Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)
1929-12-28 / 294. (2219.) szám
A magyarság szerepe a mezőgazdasági válság megoldásában Irta: Tarján Ufdön A kormányprogram felett megindult vitában sok szó esett a csehszlovákiai mezőgazdaság válságáról. A törvényhozók pártállásuknak megfelelő szemszögből szóltak hozzá a kérdéshez, de be kell vallanunk, hogy gyakorlati értékű javaslatokban ezen felszólalások nem bővelkedtek. Mindenki megállapította, hogy a mezőgazdaság válsága nem helyi jellegű, nem korlátozódik Csehszlovákiára, sőt Európára sem, hanem szinte éppúgy érezteti hatását, a sokkal gazdagabb Egyesült Államokban is. Ez a megállapítás azonban egymagában aligha elég arra, hogy a mezőgazdaság helyzetén segítsen. Nem nyújt elég gyakorlati alapot a mező- gazdasági válság megoldására azon Prágában tartott ankét anyaga sem, melyen a csehországi gazdaszervezetek mellett különböző szövetkezeti érdekeltségek is képviseltették magukat, s melyen megjelent Bella Methód dr. is, a szlovenszkói mezőgazdasági tanács elnöke. Semmi sem bizonyíthatja jobban kisebbségi helyzetünk mostohaságát, mint az, hogy Szlovenszkó magyar gazdatársadalma tizenegy esztendő alatt sem tudott magának a mezőgazdasági tanácsban képviseletet biztosítani. > A mezőgazdasági termelés prosperitása még a túlnyomóan ipari jellegű Csehszlovákiában is a közgazdasági élet olyan fundamentuma, melynek egészséges fejlődése nélkül a termelés egyéb ágazatai, az ipar és kereskedelem sem fejlődhetik egészségesen. Tekintettel arra, hogy a belföldi fogyasztás és kivitel aránya minden más európai országnál kedvezőtlenebb, egyenesen a kormány gazdasági programjának alaptételévé kellene tenni a mezőgazdaság fogyasztóképességének emelését. A belső fogyasztás fokozatos emelkedése függetlenebbé tenné az ipari termelést az exporttól, mert a mezőgazdaság szükségleteinek emelésével, foglalkoztatósának mind nagyobb hányadát a belföldi piacon biztosíthatná. Németországban például az össztermelés 70 százaléka belföldi fogyasztás és 30 százalék a kivitel. Nálunk az ipari termelés 80—85 százaléka kivitel és 15—20 százaléka a belföldi fogyasztás. Miután pedig nálunk az uralkodó rendszer születési hibájánál fogva az egyéb gazdasági kérdéseket nem tudta eddig megoldani, vajmi kevés a remény, hogy a mezőgazdasági válság megoldásában eredményt tudjon produkálni. A koalícióban ugyanis a legkülönbözőbb világnézetű és politikai programot hirdető pártok vesznek részt. A kormányzás tehát úgy mint a múltban, csak az örökös kompromisz- szumok láncolata lehet. Egészséges, határozott cselekvésre nincs sok reményünk. A mezőgazdasági válság okai különböző komponensekre vezethetők vissza. Mezőgazdaságunk drágábban termel, mint a nyugat- és a középeurópai mezőgazdaság általában. Mig a tengerentúli országokban a többtermelést az utóbbi évtizedekben uj szűz területek feltörése árán valósították meg, tehát teljesen extenziv alapon gazdálkodva, nem a területegységre eső hozamot emelték, hanem annak szinte változatlan megtartása mellett, a megművelt terület nagyobbitásával fokozták az összhozamot, addig nálunk Európában a megművelt terület lényegesen nem növekedett, ellenben például Németországban, az Összhozamot a lakosság számának emelkedésével arányban tudták okszerű gazdálkodással emelni. Mezőgazdaságiinknak számolnia kell azzal a lénnyel, hogy a termelés, különösen a gabonafélék termelése, a mai árak és módszerek mellett nem rentábilis. Miután pedig a gabonafélék áralakulása bizonytalan és az árak lényeges emelkedése alig várható, mezőgazdaságunk nehéz elhatározások elé kerül. Meg kell találnia a helyes utat a nagy befektetést igénylő belterjes és a kisebb tőkét igénylő külterjes gazdálkodás között. Az államnak nemcsak nálunk, hanem másutt is segítenie kell, mert a mezőgazdaság tartós válsága az egész közgazdasági és vele együtt a társadalmi élet egyensúlyát is veszélyezteti. Az intézkedéseket, melyek a válság enyhítésére, vagy megszüntetésére alkalmasak, két csoportba oszthatjuk. Az elsőibe tartoznak azok, melyek minden különösebb előkészítés nélkül megvalósíthatók. A gazdatársadaloim képviselői elsősorban a behozatali vámok emelésére gondolnak, de itt összeütközésbe kerülnek egyéb fontos közgazdasági érdekekkel. A mezőgazdasági termények behozatali vámjának emelése az érdekelt államokat a csehszlovák kivitellel szembe® iraton* őkirá kényszerül Ennek pedig gazdasági életünk látja kárát. A ima érvényes behozatali vámok mellett nem tudott. Csehszlovákia Jugoszláviával kereskedelmi szerződést kötni. Az árszaibályozás érdekében életbeléptethető intézkedések közé tartozik a kereslet és kínálat viszonyának szabályozása. A föntebb említett prágai tanácskozáson különösen ennek szükségességét hangoztatták a szövetkezetek jelenlévő képviselői. Ennek keresztülviteléhez azonban közraktárakkal és nagy tőkék fölött rendelkező szervezetre volna szükség. Az a tízmillió korona, melyet a kormány állítólag kilátásba helyezett, csak egy csepp a tengerben. Ezzel az áralakulásra aligha lehet befolyást gyakorolni. És itt kisebbségi életünknek ismét egy jellegzetes tünetével találkozunk. A jelen esetben is csak a történelmi országok gazdaszervezetei jutnak szóhoz. A szlovenszkói mezőgazdasági tanács képviseletében megjelent Bella Method, akit különben sem fogadhatunk el a magyar mezőgazdasági érdekek képviselőjének, a prágai tanácskozáson csak a statiszta szerepét játszotta. Tény az, hogy Csehszlovákia magyar lakosságának túlnyomó többsége gazdálkodással foglalkozik, tény továbbá az is, hogy a csehszlovákiai magyarság soraiban vannak elméletileg s gyakorlatilag kiválóan képzelt, az ország határain fiúi is elismert nevű gazdák, akikről azonban a hivatalos körök nem vesznek tudomást.. A mezőgazdasági tanács tagjainak száma tul- kiesiny ahhoz, hogy a többséghez tartozó politikai stréberek igényeit a kormány kielégíthetné és Így mi magyarok nem j ;4hatuink | képviselethez. Amint nincs szava és befolyása a közigazgatásra, úgy nincs módija gazdasági önvédelmi szervernek kiépítésére sem. Nem tudja megteremteni saját szövetkezeti hálózatát, mert nem tudja azok részére azokat az előnyöket; biztosítani, melyeket a többség hasonló intézményei élveznek. De ez csak egy a sok sérelem közül. A' prágai értekezleten a mezőgazdasági szövetkezetek elnöke, Klindera mérnök megállapította azt is, hogy Szlovenszkón és Ruszin- szkóban még sokáig fájó kérdés marad a hosszúlejáratú hitelek ügye, ha csak a kormány el nem határozza magát ezen kérdés megoldására. De mi is indithatná a kormányt ilyen elhatározásra? A csehszlovák agrárpárt szlovák tagjai saját személyükben megelégedettek. Különben is a földműveléshez csak a mara- dékbintokosoknak van némi közük. A párt szlovén szik ói exponensei nem a földműveléssel foglalkozók sorából kerültek ki. A szlovenszkói többi kormánytámogatók pártprogramját a mezőgazdasági válság közvetlenül nem érinti. A szociáldemokraták vajmi keveset törődnek azzal, hogy a termelést menynyiben drágítja meg a tetszetős, de a verseny- képességet komolyan befolyásoló szociális terheknek minden más államot megelőző mértéke. Józaneszü emberrel nem lehet elhitetni, hogy az elmúlt 11 évben, amikor a törvényeket Prágában tucatszámra gyártották, nem jutott volna idő ezen kérdések megoldására. A kifogásokat ismerjük, de viszont a ya- j íódi okokkal Is tisztában vagyunk. ' A* adóelengedések, forgalmi adó eltörlése EGÉSZ HORVÁTORSZÁGOT BEHÁLÓZTA. A FORRADALOM Begic ezredes öngyilkosságot követett el Nacekkel való szembesítésekor A Vreme leleplezi a Radics-párt terrorista szervezetét — A külföldi emigránsok kampánya a katonai diktatúra ellen Belgrád, december 27. Nyilvánvalóan sugalmazott forrásból most beható részletek jelentek meg a sajtóban a Radics-párt összeesküvéséről. A Vreme híradása szerint a Radics-párt terroristái, a macedóniai forradalmárok hármas és ötös forradalmi csoportjai mintájára, négyes csoportokban szervezkedtek meg. Az egyes csoportok között a horvát parasztpárt ifjúsági szervezeteinek volt csoportvezetői: Haclzia és Bernardic ügyvédjelöltek tartották fönn a kapcsolatot. A szervezet egyik csoportjának tüntető merényleteket kellett elkövetnie a középületek ellen, a másik csoport tagjaira a kijelölt személyek elleni merényletek voltak rábizva. Belli Markovié zágrábi térparancsnokot, Törnie hadosztályparancsnokot, továbbá a horvát Sokol elnökét, Hofer dr.-t kellett volna meggyilkolni. Amikor nem merült föl alkalom a két tábornok elleni merényletre, az erre a célra kirendelt négyes csoport tagjai dühükben egy este Haledin kapitány ellen adtak le több lövést, a kapitány azonban nem sérült meg. A főösszeesküvők a Reunie nevű titkos társaságban szervezkedtek meg. A terrorista szervezet megalakulására az iniciativa külföldről indult ki, Kosulic dr.. Krnjevic dr. és Zisler szerkesztő részéről, akik emigrációban élnek. A Politika szerint Krnjevic dr. küldötte a szervezetitek a pénzt, még pedig Macek dr. kezéhez, aki azután a segélyt Jellacic professzor és Begic ezredes utján továbbutalta a négyes csoportoknak. A terrorista szervezet fölfedezéséről azt | jelenti a lap, hogy a rendőrség a Schlegel ellen 1 elkövetett merénylet alkalmával jutott a nyomára, hogy még egy veszélyesebb, titkos ter- roTSzervezetnek kell lennie, amelynek gyökerei a Radics-pártban vannak. Ettől kezdve a párt vezető egyéniségeit szigorú rendőri megfigyelés alatt tartották és Hadziát éppen abban a pillanatban fogták el, amikor egy karlováci városi alkalmazottól bombákat vett át azzal a rendeltetéssel, hogy a Belgrád—Zágráb közötti vonalon egy vasúti átjárót robbantson föl velük, mikor a horvát hódolati delegáció tagjait szállító vonat arra elhalad. A két letartóztatott összeesküvő azután megnevezte a szervezet többi tagjait. Csupán Bernardic és egyik társa menekülhetett meg a letartóztatás elől, azonban ők sem juthattak messzire, mert Varasdon éppen abban a pillanatban tartóztatták le őket, amikor egy Magyarország felé induló vonatra akartak fölszállni. Jellacic professzor és Begic ezredes az összeesküvés spiritus rectorának a Radics-párt elnökét, Macek dr.-t nevezték meg. Erre a vallomásukra Maceket, is letartóztatták, ő azonban tagadja kapcsolatát a többi letartóztatottal. Abban a pillanatban, amikor Begic ezredest Macekkel szembesíteni akarták, az ezredes öngyilkosságot követett el. A terrorista szervezet leleplezése azért kelt rendkívül föl tűnést, mert ez az első alkalom, amikor jelentős politikai személyiségek vesznek részt, egy terrorista szervezkedésben, még pedig nem kis párttöredékek tagjai, hanem a hagy horvát. parasztpárt vezetői, amely párt az összes horvátok 80 százalékát egyesíti. ! Hadzia és Bernardic voltak azok, akik december 5-én, Jugoszlávia egyesülésének nemzeti ünnepén, a zágrábi katedrálisról leszakították az állami zászlót. A két összeesküvőt a Schlegel elleni merénylettel kapcsolatban már egyszer letartóztatták, akkor azonban szabadlábra helyezték őket. A rendőrség öt bombát foglalt le, ezek a bombák azonban nem alkalmasak rombolásra, csupán csak demonstrációra. Egyes letartóztatottak beismerték, hogy ők voltak azok, akik december elsején a Bringevac nevű zágrábi sétatéren egy bombát robbantottak föl. a robbanás azonban olyan gyönge volt, hogy még a detonációt sem lehetett hallani. A Vreme hosszasabban ir külföldön élő horvát emigránsok által szervezett sajtó- kampányról is és azt állítja, hogy ezt az akciót a bécsi olasz követség sajtóattaséja, Cingarelli, a balkáni viszonyokat kiválóan ismerő olasz publicista, vezeti. Cingarelli jelenleg Szófiában tartózkodik, abból a célból, hogy a bolgár sajtót megnyerje a jugoszlávell'enes kampánynak. Húsz év — Radfcs gyilkosénak össshüatetése Belgrád, december 27. A legfelső bíróság megerősítette a föllebbezési bíróságnak ítéletét Punica Racsicsnak, Radics nerénylőjé- | nek ügyében, úgyhogy az Ítélet most már | jogerős. Eszerint az első fórumnak hatvanéves börtönbüntetésben megszabott ítéletét 33 évi börtönbüntetésre szállították le, azzal a megállapiással, hogy ebből legföljebb huáz évet kell kitölteni. Tomo Popovics és Jova- novies képviselők fölmentését a legfelső bi- 1 róság szintén jóváhagyta. 1k Mai ssftmtinle a?tfal Vili. évf. 294. (2219) szám ? SlOlübat 1929 december 28 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága 1L, Panská ulice negyedévre 76, havonta 26Ké; külföldre: J'i'h 7 * ^ emelet. Telefon: 30311 — Kiadó* évente 450, félévre 226, negyedévre 114, Főszerkesztő: pOUtlKQl napilapja. Felelős szerkesztői hivatal: Prága II„ Panská ul 12/111. — Tohavonta 38 Ke. Egyes szám ára 1 *20 Ke DZURANY1 LÁSZLÓ FORGACf) GÉZA lefon: 34184. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha
