Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)
1929-12-13 / 284. (2209.) szám
1929 december 19, pántért. BCEXLtüo'V-...-íiíssaannaHi Az elzüllött uriliu hosszúim a vádlottak padjára juttatta Nemény Jenőt, a lelkes kassai sportembert Gyújtogatással vádolják Nemény gyógyszerészt — Egy régi kassai patrícius-család ettévelyedett sarja a bíróság előtt Kassa, december 12. (A P. M. H. szerkesztőségének teilefonjelentése.) Junius hónapban nagy föltünést keltett Kassa társadalmában, különösen a sportolók között, az a hir, hogy •Nemény Jenő gyógyszerészt, a KAC-nak egy évtizeden át lelkes, vezető tagját, egy izig- ■vérig sportembert, a kassai rendőrség letartóztatta s a rendőrségi kihallgatás után az ügyészség fogházába vitték át. A vád, amelyet ellene hangoztattak, súlyos, volt, Nemény Jenőt azzal vádolták, hogy mint a Kassai Sporttelep Szövetkezet igazgatósági tagja, 5000 koronával megvesztegette Le- pesch Bélát, a sporttelep alkalmazottját, „ akit arra vett rá, hogy gyújtsa föl a sporttelepen lévő régi tribünt és kerítést. Mint hamarosan kiderült, a vád egyedül Lépések Béla vallomásán alapult. Az előzményekhez tartozik, hogy Lepesch, mint a Sporttelep alkalmazottja, pénzbeszedést is végzett, de a beszedett összegekkel nem számolt el. Nemény Jenő, aki az elzüllött urifiut többek figyelmeztetése és tanácsa ellenére jó szivből alkalmazta, most fölszólította Lepescht, hogy záros határidőn belül adja át a beszedett pénzt. Lepeseh ennek a fölszólitásnak nem tett eleget,, mire Nemény a hűtlen pénzbeszedőt sikkasztás miatt a rendőrségen följelentette. Lepescht beszállították a rendőrségre s kihallgatták. Azzal a meglepő vallomással állott elő, hogy ő nem sikkasztott, ő a beszedett pénzeket jogosan tartotta magánál, mert Nemény Jénő 5000 koronát ígért neki, ha a sporttelepet fölgyujtja. ő a megbízásnak eleget tett s ezért jogosan tartotta vissza a beszedett pénzekből a neki járó összeget. Ennek a vallomásnak alapján Nemény Jenőt letartóztatták s heteken át vizsgálati fogságban tartották. Ügyvédjének, Ladányi Jenő dr.-nak fáradságos közbenjárására végre szalldegba i oknál) Kérj© a csizi jód bróm ivó- és | fürdőkurák használati utasítását, j Csízfürdő, jj hadilábra helyezték a meghurcolt embert., az eljárást azonban tovább folytatták ellene. Lepesch Béla vallomása alapján az ügyész vádat, emelt elsősorban a följelentő ellen, azután vád alá helyezte Nemény Jenőt is gyújtogatásra való fölbujtás miatt. A szenzációs bünpör ma került tárgyalásra a kassai esküdtszéken. A tárgyalás elnöke Krisko dr., a vádat Cic- varek dr. ügyész képviseli. Nemény Jenőt Ladányi Jenő dr., Lepesch Bélát Nógrády Albert dr. védi. A tárgyalás iránt igen nagy érdeklődés nyilvánult meg. A tárgyalási termet zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők. Elsőnek Lepesch Bélát hallgatták ki. A bíróság előtt is megismétli vádját. Elmondja, hogy két nappal a tűz előtt odajött hozzá és Eiedler Ede szolgához a szövetségi pályán Nemény Jenő s megbízta azzal, hogy gyújtsa föl a régi tribünt. Ezért 5000 koronát Ígért neki. Lepesch vallomásában sok ellentmondás és sok uj momentum is van, amiket első vallomásában még nem hozott föl. Nemény Jenő vallomásában elmondotta a Kassai Sporttelep Szövetkezet megalakulásának történetét. A vádat Lepesch bosszumüvének mondja s meggyőző argumentumokkal mutatja ki a a vád tarthatatlanságát. Bizonyítja, hogy 100 koronán felüli összegről nem volt utalványozási joga s hogy 5000 koronát éppen ezért nem is ígérhetett.. Mikor a tüzvizsgálatot tartották & Lepescht elsőizben hallgatták ki a rendőrségen, nagy fölháborodással mondotta el tanuk előtt neki, hogy Pacsay rendőrbiztos rá akarta venni, vallja azt, hogy 5000 koronát ígértek neki, ha fölgyujtja a telepet. A biztosítás 70.000 koronára szólott, az uj tribün építése 200.000 koronába került. Pontos órák, ékszerek, részletre is Keddinél. Kosice, Srobár ucca 3. Államvasutak szállítója. lert pedig megfizette azért, hogy maga mellett valljon. Az elnök rendreuta&dtja Lepescht, aki most vérvörösre vált arrcal rikoltja Nemény felé: — Különben is, maga már ült fogházban, Budapesten, a Margit-köruton. Nem is Nemény Jenőnek, hanem Neumannak hívják. Az elnök rendreutasitja Lepescht és megfenyegeti, ha továbbra is igy viselkedik, rendbírsággal sújtja. Pacsay rendőrbiztos megcáfolja, mintha ő Lepeschnek bármilyen tanácsot adott volna vallomásának megformálására. Fiedler Ede tanú pedig kijelenti, hogy Nemény Jenő semmiféle megbízást nem ado^- a sporttelep föl- gyújtására, erről előttük sohasem beszélt. Fiodlert és Lepescht szembesítik és most újból heves jelenetekre kerül a sor. Fiedler szemére veti Lepeschnek, hogy aljas módon hazudik, mire Lepesch annyira indulatba jön, hogy végül dühében sírva fakad. Több érdektelen tanú kihallgatása után Richter János sörgyári igazgató tesz tanúvallomást, aki lesújtó ítéletet mond Lepeschről. Ismeri az elzüllött urifiu gyermekkorát. Ez az ember morál insanityben szenved. Megbízhatatlan, hazüdozó, jellemte- len. 65 éves édesatyját megverte, anyját éhez- tette, családjának és az egész környéknek réme volt. A tárgyalás folyik, ítélet az esti órákra várható. , Izgalmas szembesítésre kerül a sor Nemény és Lepesch között. Lepesch: Igenis, maga gyujttatta föl, Fied^ ww WWWV Vi wwW'lEy ww W w wwWW www<^jrww wWWw w WWW wr#Ww'wVw Kőzet tízmillió koronás kárt okozott a tűzvész a nagytapolesányicukorgyárban Minden valószínűség szerint gyújtogatás történt — Á gyár legíetsö emeletén támadt a tűz, ahol már hosszabb idő óta szünetel a munka Nagytapolcsány, december 12. (Saját tudósitónktól.) Rövid jelentésben beszámoltunk arról, hogy a nagytapolesányi cukorgyárban tűz ütött ki, amely a gyárépületben óriási pusztítást vitt véghez, úgyhogy az épülettömb egyes részeiből csak a füstös falak maradtak. A tüz- katasztrófáról nagytapolesányi tudósitónk. az alábbi jelentésben számol be: Kedden délután három óra 10 perckor ismeretlen okból kigyulladt a nagytapolesányi cukorgyár. A lángok a cukorgyár legfelső emeletén, az emeleti traktus kellős közepén csaptak föl, aminek annál nehezebben lehetett magyarázatát találni, mert az üzem tiz nap óta szünetelt s a munka már csak a tisztogatásokra, valamint a gépek rendbehozására irányult. A tűz kiütésének helyén senkinek sem lehetett keresnivalója, egyrészt azért, mert az üzem állt és ott nem folyt munka, másrészt pedig, mert a kérdéses hely csak nehezen közelíthető meg. A cukorgyárnak jólszervezett és fölszerelt tűzoltósága percek alatt a helyszínen termett