Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)

1929-12-07 / 279. (2204.) szám

2 T>RA:<;AiyV>A<vyz\R-H IRIi® 1929 deoemiber 7, &®omb«*. mm4gwmnxmm*Ttm*‘-'*’‘r.‘rriwagaK3*mmm> Cáfolják a jugoszláv rendszerváüozésról elterjedt kiroket Belgrád, december 6. Beavatott helyen cá­folják ama külföldön elterjedt híreket, hogy Jugoszláviában január folyamán rendszervál­tozás volna várható. Az elterjedt hírek szerint Zsifkovics miniszterelnök lemondana, az aj kormányt Balugdzsics berlini jugoszláv követ alakítaná meg, amely visszatérne a parlamen­táris kormányzathoz. Beavatott helyen kije­lentik, hogy a kormányban csupán személyi változásokat terveznek az ország bánságokra, való fölosztásának következményeképpen. Három francia cirkáld látogatást feli a jugoszláv iiiflliWőken Belgrád, december 6. A francia flotta há­rom egysége tegnapi szebenikói látogatása nagy ünnepségek mellett zajlott le. A három cirkáló, névszerint a Leopárd, Panter és César Dubois admirális vezetésével futott be a ki­kötőbe a szebenikói erődítménv ágyúinak sor- tüze közben. A francia admirálist a helyőr­ségek élén Olics Mario a jugoszláv flotta pa­rancsnoka fogadta. Este a francia flotta tisz­teletére nagyarányú bált rendeztek és a vá­rost fényesen kivilágították. fia mm csökkentik Bulgária jóvátételi tértiéit, úgy lemond a bolgár kormány A jóvátétel kérdése a szobranje külügyi bizottsága előtt Óriási viharok fisgliáSsan London, december 6. Az Anglia fölött dü­höngő vihar tegnap a nyugati partvidéken sú­lyos hajókatasztrófát okozott. Egy gőzöst a szó legszorosabb érteimében fölborított a szélvész. Ámbár a szernesátlenség a part közelében történt, az azonnal kiküldött méntőcsónak ké­sőn érkezett, mert a hajó néhány pillanat alatt elsüllyed* A legénységből mindössze öt em­bert sikerült megmenteni, míg tizenhat elve­szett. Srhacht Szófia, december 6. Burov külügyminisz­ter a szobranje külügyi bizottságában a jó­vátételi kérdés jelenlegi állását ismertette. Bejelentette, hogy a hitelező államok de­cember 15-ig haladékot adtak Bulgáriának, hogy válaszoljon a hatalmak legutóbbi aján­latára. Burov szerint megvan minden re­mény arra, hogy csökkentik a terheket, ha pedig nem, úgy a kormány visszautasítja a szövetséges hatalmak követeléseit, azután pedig lemond. Az ellenzék élesen támadta a kormányt és szemére hányta, hogy nem elég erélyesen képviselte Bulgária érdekeit. Varsó, december 6. A lengyel szegőinek ma nagy napja van. Az ellenzék a mai ülé­sen adj,a be bizalmatlansági indítványát, azaz fölveszi a harcot és provokálja a diktá­tort. A tegnapi vita folyamán a nacionalista jobboldal hevesen megtámadta a német- lengyel líkvidáciés szerződéit amelyet a szónok .„a kormány nagy ballépésének" ne­vezett. A nemzeti demokraták kijelentették, bogy a maguk részéről soha el nem fogad­ba iják ezt a szerződést. Ha azonban szava­zásra kerül a sor, a kormánVblokk, a balol­dali pártok és a nemzeti kisebbségek a szer­ződés mellett foglalnak állást, azaz az elfo­: gadásáihoz szükséges többség biztosítva van. Kommunista tüntetés Varsóban? i Varsó, december 6. A szejm tegnapi meg­nyitása alkalmával a kommunisták uccai tiiültetésit rendeztek Varsóban. A zárt me­net az Egyesült Államok konzulátusa elé vonult, ahol tiltakoztak Amerikának az oirosz-kinai kérdésbe való beavatkozása ellen. A tömeg beverte az ablakokat, de amikor lovasrendőrök jelentek meg. szét- sza.Ia.dt. A rendőrség több tüntetőt, közöt­tük azokat, akik revolverlövéseket tettek, letartóztatott. li elülik p§!c@l Sámlijában terjesztették be a magyar Etépviseléitázban a fővárosi térvéayiavaslatot Egy eperjesi konzorcium 30 évre bérbe vette Bártfa-fiirdői Eperjes, december 6. Bártia város kép­viselőtestülete csütörtökön az éjféli órá­kig tartó viharos közgyűlés keretében tár­gyalta a fürdő bérbeadásának ügyét. Iíosz- szas és heves vita után egy tőkeerős eper­jesi konzorcium ajánlatát fogadták el, mely 30 esztendőre veszi bérbe Bártfa- fürdőt és terve szerint hatalma? összegű beruházásokkal világfiirdővé fogja fejlesz­teni. Egy háromemeletes szálló építésére már kiírták a pályázatot s tervbe vettek egy állandó Eperjes Bártfaíiirdő közötti autóbuszjáratot. A konzorcium, amelynek élén Fuchs dr. eperjesi ügyvéd áll, téli szezonra is be fogja rendezni a fürdőt, sőt ebben az irányban már meg is indultak egy uj, modern jégpálya építésének elő­munkálatai. Budapest, decmeber 6. (Budapesti szerkeszr tőségünk telefonj elöntése.) A képvúeelőház mai üdésón a fővárosi törvényhatóság mondáturnáinak meghosszabbításáról szóló törvény javas latot tárgyalta, amit több felszólalás után az ellenzék zajos demonstrációja közben a ház végűi ifi állalánosfiágbaTi elfogadott. Gzettler Jenő el­nöklő alelnök ezután bejelentette, hogy Usetty Béla, mint előadó be akarja terjeszteni a ház­nak a közigazgatási bizottság által ma letárgyalt fővárosi törvény javas l atot. Erre az elnöki bejelentésre az ellenzéki képvislők óriási zajt csaptak és Usetty pokoli lármában, az ellenzék éles közbeszólásai közben olvasta fel előterjesz­tését. Mivel az ellenzék a szünet nélkül tartó lármát nem hagyta abba, Bethlen miniszterelnök fel- sitett az emelvényre és az elnöknek magyará­zott valamit, a pokoli zajban azonban semmit sem lehetett érteni. Az elnöki csengetésre pil­lanatnyilag beállott csöndben ezután az elnök javasolta, hogy a legközelebbi ülést kedden délelőtt tartsák ég azon Sabők Lajos napirendi javaslata szerepeljen a munka nélküliek prob­lémájáról. A napirendet a ház egyhangúlag elfogadta, utána az elnök az ülést berekeszti. Félmilliárd értékű orosz megrendelés. Szovjet- oroezország uj kereskedelmi képviselője, Sacharov tegnap délután a prágai sajtó képviselői előtt beje­lentette, hogy folyó év októberéiben és novemberé­ben 298 millió koronára emelkedtek a szovjet csehszlovákiai megrende'éeei az 192S. évi 31.6 mil­lióról. Ezen kívül most vannak folyamatban tár­gyalások újabb 101 millió korona értékű áru meg­rendelésére. A prágai szovjet misszió Moszkvából mintegy 500 millió csehszlovák korona értékű meg­rendelésre kapott mecbizást. A rendelések fém­konstrukciókra, kazánokra, gyári berendezésekre, gazdasági gépekre stb.-re vonatkoznak. Sacharov kijelentése szerint a* uj orosz megrendelések nem­csak a gyáripart, hanem a kisipart is foglalkoztatni fogják. Pontos órák, ékszerek, részletre is _ Kenőinél, Koiice, Srobár ucca 3. Államvasutak szállítója. KaMBMBBBKTOg A KIÁLLÍTÁSOKRÓL irta: HUNGARICUS VIATOR Barcelona—Sevilla, 1929 augusztus—szep­tember— október. Nos, beszéljünk végre a kiállításokról is. El­végre azok miatt siettünk már augusztusi ká­nikulában Barcelonába. Ám ördög tudja, miért siettünk. Mintha féltünk volna., hogy idejeko­rán ki nem érünk s valaki elsikkasztja előlünk a két várost. Már a budapesti menetjegyirodáhan fejét csóválta a tisztviselő: —• Augusztusban Spanyolország, nem lesz iáiméiig? — Dehogyis — gondoltam —, félsziget, Spa­nyolország, körülvéve tengerrel, ezernyi ten­geri fürdővel, csak nem fogok kánikulától félni? Huszonegy év előtt jártam utoljára Spanyol- országban. Afrikából, a Szahara belsejéből, Biszkrából Órán, Tanger, a Gibraltáron ke­resztül jutottam oda. Csodálatosképp még áp­rilisban is fáztunk, később áztunk s csak Gra­nadában melegedtünk föl annyira, hogy az Alhambra teljes tjivaszi pompában ragyogó Generalifjét úgy Isten igazában élvezhettük. De hát ez véletlen, no meg nem augusztus, de április volt s mi huszonegy évvel fiatalabbak... Ja igen, a májiis 19-iki megnyitáson akar­tam ott lenni, csakhogy akkor fejeztem be kis falusi vityilóm építését s még a kertet kellett elrendezni, a drótkerítést fölállítani, hisz’ a szomszédok tyúkja mind kikaparná rózsáin­kat, ... Lám. lám, néha egy falusi tyuk miatt fölfor- dul egy egész útiterv s május helyett csak augusztusban jut el az ember Barcelonába. No do hiszen jól járok, ha bolondul a meg­nyitások idejére siettem volna ki. IJgy a barcelonai, mint a sevillai kiállításon augusztusban is találtam féligkész épületeket, sőt, Sevillában még szeptember 4-én is épület­állványok között járhattuk csak be perui ba­rátaim társaságában a gyönyörűnek Ígérkező perui pavillont, melyből csak a pompás hom­lokzat, a grandiózus lépcíöház « a stílusos ab­lakrácsok voltak készen, az elrendezésre váró kiállítási anyag ládákba csomagolva a fedett udvarház pálmái között leste napfényrejutása régvárt pillanatát. A falusi tyúkoknak köszönhetem tehát, hogy az épület állvány ölj és rendezetlen utak meg­nyitási ünnepélyéről lekéstem s az augusztus­ban mégiscsak majdnem teljesen kész barcelo­nai kiállítás óriási tömegben felhalmozott s már gyönyörűen elrendezett anyagának út­vesztőjében kóboroghattam. De ha már vélet­len-okosán nem a kiállítások pongyola megnyi­tási idejére kerültek ki Spanyolországba, kár volt később is annyira sietni, hiszen az ameri­kaiak és angolok legnagyobb áradata is csak szeptemberben zudult Spanyolországra, mivel pedig a barcelonai kiállítást 1929 december 31-ig, a sevillait pedig 1930 május 1-ig tartják nyitva, a szép délvidéki őszt Barcelonában s a Riviéránál is enyhébb telet Sevillában töltik idén a földgolyóbis gondtalan kóborlói. Augusztusban- — konstatáltuk a barcelonai kiállítás nagy vízesése körül terpeszkedő kar­székek kényelmes mélyébe süppedve —• csak a bolondok jönnek kiállítást nézni. —• Pincér, még egy orangead! — s azután munkára feli No, sebaj, bár olykor fáradt kedvvel jártuk végig a barcelonai kiállítási termeket « nem is lehettünk a nagy meleg mián mindig kellő elhelyezkedésben, szemünk éhes vággyal falta a sok látnivalót, jöttünk, láttunk, izzadtunk, szomjaztunk, — de sokat, igen sokat tanul­tunk, tapasztaltunk s végeredményként mégis nagy-nagy bevételeket könyvelhettünk el lelki követeléseink javára.. Hiába, minden szépnek meg kell adni az árát; amikor úgy délután öt-hat óra tájban ki­merészkedtünk a kiállítás területére, a nap el­lenben bolond-vigan zúdította még a Mentjuich hegyen épült, csodaváros tükörként ragyogó hófehér pavilonjaira perzselő sugarait,, bizony­bizony nem minden tekintetben volt élvezet, — fáradságos munka, fárasztó mászkálás utá l kö­zelíthettük csak meg a hegynek simult lépcső­zetes terraceok pa Villonjait, tanulmány ózhat­tuk a német gépóriásokat, a legújabb tipusu francia vasúti mozdonyokat, merész angol re­pülőgépeket,^ Japán bomla-sztóan szép selyem- szöveteit, Kina illatos teáit, no meg sokezernyi csodabogarát s mire a kiállítási terület legki­magaslóbb pontján épült Spanyol Nemzeti Pa- villon, — a kiállítás chef-d’ouvre-jének széttárt kapuihoz értünk, időben többnyire öreg este lett. — Félóra múlva, zárunk, — jelentették az örök. Nem érdemes kezdeni, ismét visszasóip- pedtünk tehát a áerrace karszékeinek öblébe s mint tarka panorámában, páholyból gyönyör­ködtünk az előttünk kavargó változatos, szí­nes képben. Bábeli nyelvzavar, húszféle nyelv, mintegy csengetyüszóra uj függöny lekben, szines lángok gyulnak, aranysárgán zuhog lép­csőről lépcsőre a kivilágított vízesés, a főbejá­rat mentén tüzes oszlopok fénye között vonul föl a végnélküli autótábor, rejtett üregekből csodaerejü rádióhangok bömbölnek százfelé, sustorog, sipit a körvasút, óriási autóbuszok pohos tosto érkezők ezreit önti, mozgójárdák, hatvanszemélyes liftek, német kéz gyártotta fogaskerekű vasaltak mind-mind újabb és újabb tölteléket szállítanak s teljesen soh’se tudják a Montjuieh óriás kiterjedésű kiállítási terüle­tét emberanyaggal tölteni. Ha belevesszük a hegy csúcsáig érő kiállítási parkrengeteget, hegyet, völgyet, fával, bokorral, gazdag virág­dísszel beültetett hegyszakadékokat, a barce­lonai a világ legnagyobb kiterjedésű kiállítási területe. A nagyságot, a kvantitást amerikai Ízlés sze­rint szabták — az Uj Világnak csak a gigászi méret imponál —. tartalommal Európa, látta el, a kvalitás értéke az Ó-Világ Ízlését dicséri, részben históriai múltjának szolgál gazdag tar­talomjegyzékül. A nagyvilág előtt főleg a barcelonai világ- kiállításnak ütötték a nagydobot. óceánon innen, óceánon túl plakátok milliói árasztották ol a. földkerekséget. A Broadway, a Rue de la Paix, a Friedrieh- strasae, a Piccadilly-Circus, az Old- és New- Bond streetok épp úgy virítottak tarkábbuál- tarkább kiállítási reklámcéduláktól, mint a ka­nadai farmok, a. luxori királysírok, Afrika oázi­sainak éjjelenkint teleragasztott fatörz'&ei és házfalai. Érezte, aki felfigyelt, hogy a spanyol kiállí­tások óriási arányú készülődései mögött vala­mi idegen lóláb is kapálódzik s Sevillában és Barcelonában messzebluiéző tervek piramisai­hoz hordják lázas buzgalommal az építő­anyagot. Hogy Sevilla már a háború előtt határozta el kiállítása megrendezését s a gyönyörű Plata Espana hatalmas épülettömbé kinostömegei be­fogadására régóta készen állt. sémit sem vál­toztat ama tényen, hogy 1929 tavaszán, ku­lisszák előtt és kulisszák mögött, ipara, keres­kedelme, gazdagságának teljes erejével Dél- Amerika jelent meg Európa előretolt sevillai piacán s mig Barcelona a Mentjuich hegyén épült kiállításával még Európával kacérkodik, Sevillában nyiltan megfujta Dél-Amerika. a harci kürtöt s egy jövendő gazdasági háborúra dobta oda az Európára ránehezedett Észak- Amerikának a keztyüt. Vájjon igazi, komoly ellenféllel lesz Uncle Samnak dolga, vagy pedig csak egy második spanyol Don Quijot fog dárdájával feléje döf- ködni, talán már a mai generáció is, valószínű­leg azonban csak a XX-ik század második fele fogja a két világrész gigászi összecsapásának cldőltét. megérni. Ám hagyjuk a kulvsszákmögötti s nagyvona­lú terveket, önmagunkhoz állunk legközelebb, higvjük, hogy nem a jövő század regényének már most lerakott alapkövét, hanem Spanyol- ország költői múltjának csodás kincseit s pró­zai jelenének modern produktumait megbámul­ni s Dél Amerika ipari és gazdasági életének rohamos fejlődését megái lapítani jöttünk 1929 nyarán Ibéria földjére. Mit törődünk azzal, mi lesz ötven év múlva? .Vájjon az Angliával egyesült Amerikai Egye­sült Államok fogják-e felfalni Európát, vagy a Dél-Amerikával egyesült Európai Egyesült Ál­lamok győzik le Észak-Amerikát, mi gon­dunk rá? Gyönyörködjünk inkább a világ szép múlt­jában. spanyol földre összehordott kincsei tö­megében, tanulmányozzuk a tanulságos jelent s ha képesek vagyunk, vonjuk le magunk szá­mára, amit tanulságként levonni hasznos é« érdemes, s hagyjuk — mit tehetünk okosabbat —1 további tátongó kérdőjelnek a. bizonytalan, jövőt. (Folyt, kör.) r í ' rendszeres személy és áruforgalma Triesttöl, Dalmácia, Levante, a Fekete tenger, India, és távoli Kelet kikötőiig. I Független körutak az Adrián és Földközi tengeren mérsékelt áron. Kérjen prospektust és felvilágosítást P 39291. Lloyd Tríestino, Prag II., | J|k / Václavské 67. A lengyel szejm nagy napja Bizalom vagy bizalmatlanság PilsudskinakI fi jobboldal a német-lengyel szerződés ellen

Next

/
Oldalképek
Tartalom