Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)

1929-12-04 / 276. (2201.) szám

\ 'PMGM-A\Acfca?-H!RLAP WB9 december 4, szerda. 3 A Déli Sark hősei m Ammundsen Roald, aki az északi sarkvidék jégtábláján érted meg utolsó órádat, vagy a pólus jegének rianásán át a sarki tenger mélyén lelted halálodat: ha élnél, mind csendes izgalommal ol­vasnád a szikratáviratot, hogy az amerikai kap! tány átrepült a Déli Sark fensikján, amelyet ma­gas jéghegyek vesznek körül. Scott Róbert, aki a versenyfutásban egy hónappal Ammundsen után Érkeztél oda, ahol a náladnál szerencsésebb rivális már visszafordult, azután visszatérő utadon meg­haltál: ha élnél, hogyan köszöntenéd a késői utó­dot? Ti voltatok hárman, kik a déli sarkvidék fél­éves nappalán megfordultatok, ott, ahová a felfe­dező utazók előttetek hiába vágytak, mióta az em­beriség tudja, hogy a földnek gömb alakja van. De hármatok közül az első kettő lábával érintet­te a földgolyónak előttük emberi szemmel soha sem látott misztikus pontját, megpihent, figyelé­seket tett rajta — a harmadik, a szerencsésebb, csak átszállt emberfölötti küzdelmeitek helyén s a levegő magasságából adja hírül a világnak, hogy látta azt a helyet, ahol ti jártatok. Ki a nagyobb közületek? Az első-e, a szerencsésebbik? A máso­dik-e, a tragikus sorsú? Vagy a harmadik, ki ti­zenhét évvel ti utánatok, senki sem mondhatja, hogy könnyűszerrel, de az újabb idők lehetőségé­vel élve, átszállt a levegőben ott, hol ti még a rögöb járva küzdöttetek? — Sikereitek tanúi és haszonélvezői, mi, kik egyszerű szemlélők módjá­ra nézzük, élvezve és kényelmesen az emberi hala­dás rekordjait, nem mi vagyunk, akik pályabért oszthatunk közöttetek. Mienk csak a csodálat joga. És a hála kötelessége. De mikor szembenállunk a világ eseményeivel és olvassuk Byrd kapitány szikratáviraíát, szükségképen arra gondolunk, hogy amit az amerikai repülő mond, nem uj előt­tünk. Uj benne csak az, hogy az uj kor csodája, a repülőgép, ime, meghódította a levegőt, a déli sarknak az északi sark vidékénél is holtabb, élők egyáltalában nem lakta síksága fölött is. Amit Byrd kapitány mond, hogy a déli sark hatalmas fensikon van, amelyet jéghegyek vesznek körül, tudjuk már Ammundseníől is, aki 1912 december 14-én Odysseusnál nagyobb veszedelmek és fára­dalmak után ott pihent meg embereivel és az ex­pedíció szánjait vontató kutyáival. Hogyan is volt? 1912 december 13-án nagy jég­hegyeken átkelve, a déli szélesség 89 fok 45-ik percén voltak- Addig teljesen egybevágott minden számításuk és megfigyelésük 8 ebből azt következ­tették, hogy másnap a póluson lesznek- És felvir- radí december 14-ikének napja. Felvirradt! Mily lehetetlen minden megszokott frázisunk a póluson! Hiszen augusztus 24-ike óta le sem áldozott és megszakítás nélkül való nappal volt! — Ennek a napnak délutánja — beszélte Am- mundsen — gyönyörű volt, gyenge délkeleti szél fújt s a hőmérséldet 23 fok volt zérus alatt- A talaj tökéletes, a szán pompásan csúszott rajta. A nap nevezetesebb incidensek nélkül múlik és há­rom órakor megállunk. Számításunk szerint elér­tük célunkat. Beletüzzük a jégbe pompás norvég selyemlobogónkat. Ahány kéz van, mind megra­gadja a zászló rudját, mind segíti a jégbe nyomni. A fensikot, melyen a Déli Sark van, VII. Hakoon király földjének kereszteljük el. — Másnap szép időben reggeli 6 órától este 7 óráig mindenfelé megfigyelést végzünk. Az ered­mény 89 fok 55 perc. Hogy lehető közelről vehes- sük szeraügyre a pólus helyét, még kilenc kilomé­terrel megyünk délre, ama pont felé, mely a pólus helyének kell hogy megfeleljen. December 16 án épp ezen a ponton ütünk tábort. Ragyogóan süt a nap. Négyünk huszonnégy órán át óráról-órára gyűjti a megfigyeléseket. Egyvalami mindenesetre bizonyos. A déli pólust mi oly közelről figyeltük meg, megfigyelő műszerünk a sextans és a mester­séges horizont volt. Megfigyeléseink területe nyolc kilométer átmérőjű körnek felelt meg. S e kör közepén megpihent a bátor csapat. A hü ebek is, melyek nélkül a sikert elképzelni sem le­hetett volna- Ember és állat bármerre nézett a pontról , minden északra volt tőle.-— December 17-én minden rendben van a sark­ponton — mondotta Ammundsen. — Még aznap megkezdték a visszatérés útját. S karácsony esté­jét a sark közelében levő magas hegyeken ülték meg Eközben Scott, ki ugyanabban a hónapban in dúlt útnak, mint Ammundsen (csakhogy ő a Ross- tenger nyugati partját választotta a kiindulási pontjának, mig Nansen a keletit), Shackleton ré­gebbi nyomán haladt célja felé, de lovak és kutyák nélkül s gyalog, nem úgy, mint Ammundsen, ki hét emberével és kilencven kutyájával indult el VII Edward földjéről. És egy hónappal Amundsen után Scott is elérte a partot s a póluson ott talál­ta Ammundsen sátrát és zászlaját. Aztán ő Is vlsz. szafelé indult 8 ekkor érte utói a katasztrófa: a - Ross-jéglapon, óriási viharban pusztult el étien, a sarkvidék fagyában. Ily diadalok helye s ily tragédia kezdete az a jéghegyek körülzárta hatalmas fensik, melyet Byrd kapitány most átrepült mmmmBmmmaxemammmmarKéammmmrmmmmmmmmmmm Mexikó és a népszövetség London, december 3. A. Times mexikói je­lentése szerint a mexikói kormány és az újon­nan választott mexikói elnök a népszövetség­gel szemben eddig elfoglalt álláspontjukon mitsem fognak változtatni. A mexikói kormány mégis elhatározta, hogy nemhivatalos megfi­gyelőt fog küldeni a népszövetség genfi ülé­seire. Amerika, Anglia és Németország interveniált Moszkvában és Nankingban Japán nem csatlakozott a hatalmak intervenciójához Kanton körül elkeseredetten dühöng a polgárháború Mukden, december 3. A kormány sajtóiro­dája kétségbe vonja azokat a moszkvai jelen­téseket, amelyek szerint a mukdeni kormány Moszkva követeléseit elfogadta volna és kije­lenti, hogy Moszkva megkísérelte, hogy Muk- dent a külön tárgyalások megnyitására bírja rá. A mukdeni kormány azonban csupán Nan­king utasításai -szerint cselekszik. London, december. 3. A Times mukdeni le­velezője jelenti lapjának, hogy a nankingi kormány a mukdeni hatóságokat hivatalosan fölhatalmazta a Szovjetoroszor- szággal való tárgyalások fölvételére. Mukden először megkísérli Orosá^j^iág szán­dékainak megállapítását, mielőtt & két meg­kötné a szovjettel, mert az utóbbi időiben az orosz szikratáviróáliomások olyan értelmű bé- kefölt-ételekről számolnak be, mintha Kína kényszerülne kiadni a Mandzsúriában élő fe­héroroszokat, kénytelen volna visszaadni a szakszervezeteknek teljes jogait, kénytelen volna megengedni az orosz kereskedelmi -kép­viseletek szabad működését és a vasútvonalak orosz katonai ellenőrzését, azonkívül szabadon volna kénytelen bocsátani minden letartózta­tott kommunistát. Ezek olyan súlyos békeföl­tételek, hogy Csanghueseliang marsall kijelen­tése szerint a konfliktusnak megszüntetése ezen az ala­pon teljes lehetetlenség. London, december 3. Az angol kormány tegnap hozta nyilvánosságra azt a memoran­dumot, amelyet az amerikai kormánnyal -közö­sen terjesztett a kinai és az orosz kormányok­hoz, hogy megakadályozza Mandzsúriában a nyílt ellenségeskedés kitörését. A memorandum kijelenti, hogy Anglia és Amerika különös ag­godalommal figyeli az Oroszország és Kina kö­zötti viszony kedvezőtlen alakulását. Az angol kormány kénytelen ismételten rá­mutatni a Kellogg-pakturara és különösen annak második fejezetére. Az angol kormány reméli, hogy Kina és Orosz­ország minden ellenséges cselekedettől tartóz­kodni fog és a legközelebbi jövőben megegye­zik azokról a mód-szerekről, amelyek alapján a fönforgó vitás kérdéseket a legegyszerűbben ki -lehet küszöbölni. Berlini jelentés szerint a német kormány is csatlakozott az Egye­sült Államok lépéséhez, amennyiben kifejezésre juttatta szimpátiáját Amarikának a béke megóvására vonatkozó tö­rekvésével. A német kormány kifejezésre jut­tatja, hogy ebben az értelemben már többizben igyekezett hatást gyakorolni a két államra. Tokióból hivatalosan jelentik, hogy Japán a mandzsuriai konfliktus ügyében idáig nem adott -semmiféle hivatalos nyilatkozatot és te­kintettel politikájának irányára, amely ebben a jelmondatban foglaltatik: „El a kezekkel Kí­náról!" — semmiféle akcióban nem vesz részt. A japán kormány azon a véleményen van, hogy -senkinek sem szolgálna vele, ha az Egye­sült Államok demaarsával azonosítaná magát. Úgy hiszi, hogy a Chabarovszkban máris megkezdődött köz­vetlen tárgyalások eredményre fognák ve­zetni és Oroszországot a konfliktusba való beavató koz ás igen kínosan érintené. Tokióban úgy vélik, hogy az amerikai kor­mánynak igen rossz tanácsot adtak azok, akik azt javasolták, hogy a konfliktusba ebben a pillanatban beavatkozzék. A Nippon Dcmpo-ügynökség közben azt a jelentést kapta Charbinból, hogy Nanking és Mukden között véleménykülönb­ség van arra nézve, hogy melyik főváros képviselje Kinát az Oroszországgal való tár­gyalásokban. •A. Úgy hírlik, hogy a szovjetkormány visszauta­sította Nanking megbizottarnak fogadását, mert az oroszok azt hiszik, hogy Nanking ma­gasabb pénzügyi követelésekkel áll elő. Heves csata Kanton körül Hongkong, december 3. Tegnap este óta Kanton város birtokáért heves csata folyik. Csangfatkvai tábornok, aki „vas divizió"-jával előnyomulóban van, a nyugati folyó mellett most már megkezdte az általános támadást. Egyidejűleg a központi kormánynak Kanton­ban állomásozó csapatai megkezdették a Csangfat-kvaivel szövetséges Kvangsi-táborno- kok elleni offenzivát, amelynek a célja a főerő­nek tehermentesítése. Az eddigi harcokkal el­lentétben, ezt a csatát az jellemzi, hogy mindkét részről rendkívüli elkeseredéssel harcolnak. A hírek a halottak ezredről számolnak be. Az «ia£ beh^flkttTiwzportojL ma reggel érkeztek Kantonba- A helyzet eddig a központi kor­mány csapataira nézve kedvezőtlenül alakult s ezért lázas sietséggel vonják be az utolsó tartalékokat, hogy Kanton alatt az ütközetbe vessék őket. Ez a körülmény nem lényegtelen a központi kormány helyzetének szilárdsága szempontjából sem, mert magában Kanton vá­rosában sokan vannak még, akik a fölkelőkkel rokonszenveznek és várják a lázadásra alkal­mas pillanatot. Fehéroroszokai fostak a vörösök Moszkva, december 3. Csitából származó je­lentés szerint a szovjete-sapatok Mandzsúria, állomás elfoglalása alkalmával mintegy há­romszáz fehérgárdi-stát fogtak el, köztük sok vezetőembert is, igy*^ Momolov ezredest, a kí­nai hadsereg katonai tanácsadóját, azután Sil- nikov tábornok fivérét és másokat. A foglyo­kat Csitába szállitották. vjfAmJzmc*?. 'Alim? nnrsrrrrry „OSaszország a jövőben is teljes erővel támogatni fogja a magiar érdekekor — Durinl nagykövei budapesti bucsunyílaikozata — Budapest, dcember 3. Röviden jelentettük már, hogy í>urini di Monza gróf olasz követ — akit Déíameri-kába nagykövetnek neveztek ki — eltávozott Budapestről. Elutazása előtt a kö­vet fogadta a budapesti sajtó képviselőit s el­búcsúzva tőlük barátságos eszmecsere során többek között ezeket mondotta: — Mielőtt eltávoznék körükből, szükségét éreztem annak, hogy szives üdvözletemet eljut­tassam a magyar néphez. Hat évet töltöttem Magyarországon s ezt az időt tartom életem legszebb időszakának. Már megérkezésemkor nagy szimpátiával találkoztam, de különösen most, az utolsó időben, elutazásom előtt, a ma­gyar nép szeretet ének oly sok bizonyságát ta­pasztaltam, hogy az valóban megható. — Az én tevékenységem — folytatta az az olasz követ — tulajdonképpen az volt, hogy végrehajtottam Mussolini miniszterelnök ur és Grandi külügyminiszter ur utasításait. Munká­mat egész -szívvel végeztem és nem hiába, mert imp jutalmam érte az a nagy szeretet, a mellyel körülvesznek. — A képviselőbázban és a sajtóban az ember sokszor találkozik olyan támadásokkal, ame­lyekre nem tud válaszolni és nem is válaszol­hat. Kijelenthetem azonban, hogy Olaszország, amióta a barátsági szerződés a két nemzet között létrejött, mindig teljes erő­vel támogatta nemzetközi vonatkozásokban a magyar érdekeket és ez a támogatás válto­zatlanul megmarad a jövőben is. Ha Mussolini egyszer szavát adja valamire, a mellett ki is tart következetesen. Ma Olaszor­szágon kivü-1 Európában nincs egy állam sem, amelynek külpolitikája olyan világos és követ­kezetes volna. Azóta, hogy Olaszország aláírta a barátsági szerződést és Mussolini kijelentette, hogy a magyar nemzet számíthat rá, minden alkalommal támogatta is a magyar érdekeket. Aki ennek ellenkezőjét állítja, az nem mond iga­zat. Sajnos, a nemzetközi politikában nem lehet mindig azt tenni, ami mindenkit kielégítene, bi­zonyosak lehetnek azonban, hogy Olaszország támogatása és segítsége változatlanul megma­rad a jövőben is. — Hozzák a magyar nép tudomására, hogy végtelen nagy sajnálattal távozom körükből. Bucsuzásul annyit, hogy minden J6t kívánok a magyar nemzetnek, amely — amint Mussolini mondotta — kiváló tulajdonságaiért szebb jelent és szebb jövőt érdemel. Természetesen türelem kell ennek eléréséhez. Bármilyen nyomasztó is lehet a mai helyzet, ez csak múló epizód egy ezeréves történelemben. Hiszem, hogy kitartó munkával eléri a magyar nemzet a szebb jövőt. Ki kapja Wertheémer bankár 20.000 koronás dijai? A Vörósmarty-pör tanai már jelentkeztek az összegért, amelyet Wertheimer a tettes kiderítésére tűzött ki Prága, december 2. A feledés homályába vész már Vörösmarty Margit tragédiája, ma már talán érthetőnek sem találni azt a lázas izgalmait, amelyet a bünpör nemcsak a köz­társaságban, de egész Európában, sőt a tenge­rentúlon is keltett Csak itt-ott lehet még hal­lani valamit a bümpörrel kapcsolatiban, leg­utóbb azt jelentették például egyes lapok, hogy Koszt ecska dr., Klepetár védője még min­dig azon fáradozik, hogy uj eÜenbizonyité- kok régiségével kiharcolja a perújítást. Most ismét emlékezetünkbe id-éződik a nagy por, amikor arról adnak hárt, hogy kiosztásra kerül Wertheimer amerikai ban­kár dija, amelyet a gyilkos kézrekerátósére tűzött ki. Wertheimernél, mint emlékezetes, volt hosszú éveken keresztül állásban Vörösmarty Margit s már úgyszólván családtagnak számí­tott. Amikor a szörnyű gyilkosság kiderült s megindult a nagy pör, Wertheimer 20.000 koronás dijat tűzött ki annak megjwtalmazásdra, aki leginkább já­rul hozzá a szövevényes ügy kibogozásához és a tettes kiderítéséhez. A pör korouatnuja, Exner jicsini fogtechni­kus volt, aki tanúvallomásában megerősítette a vád amaz állítását, hogy Midhalko, Klepetár és Sikorsky a kritikus napon, 1926 julius 17­ón együtt voltak Csorbán, amelynek közelé­ben, a Kr^vány alatt a gyilkosság történt. A Vecerni Ceské Slovo jelentése szerint W ertheimer bankár dijáért addig már több tanú jelentkezett, köztük a koronaimu is. Valósrnü. hogy a jutalmat annak adják ki, aki leginkább járult hozzá akhoz, hogy kide­rült, hol töltötte a három elitéit a kritikus naipot. Negyvennégy japán politikust kompromittált a rendjei- panama Tokió, december 3. Az igazságügymimszfé- rrum öt újabb korrupciós botrányt leplezett le, amelyeknek főszereplői ismertnevü politi­kusok, akiket rendjelszédelgéssel vádolnak. A mikádo koronázása előtt magasállásu pár [fo­góikra hivatkozva fi; n ek-fának rendjeleket ki- nálgattak és egy egy rendjelért 35—50.000 yent kértek. A botrányokban 44 politikus van kom-promibiálva Miután Isida Kobasi kőzok- attási miniszter ellen szintén viszgálat indult meg kormtpicő miatt, a miniszter benyújtotta lemondását, noha a vizsgálat kiderítette, hogy nem volt része a botrányban. A miniszterta­nács elfogadta a lemondást. j | ODOLT\ I -naftenta —I ifflereúdfd. fo(jorwicdat I 1 -metdh kéhszer-f I

Next

/
Oldalképek
Tartalom