és teljes apparátussal fogott hozzá a tűz lokalizálásához. Nagy erőfeszítéseket tett és minden igyekezetével gátat akart emelni a terjedő vésznek, fáradozása azonban hiábavalónak bizonyult. Háromnegyedóra múlva a lángokban álló gyárépület helyzete reménytelennek látszott. A tűz terjedését elősegítette, hogy a tetőzet kátránypapirral bevont fából készült és hogy a délutáni órákban erős szél volt, amely to- vábbhordta a szikraesőt. Nemsokára segítségül jött a környék tűzoltósága is és most minden erőt a cukorraktár megmentésére összpontosítottak. A raktárt egy vasbetonfolyosó köti össze a gépházakkal s a tűzoltóság úgy akaTt menteni, hogy a folyoisót tűzbiztos anyagokkal eltorlaszolja. Ehhez a munkálathoz azonban kevésnek bizonyult a tűzoltóság. Bevonták a cukorgyár hivatalnokait és munkásait is, akik téglát hordtak és homokot lapátoltak. Közben kivonult a osendőr&ég, kordont vont az égő cukorgyár köré és megakadályozta a kiváncsi tömeg behatolását a gyártelepre. A pánik meglehetősen nagy volt, de az oltásnál segédkező hivatalnokok, munkások, valamint a tűzoltóság között vasfegyelem uralkodott, amelynek jó hasznát vették a vésszel szembeni küzdelemben. Hat óra tájban egymásután érkezett meg á nagyszombati, nyitrai s valamivel későbben a pöstyéni tűzoltóság. Ekkor már tizenhét gőz- és kézifecskendő szegeződött a lángtengerre. A fékevesztett elem azonban tovább tombolt és esti 8 és 9 óra között ért a dühöngő tűzvész a tetőpontra. Amikor az emberi erő tehetetlennek bizonyult, segítségül jöttek a természet erői. A szél megfordult, az ég csatornái megnyíltak, eső hullott és segített a tüzet oltani. Tizenegy órakor már láthatóan lohadtak a lángok és újjáéledt a remény, hogy a cukorrak- tárt sikerül megmenteni. A tűzoltóság és a gyár alkalmazottai tovább dolgoztak az egész éjszakán át. Reggeli négy óra: Á gépház, a gyár szive, leégett. A vaksötét éjszakában kísértetiesen izzott a romhalmaz. A vidéki tűzoltóságok már elvonultak, csak a nagyszombati és a helyi tűzoltóság áll őrt az izzó és néha még föl-föllobbanó romhalmaz mellett. A répaház, a laboratórium, a cukorraktár, a megraktál’, egy-két melléképület sértetlen, a gyárépület komplexumának többi része azonban elpusztult. A gépházakba egyelőre lehetetlen bemenni, mert odabenn omladozik és izzik minden. A gyár biztosítva van, a biztosítás összegét, azonban titokban tartják. A tűzkár szakértők szerint meghaladja a tízmillió koronát. Emberéletben nem esett kár, sérülés nem történt. A hatóságok gyanúja az, hogy szándékos gyújtogatás történt és ebben az irányban nagy eréllyel folytatják a nyomozást. Kiiemchónapi börtönre Stolberg-Wernigerod grófot Bizonyítékok hiányában csupán gondatlanságból okozott emberölésben mondották ki bűnösnek Hirschberg, december 12. A bíróság tegnap délután negyedhat órakor hirdette ki az ítéletet Síolberg-Wernigerotíe Keresztély gróf bűnügyében. Miután a tárgyalás folyamán semmi olyan bizonyiték nem merült föl, amelyből az előre megfontolt szándékot megállapíthatták volna, a bíróság csupán gondatlanságból elkövetett emberölésben találta bűnösnek a fiatal grófot, akit az enyhítő körülmények figyelembevételével ki- lenchónapi börtönre Ítéltek. Az Ítélet nem jogerős, mivelhogy a védő föilebbezést jelentett