Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)

1929-12-28 / 294. (2219.) szám

1929 december 28, szombat. [v ÍÍAK.H1RLAP marósuk mikéntjét kelfene megáliapitam. Meissner üdvösnek tartaná egy, a képző­művészet, az irodalom és a sajtó képvise­lőiből álló tanácsadó szerv létesítését, mely e kérdésekben állandó kontaktusban maradna az igazságügyini ni s ztérir mai. Spina sportprogramja Spina közegészségügyi miniszter a Bobe- miában sporltfejtesztésd programjáról nyilat­kozik és a testgyakorlás számára min­ta intézeteket szeretne létesíteni. „Fölada­tunk az, hogy a következő generációknak fizikai elemálllókópességet hagyjunk öröksé­gül — mondta többek közt Spina. — Ebben a széliemben minden lehetőt meg fogok ten­ni, hogy a testfejileszítést általában, de főleg a német nép testi megedződéséf szolgaijaim. Törekedni fogok, hogy egyetemi városaink­ban, főleg a rémesen nagyvárossá felnöveke­dett Prágában mindkét nemzet főiskolai ifjú­sága részére megfelelő sport- és testedzési gyakorlótereiket, fürdési és usrósi alkalma­kat nyújtsunk.” A német pártok szolidaritása Kafka képviselő, a Bund dér Landwirtevei közös klubban levő Rosche-csoport tagja a Bohemia vezércikkében érdekesen fejtegeti a kormánynémeteknek a kormánykoalícióihoz és az ellenzéki német pártokhoz való viszonyát. A cseh kormánypártoknak szerinte nem sza­bad abban ilfejalitást látnio'k, ha a kormány- németek a német ellenzékkel érintkezésbe lépnek és ezt a kapcsolatot föntartják. Kafka ezt a taktikát a „parlament leszerelés” elvé­vel szeretné alátámasztani. Ilyen leszereltség mellett a német kormánypártok csak tolmá­csoló! lennének nemzeti követeléseknek, meiyek valamennyi német párt közös prog­rampontját alkotják. Weyer professzor nézete a köztársaság alkotmányáról A cseh sajtóban és a politikusok szájából ezerszer elhangzott az a kényelmes tétel, hogy Ruszinszkó népe még nem érett meg arra, hogy az alkotmány nevében biztosított önkormányzatot megkapja. De a szenzáció erejével hat most egy ismert cseh publicistá­nak, a Hradzsin politikai köreihez közelálló Weyer professzornak a Národni Osvobozeni hasábjain megjelent cikke, melyben Weyer hasonló tételt vall a köztársaság egész népé­ről. „Ha ma Európában igen sokat beszélnek a demokrácia és a parlamentarizmus krízisé­ről — írja a professzor, — akkor ezen demo­kratikus államok alkotmánya, tehát a cseh­szlovák köztársaság alkotmánya is válságban van. Cikke végén pedig egyenesen a követ­kezőket mondja: Államunk polgárai nem érettek a jelenlegi radikális demokratikus alkotmányra, uj alkotmányt kell tehát teremteni, amely megfelel a körülményeknek. Gasparri utóda: Pacelli Róma, december 27. Msgr. Pacelli volt berlini pápai nuneiuat biboros-államititkár- rá nevezték ki. A távozó Gasparri helyébe tehát Pacelli kerül. Pacelli kinevezését ugyan hivatalosan még nem tették közzé, a Szentszék azonban már kiadta az utasí­tást Gasparri vatikáni lakásának kiüríté­sére és Pacelli beköltözködéséro. A nyu- galombavonuló Gasparri villát kapott ajándékul a pápától, s oda fog beköltöz­ködni. Pacelli kinevezése úgy egyházi, mint olasz politikai körökben igen kedve­ző benyomást keltett. Cyrili nagyherceg proklamá- dója a kormányokhoz Póris, december 27. A Matim mai számá­ban közli Cyrili nagyhercegnek, a cári család jelenlegi fejének proklamációját, amelyet a nagyherceg az államfőkhöz, a kormányok­hoz és a civilizált nemzetekhez intézett. A proklamációban a nagyherceg arra hívja fel a müveit világot, hogy a mandzsuriai véron­tásnak vessenek véget az áldozatoknak, ■különösen az árváknak, siessenek segítségére. Egy brazíliai képviselő lelőtte képviselőtársát a kamara ölesén Rio de Janeiro, december 27. Lopez képviselő a brazíliai kamara tegnapi ülé­sén heves vitába szállt Suza Filho képvi­selővel és egykori miniszterrel. A vita annyira fajult, hogy Lopez képviselő re­volvert rántott és képviselőtársát agyon­lőtte. A szemtanuk vallomása szerint Lo­pez fia bottal megütötte Filho képviselőt, amire Filho kést rántott és így rontott tá­madójára. Lopez fiinak védelmében há­rom lövéssel agyonlőtte Filhot. A gyilkos képviselőt nyomban letartóztatták. Briand karácsony napián a béke és igazság igéit hirdette a kamarában „Németországot nem lehet az erőszak eszközeivel fékentartani1* — A francia kormány nyilvánosságra hozta a flotiakonferendára vonatkozó memorandumát Páris, december 27. A francia külpolitika vitája karácsony másodnapján érte el a ka­marában tetőpontját. Tardieu miniszterelnök rövid és rendkívül elhatározott nyilatkozatban bejelentette a jobboldal legszélsőbb szárnyá­nak, hogy belefáradt azokba a hátbatámadá­sokba, amelyeket minden egyes alkalommal el kell szenvednie azoktól a pártoktól, ame­lyek kormányának parlamenti alapját, alkot­ják. Nem fog edmenni Hágába és Londonba anélkül, hogy a jobboldalnak ne adjon alkal­mat, hogy tiszta és félre nem magyarázható szavazattal ne foglaljon álláspontot a külügy­miniszternek annyiszor kritizált politikájá­val szemben, amely politika az egész kormány külpolitikája és amelynek minden részletével szolidárisnak vallja magát az egész kormány. Ez a nyilatkozat az egész házban igen nagy szenzációt keltett, aligha hihető azonban, hogy a döntés a holnapnál hamarább megtör­ténjen. Herriofi Páneurópa mellest A mai vita különben Herriotnak rend­kívül figyelemreméltó hitvallását hozta meg az Európai Egyesült Államok mellett. A kormányeluökség egyik legkomolyabb je­löltje kijelentette, hogy ez az eszme egyál­talán nem utópisztikus és a közeljövőben való megvalósítása a kontinens megmenté­sének egyetlen lehetséges eszköze. A fran­cia koncepció szerint nem a nemzeti szu- verénitás feladásáról van szó, sem pedig vámegyezségről, amely Németországban csupán arra vezethet, hogy Poroszországot hegemóniához juttassa. Franciaország egyál­talán nem szándékozik vezetőszerepet vin­ni Európában. Európának csupán az az út­ja van, hogy politikailag és közgazdaságilag egységes organizációt teremt, különben a gyarmatosításnak esik áldozatul. A szervezkedésnek az alapja már megvan a Nemzetközi Bankban és a nagy német-francia ipari kartellekben. Az államnak azonban gon­doskodnia kell arról, hogy a magasabb, egyete­mes érdekek is érvényesülhessenek az ilyen gazdasági egységekben. Franciaország nagy szolgálatot tesz a béke ügyének, ha olyan hamar, amint lehetséges, Géniben konkrét tervezetet terjeszt elő az európai föderáció megalkotására. Amerika nem Teheti ezt a szervezkedést rossz- néven Európától, hiszen maga is felbátorította Európát, hogy ezt az utat válassza. A hábors erkölcsi számkivetése nem elég a béke megte­remtésére, ezt lojális és erős szervezetekkel kell megvalósítania. A kamara délutáni ülése Briandnak nagy fe­szültséggel várt beszédében kulminált. Először Bibié képviselő beszélt a küszöbön álló londoni flottakonferenciáról. Franciaország nagy örömmel fogadhatná a Sir Erik Grammon által propagált középtengeri Locamo tervét. A középtengeri Lo- carnóhoz Spanyolországnak is hozzá kell tartoz­nia. Franciaország nem fogadhatja el az Itáliával való paritást és az U-hajők fegyveréről sem mond­hat le. Ibarnegara képviselő hangoztatta a francia-olasz megegyezés szükségességét. Konferenciát kellene egybehívni, amely a Franciaország és Olaszország között függőben lévő kérdéseket letárgyalná. Briand expozéja Ezután Briandé a szó, aki előbb jobboldali kritikusai felé fordul és szemükre veti, hogy nagyon értenek ugyan a kritikához, de nincsen konstruktív programjuk. Azt vetik a szemére, hogy lemondási politikát üz. De misől mondott le tulajdonképpen? Mindazok a nehézségek, amelyekkel külpolitikai téren találkozunk, a versaillesi szerződésből következnek, amely a biztonság garantálására semmiféle előzetes in­tézkedést nem valósított meg. A versaillesi szer­ződés egész sereg hiányosságot mutat és ő azon fáradozott, hogy ezeket a hézagokat Locarno po­litikájával áthidalja. Azt vetik a szemére, hogy Locarno politikáját nem sugározza át a francia szellem. Ez nem igaz. Ha a terv jó, nem lesz az­által rosszá, hogy az eszme Németországból szár­mazik. A békeszerződésnek csupán kényszerrel lehet érvényt szerezni. Lehetetlenség azonban, hogy egy 60 milliós népet kényszerrendszabá­lyokkal uralni lehessen. Ha Locarno nem lett volna, Németország nem lépett volna a népszö­vetségbe, úgy ma Németország Európa összes elégedetlenjeit magához vonzaná. Rendkívül sú­lyosan érinti, ha azt vetik a szemére, hogy Len­gyelország érdekeit félreismerte, amikor Fel­sősziléziáról volt szó. ő maga kívánta ezt az igen nehéz kérdést kielégítően szabályozni és nincs egyetlen lengyel, aki nem lenne hálás ezért neki. A locarnéi szerződés egyúttal Németország­nak Elzász-Lotbaringiárél való lemondását hoz­ta magával. Ami Ausztria csatlakozásának kér­dését illeti, Briand sohasem mulasztotta el, hogy bizonyos körök magatartásának veszélyére rá ne mutasson. A béke fenntartásának biztosítéka a bizalom. „Ezen a helyen maradok — mon­dotta emelt hangon Briand és a hékepolltfkát fogom folytatni utolsó lélegzetemig, még akkor is, ha mind­végig átkok kisérik munkámat, mert ezt követeli tőlem a hitem." Ezeknél a szavaknál oxkánszecrü tapsvihar szakította félbe Briand-t. A külügyminiszter ezután az európai ál­talános béke kilátásait igyekezett felraj­zolni. Mindenki törődhetik a biztonságával, anélkül, hogy a pacifista politika ösvényét elhagyná, özeimére vetik a kormánynak, hogy a rajnai területet kiüríti. A béke- szerződésnek 4B1. fejezete, amelyet a szö­vetségesek nyilatkozata erősített meg, ki­fejezetten hangsúlyozza, hogy a kiürítés terminusát siettetni lehet, ha Németország bizonyságot tesz jóakaratáról. Mindaddig, amig a külügyminiszterséget viseli, nem tűri el, hogy Franciaország megszegje Ígé­retét. A londoni konferenciát Briand egészen felületesen érintette. Kifejezte, hogy a konferencáára a terrénum nem a lehető legkedvezőbb, azonban az elkövetkező tár­gyalások a megértést előmozdíthatják. Beszédének zárszavában kijelentette, hogy csupán abban az esetben utazik Há­gába, ha a kamara magára veszi a felelős­séget és tisztán, kifejezetten politikája mellett szögezi le magát. Daudet amnesztiája Briand beszéde után a külpolitikai vitát másnapra halasztották és Daudet amnesztiá­jának kérdésére került a sor. Montét szocialista képviselő és Cadhi kom­munista képviselő interpellációt terjesztett be a Daudetnek nyújtott amnesztia miatt. Az interpelláció az összes politikai foglyokra kéri az amnesztia kiterjesztését, tehát a kommunisták politikai foglyaira is. Tardieu azt indítványozta, hogy a vitát bizonytalan időre halasszák el és kijelentette, hogy a kö­zeljövőben uij amnesztia-törvényjavaslatot terjeszt a kamara elé. Tardieu felvetette a bizalmi kérdést is, amire a szocialista interpellációt 306 sza­vazattal 250 ellenében elvetették. Daudet amnesztiája igy biztosítottnak látszik. Páris, december 27. Briand nagy külpoli­tikai beszéde a sajtóban osztatlan tetszésre talált. Csupán Daladier lapja, a Republique jegyzi meg, hogy Briand ellenfeleivel való hadakozása közben egy igen fontos dologról feledkezett meg, nem fejtette ki a jövő kon­struktív programját. Néma maradt az Euró­pai Egyesült Államok, a kötelező döntőbírás­kodás és a leszerelés kérdésével szemben. Locarno egyedül nem elégséges, a békét to­vább kell szervezni. A külpolitika pénteki vitája Páris, december 27. A kamara pénteken folytatta a külügyi vitát. Franklin Bouillon újból élesen támadta Briand külpolitikáját. Megállapította, hogy tényeket hozott elő, Briand ezzel szemben csupán Müller kancellár­nak azt a kijelentését hozta föl, hogy Német­ország véglegesen lemondott Elzász-Lotharin- giáról. Franklin Bouillon ezután Briand élénk tiltakozása mellett azt állította, hogy a locar- nói paktum német eredetű. Franciaország biz­tonsági garanciáit ez a paktum csökkentette. Franciaország a német—orosz szövetségtől va­ló félelmében fogadta el a paktumot, a szövet­séget azonban nem tudta megakadályozni. A Németország és Oroszország közötti repülő- technikai és kémiai együttműködés lehetővé tette, hogy Oroszország legyőzze Kínát Mand­zsúriában. A f3ettakon?ersn*?a programja Páris, december 27. A francia külügyi hiva­tal tegnap este hozta nyilvánosságra azt a memorandumot, amelyet a francia kormány in­tézett a londoni flotta-konferencián résztvevő hatalmakhoz. A dokumentum azzal a megálla­pítással kezdődik, hogy bár a Kellogg-paktum jelentékeny előrehaladást hozott a béke utján, egymagában nem elegendő a teljes biztonság i Figyelem! Duzzadt nyakat és golyvát legkönnyebben úgy akadályozhat és gyógyíthat meg ha naponta egy lcis szelet Gebe-féle jód-csokoládét fogyaszt el. A Gehe-féle jód-csokolddé | használata elővigyázatossági szempont- I bői egészségeseknek is ajánlható a | duzzadt nyak és golyváképződés elke­rülésére. A készítmény a legújabb és | legideálisabb gyógyszere a golyvake- I zelésnek és vele jódmérgezés nem dU- I 7, hat elő. A csokoládénak semmiféle Í mellékize nincsen, úgyhogy annak | használata beteg gyermekek kezelésé­re is Jciválóan alkalmas. Kapható min­den gyógyszertárban, vagy pedig köz­vetlenül: GEHE-WERKE A.-G„ AUSSIG. megvalósítására. Valószínűleg ez a gond okoz­ta, hogy Anglia idáig elmulasztotta flottaere- jének érezhető csökkentéséi; és hogy Amerika még nem mondott le flottaépité&i programjá­ról. A memorandum ezután kifejti a francia tézis ismeretes négy pontját: 1. Leszerelés, csupán a tonnage leszállítá­sa, nem pedig az egyes hajókaíegóriák kor­látozása által. Ezzel kapcsolatban azonban Franciaország kész belemenni abba, hogy a flottahatalmasságok a teljes tonnage meg­állapításakor az egyes kategóriák megosz­lását tudtul adják. 2. A londoni konferencia csupán előkészítés lehet a genfi leszerelési konferenciához, mert a flották leszerelése csupán része az általános leszerelésnek, me­lyet egyes részekre bontani nem lehet. 3. Franciaország olyan tonnaget követel, mely az anyaország és a gyarmatok közötti kap­csolat zavartalan fönntartását biztosítja. A francia kormány a számadatokat csupán Londonban hozza tudomásra. 4. Végül a francia jegyzék egy földközitengeri szerző­dés megkötését indítványozza Olaszország, Anglia, Franciaország és Spanyolország kö­zött. Anglia ez alkalommal nem garantálója és döntőbirája lenne az egyezségnek, hanem részese is, mivel Máltán és Gibraltáron 400.000 tonnányi flottája van. Szombaton megatekni i lengyel kormány Varsó, december 27. Bartel deszignált miniszterelnök ma folytatja tárgyalásait. Ügy hiszik, hogy ezek a konferenciák es­tére befejeződnek és Bariéi kormánya szombatra már megalakul. Japánban koreaiak összeeskü­vését fedezték fel London, dcember 27 A Daily Express je­lenti T(.Lóból: December 25-én háromszáz koreait, akiknek legnagyobb részük diák, letartóztattak. Azzal vádolják, a letartózta­tottakat, hogy összeesküvést szőttek és meg akarták ostromolni a belügyminisztérium épületét (Harkovban kiterjedt kémszervezetet lepleztek le Moszkva, december 27. A charkovl rendőrség kiterjedt kémszervezetnek ju­tott a nyomára, amelyben a szovjethatósá­gok állítása szerint a leugyel kormány hi­vatalos képviselői is résztveítek. A char- kovi államrendőrség vezetője kijelentette, hogy megdönthetetlen bizonyítékai van­nak arra nézve, hogy Nezbitak charkovi alkonzul és Volcsa nevű sofförje szervez­nék meg a kémkedést. Igen sok egyént letartóztattak, közöttük egy Bergmann An­na nevű nőt is, akinek a nemzetiségét még nem sikerült megállapítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom