Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)

1929-12-28 / 294. (2219.) szám

ti.*''a-JLAÍKJUAÍ^ ^•^K^asTOsr^iffiOTvraaujM^wsíRra i»2íy december 2b, szombat. raromaMBgmaawBBBBa Az anarchisták merénirletet terveztek as elasz és a belga királyi pár ellen Egy olasz anarchista lisettos fflnsbm le akarta lőni Irosoyen köztárea* sági tűiket — Brüsszelben letartóztatták Bernini anarchistát Prága, december 27. A bűnözők legrejtélyesebbj típusa az anarchista. A világ nagy városai mélyén titokzatos alakok földalatti szervezet a legkaiiat- lanabb bűntények elkövet év? őre szövetkezik, ellen­sége mindannak, amit a müveit társadalom erköl- csiségnek, jogrendnek, állami biztonságnak nevez, az emberiesség elve nem szent előttük, fegyverük a gyilok, a golyó és a bomba. Gyilkolnak magáért a gyilkolásért. Ideológusaik azt mondják, hogy minden egyes anarchista gyilkosság csak vészjel, csak tiltakozás a meglévő társadalmi rend ellen és terrorisztikus figyelmeztetés a világ hatalma­sainak, hogy fog jönni egy nagy vérontás, amely­nek célja a mai világ fölbontása és egy uj rend, az anarchikus világrened megszületése. Terrorisz­tikus céljaikhoz véletlenszerűen válogatják ki ál­dozataikat s az igazságszolgáltatás soha sem lethet tisztában azzal, hogy vájjon megtévelyedett idea­listákkal, született gonosztevőkkel, vagy őrültekkel áll-e szemközt. Ezek a sötét erők moet is két helyen bukkantak föl és — úgy látszik, — csak a véletlen akadá­lyozta meg, hogy csak az egyik helyen jelezte út­jukat vér és pusztulás. Az anarchisták legújabb bűneseteiről a kővet­kező jelentéseinkben számolhatunk be: MerénsrEetierv az clasz és a belga királyi házaspár ellen Brüsszel, december 27. A brüsszeli rendöreség néhány nappal ezelőtt letartóztatott egy Bernini nevű olasz anarchistát. Az Indenpendance Belge karácsony előestéjén közölt szenzációs leleplezé­sek szerint Bernini nemcsak a belga és az olasz királyi család ellen tervezett merényletet, hanem Roeco olasz igazságügy miniszter ellen is. Jaspar belga miniszterelnök, valamint Jansen és De Brocqueviile belga miniszterek már hónapok­kal ezelőtt névtelen leveleket kaptak, amelyekben halállal fenyegették meg őket arra az esetre, ha nem akadáyozzák meg Mária Jósé belga királyi hercegnő és Umberto olasz trónörökös házasságát. A névtelen levelek azt is bejelentették, hogy \ belga királyi család tagjai ellen sorozatos me­rényleteket fognak elkövetni, ha ez a házasság tényleg megtörténik. A rendőrség akkoriban szigorú vizsgálatot indí­tott, a nnyomozás azonban eredménytelen maradt. Most már nyilvánvaló, hogy ezek a fenyegető leve­leit is Bernini anarchista bandájától származnak. Az olasz trónörökös ellen elkövetett; me­rénylet után az oilasz és a belga rendőrség együttes erővel folytatta a nyomozást. Ekkor akadtak Bernini nyomára, akit a múlt héten sikerült letartóztatni. Megállapították, hogy Bernini nemcsak azért tartózkodott Brüsszelben, hogy előkészítse a belga királyi pár és Umberto trónörökös ellen tervezett merényleteket, hanem azért is, hogy néhány megbízható anarchistát szerez­zen, akiknek Olaszországba kellett volna utazniok, azzal a megbízással, hogy kövesse­nek el merényletet az olasz királyi család el­len is. Bernini a legapróbb részletességgel össze is állította a terveket. Az olasz királyi S család ellen Milánó közelében történt volna a j merénylet. A terv az volt, hogy a királyi pár vonata elé több bombát dobnak. Miután a pályatestet a király különvonatának elhaladása előtt mindenütt szigorúan ellenőr­zik, a bombamerényletet úgy akarták meg­valósítani, hogy a merénylők a kettősvágányu pálya másik sínpárján jövő vonatból dobták volna a bombákat a királyi c"dád külön vo­nata elé. Az áldozatul kiszemelt Rocea minisz&eír Ami a Rocco olasz igazságügyininvSHter el­len tervezett merényletet illeti, ezt a me­rényletet Brüsszelben követték volna el. Roo- co igazságügyminisztor a belga kormány meghívására a karácsonyi ünnepek után Brüsszelbe jött, ahol december 27-én, pénte­ken előadást tartott a fasiszta igazságszolgál­tatásról. A merényletet ezen az első előadáson akarták végrehajtani. Bernini az Indenpendance Belge szerint rész­letes beismerő vallomást tett. Tettestársait is megnevezte, akik közül a rendőrség eddig még csak egy Roscini nevű olasz anarchistát tudott elfogni, mig a banda két másik tagja még idejekorán megiszimaitolla, hogy mi van a levegőben és megszökött. Azt hiszik, hogy ez a két anarchista Páriába menekült. A nyomozásban most már a francia hatóságok is r észtvesznek. A fofösasotí belga sajüé találgatásai Brüsszel, december 27. Az Jndependence Bolge ezentosti tudósítása óta a belga közvé­lemény állandó izgalomban ól. A lap leleple­zése losujtólag hatott különösen a hivatalos körökre. A belga hivatalos körök le akarják tompítani az első hire'k hatását. Az Agence Belge cáfolja azt a hirt, hogy Bernini letartóztatása kapcsolatban volna a királyi család elleni tervezett merénylettel. A Peuple hasonló célzattal különös ellenszen­zációt tálal föl. A Peuple közlése szerint az egész Bernini-szenzáció tulajdonképpen a brüsszeli olasz követség müve s a hirt az olasz követsé glanszirozta avégből, hogy a belga rendőrséget a Belgium­ban tartózkodó olasz antifa-siszták ellen eré­lyesebb föllépésre késztesse. Más lapok véle­ménye szerint ezzel a letartóztatással az olasz trónörökös merénylőjének, Rosanak a pőrében akarják Belgium közvéleményét előre befolyá­solni. A Peuple arra alapítja gyanúját, hogy Bernini fényképe, melyet az Independence Bel- ge közzétett, az olasz követségtől származik. Mérés süK'diisia merénylet Baenss airesben Buenos-Aires, december 27. Irogoj^en ar­gentínai köztársasági elnök ellen egy isme­retlen ember revolverrel merényletet köve­tett el. A köztársasági elnök sértetlen ma­radt, ellenben a kíséretében lévő rendőrfő­nök halálos sebet kapott és a soffőr is súlyo­san megsebesült. A támadót egy rendőrgolyó Jelentette. A merénylet az elnök magánlakása köz­vetlen közelében játszódott le. A rendőrség megállapitása szerint a merénylő egy olasz származású anarchista s a neve Alberto Mari- nelli. Az elnö kkisérete a merénylő lövéseire rögtön revolverlövésekkel válaszolt és Marinellit hét golyó találta. Az elnök kíséretéből még további két ember megsebesült. Irogoyen csupán kísérete gyors és energikus föllépésének köszönheti a meg­menekülését. Newyork, december 27. Az Irogoyen köztár­sasági elnök ellen elkövetett merénylet esete már teljes megvilágítást nyert. Gualterio Ma- rinelli olasz anarchista már régen ismeretes volt a buenosairesi rendőrség előtt. A nyomo­zás megállapította, hogy a merénylet Marinelli saját kezdeményezése és nincsenek szövetsé­gesei. Ennek dacára több letartóztatást eszkö­zöltek. Az elnököt erősen őrzik, mert újabb merénylettől tartanak. Ilii i foiSiázi irodában faisultnánsrozza i fltgrspisí® felvett Ilii oldalas jegyzőkönyvet Ki fogjék hallgatni lukit sokat vitatott llietüségs Éterében Pozony, december 27. (Pozsonyi szerkesz­tőségünk telefonj elöntése.) Az országos hiva­tal átiratban arra kérte a pozsonyi kerületi bá­róságot. hogy hallgassák ki a vizsgálati fog­ságban lévő Tulka Béla dr. volt képviselőt ar­ra nézve, hogy 190-1 és 1907 között nem szer­zett-e Budapesten, illetve 1907 és 1914 kö­zött Péesett illetőséget. Tuka ugyanis 1904-től 1907-ig Budapesten volt rendé rí ogal mazó, míg 1907-től 1914-ig a pécsi jogakadémia pro­fesszora volt. Az országos hivatal ezen kihall­gatással Tűk a Béla sokat vitatott állampol­gárságát akarja tisztázni. Tuka kihallgatását erre vonatkozólag a napokban fogják megej­teni. Egyébként Tuka Béla dr. a karácsonyi ün­nepek alatt és a mai napon is a törvényszék első emeletén lévő úgynevezett törvényszéki kiadóban tanulmányozza a főtárgyai ásón föl­vett 1500 oldalas jegyzőkönyvet és a 130 ol­dalas ítéletet. Január 3-án lesz egy éve, hogy Tuka Bélát letartóztatták. Ez az esztendő ala­posan megviselte Tukát, aki láthatóan igen ideges. Tulka a főtárgyalás anyagáról jegyze­teket készít. A napokban fogják ugyanis ki- kézlbesiteni az ítéletet és az Ítélet kikézbesí­tésétől számított nyolc napon belül a felleb­bezést be kell nyújtani. A Tuka-ügy a pozso­nyi felső bíróságnál valószínűleg a Herr-bün- tetőtanácshoz kerül és a vádat Stiván dr. ál- lamügyész fogja képviselni. Párisban uj folyóiratot nyomtatnak most, melynek címe „Bifur“ s a trükkje az, hogy mindennek a fordítottját mutatja, de vala­hogy ugv, hogy a fordítottról aztán kiderül, igazában onuan kell nézni. Az ilyen kísérlet csak sok Ízléssel és tapintattal készülhet, kü­lönben elviselhetetlen és erőszakolt. A vi­lágesem ényekhez s a művészet eseményei­hez valami kecses kegyetlenséggel nyúl a szerkesztő, valami negédes és presziőz bru­talitással, azzal a különös görbetükör-techini- kával, mely úgy torzít, hogy az igazi arcot mutatja. A németek is csinálnak ilyet „Querscbniitt“ címmel. A német és a francia „Bifur“ között az a különbség, ami a német és a francia humor között: a német pointi- roz ott, ahol a francia csak utal. Versek, cik­kek és fotográfiák töltik meg ezt a különös folyóiratot, mely tetszés szerint jelenik meg, lehetőleg akkor, ha a szerkesztőknek és a munkatársaknak csakugyan eszükbe jutott már egy füzetre való. Párisban lehet ilyes­mit csinálni. Közük Hölderl'in verseit, melyeket a bo­londok' házában irt, s közöl fotográfiákat, melyek nem jelentek meg sehol. Az egyik ilyen fotográfiának a elme: „Kína, 1929.“ Semmi több. Az ember nem tud tovább la­pozni, hosszan nézi. Első pillantásra nehéz megérteni, hogy mi az, mit akar mondani a kép? Valami karám- féle- kerülésének a póznáin fii les ibrikek lóg­nak s a karám előtt kel-három pár mezte­lenre vetkőzött férfi boxoló-állásban vereke­dik. Olyan, első látásra, miint a magyar falu­si zsámer-fofugratták: -,A kocsma előtt", vagy „Hortobágyi párbaj". Aztán látjuk, hogy tfoshjéní HinMíiíp az ideális szer liázikurák céljaira RHEUMA — K0SZVÉXY — ISCHIAS ellen. Rendkívül gazdaságos, 30-ezor alkalmaz­ható, tehát egy teljes kúrára elegendő. Fő­lerakat: Kunerle, Fraha, Staroméstské nám. 22. nem hortobágyi párbaj, hanem kínai csend­élet, 1929-ből. Nagyon tanulságos kép, értékes felvétel, j mindenféle szempontból. A póznákon a füles- ibrikek nem Is fülesibrikek, hanem odatü- zött füles emberi fejek. S, a törzsek, melyek egy szebb időben a fejekhez tartoztak, bo- xoló-állásban alkotnak életképet a kerítés mellett. Az illaizió tökéletes, a karok támadó moz- j dúlattál merevedtek meg a levegőben, a Iá-1 bak szétvetve, a felsőtest előrehajllk. A fe-1 jek a póznáról vigyorogva nézik, hogy mit j csinálnak odalenn a testek? Tudjuk, hogy Kínában &z elmúlt esztendő­ben történt egy és más. A kínaiaknak álta­lában az a hiriik, hogy kegyetlenek. Ilyen hiTesztelésekre, tapasztalásból tudjuk, nem szabad ad.nl semmit. Az emberek rosszindu- latuak és összevissza fecsegnek. A franciák azt mesélték a háborúban a németekre, hogy emberevők, e a bajor bakákra ráfogták, hogy átharapták az ellenség torkát. Mendemonda, tudjuk. Tslé-Ton-Fa ur, a Menny Birodalma párisi képviseletének titkára, dr. pliil. és dr. med., í a lég,műveltebb emberek egyike, nemcsak! kínaiban, s persze fanatikus patrióta, azt bi-! zonyigatta nekem, hogy a kiinai a legjóza-1 nabb, leghívebb, legbecsületesebb ember- { fajta a világon. A japánokról mái' rosszabb véleménye volt. A kínai. a;:l mondta, maga a becsület és az igazságosság. Egyetlenegy i dolog van csak, amiről nem fari sokat. Ez j az emberi élet. Olyan régóta élnék és gondolkoznak már j a földön, olyan sok mindent láttak, hogy i nem imponál nekik az élet. A legnagyobb ritkaság, hogy egy halálraítélt a kivégzés pillanatában tiltakozzon, vonakodjon, elájuíl*- jon a félelemtől. Közönyösek. Megszokták a halál gondolatát, minden kínai filozófus a halál ügyében. Halál, arról úgy beszélnek, mint ahogy mi azt mondjuk: élet. Nem tudom, igy van-e, valami lesz benne. Ami most azt a képecskét' illeti, azt a kínai csendéletet az 1929-es Mennyei Birodalom­ból, törzsekkel és fejekkel, s azzal a kissé morbid humorral, amely a csendélet elemei­nek összeállítását jellemzi, azon el lehet tű­nődni, Ezeket az embereket kivégezték, valahol Kantonban, vagy Pekingben, aztán a hóhé­rok, vagy a kísérők, vagy az arrajárók ilyen tréfás jelenetet építettek föl a maradvá­nyokból, a maguk szórakozására, játékos cél­zattal. Ahogy mi hóembert csinálunk. Miközben mi itt szavalunk Hágáról, jóvá­tételről, K©ü ogg-p aktum ról, Nobel-dijiról, a dráma válságáról, az Übermensch kész mó­déi iéről, Voronoffról, egy 450 milliós nép, amely minden eszközzel iparkodik elsajátí­tani a civilizáció szerszámait és Nyugat gon­dolatait, játssza tovább odaát a maga külö­nös játékait élei és halál körül, s szabad óráikban csendéleteket konstruálnak az uo- cán, amelynek láttára mi szédülni kezdünk s megfagy ereinkben a vér. Egy nép, amely ott tart, hogy groteszknek találja a halált. Mit tudunk mi ehhez? Ahol már a művészek, olyan anyaggal dol­goznak, mint az emberi test Mivel dolgoz­hat ott a politikus? Vagy csak őszintébbek valamivel? Nevet­nek azon, amit mi szemforgatva letagadunk. *BraBJWW£523Ss SEMBgssBrauaw /eesasESíxmnea Tűzvész pusztított 82 iskstaBgyi minisztérium egyik épületében Prága, december 27. Az iskola ügyi minisz­tériumnak a Karmelita-uccán levő épületében karácsony első* napján tűz ütött ki. Ebben az épületiben van elhelyezve az iskotlaiigyi mi­nisztérium iparügyi osztálya. A tüzet reggel kilenc óra tájban vették észre s a tűzoltók azonnal megjelentek a helyszínén. A menté­si munkálatok egész délután négy óráig tar­tottak. A tűz egy kályha meghasadt csövénél kezdődött és először a mennyezeten terjedt el, majd a házielöl bontotta lángba. Abban a helyiségben, ahol a tűz kezdődött, rendkívül sok mennyiségű házi ipari munka, házi szőttesek, csipkék s egyéb népművészeti alkotások voltak fölhalmozva. A népművészeti termékeket a lipcsei kiál- liásra készültek elküldeni. Szerencsére a legértékesebb munkák és Írások nem pusz­iul falc el. A mennyezetekben lappangó tűz rendkivül sok munkát adott a tűzoltóknak, az egész ne­gyedik emeleti mennyezet és a harmadik emeletnek egy része tönkrement a a háztető nagy adarabja is elégett. A kár pénzbeli érté­két eddig még nem tudták megbecsülni. A sivatagon találták meg a károm francia repülő holttestét Paris, december 27. LaSsaJs, Rohand és Falton francia repü­lök Le Horgot repiilőállomásról még de­cember elsején startoltak. Útjuk célja Hát- sóindia volt. A francia repülőknek inár másnap nyomuk veszott. A három mérés* repülő holttestét és repülőgépük roncsait réginap találták meg olasz tisztek Tripo- íiszban. Bengha&i közelében, az úgyneve­zett oroszlánsivatagban. A francia repülő­ket utoljára az indulás napjának- estéjén látták Tunisz lakéi, azóta nyomuk veszett. Valószínű, hogy a repülők éjjel eltéved­tek, mert különben nem repültek volna Benghasi Ibié. ami nem esett utjukba. ! MŰSORON KIVEL hsa i mArai Sándor (Utánnyomás tílo*í * - KÍNAI CSENDÉLET —

Next

/
Oldalképek
Tartalom