Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)

1929-12-05 / 277. (2202.) szám

6 1929 december 5, csütort&k. A borzalmak vár Kisértetjárás Pont á Monsson kastélyban - Halói apó tragédiája Párti, december 4. QkfcuitisLa (tórákét mér eariberemléikezeit óta érdekeltek azok a titokza­tos jelenségek, amelyek a francia-német határ közelébe® felevő Pont á Moussen kastélyba® zajlottak le és amelyekről azt keresztelte a környékbeli falvaik jámbor lakossága, hogy szörnyű „kisértetjárás" folyik a Mousso® gró­fok. ősi sasfészkében. Kétségtelen, hegy a Monsson-kastély hatal­mas, boltíves árkádjai körül valami nem volt. rendijén! A vidék jólelkü pásztorai és a közeli tanyák lakói hosszú, éneken keresztül figyelték a több mént száz esztendő áfa lakatlan kastélyt, í ttmelyn&k- mélyéből koronMmf szörnyű de-j tornádók, földalatti moraj és tnűmlági ham- j gok hallal szófiák. latot. Röviddel később csendőrök és detektívek raja szállta meg Pont á Monsson vidékét, akik fenekestül felforgatták nemcsak magát a kas­télyt, amelyet egyébként valóban lakatlannak találtak, hanem annak környékét is. Végül geológusok is érkeztek Párisiből, akik azután megoldották ,a rejtélyes ügyet. Megállapítá­saik eredménye fantasztikus volt, mert kide- ritették, hogy mindaz, ami az ősz Hulot apó tragikus háláját okozta, neon volt egyéb, minit egy gigantikus arányú földomlás, amelynek a derék csősz történetesen éppen tanúja voslt. Pont á Monsson kastélya alatt ugyanis óriási dswgabotíives pmeék labirintusa te­rül el. Ezeknek kijáratát valamiképpen szabaddá tet­ték az évszázadok során beállott esőzések s az óriási lyukat most betemették, a beléjük zuhanó sziklaszirtek. A kastélyt természetesen elzárták a forgalomtól és előkészületeket tet­tek a veszélyeztetett épületszárny romjainak lebontására. . Kttrtózus irodalmi porok a prágai bíróságok előli A Mosel-parti barátságos város nyugalmát tel- j jesen feldúlta ez a (körülmény. A jámbor sző-1 lóbirtokosok sehogysem tudták maguknak j ’íregmagya-rázni a kastélyból felhangzó kísér- j tetíes. hangverseny tulajdonképpeni okát és j babonás rémülettel kerülgették a várat, ame­lyet egy étként is alaposan megviselt az idő a! hosszú évszázadok során. Pont a Monsson csipkés várromjába évti­zedek óta eleven ember nem tette be a lábát. A kőztiidaíibain úgy élt a meggyőződés, hogy ir- téffiajtoe kísértetek és rémek tanyája az ősrégi grűH kastély és hogy mindenki kal&fia, aIá áttép m omladozó pér küszöbén! (Ennek ellenére a kastély romjai hosszú esztendők óta állandóan szemet szúrtak a kü­lönböző országokból érkező turistáknak, akik valósággal megostromolták a környék lakóit, hogy tennék lehetővé számukra a. vár megte­kintését, A régi grófsághoz tartozó terület csősze, Martin Hulot azonban mindenkit lebe­szélt a v eszedelmes k i rándulás ró!. Ő maga nem tudott számot adni afelől, hogy tulajdon­képpen mi történik a romok között, de oko­sabbnak látta kikerólni a titokzatos kastélyt, amelynek árnyékában nevelkedett és amelyet hosszú élete során egyetlen egyszer sem láto­gatott meg. A rémek várkastélya Nemrégiben azután a département Outre- Rhin prefektusa erélyes felszólítást intézett Hulot mesterhez, hogy végére járjon a babo­nás mendemondának, amelyet Pont á Mous- son kastélyáról terjesztenek és amely csak ar­ra jó, hogy a turistákat elriassza Franciaor­szágnak e kies vidékéről. Hulot mester enge­delmeskedett a parancsnak és miután szivet- íépő búcsút vett övéitől, fel is kerekedett a borzalmas várkastély átkutatására. Sajnos, az egész környéken nem akadt egyetlen egy vállalkozószellewM fiatalember sem, aki Hulot apói elkísérte volna végzetes útjára! így az öreg csősz egyedül vándorolt el Pont á Monsson fenyegető várfokai felé s n'hány na­pi távoliét után teljesen kimerülve, halotthal­ván yan és betegen vissza is tért otthonába, j Az öreg csősz úgy érezte, hogy utolsó órája j közeledik a végzetes látogatás óta. Ktönyör- gőtt hozzátartozóinak, hogy hívják el hozzáj a leíkiatyát, akinek el akarja mondani ször­nyű élményét a rémek várkastélyában, A helybeli plébános nem is késlekedett eleget tenni a súlyosan beteg Hulot apó kérésének és az öreg valósággal fantasztikus történetet mondott el lekipásztórának. Halálos ágyán az öreg csősz beszámolt ar­ról, hogy. akkor, amikor vakmerőén bemerész- kedeit Monsson gróf lidérces kastélyába, égyudargó*szedi robaj reszketteife meg a j levegőt, majd úgy érezte, hogy remegő lábai alatt, megnyílik a föld, hogy elnyelje a merész be­tolakodót. Amint a várudvarra ért, — mon­dotta tovább a csősz,— úgy látta, hogy dmerüínek körülötte a felhőkbe meredő r.dklmzíriek és hogy a várfokról látható hiatmsik és hegyek megindulnak a vőJgii felé! Másnapra Hulot. apó csendesen elhunyt. A. járásorvos megái lapította, hogy az Öreg csősz idegrendszerét teljesen összeroppantotta a rnirnyv élmény ée hogy ennek, hatása alatt (degihénuláe következtében állott be a haHál. Földomlás a pincelabirintusban A plébános jelentést tett fölöttes hatóságá­nak a különös esettről, a kerületi esperes pedig a depa.ríem ént prefektusához terjesztette fel az ügyet, akii a komoly fordulatot: vert! történ- M Mm afarit dmwMte a bcóaé*i A hanyag fordító a kiadó költségére a fogházban készül el müvével? — Amikor egy bizományba adott könyv nem fogy el s nem növeli szerzője hírnevét — Az tró, a rendörkutya meg a vicclap Prága, december 4, A prágai polgári bírósá­gok tegnap három érdekes irodalmi port tár­gyaltak. Kettő közülök kuriózum a maga ne­mében s nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy soha, mióta írók könyveket írnak s fordítók könyve­ket fordítanak, a csöndes polgári porokhoz szokott ibirák elé ilyen keresettel még nem já­rultak. A le nem szállított Hoffmann- fordítást végrehajtják a fordítón A legérdekesebb a három ügy közül Skerik dr. prágai kiadónak esete Saudek A. Erikkel, a kiváló cseh műfordítóval. A pör kimenetele sok olyan irót fog gondolkodóba ejteni, akik a kiadókkal szemben nem veszik komolyan vállalt kötelezettségeiket, hanem csak az elő­legeket. A Skerik kontra Saudek-ügynek az a pikantériája, hogy a forditót az a veszély fenyegeti, hogy a fogházban, ahol a kiadó költségén tartják majd fogva, kell elkészítenie a szerződésileg vállalt fordítást s itt .majd nyugodatn átgondolhatja az előszót is, amelyre szintén kötelezve van. Skerik kiadó annakidején szerződést kötött Saudek A. Erikkel oly értelemben, hogy Sandek lefordítja E. T. A. Hoffmann több kiszemelt prózáját. Skerik a szerződés értelmében mindjárt előle­get is fölvett. Azonban a fordítás nem készült el idejére >s úgy látszik, máig sem kész, mert Skerik egy nap port inditott Saudek ellen az illetékes járásbíróság előtt. Sandek a biróság előtt is elkésett és így elmarasztalták, majd az it-élet alapján elrendelték a végrehajtást is. Ez a végrehajtás bizonyos tekintetben való­ban páratlan. Az Ítélet értelmében kiállítottak egy végrehajtási végzést-, amellyel „a biróság megengedi, hogy az alperes féltől behajtsák a fordítást megfelelő előszóval, mindezt 15—20 nyomtatott iv terjedelmé­ben. amely ivek 20X13 fcentiméter nagysá­gúak, éspedig 14 napon belül a végrehajtás után". A biróság tehát lehetővé akarja tenni az iro­dalmat kedvelő cseh olvasóközönségnek, hogy gyönyörködhessék E. T. A. Hoffmann válogat tott prózájában, amelyet Saudek A. Erik ti­zennégy napon belül, különbeni végrehajtás terhe alatt fordított le. A különös végrehajtás egyelőre eredmény­telen maradt ® ezért őszinte érdeklődéssel kell figyelemmel kisérni % pör további, mozzana­tai ti A marasztaló ítélet ugyanis azt is tartal­mazza, hogy amennyiben a „köteles fél“ nem teljesíti kötelezettségét s a végrehajtás ered­ménytelen marad, Saudek köteles ezer korona bírságot fizetni a szegényalap javára s amennyiben ingó va­gyona nincsen, hogy a bírságot be lehessen rajta hajtani, a bíróság tizennégynapi fog­házzal sújtja. Erre a fogházbüntetésre azon­ban csak az esetben kerül a sor, ha a fel­peres fél, Skerik kiadó kötelezi magát, hogy előre lefizeti Saudek fogházbeli élelmezésé­nek költségeit. Az államkincstár ugyanis ingyen nem élelmez­heti Saudeket a fogházban, mert polgári pör következményeként kivetett fogházbüntetésről van szó. A pör most abba a. stádiumba kerül, hogy Skerik kiadót föl fogják szólítani, haj­landó-e a megfelelő összeget előre letenni Sau- deknek „zárt he1yiségben“ esedékes élelmezé­sére. Vájjon mit fog .a póni Tjárt. kiadó felelni? Az „Eladásit nem lehet eladni 15.000 korona ronomé-kártérités (A második irodalmi pórról a beidézett két szakértő, akiknek egyike az írókat, a másik, pedig a kiadókat képviselte, ngy nyilatkozott, hogy ilyen esetet még nem láttak . valóban kitűnt, a keresetből, hogy olyasmiről van szó, ami még nem volt. Egy Kubát neve­zetű ur T. A. Bük néven kiadott egy ..Eladás" cirnifl könyvet. A könyvkereskedők számára készült és -az eladás technikájáról tárgyalt ■íwatowtfsrtkn- D® , ■ * nemen non est ómen s az „Eladás" című könyvet sehogy sem lehetett eladni. Bük ur a könyvet bizományba adta Fromek kiadónak és Fromek rá is nyomatta a könyv­re, hogy bizománybán van. Amikor kiderüLt, hogy a könyv nem fogyott el, a szerző kurió- zus port inditott Fromek ellen kártérítés cí­mén éspedig azzal az indokolással, hogy az „Eladás" eladásától „publicistái hírnevé­nek további javulását s a hírnévből eredő további nyereséget várt". Ennek alapján el­szenvedett kár fejében 15.000 koronát köve­tel a kiadótól. Indokolásában még azt ifi fölhozta, hegy Fro- mek a könyvet nyolcvan százalékkal elérték- telenitetté, amikor a könyvre ráoyomatta, hogy csak bizománybán van. Az üggyel a kerületi bíróság tanácsa foglal­kozott, amely nem tudott mit kezdeni a kurió- zus pörreL így került az ügy a tanács határo­zatából egyesbiró elé, aki a feleket előbb bé­kítő tárgyalásra idézte be fi mikor a békités nem fiikerült, szakértőket rendelt be. A kiadók nevében megjelent Storch szakértő a keresetet absznrdnmank mondotta s felemlitette, hogy Fromek teljesítette köte­lezettségét, mert a könyvet meghirdette, ügynökeinek árusításra kiadta. Hogy a könyv azután sem fogyott el, a kiadó arról nem te­het, mert egyetlen egy kiadó sem tudhatja, vájjon valamely könyv hogyan fog fogyni. Breska Alfonz, az Írók szindikátusa nevében megjelent szakértő szintén azt mondotta, hogy ilyen keresetet még nem látott s kijelentette, hogy Fromek többet nem tehe­tett, mint amennyit tett, amikor a könyvet hirdetések utján ajánlotta és recenziós pél­dányokat küldött be a lapok szerkesztőségei­nek. A szakértői vélemények hatása alatt Bük ur jogi képviselője úgy döntött, hogy a pert egyelőre nem forszírozza, ami azt jelenti, hogy valószinüleg vissza fog­ja vonni keresetét. Aogusta ur magára érti — az Angustát A „Trn“ című előlapnak és Augusta A. M. prágai írónak esete aktuális kiegészítése a két. kuriózus pernek. Augusta sem a ..Trn"-nek, sem a „Tramp" nevű má­sik vicclapnak esetlen egy sort sem bo­csát meg, amely összefüggésben lehetne az ö becsületével s a sajtóügyekkel foglalkozó bíráknak felet­te gyakran van szerencséjük Augusta úrhoz és a vicclapok felelős szerkesztőihez. Ezek a sajtópörök többnyire a szokásos nyilatkoza­tokkal végződnek, de a „Tm“ ellen inditott. legutóbbi sajtópör nem végződött egyezség­gel és pedig elvi okokból. A „Tm" annakide­jén valami elbeszélést közölt, amelyben egy rendörkutya is szerepelt. Ez a kutya az Angusta névre hallgatott az elbeszélésben. (Tessék megfigyelni: Angusta, tehát n-nel.) Azonban Augusta ur mégis bepörölte a „Trn“ felelős szerkesztőjét, Ancikot e kere­setében „rávonatkozó jelekkel" bizonyítgatja, hogy a rendőrkutya alatt őt értették. Ennek bizonyítására idézi egy hírhedt inter­jújának tartalmát, amelyet Kramár dr.-ral csinált s amelyben oly értelemben tet.1 fel kérdést a nemzeti demokrata pártvezérnek, j vájjon van-e tudomása arról, hogy a nemzeti í demokrata Národni Listyben az irodalmi ro- vatot nemzetközi baloldali szellemben veze­tik. Ezt. a kérdést. a cseh sajtó bizonyos része denunriálásnak kiáltotta ki. (Augusta ur, a nagy sajtó-felperes természe­tesen ezeket a lapokat is perelte.) A tegnapi tárgyaláson a felelős szerkesztő kijelentette, hogy neki semmi tudomása nin­csen Augusta ur iigyés-bajos dolgairól, inter­jújáról s ennek következményéiről s bizonyi- t»«9 hajlandó, hogy a Národni Listyt soha életében nem olvasta. Ami magát az ominózus kutyanevet illeti, olyértelmü magyarázatot adott a vicrJapszer- kesztő, hogy az Angusta a latin angustushól származik, ami keskenyt jelent v s olyan kutyára vonatkozik, amely minden­hová befurakszik, mert keskeny termeténél fogva mindenhová bejut. A felperes erre azt válaszolta, hogy a magyarázat ugyan szellemes, de teljesen a bulvársajtó metódusai szellemében áz. s ennek bizonyítására három szakértő beidé- zését javasolja. Az esetet, ilyenformán nem lehetett félkézzel elintézni Augusta, »r makacskodása folytán s igy nem marad más hátra, minthogy a kmet- biróság is foglalkozzék az üggyel. Könyvhét Losoncon Felhívás az ipolymenti magyarsághoz A losonci magyar társadalmi egyesületek * december S—15. országos Könyvhéttel kapcsolat­ban december 8„ vasárnap <L e. 11 órakor matinét rendeznek a Vigadóban, amelynek célja tágabb körben megismertetni a szlovenszkói magyar irodal­mat és érdeklődést kelteni a közönségben a mi sajátos knlturértékeink iránt. Testvérek! Mutas­suk meg, hogy megbecsüljük, szeretjük a mi kultú­ránkat, mert irodalom, művészet csak az értékelés és szeretet légkörében tud fel virágozni és nagy- gyá fejlődni. Jelenjünk meg valamennyien kivétel nélkül! A programon a következő számok szere­pelnek: Szvatkó Pál írónak, a Képes Hét szer­kesztőjének előadása a szlovenszkói magyar iroda­lomról, Győry Dezső költő saját költeményeiből ad elő, az Iván-szintársnlat egyik művészének és Tarjányi Lenke, losonci urileány szavalata, a, lo­sonci Zenekor tagjainak zongoratriója és a Magyar Dalegylet férfikarának énekszáma. Belépődíj nincs. Adományokat a rendezés költségeinek fedezésére és a könyvterjesztés céljaira, köszönettel fogadunk. — Az előkészítő bizottság. A Csehszlovákiai Magyar Uiságirók Szindikátusának hivatalos közleményei A vasutügvi minisztérium november 21-ről kelt 50.960—III/3—1929. számú átiratában ér­tesítette szindikátusunk elnökségét, hogy az újságírói kedvezményes vasúti jegyeket az 1930. évre ugyanolyan föltételek mellett adja meg, mint tavaly. A kérvények a szerkesztő­ség és kiadóhivatal reverzálisával együtt leg­később december 31-ig nyújtandók be. Külön kérvény készítendő az egész évi jegyekre és külön kérvény a féláron való utazásra jogosító igazolványokra. Minden kérvény az ujságirószíndikátn* utján nyújtandó be. Figyelmeztetjük ezlovenszkóí és ruszinszkői tagjainkat, hogy idejében küldjék be titkársá­gunkhoz a kérvényeket a pénzzel együtt, meri. a szlovenszkói kérvények még az országos hi­vatallal is láttamozandók. A szindikátus csakis azon tagok kérvényeit fogja továbbítani, akiknek tagsági dijai ren­dezve vannak. — Református Ielkimunka Prágában, Ked­ves élményben volt része a Prágában élő prof. ifjúságnak az elmúlt héten. Varga lm- ere, a képzett fiatal ref. scgédl el kész. több' napot, töltött a raf. ifjúság körében, hogy ta­nulmányozza az ifjúság mentalitását, problé­máit. Barátságos eszmecseréik során leszűrt© a diákság kívánalmait az otthoni társada­lommal szemben s e megbeszélések révén a ref. ifjúságban meggyökeresedett a meggyő­ződés, hogy a magyar ifjúságnak nem sza­bad magát idegen áramlatok bomlasztó be­folyásának átengednie, mert a felekezeti ke­retekbe® élő, istenhivö magyar néppel való meghasomilásít. jelenti. A magyar ifjúságnak a történelmi múltból keü kinőni©, érezni© kell elhivatottságát, az apák társadalmával szoros és bensőséges kapcsolatban álljon s a Szlovenszkón folyó külturmunkában aktív •részt vegyen. Szombaton este a Károlyi Gás­pár bibi iafordátó emlékére rendezett, ünne­pélyen az emlékbeszádet Varga Imre tartot­ta, Király Zoltán a L imát mondott, Lengyel András s. 1. bibliamagyaráiatot tartott Nagy János s. I. szavalatszámmal szerepeli Vasár­nap délelőtt ünnepi istentisztelet volt a Sal- vator templomban. melyen a missziós lel­kész nagy képzettségre valló beszédben fei- tette ki a biblia jelentőségét a népek életé­ben s tárta föl a magyar ifjúság hivatását Varga Imire prágai tartózkodásával mély aymnikM hagyott » Mfaéhm

Next

/
Oldalképek
Tartalom