Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)
1929-12-31 / 296. (2221.) szám
moine-nal. A rendőrség megdöbbenve ikaitait- ja a 18 éves korában meggyilkolt lány furcsa és mozgalmas múltját, de mindeddig nem sikerült olyan gyanuokokat találnia, amelyek alapján a fiatalemberek közül valakit komolyan gyanú sátáni lehetne a lány meggyilkolásával. Talán rabi ógyilkosSágról van szó. 'A kalandos lányt valaki megállította az erdő- szélen, retiküljéből kivette a pénzt, leszúrta és az erdőbe cipelte. A gyilkosság után a tettes talán maga rejtette el a vadrózsabokorban a lány kerékpárját. Mindez azonban csak feltevés és a további nyomozás' deríti majd fel a szép Alice Lem ölne korai halálának furcsa titkát. Alános rablók megtámadtak két pénztárvizsgáló papot Mahrisch-Ostram, december 30. A morva- országi Freibergben tegnap vakmerő rablótámadás történt. Két pap este hat óra tájiban évi pénztárvtezgálatat tartott az oltani Raif- feisen-pénzlár helyiségeiben. Hirtelen két álarcos bandita jelent meg az ajtóban, revolvert szegeztek a két pap mellének, megkötözték őket s azután a 45.000 koronát tartalmazó pénztárt kirabolva megszöktek. A nyomozás folyik a banditák kézrekeritésére. Prágában elfogták az idegen légió egy toborzóiát Prága, december 30. A pTágai rendőrség tegnap sikerűit fogást csinált. Letartóztatta Sudik Albin 32 éves állásnélküli zenészt, aki hosszabb idő óta nyomorba jutott fiatalembereket toborzott a francia idegenlégió számára. A letartóztatásra a Wilson szálló egy volt alkalmazottjának a feljelentése adott okot. Az illetőt Sudik személyesen kereste fel és marokkói meg algíri fényképfe Ívétel eket mutatott neki. Mivel a képek tetszettek, Sudik felszólította, lépjen be az idegenlégióba-, mert Így lesz leginkább alkalma a pompás vidékeket \ megismerni. Egyúttal megemlítette, hogy egy ismerőse az ő közvetitésével került az idegenlégióba, ahol i most nagyszerű dolga van. Néhány nappal a beszélgetés után Sudik; levélben felszólitotta a szállodai alkalmazót-; tat, hogy küdjön címére 75 koronát, amely: összegért majd vasúti jegyet vesz számára j Égerig, onnan pedig már Sudik költségén j fogják tovább szállítani. A szállodai alkalmazott erre feljelentést tett Sudik ellen és csaknem ugyanabban az órában jelent meg a rendőrigazgatóságon egy Láng nevű fiatalember. Láng levelet mutatott: elő, amelyben Sudik ezer koronát helyez neki kilátásba, a^menynyiben belép az idegenlégióba. A két feljelentés alapján a rendőrség kinyomozta Sudikot és letartóztatta. Sudik kihallgatása során beismerő vallomást| teti. A veszedelmes embernél találtaik egy útlevelet, amelyet a mairseillei csehszlovák konzulátus állított ki. A rendőrség megállapi-j tóttá Sudikról, hogy nyolr nyelvet beszél és bűnös mesterségét már év ele óta űzi Eu- i rópa különböző országaiban. egy szalmakazal tövében egy férfi holttestére bukkant, akinek baloldalán puskalövéstől eredő hatalmas seb tátongott. A holttest mellett egy vadászfegyver feküdt. Mikor Lénárd jóban szemügyre vette a holttestet, észrevette, hogv kabátja belső zí.ebéből pénztárcája kandikál ki. Magához vette a pénztárcát, amelyben három darab ezres bankó volt. Dunaszerdahelyre ment, ahol ebből a pénzből kifizette adósságait, ruhát vásárolt magának, a disznóknak korpát is vett és azután, mint aki jól végezte dolgát, hazament. Tagadja azonban, hogy bármi köze volna Mi- csek halálához. A csendőrség Lénárd Kálmánt letartóztatta és beszállította a pozsonyi ügyészség fogházába. Gajdos pozsonyi vizsgálóbiró ki fog szállni a helyszínére és a holttestet oxhumál- íatraia fogja abból a célból, hogy megállapítható legyen, vájjon öngyilkosság, vagy pedig gyilkosság esete forog-e fenn. A sovén cseh síit© fájdalmasa© felhördült @eifiil«ii!lip©a©d©seppiilteáiira A ősi! iparmágnások nem hívták meg szalonjaikba az eiikeiő idegeneket — A prágai cseh társaság fotográfiája-- Evangelizáló estélyek Gölnicbányán Gölnicbányai tudósitónk jelenti: A gölnicbá- myai pietisták, akiknek élén Feke Sándorné áll, három evangelizáló estélyt rendeztek a napokban. Az előadó Triebe Vilmos jeohnic> (csehországi) misszionárius volt. — Budapesten letartóztatták Farkas Lászlót, egy megszűnt lévai hetilap szerkesztőjét. Budapesti szerkeszt ős égünk telefonálja: 1927. évben Léván Garamvölgy címen hetilap indult meg, amelyet Farkas László szerkesztett. A lap állandóan rágalmazó cikkeket közölt Magyarországról. A lap megszűnése után Farkas Budapestre távozott, ahol a detektívek egy feljelentés alapján vasárnap elfogták és kihallgatása után letartóztatták. — A döntetlenek versenye. Hastingsból táviratozzék: A karácsonyi versenyen az eddigi játékok legnagyobb része döntetlenül végződött. Közel van a sakkjáték halála, ahogy Capablanca mondja. Maga Capablanca eddig két játszmájából az egyiket, a Thomas ellenit megnyerte, mig Winter remist tudott elérni a volt világbajnok ellen. — Ford óriási összegeket fektet vállalataiba. Detroitból táviratozzák: Annak ellenére, hogy a mulőban lévő 1929. esztendő az automobil-kereskedelem viss/.o fejlődésével járt, Ford az év fordulóján bejelenti, hogy jövő évi programjában hatalmas beruházások és befektetések szerepelnek. Így egyedül az Egyesült Államok területén lévő gyáraiba 30 millió dollárt fektet be. Azokat az összegeket, ameIveket külföldi vállalataira fordít, később fogja a nyilvánosság tudomására hozni. A csehszlovák közvélemény egy évtized óta — hála a vezető tényezők siruocpolitikijának 'és Benes drága, de gyenge minőségű bei- és külföldi propagandájának — abban a boldog hitben ringatózott, hogy a csehszlovák köztársaság oly hatalom, amely nélkül a nagy francia nemzet is zavarba jönne s ha Benes nem volna, úgy Briand és MacDonald sohasem találna egymáshoz utat. Hogy Benes, a nyugati nagyhatalmak vezető politikusainak volt bizalmasa, ma már csak olyan közönséges szürke kis külügyminiszter, mint bármely más kis államé, azt mindenki tudja már öt-hat év óta. Annál nagyobb meglepetést keltett s a csehszlovák közvéleményre jéghideg zu- lianyként hatott azonban George Rouxnak, a „La République“ szerkesztőjének a cikke s Reymaud francia képviselőnek a véderővitában elhangzott beszéde. Mindkét megnyilatkozást lapunk hasábjain részletesen ismertettük, ezért most csak röviden rekapituláljuk, hogy George Ro-ux cikke Csehszlovákia erős nemzeti tagoltságát ismerteti,' mely mellett a közgazdasági életben a németeké a vezető szerep. Reymaud képviselő felszólalásában viszont arra figyelmeztette a francia közvéleményt, hogy Franciaország adott esetben nem számi ihat Csehszlovákia fegyveres támogatására. „ A reális adottságokkal számoló politikust és diplomatát sem az egyik, sem a másik nyilatkozat nem érhette váratlanul. Annál nagyobb azonban a sovén cseh sajtó felhördülése, amelyből különösen két hatalmas jajszó válik ki. Csehszlovákia nemzetközi értéke Az egyik felhördülés a Nár. Politikában látott napvilágot „Csehszlovákia nemzetközi érteke” címen. A cikket Borsky Leó dr., a lap állandó vezércikkírója s az ujságiró- fö iskolának a nemzet közi-j og-ta n ára irta. Borsky sajnálattal állapítja meg azt, hogy a csehszlovák nemzet eddig csak dicsőítő himnuszokat hallott önmagáról, ellenben a külföld kedvezőtlen véleményéről nem szerzett tudomást; ez az állapot helytelen, mert a nemzet fölösleges illúzióknak engedheti át magát. A nemzetnek azonban tudnia kell azt is, hogy mit várhat s mit szabad várnia a szövetségesei tői. Ha a csehszlovák közvélemény helyesen lett volna informálva, úgy nem érte volna csalódás akkor, amikor azt kellett látnia, hogy a jóvátételi kérdésben Csehszlovákia izolálva van. De George Roux és Reymaud megnyilatkozásai sem keltettek volna oly visszatetszést, ha a csehszlovák nemzet annak tudatában volna, hogy a szövetséges és baráti francia nemzet fiai között is vannak olyan óik, akiknek véleménye kedvezőtlen. Eme kedvezőtlen nyilatkozatok szerint Csehszlovákia nemzeti tagoltsága egyes francia politikusokban azt az aggodalmat kelti, hogy Csehszlovákiától baj esetén legfeljebb semlegesség várható, ellenben segítségre itt nem számíthat Franciaország. Itt az ideje — írja Borsky — hogy ezt a rögeszmét gyökerestül kiirtsuk ama francia barátaink fejéből, akik abban komolyan hisznek. fl londoni és Versailles! paktum A világháború győztesei a londoni paktummal kötelezték magukat arra, hogy a régi hatalom jogköréből kiveszik az olaszok lakta osztrák területet. A Versaillesi konferencián 1918 júniusában kötelezték magukat arra, hogy Lengyelországot megújítják. A győzők nem tagadhatták meg szerb és román szövete égéseiktől sem azt, hogy ezek is magukhoz vegyék Ausztria ama területeit, amelyeken vér- és fajtesívéreik laknak. Ilyen módon a Habsburgok birodalmából S.5 millió német plus 9 millió magyar plus 10 millió csehszlovák maradt volna meg. Ötvenhat millió lakos helyett az osztrákmagyar monarchiának 27.5 millió lakosa maradt volna, vagyis megszűnt volna a nagyhatalmi jelleg. Ebből a 27 millióból Németország felé orientálódott a német és magyar csoport s állást foglplt a 10 millió csehszlovák kisebbséggel szemben. A német és magyar többség határozta meg a háború utáni osztrák- magyar monarchia külpolitikai irányát. Lehetett volna-e a szövetségese Franciaországnak ez a 27.5 milliós osztrák-magyar birodalom egy francia-német konfliktus esetén? Jobb lett volaa-e ez a szövetség Franciaország számára, mint a ma meglevő csehszlovák többség által irányított, franciabarát Csehszlovákia szövetsége? Franciaország a háború után tehát a következő eshetőségek közül válogathatott: 1. kisebb osztrák -magy ar birodalom németbarát többséggel; 2. két, Németország felé hajló kis állam (Ausztria 6. Magyarország 7 millió lakossal) és Csehszlovákia 1.4 millió franciabarát lakossal. Harmadik lehetőség nem volt. nevezetesen nem volt létrehozható egy Németország- ell enes Habsburg-birodaiom. IIa minden francia kellőképpen megérti ezeket a lehetőségeket, úgy7 talán a franciák között is megszűnik végre az a tévhit, hogy7 vissza lehet térni olyan valamire, ami mindig tehetetlenség volt, s megér-ik végül a franciák, hogy Középeurópa mai helyzete és állapota számukra is a legkedvezőbb. így Borsky, az újságíró professzor. R Hár. lisijíKelt ümuüen&i gyanús kéreac A Csehszlovákiára vonatkozó kedvezőtlen, francia vélemény rnegmy itatfco zásának másik visszhangja a Nár. Listy kopoti-sovéu, ócska giramofontemezén szólalt meg. A verklit a lap főszerkesztője. Pímpe-r Antal húzta fel s becsületére szolgál, hogy őszinte is tud lenni, amikor azt állapítja meg, hogy a köztársaságnak a külföldön nagyon kevés barátja van s a szóban tevő francia vélemények éppen ellenséges érzelmű személyektől származnak. Nemcsak a barátunk kevés — írja Pimper — hanem a francia közönség még a földrajzban, különösen pedig Kelet - európa földrajzában sem ismeri ki magát. Roux újságíró a.ma külföldi propagandának a tipikus képviselője, amelyet rendszeresen táplálnak ellenségeink s rendesen jól meg is fizetik azt. És bizony egyszer már uyiltan meg kell mondanunk azt is, hogy mi, csehszlovákok, magunk vagyunk a hibásak, hogy ezt az élten séges propagandát önkéntelenül is támogatjuk. A cseh sz3lőt?9k és az előkel Ideg®?) A köztársaságunkba évenkiní igen sok befolyásos és kiváló külföldi személyiség érkezik, hogy közállapotainkat tanulmányozz*. Ki érdeklődik ezek iránt a cseh társaságból? Ki ad nekik információkat? Rendesen a németek és gazdag zsidó családok. A cseh körökben még nem haladt odáig a társadalmi fejlődés, hogy egy külföldit egy cseh család látna vendégül az asztalánál, hogy megmutassa a környezetet, amelyben él és hogy az idegent helyesen informálja. A gazdag német körök jól kiismerték a cseheknek ezt a gyengéjét és alaposan ki is használják. A gazdagabb cseh körök állandóan még kispolgári légkörben élnek s a csehek legtöbbször bizonyos elfogultsággal vagy máskor lenézéssel, sőt f elfuvalk od ottan kezelik az idegent. Mi a legszívesebben valami hivatalra szeretünk rábízni mindent, az adott esetben a külügyminisztériumra, ez azonban minden jóakarat mellett csak hivatalos fogadtatásban részesítheti az idegent. A cseh társaság visszavonultan él s nincs meg a társaságbeli és lakáskultúrája sem. Vannak milliomosaink, akik zsugoriságukban és talán a rosszul értelmezett demokrácia miatt kétszobában laknak s egy iparosmesterhez vagy közepes hivatalnokhoz illő életet élnek. Ezek az emberek nemi értik meg, hogy magasabb kötelezettségeik is vannak és hogy nemzetüket társadalmilag reprezentálni; kötelesek. Ellenségeink ezt jobban értik s ezért meg is szerzik a külföldiek rokonszen- vét. Pimper Antal cikkének második felében szembeszáll Páneurópa tervével s ebben csupán oly nemzetközi jelszót lát, amely a csehszlovák államegység megbontására alkalmas, majd a K ram ár lapjához illő módon azzal, fejezi be- cikkét, hogy a nagy francia nemzet csak akkor lehet biztos a uérnet támadással szemben, ha az ujraszütelendő nagy orosz nemzetre támaszkodó Csehszlovákia áll őrt keleten. így ir Pimper ur. A cseh társaság bű képét mindenesetre híven rajzolja, nagyon téved azonban, ha fölteszi, hogy egy francia ujságiró, mihelyt más nézetet vall. mint Benes, már okvetlenül pénzért vall más meggyőződést. Seofus Via tor, a csehek nagy barátja, két. év előtti utján nem is vett részt az itteni magyar családok estélyein, diszobádéin, mégis olyan igazságokat mondott a magyar kisebbség érdekében, hogy azokat Pimper ur — barátság ide, barátság 'oda — a mai napig sem nyomtatta ki lapjában, a Nár. LivStyben. 1929 december 31, kedd. Letartóztattak egy diószörgepatonyi földművest, aki kivette a halott zsebéből a 3000 koronát tartalmazó pénztárcát Pozsony, december 30. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefon jelentése.) Micsek Antal, a Dunaszerdahely mellett lévő bendőpusatai lakos jelentette a csendőrsógen, hogy férje december 13-án várj uvadászatra indult és a vadászatról nem tért haza. A csendőrség Micsek Antal keresésére indult, akit nyolcszáz méternyire Rend opus ztát ól egy szalmakaza! mellett holtan talált meg. Azt hitték, hogy a jómódú gazdálkodó öngyilkosságot követett el és annak rendje-módja szerint el is temették. A temtés után a falu- !>eliek arról pletykáztak, hogy a gazdálkodó nem önkezóvel vetett véget életének, hanem Lénárd Kálmán diószörgepatonyi föl dm ive stílek köze van Micsek halálához. A rendőrség előállít otta Lénárd Kálmánt, aki előadta, begy december 13-án Szabó Dezső barátjával együtt fűzfavesszőt ment keresni a határba. Miután fűzfavesszőt nem találtak, elbúcsúznak egymástól és Lénárd hazafelé tartott. — álig tett öt ven-hatvan lépést, I ® Első szlovák ékszer-, arany- * ezflstoy ár M 6|; ■rhrrrrrrrriIrrpmí m ROSTIG TESTVÉREK, BragBsflava, Eladási hely: Mihály ucca 6 sz. tel. 1602 Gyár; Ferenciek tere 1 sz. tel. 57. B Karácsonyi és I |É újévi ajándékok! 1 Legnagyobb választék ékszer és órákban, valamint arany é.s !|b|1 ítt^ÉÚ ezüstáruban, rendkívül jutányos áron* HÉJá
