Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)

1929-12-05 / 277. (2202.) szám

— 1929 deeentber 5, csütörtök. ’Tsyjsüt- wt-rirm m 3rz"rtr~j »;maa „A mi Nagyasszonyunk“ I. / Minden népnek hü tükre az irodalma. Nem pa­naszkodhatunk, hogy nincsenek magas színvonalú hírlapjaink és gazdasági lapjaink. Csak egy hiány­zik, amelyik pedig éppen olyan lényeges és ugyan­csak hü tükre a házi asszonyok életre valóságának — egy háztartási alap. Kérésnek és vágynak engedve, határozta el a Nagyasszony szerkesztősége, hogy a lap ne csak szépirodalmi, de egyben háztartási lap is legyen. A kettő nagyon szépen megfér együtt, sőt a mai kor­nak teljesen megfelel, hiszen ma már, alig van lap.; hogy ne foglalkozzon háztartási dolgokkal is. E j téren, mint a haladásban mindég a„ első, Egyesült j Államok ezt má. régen gyakorolják. Vagyis egy; kalap alá vonják a szorosan vett mezőgazdaságot, j kertészetet, belső gazdr '-ot, konyhát, divatot,! szépirodalmat, lakást, játékkészítést és elezánalál-j hatatlan sok mindent. Az üzlet kitünően bevált,) rengeteg az előfizető, tehát rengeteg a hirdetés és, olcsó a havi folyóirat, mely már inkább egy: termetes kötet, 260—300 oldalas, 35X2S cm nagysá-j gu, sok-sok finom ábrával. Egy ilyen kötet ára; 5 cent, ami a mi pénzünkben\1.65 korona. Termő-; szelesen mi ilyen eredményről néni álmodhatunk,! de az „egyetlen" háztartási lapot kötelességünk hathatós támogatásokkal előbbre vinni. Az a hat-: hatős támogatás, sokféleképpen eszközölhető. Elő-; szőr is a csekély 24 korona előf. dij a legszeré—. nyebb háztartást sem érintheti érzékenyen és ha; valakinek valami szivességért le vagyunk köte­lezve és előfizetünk az illetőnek a Nagyasszonyra,; ez semmiesetre sem bántó „visszafizetés" és fel-! hívtuk a figyelmet a lapra ott is, ahol talán hírét; sem hallották a Nagyasszonynak. Különösen kül­földre volna ennek nagy értelme, hogy örülnének testvéreink, ha a lap utján értesülhetnének a mi: igyekezetünkről. A csomag-küldés nehézségekkel; jár és ez a csekély figyelem mégis igen szépen fejezné ld a hálát, vagy egyszerűen a reájok való gondolást. Minden ajándék múl and óbb, mint egy' lap. Egy évben 12-szer ujul meg a lap okozta öröm. Családtagokat választott el a sors kát ide,: kit oda, emléket, mennyi melegséget, mennyi sze-| retelet ujit föl egy lap érkezése és kapcsol össze: meglazult köteleket. Ugyancsak a külföldön láttam azt a jó szokást, hogy a jótékony karácsonyi és húsvéti bazárokban a hölgyek háztartási lapokat is árulnak. Talán fölösleges mondanom, hogy egyszeriben széjjel kapkodták. Mert bár a nagy, világváros asszonyait! az üzletek elhalmozzák mándennenl, amit szem é6 száj megkíván, mégis előnyt ad a házi készítmény- j nek és ha munka után hazatér, nem restell a fá­radságot, egész háza népe részére elkészíteni az estebédet. Bámulatos szorgalom és tanulási vágy van bennük. Csinosak, takarosak, jókedélyüek.! Lustálkodni sohasem láttam őket. Amit tudnak,} be sem várják, hogy kérdezzük — már elmondják: — hogy készül. Ez is egy pontja az eredményes! együttműködésnek. Soha sem felejtem el a! Kürthyné szerkesztésében megjelent Háztartást. Mily ünnepnapot jelentett számomra annak jötte,1 azóta sem tudtam felhajtani párját, pedig tanul-, mány tárgyává tettem a külföldi háztartási lapokat.) Fényes meteor volt, ma sem tudom, hogy tűnt le, mert a tengeren túl voltam. Mikor hazajöttem, már nem ő szerkesztette, a régi hü előfizetők, velem együtt, visszavonultak s szivünkben igazán gyászol­tunk a mai napig. — De minden sötétség után jön a világosság. Szivünkben uj remény tüze gyűl, hogy feltámad a régi kedélyes Háztartás, ahol me­gint nemes versenyre kelve oktathatunk, tanul­hatunk, kérdezhetünk és felelhetünk. II. Melegséget, megnyugvást a külvilág soha sem nyújtott, csak múló élvezetet, azt csak szerető lé­lekkel és hozzáértő tudással vezetett otthon nyújt-' hat. Ezért kell elsősorban az otthont ápolni, tudni kell azt a sok kedves csinját-binját, ami az ápo­lásával jár. Egy háztartási Lapban minden bajra megtaláljuk az orvosságot, célszerű eszmékkel szolgál és nyitva tartja a füleit, hol hali valami újí­tásról, hogy azt tovább adja mások oktatására. De nem szabad csupán a .szerkesztőre támasz­kodni, aki úgyis túl van halmozva munkával, ne­künk, édes asszonykáim, leánykáim, gazd'uramék és urfiaink, kell azon munkálkodni, hogy minden tapasztalunkat közöljük a mi erősödésre váró kedves lapunkban. Ki mi jót tud, írja le egy sze­letke papir oldalára, (minél több az ilyen szeletke, annál jobb,) zárja borii ékba. tegyen rá bélyeget, ha su!yos — 1 kor 30 fillért és címezze a Nagyasz- szony lapnak. A többi már nem a mi dolgunk. Ne­künk ezután jön a csemege — az a jóleső büszkeség érzete, hogy ime jót tettünk, mert amit leírtunk, j sok sok embertársunk javára fog szolgálni. Csak együttműködés vezethet célhoz! Egy jól vezelett háztartási lap ilyen fontos tényező, cél­ját minek fejtegessem? Tessék gondolkozni fölöt-1 te, s aki eddig közönyösen vette — rájön arra, — j hogy az otthon vezetése, jó menetele mindennél! fontosabb. Aki azt elhanyagolja, e'mondhatja: „Kár volt a világra jönnöm". III. Amit a Nagyasszony szerkesztőjéről írhatunk, elmondha'juk. hogy a lap kitűnő kezekben van. Pécyhné nem ismer fáradságot egyenes nyílt mo­dora, meleg szive, nagy műveltsége együttvéve biztosíték a Lap sikerére nézve. Egy jó asszony. Pontos órák, ékszerek, részletre is Kendénél, Kos ice, Srobár ucca 3. Államvasutak szállítója. I a SCépes Hét szépirodalmi képes hetilap. Egyes Bíám ára B korona. Egymillióból csak 20 ezer korona jut a ruszinszkói magyar színháznak — Titokban osztották ki a szubvenciókat — Ungvár, december 4. (Ruszinszikój szer­kesztőségünktől.) A ruszkuszkói országos hiva­tal a napotkban osztotta ki a színházi szub­venciókat. Egy millió korona került kiosztás­ra. A kiosztás a legnagyobb titokban történt, úgy hogy a sajtónyilvánosság elől teljesen eltitkolták, hogy az egyes színházaik és egye­sületek mily összeget kapnak a szubvenció­ból. Annyit sikerült megtudnunk, hogy a szubvenciót Rozsypál országos elnök osztotta ki, a Pod- karpatszlca Ruszi közművelődési Szövetség megkerülésével, a tanügyi referátus utján és hogy ebből az egy millióból évi 20 ezer korona jutott a magyar színtársulatnak. Kérdést intéztünk ebben az ügyben Polgár színigazgatóhoz, aki mit sóm tud a szubven­ció kiosztásáról. Véleménye szerint, ha már csupán csak évi 20 ezer koronában állapítot­ták meg a szubvenciót, legalább az 1929. év­re is adná ki az országos hivatal s így az 1930-iik évivel együtt 40 ezer koronát kapna. lile télies helyen erre vonatkozólag minden felvilágosítást megtagadtak, azt ígérvén, hogy a nyilvánosságot csak később fogják erről az ügyről informálni. Nyomozás képtávira iosegítsé­gévei Berlin és Newyork k&zöÉí Pár óra leforgása alatt elfogták egy milliós hankutalási szélhámosság tettesét Berlin, december 4. A képtáv irat ozás felta­lálása és gyakorlati alkalmazása óriási hord­erejű technikai vívmánynak bizonyult, amely­nek főképpen a kriminalisztika látja hasznát. Elméletben már kezdettől nyilvánvaló volt, hogy a kép távirat ozás döntő fontosságú segéd­eszköze lesz a rendőrségeknek, amelyek a bűntettes körözését a lehető leggyorsabb idő alatt a leghatékonyabban végezhetik kóptáv- iratozás igénybevételével. A technikai ujitás gyakorlati alkalmazása nem késett sokáig és mint a berlini rendőrség jelenti, a napokban egy milliós szélhámosságot aka­dályozott meg az elektromos hullámok ut­ján továbbított kép. A Deutsche Bank berlini központjának hiva­talába pár nappal ezelőtt jelentés érkezett a newyorki Ohatam et Főnix banktól arról, hogy a berlini bank számlájára és utalására ne­gyedmillió márkának megfelelő dollárt fi­zettek ki egy bizonyos Stone nevű newyorki lakos kezeibe. A kétmillió cseh koronának megfelelő össze­get a német bank terhére Írták. Ez az értesítés nagy megrökönyödést keltett a Deutsche Bankban, ahol az átutalásról semmit sem tudtak. A bank első dolga az volt, hogy az átutalási irat fényképének képtávirati utón való közlé­sét kérte. A képtávirat „szikrafordultával" megérkezett és a Deutsche Bank tisztviselői megállapitoták, hogy az átutalási dokumentum raUinálitan ügyes hamisítvány. A szélhámos eredeti cégpapírt használt fel, de az egész szöveget és az aláírásokat és pecsé­teket is ham isi tóttá. Egy és más jelb ől arra Mirigy és bőrbajoknál 1 Kérje a csizí jód-bróm kúrák használati utasítását. § Csuzmrdo. I következtettek, hogy a tettest az átutalási el­ismervényt kifizető amerikai bank alkalma­zottjai között kell keresni. Ezen a nyomon el­indulva. csakhamar meg is találták azt az egyént, aki Stone álnév alatt vette fel a hamis át­utalás alatt kifizetett milliókat. A szélhá­most letartóztatták és a kiesalt pénz legna­gyobb részét megtalálták, úgy hogy a felelősséget viselő amerikai bank jóformán alig szenved károsodást. Az angol királyi udvar, a cári palota, Rasputín és a kommunisták egy haUerina emlékirataiban London, december eleje. „Regényes emlékek" (Romantic RecoUecttons): ez a címe annak a most megjelent naplószerü könyvnek, amelyben Lydia Kyaet orosz táncosnő, aki húsz évvel ezelőtt az Empire színpadán aratta ragyogó sikereit, följegyezte művészi karrierjé­nek, kalandos életének legérdekesebb mozzanatait. Az orosz táncosnő, aki egy előkelő orosz katona­tiszt leánya volt, nagy szerepet játszott Anglia főúri társadalmának életében s VII Edvárd király is megcsodálta művészetét. Naplója nem egy helyt túlmegy azokon a határokon, amelyeket a jó Ízlés és a diszkréció kötelezően etőimak s a könyvet ismertető kritikusok meg is jegyzik, hogy Miss Erica Beale, aki a nap'ót sajtó alá rendezte, ko­molyabban is gyakorolhatta volna cenzori tisztét, de igy is van sok eredeti mondanivalója az ex- ballerinának, akinek naplója bizonyára kalandos olvasmány lesz Angliában. Edvárd király és Alexandria királyné előtt kel­lett táncolnom, — meséli a művésznő — s persze síeltem eleget tenni a királyi felszólításnak. Re­méltem, hogy Szerencsek ivána tokkal halmoznak majd el produkciómért. Ezzel szemben: őfelsége, a királyné olyan hangon, hogy a zsúfolt teremben széliében, hosszában Lehetett hallani, rám szólt: — Mondja kisasszony, szokott fűzőt hordani tánc közben? Az egész terem elképedt és rák vörös lett a kü­lönös kérdésre. őszintén feleltem: Nem hordok fűzőt sohasem. A királyné álmélkodva nézett rám s azt mondta, nem érti, hogy tudok meglenni fűző nélküli! (Ez­előtt húsz éve.) Edvárd király is bámulta művészetemet, de mi­kor egyezer a másik ballerina, Genée asszony tán­colt előtte 8 a játék végén kiigy..'tak a lámpák, ki­derült, hogy őfelsége boldogan szundikált a karos- székben. (A világ legtermészetesebb dolga, hogy az egyik színésznő, hacsak teheti, csip a másikon, főleg, ha egyenlőrangu vetélytársa.) Érdekes intimitást mond el az orosz táncosnő a i mostani királyi párról. Amikor György király a I múlt év novemberében súlyos betegségbe esett, i Mary királynő is meghűlt. Orvosi tanácsra nem mozdulhatott ki szobájából három napig. Amikor végre megszűnt a szobafogság, sietve kereste föl beteg férjét, aki sóhajtva üdvözölte: — Milyen régen nem láttam már! — Csak három napja, George — szólt a királyné. A király fele óhajtott: — „Csak három napja? Én -úgy éreztem, mint­ha három esztendeje lett volna . " Lydiia Kyast nemcsak az angol udvarba volt be­járta®, hanem Szentpétervárott is, a cári palotába. Sok bizalmas apróságot mond el az orosz nagyher­cegek és nagyhercegnők életéről. Hetén nagyher­cegnőről, a volt görög királynéról a következőket pletykázza el. Egy fiatal, tizenhétéves fiú került apródnak a nagyhercegnő mellé. A fiú félénk, félszeg, alapjában véve tudatlan, világnemlátott gyerek volt. Egyszer a hercegnő a szegény apród nagy elképedésére rászólt: Lecsúszott a harisnya­kötőm, igazítsa meg! Az apród nem tudott hová lenni zavarában és nem teljesítette a parancsot, amire staute péde elbocsátották azzal a megoko- lással, hogy nem teljesitette kötelességét illő formában... Raeputinról is van mondanivalója a művésznő­nek. v' v ­— Valóságos emberi pávián volt, félelmes te­kintetű -szörnyeteg. Az orra szinte betöltötte egész képét, a fogai feketék voltak, látszott, hogy soha fogkefe nem érintette Őket. A bolseviki terror kegyetlen borzalmairól, ame­lyek őt is fenyegették, néhány megrázó szava van a táncosnőnek .Elbeszéli, hogyan fogták el a kurski helyőrség parancsnokát s kénysaeri tették arra, hogy mezítláb ugrándozzon éles üvegcserepeken, majd mikor beleuntak ebbe a mulatságba, valósá­gos emberi céltáblát csináltak belőle s ha megki- nozták, volt rá gondjuk, hogy csak megsebesítsék, de ne öljék meg. Érdekes, hogy az orosz táncf'suő, alri tizenöt évig élt Londonban, büszkén említi, hogy nem tud eligazodni az angol főváros főbb útvonalain. Persze, ha a művész hazája széles e világ, akkor nem töri magát olyan apróságokkal, hogy kiismer­je magát egy helyen, még ha véletlenül tizenöt óvet tölt Í6 ott.. i ű A komáromi népjóléti tanács beszámolója Komárom, november 4. (Saját tud ősi tónktól.) A komáromi népjó­léti tanács, mely minden jótékony intézmény támogatására folytatja tízéves - alapszabály- szerű működését, Alapy Gyula dr. tartományi képviselő elnöklete alatt tartotta ezévi aáró- üJését. A Népjóléti Központ kötelékébe tar­tozó intézmények képviselői jelenlétében szá­moltak be a delegátusok, akik jelentéseikben figyelem remélté számadatokat terjesztettek elő. A diákmenza Gödör Kap. János bencésrendi igazgató, a diák menza vezetője előadja, hogy az elmúlt iskolai évben a diákmenzának 34 bennlakó és 12 bejáró tagja volt, akiknek eltartása 94.136 korona összeget kívánt. Az intézetben jó fe­gyelem uralkodott. A jeles tanulók irigyen tartoznak oktatni a gyengébb előmeneteKle­ket. A diákmenza tanulmányi színvonalára nézve jellemző, hogy azok közül 17 volt kitűnő előmenetelő. 