Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)

1930-01-01 / 1. (2222.) szám

19B0 ja üuáy 1, szerda. 11 Windischgratzhercegné távirathamisitássalvádolja Brombinmüncheni tanári Elkeseredett pereskedés gróf Andrássy Dénes 200,000 márkás ajándéka körül — Kihallgatják az összes olasz tanukat Budapest, december 31. 1913-ban balt meg gróf Aűdirássy Dénes, a széles körökben is­mert műgyűjtő, alá az egész világot beutaz­ta,' hogy páratlanul értékes inügyüjteményél újabb és újabb felfedezésekkel gyarapítsa. A grófnak utazásaiban hűséges társa volt Bro.ni- bio József müncheni tanár, mint titkár. 1912 telén a gróf, amikor egészségi állapota már nem a legjobb volt, Brombin tanárral együtt délvidékre, Palermóba utazott, gibol szanató­riumban kezeltette magát. 1913 februárjában is Palermőban időztek még és erre az időre vezeti vissza Brojnbin tanár azt a hatalmas követelését, amelyet a budapesti törvényszék­nél benyújtott keresetében herceg Windisch­gratz Lajosné született Széchenyi Mária gróf­nő, az Országos Magyar Képzőművészeti Tár­sulat és a Magyar Tudományos Akadémia el­len érvényesít. Előadja a tanár, hogy a gróf, aki már érez­te, hogy nem fog sokáig élni, előtte többször is kifejezte azt az óhaját, hogy jövőjéről gondoskodni kíván. Ezért 1913. februárjában Palemióból táviratot küldőit akkori jószágkormaüyzó|á,nak, Su- lyovszky Istvánnak, arra utasivta, hogy 200.000 márkát Érünípdn részére utaljon át. Ezzel az összeggel kívánta kísérője sok évi odaadó és ügybuzgó szolgálatit megjutal­mazni. A jószágbormányzó megkapta a táviratot, a pénzt azonban nem küldte el mindjárt, mért /nem volt meggyőződve arról, hogy a távirat Andrássy Dénes tői származik. Amikor azon­ban a pénz kiutalását maga Brombin is sür­gette, Sulyovszky intézkedett a pénz elküldé­se iránit. Mire azonban az összeg Palernióba a meg­adott címre érkézéit, a goról már súlyos be­teg volt és a pénz kifizetése előtt meghalt. A tanár ezután jelentkezett a pénz felvéte­lére, az olasz bank azonban megtagadta a kifizetést, azzál az indokolással, hogy a küldemény a gróf nevére volt címezve és igy senki más- j nak néma adhatja ki. Gróf Andrássy Dénes halála után megin­dul a hagyatéki ed járás, amelynek folyamán a müncheni tanár is bejelentette igényét a 300.000 márkára. Az örökösök közül azonban Csupán a herceg Lichtenstein Jánosné, szüle­tett Andrássy Marka grófnő mutatkozott haj­landónak az összeg reájutó részének megfize­tésére és mivel ő a hagyatéknak csupán nyolc huszad részét örökölte, a 200.000 márkára aránylagos részét, 80.000 márkát ki is fizette a tanárnak. A többi örökög a tanár követelését nem is­merte el és minthogy a gróf egész vagyonát Wipdisch- grátz hercegné, az Akadémia és a Képzőmű­vészeti társulat örökölte, a tanár ezektől kö­veteli a még hátralékos 120.000 márka bizo­nyos csökkentett kulcs mellett valorizált aránylagos részét, 81,000 pengőt. Ebben a perben már megtartotta a perfel­vételi tárgyalást Marczelly Béla dr. tanácsel­nök. A bíróság ekkor kötelezte a megtáma­dott örökösöket, hogy védekezésüket előkó- ízifcő iratban terjesszék elő. Az örökösök a bí­róság meghagyásának eléget is tettek és a most megtartott tárgyaláson Windisoligratz hercegné ügyvédje érdekes védekezést ter­jesztett elő. A hercegné szerint a tanárnak semmi sem jár, mert azok a táviratok, amelyekre igényét alapítja, gyanús eredetűek. A tanár állítása szerint a táviratot a gróf sa- jálkezüleg irta. Az eredeti blankette betekin­tése után a hercegné arra az álláspontra he­í jyezkedett, hogyha a távirat a gróf kezétől származik is ez még semmiképpen sem köte­lezi az. örökösöket, mert a távirat ot meghatni- sitották. A. sürgöny ugyanis, — magyarra for­dítva — a következőképpen szél: „Kérek azonnal küldeni csekk utján 200 ezer márkát Giuseppe nevére Palermo via | ÍJucoln 3 a Banoa Itália részére. Gróf An- j drássy Dénes?4 ! A hercegné állítása szerint az eredeti blan- j ketté) ]. a Giuseppe szó után még egy név állott, amelyet a táviratból ki vakartak vagy kira­díroztak. v hercegné állítása szerint nyil­vánvaló. hogy a Brombin név helyén erede- | illeg niás név szerepelt, amelyet valaki eltávolitött, hogy azután a Brombin nevet írja be. Ezek szerint lehetséges tehát, hogy a gról 200.000 márkát valaki részére ki akart utal­ni, azonban ez az egyén más lehetett, sem­mi esetre sem a tanár, akinek az az eljárása hogy igénye érvényesítésével 15 évig várt, kétségtelenül azt a gyanút ébreszti fel, hogy igényének érvényesítésével csak. azért kés- lelkedetf, hogy időközben a bűnvádi eljárás ellene elévülhessen. A második táviratot a hercegné állítása szerint már nem a gróf, ha< nem a tanár küldte Sulypvszky jószágkor- hiányzóhoz és ez' a sürgöny a következőkép­pen szól: „A gróf ur állapota lassan, de javul. A táv­iratot sajátkezűiéig irta és Benesia nővérnek megmutatta. Az eredetit magamnál tartom" ■Felette gyanús, — mondja a perirat — hogy az átutalást már nem a gróf, hanem maga a tanár sürgette meg és ez is arra mutat, hogy itt valamilyen meg nem engedett dologgal állunk szemben, meri a távirat fogalmazványát a feladó nem szok­ta magánál tartani, hanem az éppen azt a célt szolgálja, hogy a postahivatalban maradjon. A hercegné tehát annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy néhai gróf Andrássy Dé­nes a sürgönyt el sem küldte és elküldeni nem is volt szándékában. Nincsen alapja a keresetnek azért sem, mert -még a távirat el­küldése esetén is csupán ajándékozási ígéretről lehet beszélni, ez pedig mindaddig, amig az ajándékozás a valóságban meg nem történik, a grófot és így örököseit sem kötelezi. Andrássy Dénes'- uek az a kijelentése, hogy Brombin jövőjéről gondoskodni fog, általánosságban tartott kife­jezés, amely azonban még nem ad alapot igé­nyek támasztására. Különben is a haláleset­re szóló intézkedések törvényes formákhoz vannak kötve, ezek az alakszerűségek pedig jelen esetben nem forognak fenn. Ezért . a hercegné a kereset elutasítását kérte. Brombin tanár ezzel szemben a szanató­riumi ápolónőkre hivatkozott, akik állítása szerint látták, amikor a gróf a táviratot sa­játkezűiéig megírta és akik közül többen -a gróf szájából halóttá'k azt a kijelentését, hogy a. tanár részére 200.000 márka kiutalása iránt intézkedett. A felek ellentétes előadásának tisztázása céljából Marczelly tanácselnök elrendelte a bejelen­tett összes olaszországi tanuk kihallgatá­sát és ebből a célból a külügyminisztérium ut­ján megkereste a palermói, genovai és ró­nai bíróságokat, uj határnapot pedig csak űrkor fog kitűzni, ha a külföldi tanuk vallo­mása már beérkezett és a különös távirat tör- : éne te minden vonatkozásában tisztázást ryer. A szíovenszk magyar iestőmüvészek a szíovenszkói képzőművészetről, magukról és a legégetőbb problémákról Szlovenszkú, december hó. A Prágai Magyar Hírlap felszólította a ezloven- szkói magyar képzőművészet reprezentársaiit, hogy nyilatkozzanak a szíovenszkói magyar festészetről magukról és a megoldásra váró problémákról. A beérkezeti Írásokat az alábbialtban közzétesszük és reméljük, hogy ezzel tisztulási folyamat veszi kezdetét. Flache Gyula Besztercebánya Szokás mérleget készíteni igy újév táján; csi­náljunk mi is ilyet ebből a kis cikkecskéből. Előre tudom, hogy hamar készen leszek; kicsi az üzlet, nem nagy a forgalom; kevés számból is kiáll az egész! ' Valahogy azonban..., nyelek is vagy kettőt, hár­mat; a torkom egy kicsit ösezeszorul, még sem találom el a módját a dolognak. Nagyon-nagyon szomorú dolgokat kellene összehordanom, amiből kihozom azt a borzasztó nagy semmit, amit vég­számnak állíthatok majd be. Minden magyar kulturember szivébe egy zoko­gó karácsonyi ajándékot ültessek? Hintsem el az ón sivár fekete jövőbelátásomat? A bizakodó remény félsiker; a lemondás — tel­jes sikertelenség! Ha volt valaki, aki az utolsó percig tele volt akarással, bizalommal, a mindenen való győzedelimeskedée rózsás tudatával, úgy az tudat, mily megdönthetetlen ée reménytelen aka­dályoknak kellett tornyosulni©!:, amidőn százszor tájnadt harokészségét már nem tartja érdemes­nek százezredszer is a biztos sikertelenség ellen vinni 1 Sglovenszkó magyar képzőművészete, az az árva, senkitől sem támogatott kicsiny gyermek súlyos kórban szenved és — nehezemre esik kimondani — csendes halódással vivődik. Iia imitt-amott hal­latja is vékonyka hangját, abból is csak a beteg­ség sir és senkinek sem telik benne öröme. Nyugodtan megállapíthatom, hogy a mi itteni képzőművészetünk megszűnt kulturális életünk jö­vő reménysége lenni. A magyar általános és jog­gal igényelhető kulturuivőt soha — de soha el nem érhetjük. Számottevő kiállításokat a mai ked­vezőtlen, s napról-napra súlyosbodó gazdasági vi­szonyaink ménéit nem lehet rendezni — mint ahogy egész esztendőn át nem is rendeztek sehol — Külön autonóm zsidó egyházi iroda létesül Ruszinszkón? Munkácsról jelentik: A ruszinszkői országos hivatal Rűszinezkő zsidó hitközségeit egy külön ruszinszkői egyházi szervezeti egységbe akarja tömöríteni. Mint értesülünk, az országos hi­vatal megbízást adott Króo Sándor agrárpárt! kép­viselőnek, hogy hívja össze Ruszinszkó zsidó hit­községeit és beszélje meg velük, óhajtják-© az Önálló zsidó iroda megalakítását Ruszinszlcó zsidó hitközségei ugyanis eddig a pozsonyi zsidó irodá­hoz tartoztak. A hitközség nagyrésze ugyan — financiális szempontból — ellenzi az önálló iro­da felállítását, ennek ellenére azonban — minden valószínűség szerint •— mielőbb megkapják az egyházi autonómiát. Króo Sándor, aki nehény év­vel ezelőtt még mint magyar ellenzéki politikus harcolt Ruszinszkő autonómiájáért, most mint ag­rárpárti képviselő mindent elkövet, hogy az ön­álló asidó iroda felálHtassék és legalább ezen a kulturális téren kezdetit vegye a raszinfizikói autonómia kiépülése. átmulatott éjszaka után legjobb orvosság a „Cigelka“ jódos gyógyvíz! (19.) xs Rádiókészülékek, alkatrészek legelőnyöseb­ben Blődynél, Kassa. Fő-u. 61. Telefon 887. — Három legényt agyoaszurtak egy const&nmi mulattágon. Gonsíanzáből jelentik: Vasárnapra virradó éjszaka borzalmas hármasgyilkosság tör­tént az itteni jótókonycélu mulatságon. Barbu Cod- stantin, Colomon Miklós és Niki tóba Károly fia­talemberek évek óta ellene égés viszonyban állot­tak Jiani, Presa és Jonescu nevű legényekkel. A bálteremben újabb összetűzés támadt közöttük, aminek következtében Barbu és két társa elhatá­rozta, hogy bosszút állnak régi haragosaikon. A hajnali órákban az uccáD meglepték a. bálból távo­zó három fiatalembert és Résekkel borzalmas mór dón összeszurkálták, úgyhogy Jiani és Presa még a kórházba szállítás közben meghalt, mig Jonescu. a műtőasztalon szenvedett lei. A három gyilkos le­gényt a csendőrök letartóztatták. I ÉS* MÉGIS lEGIOBB A j fOKIO I Kaptiulo: I a Moroca Ztigffiond, Komirno Glóbus psirfüméi-in., üihorod | | Martintwic* I, Dán Strcda Leltárija Burj>e-..\ B, !B*afcrícm I ■ Diana drogéria. Zvoteti Kietuiriy Sándor, Kelíovi^e i BaBfttelrr drogéria, J^etsujvár 1 ■■■■■■■■■■HBnBnnBHnnnrai — Orvosi hír. Szabó Gusztáv dr. sebész, szül ész- riőorvoe betegségéből teljesen felgyógyult és ren­delését újból megkezdte Kassán, Éder-uoca 5. sz. alatt. Ugyanott a legnagyobb kényelemmel elhe­lyezést nyernek szülő nők, gyermekágyas, opera­tív és konzervatív kezelést igénylő betegek. Dia- thermia, Röntgen, kvarc és kvare-vierzellenband és egyéb modern gyógykezelési módok. — Kérjen mindenütt M ar gi t-gy égy ri z e f. — Januárban kerülnek forgalomba a két- és öt­pengős ezüstpénzek. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: A pénzügyminiszter előreláthatólag január közepén hozza forgalomba a 2- és 5-pengös ezüstérmékét. Az állami pénzverde a megfelelő mennyiségű pénzkészletet már elkészítette. ff A L T É~H BE RG~ÉR Cyárfelenek: Budapest - KoSlee PleStany FEST - TISZTIT - MOS Központi özem címe: Haltenberger Festőgyár* Kosire 2. Az egyetlen létező országos jellegű egyesület kellő ■ vezető élők hi,áh beszüntette még azon vélő j.yka ' mozgását is, mély, ha csak adminisztrációra is !■ szőritkozott, d ? legalább összekötő kapcsa volt a szétszórtan élő művészeknek és reményű nyuj ott a munkához. Az egyes városokban alakult művészeti korpo­rációk vagy egyáltalában a homály mélységes csendjébe burkolóztak, vagy ha megszólalnak, úgy az nem jut túl a falakon. . Pénz nincs komolyabb akciókra, de erők sincse­nek, melyek az akcióban résztvennének. Nem lehet sikere semmiféle vállalkozásnak. Hiszen a saját székhelyén kiállító testület sem találja meg szá­madásait; hogy sikerülhetne egy súlyos vasüti és adminisztrációs költséggel előre megterhelt na­gyobb kiállítás? Csupán gazdasági jellegű ily ak­ció sem találja meg feltételeit; hogy találhatná meg egy kulturális eredményt célzó testület? Bátran kimondhatom, hogy ha néha egyénenkint itt-ott fel is bukkan egy-egy kiállítás, azt kultur- eseménynék, de különösen szíovenszkói magyar vonatkozásúnak nem lehet tekinteni Irodalmi- lag elkönyvelhető nemes törekvések „nem bírják ki a rezsit". Aztán meg és az a végzetes baj, a nagy, a kik üszőbe! h e te t len és a végképp re­ménytelen — a kulturnivónk — az általános mű­vészeti színvonalunk — soha sem fogja a közepes- séget túllépni! Amint egyik-másik tehetség áttöri a mi szlovén- ezkúi magyar közönségünk gazdasági határait (pe­dig azokat nem nehéz áttörni!) másfelé orientá­lódik és úgy itthagy minket, hogy birét sem halljuk többé. (Tudnék egy pár fájó nevet fel­sorolni!) Az az egy-két magasabb fa, amely itt gyökered­zett, még nem teheti hatalmassá a cserjést...! Ha valamelyik művész igényei oly fokig nőttek, hogy az itt létező vásárlók reá nézve már nem számítanak, úgy elviszik Szlovenszkő magyar kul- turberkeibol vagy a korlátlan lehetőségű prágai testületek, vagy a külföld. Természetesen nem tanulni megy el irmon a magyar művész — mint azelőtt, — de elhelyezr kedni olyan területen, ahol minden erkölcsi és anyagi feltétele megvan. Azt hiszem, mindenki tisztában van azzal, hogy Szlovenezkón „beérkezni" nem lehet és ha lehetne is, ha meg is volna a lehetőség, úgy mit is kez­dene vele itt? Van talán az itteni magyar művészi­nek egy „hazai művészetet támogató kormánya?" Van talán kilátása akármilyen kicsi vagy nagy- díjra? Állami segélyre? vásárlásra, ösztöndíjra vagy kitüntetésre; valamire, ami buzdítaná, ne­mes munkakedvét fokozná és számára ajtót nyit­na az állandó, megfelelő jövedelemhez? Ugy-e, nincs! És anélkül nincs igazi, fejlődásképes, eu­rópai színvonalú művészet! De aztán ki is bírna, itt eltartani egy európai igényű magyar művészt Ki tudna itt vásárolni például a prágai nagy pik­toroktól? Most aztán arról van szó, hogy a ma­gyar kulturjelleg fentartása mellett miképpen il­leszkedhetni be a prágai művészeti lehetőségekbe valaki? A feleletet megadom: mint művész, találhat esetleg barmad-negyedrangú elhelyezkedést — azt hiszem, igen szerény erkölcsi és anyagi kilátások mellett — egyik-másik ezlovenszkói festő, de mint magyar kulturfaktor — semmiképpen sem! A mi. itteni Irilátástalanságunk és a cseh festők korlátlan lehetőségei hatalmasan kidomborítják a kisebbség állandó negativitáeát képzőművészeti téren; a magyar kulturoivó a mi itteni festőink által so­ha ®'i nem érhető, de nem redukálható e téren n* MhetafttanW mgy_ prágai SSlétoy ssm Á kegyelem­Mindenkinek, , . , , , OCirCítoinknok, kereskedőinknek^ Mindenkinek,akik A Paiaba A batériánkat igénybe vették, köszö­netét mondunk hűségűkért és von- i zalmukért, eredményteljes, boldog és egészséges Ú kívánunk, Schlan, 1930 január h PALA R. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom