltat, melynél kellemesebb kívánságot nőkhöz intézni alig lehet. Feledjük el? — mondja a divat — hogy valaha rövid szoknyát, klos-kaiapót egyenes jumperruhát viseltünk ... Viszont emlé­kezetünkbe idézi, hogy van derekunk, amiről az utóbbi évékben úgyszólván megfeledkeztünk. A párisi nagy divatházakban soha olyan lázas munka nem folyt, mint mostanában. A jelszó: le­rombolni mindent, ami tegnapi. Újat kutatni, újat találni. S ha az nem is szebb, mint a régi, az ee baj! Fő az, hogy uj. De a divatban nem fáj a búcsú, sőt a. régi ruhától megválni néha nagyobb öröm. mint fájdalom. Tavaly és kétéve még többkilós súlyként nehe­zedett vál Iáinkra a gyöggyel agyonhimzett ruha, ma boldogan táncolunk a moirában. vagy velour muszlinban; mind a kettő könnyű anyag s ami fő, — uj! E két anyag mellett nagy szerepet ját­szik a csipke. Fekete vagy sötétkék csipkeruhát választ a praktikus hölgy, aki ujjal délután, ujj nélkül estélyi alkalmakra viseli. így egy ruha két célnak megfelelő szolgálatot tesz. Az uj estélyi ruha csupa redő, a görög pepium- ra emlékeztet. Magas, karcsú hölgyek igen deko­ratív benyomást keltenek benne, de hátránya, hogy csak a nagyszalonok tudják a klasszikus ráncokat úgy drappirózni, hogy a ruha tökéle­tesnek hasson. A legérdekesebb újítás a köröskörül földig érő estélyi ruha, amit minden divatdiktátorok legel­sője: Patou mester akar ránk kényszeríteni. Hogy ez sikerül-e neki, majd elválik. Egyelőre rövid szoknyához szokott szemeinknek nagyon különös, sőt komikus az eJőJ-hátul földig érő szoknya. Az estélyi kalapok elsősorban gyöngybő! és strasszból, néha tüllből, fényes selyemből készül­nek; de az utóbbiakat is kihimezik ezüst vagy fe­kete gyöngyökkel. Az elegáns estélyi ruha kiegé­szítője ma az est-élyi kalap, mely alatt szorosan fejhez simuló, a fület betakaró sapkát értünk. A hamis ékszer divatosabb, mint valaha. Gyöngysor helyett azonban az idén üveg vagy k rietályn yak Láncot viselünk. Ezekben & nyakJán­Pdris, január hó. A® alig két hónapja urálimon lévő Ta rdieu-kormán y — mint is­meretes — egy öfamiililiándos összeggel dotált nemzeti újjáépítő programmal Lépett a nyil­vánosság elé, egy olyan programmal, amely­nek vezető jelszava a ..prosperáló“ — virág­zás volt. A tervezett közmunkák magukba fog­lalják az útépítő akcióktól kezdve, a folyósza­bályozások és Idkotőépitőseiken keresztül egé­szen az uj iparágak létesítését (ezeík közül a legfontosabb a francia petroleumfeldolgozó ipar talpraállitása). Ebbe a programiba tartozott volna bele a „második Suewi csatorna kiépítésének" megvalósítása is. A második szuezi csatorna egy Franciaországot átszelő kanális lenne, amely a bordeauxi kikötőtől körülbelül egye­nes irányban kötötte volna össze a délírancia- országi Sete nevű városka kikötőjével, ame­lyet természetesen megfelelően kiépítettek és kibővítettek volna. És mi lenne a csatorna jelentősége ? Ha Európa térképére egy pillantást ve­tünk, rögtön megállapíthatjuk, hogy a francia­országi nyugati, atlanti-óceáni kikötőkből (va­lamint az európai nyugati > kikötőkből is) ke­reskedői mi és hadihajók egyaránt csak Spa­nyolország megkerülésével, másképpen az angol ellenőrzés alatt álló Gibraltári-szoro- son keresztül juthatnak el a Födiközi-tengerre, ami francia szempontból — különösen a mar- seiillei kereskedelmi forgalom fellendítése szempontjából — nagy hátrány. Nem is be­szélve a probléma hadi és taktikai vonatko­zásairól. c okban rendkívül nagy váítoxatoeeágat találunk. Minden egyee párisi divatház a. toUetitekhez illő, speciális ékszert mutat be. Patou sok ékszer­kreációja vir ágmotivamokra emlékeztet, némely ruhájához pedig apró gyöngyökből fűzött, csa­vart láncot ad. Poiret nyakláncai és karperecéi színes kristályüvegbő] készülnek. Chanel az üveg­gyöngy és trassz nyakéket szereti; feltűnést kel­tett egy etraeszilánca, mely gallérazerüen helyez­kedik el a nyak körül és gyöngyszemek csüngnek le róla. Régnier a eportruhákhoz fényes aoéflból, elefántcsontból és exótikns fából kreál eredeti nyakláncot. A divathölgy nyakán nean látni gyöngysort, azonban a gyöngy most is szerepel a divat birodal­mában, még pedig ruhadí&zként. A változatos dí­szek idejét éljük, olyannyira, hogy nem lévén elég a hímzés, csipke, azsur, — a párisiak már a gyön­gyöt is erre a célra használják. Délutáni ruhák fehér gallérját, kézelőjét előszeretettel hímezik ki gyönggyel. A díszek között a divat egyik kedvence a ka­rika. Krokodil- és gyiktáskák, fogantyúja egy-egy jól megtermett fémkarika, az estélyi ridikülé pe­dig etrasszból való. Chaoel sportruháin az övét két karika fűzi össze é* nincsen olyan prém sál, amit ne karikán huzna keresztül elegáns viselője A hermelinből (vagy ál-hermelinből) készült kTavát, amelyet már oly rég nem viseltünk, di­vatba jött újra. Vakondból, perzsából is készül és más, kevésbé előkelő prémekből A kis coboly, amely már tavaly is köpenyünk dísze volt, meg­unta a magányt és elhatározta, hogy társaséletet él, magához vett két-három hasonló társat és idén igy: többesben szerepel a kosztümök, köpenyek gallérján. A fátyol, amely eddig rövid volt, éppen csak­hogy a szemet eltakarja, az idén álilig ér. De nem feszül, mint a régi időben, hanem lebeg. Végül az idei tél újdonsága a muff feltámadá­sa. A divat végre valami jót is tesz hiveivel és a kezeket a nagy hideg idején meleg prémbe búj. tatja. Patou óriási mu ff okát készít, amelyek egy­úttal 'táskának is szolgálnak. Drecoll muffjai vi­szont kicsinyek, laposak é6 két oldalukon kilát­szik a selyembélés fodra. A divatos muff külön­ben nemcsak prémből készül, hanem gyakran tweedből, bársonyból vagy egyéb, a ruhával har­monizáló anyagból. A francia mérnökök égés® sora foglalkozik mán azzal a problémával, milyen módon vol­na, egy csatorna segítségével — összeköthető a legalkahtvasabban a Földközi-tenger fran­cia partvidéke — Bordeaux-val, az At­lanti-óceán legfontosabb kikötőjével ? A probléma fontossága — de egyúttal ké­nyes volta is, valamint a kérdés nagy jelen­tősége kézenfekvő, ha az alábbi néhány szá­mot figyelembe vesszük. A tengeri kereskedelem szempontjából olyan fontos hamburg—marseidilei vonal Gib­raltárom keresztül 4340 kilométerre van. Ha megvalósul a bordeaux-sétei csatorna, akkor a távolság csupán 2476 kilométerre redukáló­dik. Európa és a világ egyik legnagyobb ke­reskedelmi kikötője, a belgiumi Antwerpen Gibraltáron keresztül 3819 kilométer távol­ságira van Marseille-tói, ha pedig az uj csa­torna egyszer hajózhatóvá válik, a két kikö­tő mindössze 1058 kilométer távolságra lesz ■egymásból. Az angol külkereskedelmi for­galom lebonyolítása szempontjából olyan fon­tos Piymouth, 3237 kilométernyi távolságra fekszik Marseilletól, ha a bordeaux-sétei csa­torna megnyílik, a fenti távolság 1385 kilo­méterre redukálódik. Általában tehát a nyugateurópai kikötők távolsága Marseilletól felére lenne redukálva a Bordeaux—Séte-csatonna megvalósulása esetén. A terv kivitelére vonatkozó tárgyalások a legnagyobb tilokbm már néhány éve foly­tak s olyan irányba terelődtek, hogy a jóvátételi a fl5»iűi»a győgyfiáF ímearnsylfásaa Kassáin. A mélyen tisztelt közönség figyelmét felhívom, hogy Glória gyógyszertáramat Kassa, Fő ilca és Hviezdoslav körút sarkán, (Ale^nder ház), a hadtestparancsnoksággal szemben megnyitottam és kérem a rn. tisztelt közönség támogatását. Ferdinándy Ilonka telefon: 1142. oki. gyógyszerész P P Óriási terv az Atlanti-Óceán és a Földközi-tenger összekötésére A Tardieu-kormány meg akarja építeni a omásodik szuezi-csátornát« számla javára történő német anyagBoaááJátá- eoík igénybevétel© segítségéved a csatorna kiépítésére vonatkozó munkálatok nemsoká­ra ed is kezdődhetnek & Young-tenveeet fogadása esetén. Közbejött azonban az első hágai konferen­cia, amelynek során angol javaslatra és presszióra Franciaország kényteden vo&t a né­met természetbeni szállítások jelentékeny m~ dukciőtjáha belemenni, amelyek az uj terv szerint annyira csökkennek, hogy ezek nélkül Franciaország maá helyzetében nehezen tud­na a® uj csatorna kiépítéséhez hozzáfogni. A francia sajtó egy részében emiatt nagy a: elkeseredés s nem egy lop a szocialista Snowdent vádolja azzal, hogy a® imperialista Anglia érdekeinek védelmében a grandió­zus terv végrehajtását megakadályozta és ez­által Gibraltáron keresztül megőrizte a® an­gol hegemóniát a Földközi tengeren, ameiyeá valóban a Bordeaux—Séte4 uj euezn csator­na érzékenyen érintett volna. Viszont a TardÁeu-kormány áUUólag nem mondott le a terv megvalósüásárót véglegesen s talán a Jbanmíneafl* évek meg fogják látni a „második sueci csatorna" meg­építését ie . . . —Tengeralatti vulkán kitörésének csodáját látta egy hajóskapitány. Londonból jelentik: A Tahna angol gőzös kapitánva Jedeneti, hogy a Marta bán­óból közelében a tenger mélyéből, a hajó körűi öt mérföldnyi körzetben vakító fényű vdllémMaokat lá­tott a felszínre törni. A jelenség körülbelül 16 percig tartott. Azt hiszik, hogy tengeralatti vulkán tört ki. — A XXI. osztály sorsjáték második osztá­lyának mai húzásán a következő nyeremé­nyeket sorsolták ki: 20.000 koronát nyertek: 6875 2S631. — 10.000 koronát nyertek: 117532 132947. — 5000 koronát nyertek: 40807 5686 158063 32593 131905. — 2000 koronát nyer­tek: 41206 53511 90128 78406. — 1000 koronái nyertek: 106017 45587 141006 100804 18112 114792 132843 93158 101143 104145 76196. — Dr. Gottlieb Béla gyermekorvos, a prá­gai német I. gyerekgyőgyászati klinika volt tanársegéde, Eperjesen, Masarykova 6. szám alatt megkezdte orvosi rendelését xx A „Cigelka" jódos gyégyvirekrőL Idősebb korú orvosaink javarésze bizonyára még emlő* kezni fog egyetemi ével során á kathedrárdl1 gyakran hangoztatott devizére: „Wenn mán mcht j weisa, wie wo, warum, verordnet mán Jodkatium-. Ée valósággal akkor is, ma is, a jódkálium e an­nak tulajdonképpeni hatóanyaga: a JÓD volt az a csodaszer, az a panace. mely a legkülönbözőbb bántalmak ellen, a még oly rejtetten lappangó, jó­formán ki nem deríthető kóros elváltozások ellen jó hatással volt. „A jód jót tes*“! hangzott a jelszó. Ez az oka annak, hogy mig a gyógyszerek zöme a divat szeszélyeinek vannak alávetve, — emlékez­zünk csak vissza a főfájás elleni szerekre, hol a cbinin hajdani uralmát fölváltotta az antipirin, majd az aspirin, utóbb a pyramidon. — ezzel szem­ben a jódkészitmények mai nap is dominálnak a gyógyhatás terén És ha joggal mosolygunk is sok ásványvíz nagyhangú hirdetésein, melyet tulaj­donosa’ minden lehető és lehetetlen baj ellen mint csalhatatlan panaceat magasztal, mégsincs jogunk kétkedéssel fogadni a jódo9 vizeknek tulajdonított gyakorlatilag kipróbált tapasztalatilag bevált szinte varázshatását a lejkülönbözőbb betegségek ellen. Ki hitte volna vájjon, amig csak Grossicb fiumei orvos meggyőzően kimutatta, hogy a jód- tinktura a leghatásosabb fertőtlenítő szer, úgy, hogy még a hasfalat is veszélytelenül megnyithat­juk előző jódecsetelés után. A múlt századnak egyik jóhirnevü vegyésze bírókra akarván kelni a természettel pontosan vegyelemezte a bor össze­tételét s azután művi utón. pontosan a nyert ada­tokat és adagokat fölhasználva bort gyártott. De minő rettenetes izü és hatású botyvalék volt ez a műbőr a természetes borhoz képest Ugyanez a helyzet, ha mesterséges és természetes tápanyagok között párhuzamot vonunk, avagy tn. a mesterséges ásványvizeket összehasonlítjuk a természetesekkel. Amint nem kell szakembernek lennie valakinek, hogy belássa, miszerint bármely mesterséges étel­nél szívesebben veszi be és dolgozza föl a gyomor pl. a rostélyost, vagy ropogósra sült kacsaeombot, ugyanúgy nyilvánvaló, hogy a föld mélyében ée méhében. szóval a Teremtő Isten vegykonyhájá­ban készült tehát a Természet adta „Oigelkai*4 jődos víz hatása biztosabb és oélbozvezetőbb. mint a vegyi gyárakban fabrikált jődsó oldat Egyéb­ként „minden Demosthenesnél szebben beszól a tett**! Minden reklám mögött ugyebár önérdek, sőt haszonleső szándék lappang; ezért szkeptikus ma a nagyközönség mindennemű rek’ámma) szem­ben. Ám szívleljék meg akkor a szentirás ezen szavait: ..Mindeneket megpróbáljátok a ami Jó. azt megtartsátok!" Rajta tehát, próbálja meg az, ki­nek baja van a gyomrával, meszesednek az erei, duzzadtak a mirigyei golyvája van, nem tiszta a vére. krákog a gégéje, zihál a melle, hogy minő hatással lesz rá a ,,Cigelka“ jődos gyógyvíz fogyasztása s tegyen azután a saját magán tapasz­taltak alapján belátása szerint A „CIGFLKA" gyógyvizek megrendelhetők- „Cl GÉL KA" jódoa gyógyforrások vállalatáná’ Osehy & Wachter, Bardojov iBártfa), Szlovenszkó (CSR).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom