Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)
1929-12-06 / 278. (2203.) szám
2 HE89 december 8, Masaryk elutasítóan nyilatkozik az osztrák csatlakozásról és a (tanai konföderációról A köztársasági elnök szerint Francia- és Németország megegyezésétől és Páneurópaiéi függ Európa fejlődése Becs. december 5. A pacifista irányú „Das Neue Európa" cirnü folyóirat legközelebb megjelenő decemberi számában megjelenik egy intervju Masank elnökkel Páneuróp<a kérdéséről és általában az európai megegyezés lehetőségéről. Az apró államok és Európa balkanizálásá- nak kérdéséről Masaryk elnök a következőképpen nyilatkozott: — A nagy nemzeteknek és egyes államoknak könnyű azt állitaniok, hogy Európa balkáni zálása rossz dolog. Az apró államokra való tagozódás bizonyára nem ideális, de Európa és különösen Kelet-Európa már úgy ran alkotva, hogy számos kis nemzetből áll e ezen nemzetek közül egy sem akar kihalni. Ugyan miért is kellene ennek történnie? Nem őriz minden nemzet magában valami szépet és értékeset? És nincsen-e szintézis a kis államok s a terjeszkedő tényezők között? Oh igen, van. Mivel az általános demokratizálódás mellett nem lehetséges az, hogy az egyik nemzet elnyomja a másikat, a demokratikus elv győzelme mellett semmi sem tarthatja vissza a kis nemzeteket sem, hogy érdekközösségbe vagy a nagy nemzetekkel kötendő föderációba ne lépjenek, ami az expanzió lehetőségét nyújtaná nekik. Ausztriának Németországhoz való csatlakozásáról az elnök előbb szárazon csak annyit mondott, hogy ezt a kérdést nem találja akutnak, égetőnek. Azután igy nyilatkozott erről a kérdésről: — Ez inkább romantikus esökevény, mint gyakorlati szükséglet, Ausztria a Németországhoz való csatlakozás nélkül is szép életet élhet. Egyelőre nehézségei vannak, de Franciaország is küzd nehézségekkel és Anglia de. Miért mindjárt egy nyaktörő megoldás? Ausztria egy egészen különálló jelenség, amelynek az emberiség számára való megőrzése csak előnyös lehet Sokkal inkább beleéltem magam az osztrák kultúrába, semhogy Grillparzerrel, Raimunddal és más Írókkal együtt nem erezném, hogy Ausztria fculturkincs, amelyet kár volna elveszíteni. Masaryk elnök a dunai konföderáció kérdését is — mondja az interjúvoló — nagy szkepszissel Ítéli meg. — Miért létesüljön éppen dunai föderáció, még ha csak gazdasági értelemben is? Természetesen most is bizonyos szerepet játszanak a vizi- utak, de nem döntő szerepet. A közlekedési lehetőségek annyira kifejlődtek, hogy olyan momentumoknak, mint a kedvező földrajzi konfiguráció, nem lehet jelentőséget tulajdonítani a régebbi értelemben. És valóban, ha a statisztikai adatok alapján akarunk orientálódni, úgy... Masaryk elnök ezzel fellapoz egy angol évkönyvet s rámutat arra, hogy a kivitel és behozatal Csehszlovákia, Németország, Ausztria, Anglia és Lengyelország között igen elénk. — De ezek a kérdések is — folytatta — az uj és nem túlságosan messzi Páneurópa fényében más és sokkal helyesebb megoldást nyernek. Nem akarom ezzel az* mondani, hogy Páueurópát máról holnapra meg lehet teremteni, de elsősorban a nagy állaLosonc, december 4. (Saját tudósítónktól.) A régi ipartestületekuek a csehszlovák ipar- törvény értelmében ipartársulatokká kellett átalakulniok. Ez az átalakulás egész Szloven- szkón már évekkel azelőtt végbement minden városban, egyedül Losoncon nem sikerült a