22 jó és csak 4 elégséges. A tár­sadalom 12.000 korona készpénz és 11.000 ko­rona természetben való adománnyal támo­gatta a menzát, ahol 10 év alatt már számos szegény és jó előmenetelő gyermek végezte el a középiskolát, akik a társadalomnak bizo­nyára hasznos tagjai lesznek. A komáromi diákmenza az első magyar kö­zépiskolai diákjóléti intézmény, melyet 1921. évben igazán a semmiből alapítottak Kiss En­drén é és Alapy Gyula komáromi lakosok. A Szanatórium Egyesület a Másarvk-Liga fiókja Ennek az áldásos intézménynek a működé­séről Kalvariszky Jenő tír. számolt be, aki az intézmény orvosi tisztét az óv folyamán át­vette. Sajnos, a szükséges anyagi . eszközök hijján az egyesület nagy eredményeket nem mutathat fel. Január 1-től kezdve ismét meg­nyílik az ambulancia a dispensair helyiségé­ben, ahol a gyermekgondozó és a Vörös Ke­reszt működik. A Szanatórium Egyesület tizlakásos házá­ban 10 család lakik, akik ott évi 200 korona bért fizetnek. A lakások egészségesek, csak az a kár, hogy érintkezés következtében különö­sen a gyermekek fertőzésének veszélye fe­nyeget. Az intézmény elnöke Mezey János dr. já­rási egészségügyi főbiztos. A gyermekvédelem Igó Endre nyugalmazott pénzügyi tanácsos a Népjóléti Központ gyermekakcióiról terjeszt tette elő jelentését. Ezek közül a gyermek- konyha három hónapon keresztül volt nyitva és ott naponta több mint 100 szegény gyer­mek kapott meleg ebédet. A népjóléti bizott­ság 100 szegény gyermeket látott el jó meleg téli cipővel. Az egyesületnek 27.395 korona bevételével szemben 19.295 korona kiadása volt, 8000 korona államsegélyt kapott. Az 1929. évi tevékenység nagyobb keretek közt mozog, mert az egyesület karácsonyi gyűjtése jól sikerült, az államsegélyen kivül az országos hivatal 5000 korona, Komárom vá­rosa is 5000 korona segéllyel támogatta, en­nek következtében most 150 gyermeket látha­tott el téli cipővel és a gyermekkonyhát no­vembertől március végéig üzemben tartja. A népjóléti tanács az elnök indítványára Gödör János igazgatónak, Kalvariszky Jenő dr. orvosnak, özvegy gh Mihálynéna'k. özv. Liszkay Jenönének} a gyermekkonyha lelkes felügyelőjének és Igó Endre előadónak kö­szönetét szavaztatott önfeláldozó működésű­kért. v ®=r.-'3 SSí A ryiiifsszkéi c?vossz5ve!ség crszásss Etopfressziisa Ungváron MegváCaszSották az uj tisztikart Ungvár, december 4. (Ruszinszkói szer­kesztőségünktől.) A Podkarpatská Rusi Ma­gyar Orvosszövetség vasárnap este Hackel Sándor dr. elnöklete alatt kongresszust tar­tott, melynek tárgyai között úgy az orvosi szaktudomány fejlesztésére szolgáló pontok, mint az orvosok gazdasági helyzetének ren­dezését célzó javaslatok szerepeltek. A tisztiujitás megfejtése után a következő tisztikar vette át a szövetség vezetését: El­nök Hackel Sándor dr., a lelnék ök Fried Aladár dr. és Hűbéri Zsig.mond dm. főtitkár Szőke Andor dr., titkár Gábor János dr., jegyző Groez Nándor dr., pénztáros Schwartz Dezső dr. A revíziós bizottság tagjai: Fried Aladár dr., Halmos Rezső dr., Péter Zoltán dr. A számvizsgáló bizottság tagjai: Fried Nándor dr., Ság Sándor dr., Sternberger Aladár dr. Igazgatótanácsi tagok: László Gyula dr., Lendvai Vilmos dr., Reinit.z Lász­ló dr., Sinner Bertalan dr., Fried Nándor dr., Mandel Sándor dr., Lesmann Jenő d;\, Bur- ger Béla dr., Erof Olló dr., Fenyves Albert dr., Guth Jenő dr. és Zinger dr. orvosok. A kongresszus után bankett következeit. .

Next

/
Oldalképek
Tartalom