Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)

1929-12-06 / 278. (2203.) szám

2 HE89 december 8, Masaryk elutasítóan nyilatkozik az osztrák csatlakozásról és a (tanai konföderációról A köztársasági elnök szerint Francia- és Németország megegyezésétől és Páneurópaiéi függ Európa fejlődése Becs. december 5. A pacifista irányú „Das Neue Európa" cirnü folyóirat legközelebb megjelenő decemberi számában megjelenik egy intervju Masank elnökkel Páneuróp<a kérdéséről és általában az európai megegye­zés lehetőségéről. Az apró államok és Európa balkanizálásá- nak kérdéséről Masaryk elnök a következő­képpen nyilatkozott: — A nagy nemzeteknek és egyes államok­nak könnyű azt állitaniok, hogy Európa balkáni zálása rossz dolog. Az apró államokra való tagozódás bizonyára nem ideális, de Európa és különösen Kelet-Európa már úgy ran alkotva, hogy számos kis nemzetből áll e ezen nemzetek közül egy sem akar kihalni. Ugyan miért is kellene ennek történnie? Nem őriz minden nemzet magában valami szépet és értékeset? És nincsen-e szintézis a kis államok s a terjeszkedő tényezők kö­zött? Oh igen, van. Mivel az általános demo­kratizálódás mellett nem lehetséges az, hogy az egyik nemzet elnyomja a másikat, a demokratikus elv győzelme mellett sem­mi sem tarthatja vissza a kis nemzeteket sem, hogy érdekközösségbe vagy a nagy nemzetekkel kötendő föderációba ne lép­jenek, ami az expanzió lehetőségét nyúj­taná nekik. Ausztriának Németországhoz való csatlako­zásáról az elnök előbb szárazon csak annyit mondott, hogy ezt a kérdést nem találja akutnak, égetőnek. Azután igy nyilatkozott erről a kérdésről: — Ez inkább romantikus esökevény, mint gyakorlati szükséglet, Ausztria a Német­országhoz való csatlakozás nélkül is szép életet élhet. Egyelőre nehézségei vannak, de Franciaor­szág is küzd nehézségekkel és Anglia de. Miért mindjárt egy nyaktörő megoldás? Ausztria egy egészen különálló jelenség, amelynek az emberiség számára való meg­őrzése csak előnyös lehet Sokkal inkább beleéltem magam az osztrák kultúrába, sem­hogy Grillparzerrel, Raimunddal és más Írókkal együtt nem erezném, hogy Ausztria fculturkincs, amelyet kár volna elveszíteni. Masaryk elnök a dunai konföderáció kér­dését is — mondja az interjúvoló — nagy szkepszissel Ítéli meg. — Miért létesüljön éppen dunai föderáció, még ha csak gazdasági értelemben is? Ter­mészetesen most is bizonyos szerepet játszanak a vizi- utak, de nem döntő szerepet. A közlekedé­si lehetőségek annyira kifejlődtek, hogy olyan momentumoknak, mint a kedvező földrajzi konfiguráció, nem lehet jelentő­séget tulajdonítani a régebbi értelemben. És valóban, ha a statisztikai adatok alapján akarunk orientálódni, úgy... Masaryk elnök ezzel fellapoz egy angol évkönyvet s rámutat arra, hogy a kivitel és behozatal Csehszlovákia, Németország, Ausz­tria, Anglia és Lengyelország között igen elénk. — De ezek a kérdések is — folytatta — az uj és nem túlságosan messzi Páneurópa fényében más és sokkal helyesebb megol­dást nyernek. Nem akarom ezzel az* monda­ni, hogy Páueurópát máról holnapra meg lehet teremteni, de elsősorban a nagy álla­Losonc, december 4. (Saját tudósítónktól.) A régi ipartestületekuek a csehszlovák ipar- törvény értelmében ipartársulatokká kellett átalakulniok. Ez az átalakulás egész Szloven- szkón már évekkel azelőtt végbement minden városban, egyedül Losoncon nem sikerült a legutóbbi időkiig megszervezni az ipar társ úja­tokat. A régi s kitűnő vezetés alatt működő ipartársulat felosztása óta háromtagú direktó­rium intézte az iparosság ügyeit, ment az ipar- társulati választást a kisebbségben maradt csoport megfelebbezte. A felebbezést elsőfo­kon a losonci kerületi hivatal, másodfokon pdig az országos hivatal elutasította s most már csak a l&gf&lsöbb közigazgatási bíróságok remélik a régi iparos rezsim hívei a szabálytalanul lefolyt ipartásulati válasz­tás megsernmisitését. mok, Franciaország, Németország, Anglia, Olaszország s ami a legfontosabb, Francia- ország és Németország között kell megértést elérni. A világforradalom cimü könyvemben már bizonyítékát szolgáltattam annak, hogy nem áll érdekünkben a Franciaország és Németország közötti konfliktus. Ellenkező­leg, szívesen hozzájárulnánk ahhoz erőnkhöz képest, hogy a két nemzet megértse egy­mást. Ha Franciaország és Németország kö­zött ilyen megegyezésre sor kerül, úgy a nagy nemzetek köré csoportosulnak majd a kis államok. Azután fog lehetni Páneurópá- ról beszélni, de azután is csak akkor, ha ezt az eszményt az államközi politika elismert céljául tűzik ki, fog lehetni az összes kér­dést diszkusszió alá bocsátani, amennyiben meglesz a hajlandóság ezeket a kérdéseket a megértés és lojalitás utján megoldani. Az­után már nem lesz olyan kérdés, amelyet a diszkusszióiból ki fog kelleni zárni. Tekintettel azonban a fel ebbezésnek két fóru­mon való elutasítására, Csicsmanec Iván lo­sonci kerületi főnök az ideiglenesen kineve­zett direktórium működését megszüntette s december elsejére összehívta a járási ipartár­sulat választmányát s Nagy Sándor asztalos­mestert, a már hónapokkal ezelőtt megválasz­tott elnököt beiktatta hivatalába. A losonci járás iparos- és kereskedő társa­dalma meglehetős bűvösen vett tudomást a hatósági segédlettel megalakított ipartársulat működésének megkezdéséről. A be­iktatási ünnepélyről s az azit követő társas- ebédről távoltartotta magát s a választmány­ba beválasztott tagok pedig kijelentették, hogy nem azonosítják magukat a mostani vezető­séggel és munkájáért a felelősségei nem vállalják. Losonc őslakos iparosit és kereskedői nem vesznek aktív résit a losonci uj ipartársuiat vezetésében A megalakulást megelőző huzavona ütött rést az őslakosok egységes pártján — A magyar iparos- és kereskedő társadalom megvédi a polgárság intézményeit IOAR6 NSXéK RECENY BrSas MM&RICS ZSI68IOND (50) — Gróf Bánky is öngyilkos lett. — Az más. Ha egy gróf betegséget kap, megvakul s gyermekei mind elmebetegek lesznek. Az más. Olt a természet intézkedett, az ítélte haláLra a fajt. De emlékeztek szegény Lacira? Ahogy a múlt pénteken este bejött ide. Milyen kedves volt, elegáns, rendes, őt például nem tudnám elképzelni öngyilkosnak. Neki is volt elég baja, de ez biztosan sose ju­tott eszébe. Lassan néztek maguk elé. Mindnyájan megérezték a véget, amely itt lebegett a fejük felett. Mindnyájan nagy családok ivadékai voltak, mindnyájan adósságok rabjai. Ha olyan egyszerű volna a dolog, valamenyien halálraitélteknek tekinthetnék magukat. S rá­adásul, hogy kiki a maga ifcélőbirája legyen, sőt bakója önmagának . . . E pillanatban mély elkeseredés vett erőt rajtuk. Mindenki az asztalra könyökölt s bele­bámult a cigarettája füstjébe, vagy a pohár borba, ami előttük állt. Vétek Pali jött most. Mindnyájan ránéztek; valahogy az az ér­zésűik volt, hogy mindenki rémhírt fog hoz­ni, aki jön. Vétek Páli nem szólt, rájuk nézett s állva maradt. — Na, mit tudsz Papp Béniről ? — Papp Béniről? — mondta a fiatalember ijedten. — Róla semmit. — Öngyilkos lett. — ő is? — kiáltott fel a fiatalember. — Ő is? . . . Hát még ki? — Vilmái — Vilma! — riadtak fel és sápadtan néz­tek rá. — Vilma is? — Igen. — Miikor? — Az elébb. Most ment hozzá a kis doktor. — Hogy lehet az? — Mérget vett be. Lefeküdt az ágyba s volt egy zöldiköves gyűrűje, abban méreg volt, be­vette s egy pillanat alatt meghalt. — Úristen! Mintha egyszerre mindenki megsemmisült volna. Az egész világ fekete lett. — Rejtélyek tömege. — Ki tudja ezt megmagyarázni! Várberky szivarja füstjét nézte mereven: — Én úgy konsturálom meg a dolgot, mond­ta csöndesen — hogy Laci azért jött be, mert megtudta, hogy Vilmának valami ügye lesz este . . . Mikor megjött, valamit hallott Bal­tazár Pistáról. Akkor autóba ült a kiszaladt Operára. S ott találta Baltazárt, de ott volt Papp Béni is, aki kiszálláson volt Szaníszlón a szomszéd faluban. Miko* ő fegyvert fogott Baltazárra, úgy látszik, a Béni megijedt az assszonyért s lelőtte . . . Azlán próbálta ve­zetni a dolgok irányítását ... De ez nem úriembernek való: ehhez, barátóm, elszánt gazembernek kellett volna lennie 0 az nem volt . . Nem bírta tovább s pontot tett a mese végire . . . — És Vilma? —- Vilma? ... Az más . . . így uriasz- szor.y, ha ennyire elveszített mindenkit s minden hitet az életben . . . Nem mondta tovább, amit akart, mert eb­ben a percben Fábján jött, Egyszerűen s de­rülten. Leült köztük. FeBüut neki az urak lehangoltsága. Lopva néztek rá, senki se mert egy szót se szőlani. Most Ábris bácsi felállott: — Jóéjszakát, gyerekek. — Elmegy, Ábris bácsi? —Féltizenkettő van, gyerekeim, — mondta 3 ahogy szokott, két kézzel búcsút intett ne­kik, aztán egyenesen, egészségesen, az igen öreg emberek rendíthetetlen nyugalmával tá­vozott. — Ez egy úriember, — mondta Várberky — a régi gárdából. Ez nem lett öngyilkos, pe­dig ha valaki, neki éppen elég oka lett volna rá. 1 —1 Ki lett öngyilkos? . kérdezte Fábján. Senki sem felelt. — Vilma?! — kiáltott fel Fábján. Intettek, hogy igen. Fábján visszárukkádt a székébe. — És Papp Béri is. — szólt csöndesen Vétek Pali. — Mind a ketten. — Igen. Fábján a homlokához nyalt. — Jaj! . . . Köröskörül rno;ajlott a hoínap; vásárosok vjaám, csöndes zsivaja. Az élet tovább haladt Az élet tovább őiöJte az embereket v«űfi, Az ipar társulati választás ugyanis igen mé­lyen bélényulik Losonc váróé polgári társa­dalmának az életébe. A losonci polgári társa­dalmat tulnyomórészíben az iparos s kereske­dő világ alkotja, ősi tradíciókon felépült ös­szetartás és harmónia forrasztotta össze őket és a békés, áldásos együttműködés sok szép eredményt tudott létrehozni a város polgári társadalmában. Az egymásrautalt két társa­dalmi elem gazdasági téren is, boldogulásuk utján is mindig érezte a békés egyetértés jó­tékony hatását. Az államfőrdulat után egyre több és több idegen iparos és kereskedő szivárgott be a vá­rosba. Ezeknek a társadalomban való érvé­nyesülése, szerephez juttatása azonban nagy nehézségekbe ütközött. A határszéli várossá degradált Losoncon a gazdasági viszonyok na­gyon kedvezőtlenekké váltak s a betelepülők hol ennek, hol annak az őslakos polgárnak a megélhetését nehezítették meg. Hozzájárult még ebhez, hogy az uj losonciak hathatós tá­mogatást élveztek a különféle hivatalos he­lyektől, — az őslakosok kárára. Azok a körök, amelyek szivükön viselték az uj losonciak gazdasági és társadalmi elhelyez­kedésének biztosítását, az ipartásulati válasz­tásokat vélték a legkedvezőbb alkalomnak tö­rekvéseik elérésére. Meg is indult az erre irányuló munka. Egy választás kiválóan alkalmas az ellen­tétek kiélezésére. Összegyűjtötték azokat az elemeket, akik természetüknél fogva össze- t férhetetleuek, gáncsokodók, kákán is csomói­ké reső emberek. Ezeket összebarátkoztatták a hivatalos köröktől függő, lekenyerezett, ter­rorizált, vagy Ígéretekkel sakkban tartott iparosokkal és kereskedőkkel. Gondoskodtak számukra cifra, tetszetős jelszavakról s meg- iniult a losonci polgári társadalom egységé­nek alaknázása. Ezért váratott magára hosszú évekig az ipartársulat megalakítása. Idő kellett hozzá, hogy rést üthessenek az őslakosság egység­frontjánamelyen majd becsempészhetik a trójai falovat. g>iomrában az őslakosság ér­dekeiért harcoló katonákkal. És az őslakos polgárság valóban csatát is vesztett Nem látták át kellő időben a vesze­delme* s elbizakodottságukban egy lépést sem tettek érdekik védelmére, míg a máso­dik fél nagy apparátussal, az egész vidék felvonultatásával készült fel a választási harc­ra Az elbizakodottság, a vétkes indolencia azután megteremtél te a gyümölcsét: az ősla­kosság pártja kisebbségben maradt s ez a párt, amely vállalta az idegen elemeknek felkarolását és a régi losonci polgári rezsim lelje - kiirtását, — hatalomra került. Érdekes a megemlítésre, hogy az uj ipartár- su’at választmányában a vezetőszerepet az iparr«tagok közül azok töltik be, akik a bolse­vista időkben is feltűntek, a kereskedők kö­zül pedig azok, akik a cseh iparos párt kor­tesei szoktak lenni választások alkalmával. Innen magyarázható, hogy a tekintélyesebb, nagyobb fajsullyal bíró iparosok és kereske­dők idegenkednék az ilyen összetételű uj ipar- társulat munkájában aktiv részt venni Tartózkodó álláspontjukat még inkább iga­zolja az is, hogy az uj ipartásulati választ­mány működésétől, mint az általánosságban el van terjedve Losoncon, az őslakosság ellen­felei azt remélik, hogy az iparosság értékes intézményeit, mint a Polgári Kör, az iparosok hitelszövetkezete és az iparosok társadalmi egyesületének félmillió koronát érő székháza stb. szintén a kezükbe kaparitják s azokban saját tet­szésük szerint rendezkednek majd be. Ez a törekvés azonban aligha fog sikerülni, mert a losonci iparos és kereskedő társada­lom. ha az ipartásulati választásoknál nem is mutatta ki erejét, olyan fölényes túlsúlyban van, hogy lesz hozzá elég súlya és ereje, hogy az összpolgárság értékes intéményeit megvé- de1 mézzé. Zavartalanul megnyithatták a lengyel szejirei Varsó, december 5. Az United Press je­lentése szerint a lengyel parlament ma dél­ben hosszú szünet után újból összeült. Az épület előtt óriási embertömeg gyülekezett, de kíváncsisága kielégítetlen maradt, mert ma a parlament zavaró incidens nélkül tart­hatta meg ülését. Dasinszki, a szejm elnöke beszédet mondott, melyet a képviselők nyu­godtan fogadtak.-A szejimmarsall dics érlő cg emlékezett meg a hadseregről, de utalt arra. hogy a katonaság esküt teli az alkotmány vé­delmére. Katasztrófáns volna,' ha a hadsereg megfeledkezne esküjéről és ellene szegülne

Next

/
Oldalképek
Tartalom