be. Az ítélettel egyelőre lezárul ez a .szenzációs bünpör, amely egy ősrégi német arisztokrata család legbelsőbb életét vitte a nagy nyilvánosság elé. Sokaknak lelkében kétely maradt még hátra, de a bírák is az Ítélet indokolásával arra az álláspontra helyezkedtek, amikor Keresztély grófot Oedipushoz hasonlítják, hogy a fiatal grófot eléggé megbünteti a lelkiismeret önmardosása, az a tudat, hogy az ő bűnéből, vagy csupán gondatlanságából pusztult el édesatyjának élete. Országúti vermekben és Iák alatt kutatnak a morvaországi kasszaiuró- ktrály íéimilüós zsákmánya után Gmnt, aki a cinkossá lett fogházőr segítségével a rács mögül irányította bandája betöréseit, formális csekkekkel fizetett ttpénztárábóla — A rendőrség a préda nyomában Olmütz, december 12. Az elmúlt hetekben több Ízben beszámoltunk arról, hogy Grunt, a morvaországi kasszafurókirály, az olmützi kerületi bíróság fogházából is folytatta üzelmeit s csak hosszas nyomozás után derítették ki cinkostársait egy fogházőr és annak felesége személyében. Grunt, aki nagyszámú banda élén áll, hosszú hónapokon keresztül fosztogatta a morvaországi gyárak, vállalatok páncélszekrényeit és tebbszázezerkpronás zsákmányra tett szert. Amikor lefogták, semmit &em találtak nála a Tablott pénzből, mire lázas nyomozás indult meg a préda fölkutatására. Noha Grunt és egyenkint összefogott huszonöt társa már a fogház rácsa mögött ült, a hatóságok legnagyobb csodálatára, mégsem szűntek meg a betörések, sőt még eredményesebbeknek bizonyultak, mint azelőtt. A megindult nyomozás szenzációs adatokat derített napvilágra. Megállapítást nyert, hogy Grunt megvesztegette egyik őrét, aki felesége utján továbbította a betörő üzeneteit s aprólékos részletességgel kidolgozott hadi- terveit a még szabadlábon lévő cinkosokhoz. A kasszafurók azután vezérük utasításait pontosan végrehajtva, ismételten nagy zsákmányhoz jutottak a fölfeszitett páncélszekrényekből. A fogházőrt és feleségét letartóztatták, azonban a banda elrejtett kincsének a nyomára sehogy sem tudtuk akadni. A gonosztévők ugyan váltig azt erősitgették, hogy a hatalmas összegeket szétosztották egymás között s kiki elköltötte, azonban ezeknek az állításoknak nem lehetett hitelt adni, mert a Grunt által közvetített s elfogatása pillanatában lefoglalt ii’ományok között a banda tagjainak neveire pontosan kiállított pénzutalásokat is találtak, amelyeket Grunt állított ki, többek között védőügyvédje javadalmazására. A betörő „csekk“-jeit megtalálták, de nem a titkos pénztárt, amely ezeket beváltotta. Annyit sikerült megállapítani, hogy a bandita egyik vastrezorja Holics mellett van elásva, de mire a rendőrség odaért, már csak az üres veremre bukkant. Az egyik; betörő, akit kivittek az ásatáshoz, bevallotta, hogy a pénztár mintegy 80.000 korona tartalommal Olmütz közelében van most elásva egy fa alatt, de azt a bizonyos fát már vonakodott megjelölni. A rendőrség azonban tudja, hogy ez csak amolyan „kézipénztára“ lehetett a bandának s lankadatlanul nyomoz a „főpénztár" után is. A nyom Prerauba vezet, a banditák egyik fészkébe. Hir szerint egy ottani asszony őrzi Grunt kincsét, amely több, mint félmillió koronát tesz ki. Karácsonyig minden előfizetőnk megkapja a Prágai Magyar Hírlap 1930. évi naptárát.