legutóbbi időkiig megszervezni az ipar társ újatokat. A régi s kitűnő vezetés alatt működő ipartársulat felosztása óta háromtagú direktórium intézte az iparosság ügyeit, ment az ipar- társulati választást a kisebbségben maradt csoport megfelebbezte. A felebbezést elsőfokon a losonci kerületi hivatal, másodfokon pdig az országos hivatal elutasította s most már csak a l&gf&lsöbb közigazgatási bíróságok remélik a régi iparos rezsim hívei a szabálytalanul lefolyt ipartásulati választás megsernmisitését. mok, Franciaország, Németország, Anglia, Olaszország s ami a legfontosabb, Francia- ország és Németország között kell megértést elérni. A világforradalom cimü könyvemben már bizonyítékát szolgáltattam annak, hogy nem áll érdekünkben a Franciaország és Németország közötti konfliktus. Ellenkezőleg, szívesen hozzájárulnánk ahhoz erőnkhöz képest, hogy a két nemzet megértse egymást. Ha Franciaország és Németország között ilyen megegyezésre sor kerül, úgy a nagy nemzetek köré csoportosulnak majd a kis államok. Azután fog lehetni Páneurópá- ról beszélni, de azután is csak akkor, ha ezt az eszményt az államközi politika elismert céljául tűzik ki, fog lehetni az összes kérdést diszkusszió alá bocsátani, amennyiben meglesz a hajlandóság ezeket a kérdéseket a megértés és lojalitás utján megoldani. Azután már nem lesz olyan kérdés, amelyet a diszkusszióiból ki fog kelleni zárni. Tekintettel azonban a fel ebbezésnek két fórumon való elutasítására, Csicsmanec Iván losonci kerületi főnök az ideiglenesen kinevezett direktórium működését megszüntette s december elsejére összehívta a járási ipartársulat választmányát s Nagy Sándor asztalosmestert, a már hónapokkal ezelőtt megválasztott elnököt beiktatta hivatalába. A losonci járás iparos- és kereskedő társadalma meglehetős bűvösen vett tudomást a hatósági segédlettel megalakított ipartársulat működésének megkezdéséről. A beiktatási ünnepélyről s az azit követő társas- ebédről távoltartotta magát s a választmányba beválasztott tagok pedig kijelentették, hogy nem azonosítják magukat a mostani vezetőséggel és munkájáért a felelősségei nem vállalják. Losonc őslakos iparosit és kereskedői nem vesznek aktív résit a losonci uj ipartársuiat vezetésében A megalakulást megelőző huzavona ütött rést az őslakosok egységes pártján — A magyar iparos- és kereskedő társadalom megvédi a polgárság intézményeit IOAR6 NSXéK RECENY BrSas MM&RICS ZSI68IOND (50) — Gróf Bánky is öngyilkos lett. — Az más. Ha egy gróf betegséget kap, megvakul s gyermekei mind elmebetegek lesznek. Az más. Olt a természet intézkedett, az ítélte haláLra a fajt. De emlékeztek szegény Lacira? Ahogy a múlt pénteken este bejött ide. Milyen kedves volt, elegáns, rendes, őt például nem tudnám elképzelni öngyilkosnak. Neki is volt elég baja, de ez biztosan sose jutott eszébe. Lassan néztek maguk elé. Mindnyájan megérezték a véget, amely itt lebegett a fejük felett. Mindnyájan nagy családok ivadékai voltak, mindnyájan adósságok rabjai. Ha olyan egyszerű volna a dolog, valamenyien halálraitélteknek tekinthetnék magukat. S ráadásul, hogy kiki a maga ifcélőbirája legyen, sőt bakója önmagának . . . E pillanatban mély elkeseredés vett erőt rajtuk. Mindenki az asztalra könyökölt s belebámult a cigarettája füstjébe, vagy a pohár borba, ami előttük állt. Vétek Pali jött most. Mindnyájan ránéztek; valahogy az az érzésűik volt, hogy mindenki rémhírt fog hozni, aki jön. Vétek Páli nem szólt, rájuk nézett s állva maradt. — Na, mit tudsz Papp Béniről ? — Papp Béniről? — mondta a fiatalember ijedten. — Róla semmit. — Öngyilkos lett. — ő is? — kiáltott fel a fiatalember. — Ő is? . . . Hát még ki? — Vilmái — Vilma! — riadtak fel és sápadtan néztek rá. — Vilma is? — Igen. — Miikor? — Az elébb. Most ment hozzá a kis doktor. — Hogy lehet az? — Mérget vett be. Lefeküdt az ágyba s volt egy zöldiköves gyűrűje, abban méreg volt, bevette s egy pillanat alatt meghalt. — Úristen! Mintha egyszerre mindenki megsemmisült volna. Az egész világ fekete lett. — Rejtélyek tömege. — Ki tudja ezt megmagyarázni! Várberky szivarja füstjét nézte mereven: — Én úgy konsturálom meg a dolgot, mondta csöndesen — hogy Laci azért jött be, mert megtudta, hogy Vilmának valami ügye lesz este . . . Mikor megjött, valamit hallott Baltazár Pistáról. Akkor autóba ült a kiszaladt Operára. S ott találta Baltazárt, de ott volt Papp Béni is, aki kiszálláson volt Szaníszlón a szomszéd faluban. Miko* ő fegyvert fogott Baltazárra, úgy látszik, a Béni megijedt az assszonyért s lelőtte . . . Azlán próbálta vezetni a dolgok irányítását ... De ez nem úriembernek való: ehhez, barátóm, elszánt gazembernek kellett volna lennie 0 az nem volt . . Nem bírta tovább s pontot tett a mese végire . . . — És Vilma? —- Vilma? ... Az más . . . így uriasz- szor.y, ha ennyire elveszített mindenkit s minden hitet az életben . . . Nem mondta tovább, amit akart, mert ebben a percben Fábján jött, Egyszerűen s derülten. Leült köztük. FeBüut neki az urak lehangoltsága. Lopva néztek rá, senki se mert egy szót se szőlani. Most Ábris bácsi felállott: — Jóéjszakát, gyerekek. — Elmegy, Ábris bácsi? —Féltizenkettő van, gyerekeim, — mondta 3 ahogy szokott, két kézzel búcsút intett nekik, aztán egyenesen, egészségesen, az igen öreg emberek rendíthetetlen nyugalmával távozott. — Ez egy úriember, — mondta Várberky — a régi gárdából. Ez nem lett öngyilkos, pedig ha valaki, neki éppen elég oka lett volna rá. 1 —1 Ki lett öngyilkos? . kérdezte Fábján. Senki sem felelt. — Vilma?! — kiáltott fel Fábján. Intettek, hogy igen. Fábján visszárukkádt a székébe. — És Papp Béri is. — szólt csöndesen Vétek Pali. — Mind a ketten. — Igen. Fábján a homlokához nyalt. — Jaj! . . . Köröskörül rno;ajlott a hoínap; vásárosok vjaám, csöndes zsivaja. Az élet tovább haladt Az élet tovább őiöJte az embereket v«űfi, Az ipar társulati választás ugyanis igen mélyen bélényulik Losonc váróé polgári társadalmának az életébe. A losonci polgári társadalmat tulnyomórészíben az iparos s kereskedő világ alkotja, ősi tradíciókon felépült összetartás és harmónia forrasztotta össze őket és a békés, áldásos együttműködés sok szép eredményt tudott létrehozni a város polgári társadalmában. Az egymásrautalt két társadalmi elem gazdasági téren is, boldogulásuk utján is mindig érezte a békés egyetértés jótékony hatását. Az államfőrdulat után egyre több és több idegen iparos és kereskedő szivárgott be a városba. Ezeknek a társadalomban való érvényesülése, szerephez juttatása azonban nagy nehézségekbe ütközött. A határszéli várossá degradált Losoncon a gazdasági viszonyok nagyon kedvezőtlenekké váltak s a betelepülők hol ennek, hol annak az őslakos polgárnak a megélhetését nehezítették meg. Hozzájárult még ebhez, hogy az uj losonciak hathatós támogatást élveztek a különféle hivatalos helyektől, — az őslakosok kárára. Azok a körök, amelyek szivükön viselték az uj losonciak gazdasági és társadalmi elhelyezkedésének biztosítását, az ipartásulati választásokat vélték a legkedvezőbb alkalomnak törekvéseik elérésére. Meg is indult az erre irányuló munka. Egy választás kiválóan alkalmas az ellentétek kiélezésére. Összegyűjtötték azokat az elemeket, akik természetüknél fogva össze- t férhetetleuek, gáncsokodók, kákán is csomóiké reső emberek. Ezeket összebarátkoztatták a hivatalos köröktől függő, lekenyerezett, terrorizált, vagy Ígéretekkel sakkban tartott iparosokkal és kereskedőkkel. Gondoskodtak számukra cifra, tetszetős jelszavakról s meg- iniult a losonci polgári társadalom egységének alaknázása. Ezért váratott magára hosszú évekig az ipartársulat megalakítása. Idő kellett hozzá, hogy rést üthessenek az őslakosság egységfrontjánamelyen majd becsempészhetik a trójai falovat. g>iomrában az őslakosság érdekeiért harcoló katonákkal. És az őslakos polgárság valóban csatát is vesztett Nem látták át kellő időben a veszedelme* s elbizakodottságukban egy lépést sem tettek érdekik védelmére, míg a második fél nagy apparátussal, az egész vidék felvonultatásával készült fel a választási harcra Az elbizakodottság, a vétkes indolencia azután megteremtél te a gyümölcsét: az őslakosság pártja kisebbségben maradt s ez a párt, amely vállalta az idegen elemeknek felkarolását és a régi losonci polgári rezsim lelje - kiirtását, — hatalomra került. Érdekes a megemlítésre, hogy az uj ipartár- su’at választmányában a vezetőszerepet az iparr«tagok közül azok töltik be, akik a bolsevista időkben is feltűntek, a kereskedők közül pedig azok, akik a cseh iparos párt kortesei szoktak lenni választások alkalmával. Innen magyarázható, hogy a tekintélyesebb, nagyobb fajsullyal bíró iparosok és kereskedők idegenkednék az ilyen összetételű uj ipar- társulat munkájában aktiv részt venni Tartózkodó álláspontjukat még inkább igazolja az is, hogy az uj ipartásulati választmány működésétől, mint az általánosságban el van terjedve Losoncon, az őslakosság ellenfelei azt remélik, hogy az iparosság értékes intézményeit, mint a Polgári Kör, az iparosok hitelszövetkezete és az iparosok társadalmi egyesületének félmillió koronát érő székháza stb. szintén a kezükbe kaparitják s azokban saját tetszésük szerint rendezkednek majd be. Ez a törekvés azonban aligha fog sikerülni, mert a losonci iparos és kereskedő társadalom. ha az ipartásulati választásoknál nem is mutatta ki erejét, olyan fölényes túlsúlyban van, hogy lesz hozzá elég súlya és ereje, hogy az összpolgárság értékes intéményeit megvé- de1 mézzé. Zavartalanul megnyithatták a lengyel szejirei Varsó, december 5. Az United Press jelentése szerint a lengyel parlament ma délben hosszú szünet után újból összeült. Az épület előtt óriási embertömeg gyülekezett, de kíváncsisága kielégítetlen maradt, mert ma a parlament zavaró incidens nélkül tarthatta meg ülését. Dasinszki, a szejm elnöke beszédet mondott, melyet a képviselők nyugodtan fogadtak.-A szejimmarsall dics érlő cg emlékezett meg a hadseregről, de utalt arra. hogy a katonaság esküt teli az alkotmány védelmére. Katasztrófáns volna,' ha a hadsereg megfeledkezne esküjéről és ellene szegülne
