Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)

1929-12-25 / 293. (2218.) szám

j(W9 dór ember 25. szerda. 15 SziííHÁzKönWKoLTaRA ,?A magyar közönség igaz szere­tette! igyekszik sorsunk sivárságát elviselhetőbbé tenni“ mondja Sván Sándor, aki Losoncon ünnepli a karácsonyt Losonc, december 23. (Saját tudósi tóink­tól.) Éppen most végződik a szombat esti operett előadás első felvonása. A beyreuthi függöny szárnyai összeosapódnak. Hatalmas tapsorkán ülig fel s a közönség kedvencei­nek még kétszer^iáromszor kell megjelennie a lámpák előtt Azután kifelé tódul a közön­ség egy része a foyerba. Az arcokon egy átka- cagott felvonás derűje csillog. Körüíözönlik a büffóket s jókedvű társalgás ir,dul meg az is­merősök között. A íoye: egyik sarkában, a kelléktár ajtó­jánál. áll Iván .Sándor, a színtársulat nép, szerű és szeretettel körűinjon-gott igazgató-; jia. Abogy ott áll, figyelve mindenre és utasí­tásokat osztva ki szinte másodpercenként: hasonlatos egy tengeri hajó kapitányához. N^m azért, mintha olyan marcona megjele­nésű volna, vagy talán ellentmondást nem ség felé. Tomboló tapsvihar üdvözli a szín­társulat bájos, fiatal primadonnáját, Elek Icát. Folyik tovább az előadás. Egymásután lépnek a színpadra a társulat operett erőssé­gei: Kálmán Manci, a temperamentumos és rendkívül tehetséges szubrett. azután Szi- getby Irén, Reiner Vera, SzőlJősi Rózsi, Je- ney János, Fülöp Sándor, Farkas Pali, Szán­tó Jenő s van dolga szemnek, fülnek a né­zőtéren. Az ének, a tánc, a sok móka, "bo­hóság, a csillogó díszleteik, a pazar kiállí­tás egy kedves, szórakoztató estét szerez­nek a hálásan tapsoló közönségnek. De nemcsak az operettnek, hanem a pró­zái előadásoknak is van közönsége Loson- | oon. A drámai együttesben több olyan .ko­moly erővel rendelkezik a színtársulat, hogy egyik-másik előadás bármely fővárosi szín­padon is sikert arathatna. Torday Magda, az alig félesztendős színpadi múlttal báró drámai hősnő, V écsey Ilona, Bán Klári, Ta­más Mária, Czobor Imre, Turóczy Gyula, Ungváry Ferenc, Némethy Zoltán különös erősségei a prózai eusemblenek. Nehéz a szlovenszkói magyar színészet küz­delme, rögös az útja. Mégis: ennyi elszánt­ság, ennyi erő és tehetség láttán megállapít­hatjuk, hogy ki fogja magának vívni az őt megillető helyet. Losonc és a többi szloven- szkói magyar város a magáévá teszi a ma­gyar színészet ügyét. Ezzel a kijelentéssel köszön tjük 1929 karácsonyán a küzdő gárdát és kormányosát, Iván Sándor igazgatót. ' '■VSCOSdSB^ Egy pesti színésznő — amilyennek látszik és amilyen Irta: Sándor Dezső Elsőrangú gyógy- és asztaliviz. Kapható minőén jobb ásuányuizkereske- | öcsben, gyógyszertárban, drogériában, | szállodában, étteremben és káuéházban. | tűrő, harsányhangu parancsszavával rettegtet- né környezetét. Á legkevósbbé sem, mert hiszen Iván Sándornál ezelidebb, jóságosabb emberlényt csak a szentek életének történe­tében fedezhetnénk fel. Szelíd szóval, kis gesztusokkal és sok-sok atyai szeretettől kor­mányozza 72 tagú társulatát. És mégis minden intézkedése, utasítása pompásan, zökkenés nélkül megy teljesedésbe. Mert társulatá­nak minden tagja érzi, hogy igazgatója igaz­ságos, békeszerető és rajongója a színháznak. Művészi ambíciója, a tökéletes teljesítmé­nyekre való törekvése átplántálódott társu­laténak minden tagjába. Kiesd és nagy egy­formán igyekszik tehetségének legjavával hozzájárulni az előadások művészi színvona­lának emeléséhez. — A múlt esztendőben is, ez éviben is itt Losoncon ér bennünket a szent karácsony ünnepe — mondja Iván Sándor. — És most a szeretet ünnepének küszöbén kétszeresein érezzük, hogy úgy Losoncon, mint a többi vá­rosainkban a magyar közönség igaz, őszinte szeretettel és rokouszenwel igyekszik nehéz sorsunk sivárságát elviselhetőbbé tenni. Társulatomat olyan erőkből] válogattam össze, hogy minden komoly művészi feladat teljesí­tésére teljesen fel vagyunk szerelve. Reper- toírunk felöleli a magyar színpadi termékeik legjavát. Minden uj sláger-darabot bemuta­tunk. A közönség honorálja tó igyekezetünket: Kassán például hússzor adtuk egymásután a ,^Szökik az asszonyát, ami már szolvenszíkói rekord. Nagy sikereket remélek a „Diáksze- relem" és a „Tommy és tárea“ előadásaitól itt Losoncon is. Nem folytathatjuk tovább a beszélgetést. A csengő a terembe szólítja a közönséget. Mi­kor már mindenki elfoglalja helyét, gyors léptekkel a zenekar elé siet Fischer Károly karnagy, kezében a karmesteri pálcával. Keze a magasba lendül s a zene belekezd a második felvonás nyitányába. Amig a nyi­tány melódiái beleringatják a közönséget az elkövetkező felvonás zenei hangulatába, szeaniigyre vehetjük munkája köziben a szim- társulaLkiváló karnagyát, a zseniális muzsi­kust 'és zene esztétikust. Emlékezetűink visszaszáll a múltba s behunyt szemmel ma­gunk elé idézzük azokat a fonó sikerű ope­raelőadásokat, amelyeket Fischer karmes­ter dirigált valamikor a pozsonyi magyar szín­házban. Pozsonynak zenei eseményei voltak ezek az operaelőadások s Fischer Károly ne­vét a szakkörök már akkor is sokra becsül­ték. Világvárosok szinidi rektoraitól kapott meghívókat. Akkor tó, azóta is, de ő — az őspozsonyi — nem tud elszakadni innen. Szivéhez nőtt a szlovenszkói magyar közön­ség a fényes tehetségét továbbra tó a szlo­venszkói magyar színikuitura szolgálatának áldozza. És Verdi, Puccini, Wagner után, niegbékéUen, béletörődötten és hivatását át­érezve dirigálja, hogy „Legyen a Horváth- kortben Budán". Fellendül a függöny. Ezer mosolygó mám ttfc a színpadra lépő gyönyörű Jelen­Mindenekelőtt: soha nem voltam elragadtatva Titkos Ilonától. Érdekes tehetségnek tartoltam, különös és érdekes nőnek, de va Emik éppen ide- j géni tett az a nagy zaj, amely a magánéletéből I mindig kikalátszott Budapest életébe, ő Pesten évek óta a „Nagy Nő“, akinek magánélete kap­csolatba került a magyar főváros legfényüzőbb grandseigneurrjének fénykorával és —• bukásával. Legújabban Magyar -szág egyik leggazdagabb, 53.000 holdas mágnásával kapcsolatban emlegetik, méghozzá házasságról suttog a pletyka, j Nagy démonnak tartja őt a távi lélő ember. Nem kifejezetten szép nő, alakja tökéletes. A színpadon kedves, és szórakoztató, de nem zseniális. S mindennek dacára a legelső színésznők közé­tartozik a pesti színpadon, éppen most is két sain- ház hadakozik érte. És a legnépszerűbb nők egyike Pesten. Valami (átka van Tilkas Ilonának!?. ie ♦ A napokban egy pesti mozi utolsó előadása éjfél után ért véget. Zsúfolt ház. A tömeg össze­zsúfol tan hömpölyög * * léposőházban. Egyezerre suttogás, pesties deleje a szenzáció-éhségnek: itt van Titko* Hona, suttogják itt is, ott is... S Titkos Ilona öt jőlvaeaM, reprezentatív fiatal férfivel, belesodródik a tömegbe, forgalom akadozik, min­denki közelről akarja „őt" látni s „<T kedvesen és fesztelenül tolong a tömegben, mintha észre sem venné, hogy hám ész nyárspolgárok őt tekintik as újkapunak... Nekem ekkor — amikor először láttam őt „civilben" — egy fokkal ertnmpatUra­sabb lett, mint annak előtte. Arra gondoltain, hogy ez az asszony érett már a hírességre, mert rokonszenvesen viselt el.». Másodszor akkor figyeltem Őt, amikor « híres és nagynevű fővárosi színésznő lerándult a vidék­re, sőt Érsekújvárra, hogy egy este vendégszere­peljen. Késő délután érkezett, itt íb agyon bámul­ták, aztán rohant próbálni. Azt a darabot, amit Pesten a Vígszínházban, remek együttesben, 25 gondos próba után vagy 00-esor lejátszott é* ekkor ijedt vidéki színészek nyers játékába kellett két­órás próba alatt beleilleszkednie, hogy este ebben a keretben maradéktalanul megmutassa a közön­ségnek, hogy mit tud... És türelemmel, szeretet­tel, elbájoló, kollegialitással foglalkozott a szülé­szekkel. ö rendezett. Ezen a próbán láttam, hogy ss a sokat emlege­tett démon egyssert és intelligens és jóleikü te­remtés ... történeti háttere van, hogy e*lt a hálót készíttette a magyar arisztokrácia Zita királynő számára, azonban ittragadt s akkor vette meg azt Titkos Ilona, egy kicsit különössé teszi a hatást. De meg kell állni e nézni a bordó brokátokat, a nehéz bársonyokat, a királynői múlt és királynői jeien- diazlet-szerti ágyát, a csodálatos párna-csodákat... Különben, nem erről van sző.... Titkos Ilona boldogságáról van 6zó, egy nőről aki boldog .... Rosszkor jöttem. A művésznő lázban van, Csupa izgalom. A Magyar Szinház szerződ és-szeg ésért perelni akarja. Húszezer pengő pönálé megfize­tését követeli. Ideges, kritikus telefon-megbeszélé­sek, az ügyvédje éppen akkor búcsúzott, amikor én érkeztem. Miközben elpanaszolja az esetet, ked­vező telefon-érte.itéB érkezik. Ki lehet egyezni. Ki kell egyezni. Játszani kell a Magyarban is. Vagy most, vagy pedig a Király-selnMzbeli vendég­játék után. Ilyen gondok között serié* a bői logság kérdésé­ről filozofálni. Színházi kérdésekről beszélünk, említi, hogy nem Jöhet egyelőre Szlovenszkóba, sem Pozsonyba, sem Érsekújvárra, hiszen január 4-én van a Sásters premierje a lehet, hogy még Hasencléver darabjára is készülnie kell... •— Két darabban egysserre ... —> tör ki Mege­sem, pirosra festett körmeit nyugtalanul harap­dátai keadi ....... Odaless a karáeeanytm éjjel­na ppal tanulhatom... Az előadás után beült a kis vidéki kávéháziba, ahol nagyon várták őt. A démont. .Az asszonyok égtek a kíváncsiságtól. És csalódtak: a démon megjelent, amikor megéljenezték, hálás zavarral mosolygott, és ami a Iegszörnyübb volt: szinte teljesen kifestetlenül jelent meg, és egyszerű ruhában- A kávéház leghátsó sarkában foglalt helyet. Kerülte a feltűnést. Ennek as asszonynak ízlése vau. Akkor ismertem őt meg. Nagyobb társaságiban keveset beszéltünk, de néhány fesztelenül kedves, közvetlen mondatból is úgy láttam, hogy okos nő. A legjobban az fogott meg rajta, hogy lelkes, és egészséges idegzetűnek látszik s beszéd közben, valahogy sor került rá, hogy csillogó szemekkel arról beszélt, hogy boldog és elégedett... Boldog... Eddig azzal váltak érdekessé asszonyok, hogy a boldogtalanság problémáival foglalkoztak, s vi­lágfáid rtlmae arcokat vágtak. í’ilkos Ilona ezen az esten különös módon érde­kessé vált számomra: öntudatosan ús filozofikus megnyugvással boldog ... * Erről a boldogságról akartam Titkos Ilonával beszélni e ez volt az első témánk, amikor pesti la­kásán folytattuk diskurzusunkat. A keret főúri: Budapest legelegánsabb negyedé­ben, a liget mellett, új l áz. Mindössze öt szoba. A hallban, mély fotölyö.. lakályossága becézi a ven­déget. A háló, Titkos Ilona hálója: nincsen jel­zőm a szépségnek, az eleganciának, a méltóságnak, a bujaságnak a méltatására, amelyet ez a pompás interieur áraszt. Az, hogy ennek a bútornak kicsit Kis szünet után megfcérdewMa: — Büszke rá, hogy kőt ssdnhás harcol Magá~! ért?... Rámnéz. A körmét, amit gyerekesen dudlázott j a szájában, hirtelen kiejti, kicsit csodálkozik. í mosoly fut át tz arcán, algondolkozv •> nagyra | nyílik t saeme: — Istenem, hát m W valami5,.. * Lassan eztán ©térkeosett a lélektani pillanat, amikor a boldogság filozófiája szóbahozható. Most kicsit fanyarabb, amikor erről van szó, még ben­ne van az utolsó kéft nap izgalma, de azért fesdm- tének érzik, amint elgondolkozva beszél róla: — Vannak nők, színésznők és egyéb nők, akik problémákat gyártanak maguknak, hlpochonderek és fontoskodnak magukkal. Nekem nincsenek nagy kívánságaim: egészsége* vagvok és boldog vagyok és pasas, örülök, ha sikerül valami s nem is volna jó, ha minden simán menne. | Energia kell as érvényesüléshez, kitartás. Szeren­cse az nincs, azt én nem ismerem, Dolgozni keli tudni. Kitűzni egy eélt — nem kártyavárat — s céltudatosan dolozni. — Akik ma néznek és irigyelnek, est Mseik, könnyen Jutottam el idáig. A fényes, úri lakásra mutatott patetikusan: — Olyan árat fizettem, amit kevesen tódnak megérteni, méltányolni. — Háromnegyed évig a faadikeztyügyárban dol­goztam „de facto" mint munkáenő. Erre büszke vagyok és köszönöm az Istennek, hogy nem sely­mek ős bársonyok között születtem, mert most a selymek és bársonyok között as az érzés boldogít, hogy ezt & birodalmat én teremtettem magam Számára. — Egyedül, magam, magamra hagyatva, hogy kenyeret szerezzek magamnak és a szüleimnek, akik szintén nehéz sorsba jutottak... Szünet. Drámaian rekedtes lett a hangja. Közel- hájolt egészen: —- Kis regény, kedvesem, fagáhn&s regény. A* elejét Gorkij Írhatja, a közepét Zók, * végét r pedig... Kissit gondoJkodk. Kösbevetem: l —t ... Benczkyaé Bajza Lenke, vagy Szórna - I foásy... Szigora ihappy eo-ddel.., Mosolyog. * Jó hallgatni. Tatán nem is így van minden, ] tán nem is Ilyen romantikus regénybe r üs éggel, I talán, nem ilyen tisztán, de mindig újra és újra ' érzi az ember, hogy okos é* céltudatos ez az j asszony, Nem démon, Titkos lkam egyszerűen igazi nagy nő. Okos ál akarata van, energiái'1 TT1'irr'lKi’7Íí!B A huszadik század asszonya, Csodálná lehet SL — Hogy ml ss én titkom, ha ugyan, lehet velem kapcsolatban „titokról" beszólná?... — hátradől aa ülésében, elgondolkozik. Elégedett, büszke mo­soly as arcán: — Rendes embernek tartom magam. Nincsenek különleges allűrjeim. Nem kínozok senkit, nem p riinad ennáskodom. Ha ideges vagyok, magamnak vagyok ideges, nem bolonditok igazgatókat, dísz- letezőket... Pesti szóval élve: nem adom a ban­kot... Nem kábított el az, hogy semmiből vittem valamire. Tizenkét évvel ezelőtt, mint kis vidéki lány ijedten néztem körül Pesten. Terv nélkül, támogató nélkül, krajcár nélkül. Felküzdöttem magam, volt energiám, lettem valaki (ha ngvan vagyok valaki a pe«,; színháznál) s soha nem jutna eszembe, hogy ezt éreztessem valakivel. Fenét, én ugyanaz vagyok, aki voltam. Ugyanúgy eszem, fekszem, mint azelőtt ........ És ^mindenkit szer etek, aki nem tesz rosszat nekem. Egész jók hozzám az emberek ... Én büszke vagyok rá, hogy nagyon mélyen kezdtem. Tizenkét évvel ezelőtt jöttem fel Kolozs­várról. Kislány voltam. A családom jő család, mi vagyunk az ördögkuti Titkosok, de az apám egy­szerű klinikai fő^^^ráz volt Kolozsváron, nehezen éltünk, az anyám csak úgy tudott iskoláztatni, hogy kosztoeokat tartott. Amikor azok bevonultak, nehéz hónapok jöttek ránk ... — Budapest 1917. Hideg, nagy város, 'ismeretlen s ellenséges. PadlásszobnéM, nélkülözés, össze- szoritott fogak. Valami akarok lenni. Muszáj___ Fi zessen elő a «r lipes Hét-re Előfizetési ára H érre 36.— Kos. (*) Babits Mihály két aj könyve. Babits Mihály nemcsak nagy költő, hanem nagy gondolkozó is. Szavai, gondolatai, megállapításai, ítéletei, a ma­gyar irodalom és szellemi élet területén feltétlen érvényűek ás döntő erejűek. Akár a magyar múlt nehéz problémáinak értelmezéséről, akár a magyar jelen égő és kényéé aktualitásairól, akár az európai evei lem* nagy válságairól van ezó, az ő mélyre világitó, keményen igazságos eszméi azok, amelyekre a* egész ország felfigyel őb amelyek gondolati erejükkel épp úgy, mint ezuggesztív hangjukkal hosszú ideig izgatják a kulturális je­lenségek figyelőit. Uj kötete az „Élet és Irodalom" azokat az égőén aktuális irodalmi problémákat boncolja, amelyek ma minden müveit embert ér­dekelnek: nehéz eldönteni, mi köti ie jobban a? olvasót, az Ady-kérdés kimerítő tárgyalása, vagy az irodalom kettészakadásénak nagy kérdése, vagy a magyar költő politikai szereplése a magyar éled­ben? Nincs ennek a kötetnek egyetlen sora sensfc amely nem a ma forró talajából nőtt volna kt A vaskóé tanulmánykötettel egyidejűleg a 25 éves jubileumát ülé költőnek ©gy kisebb vereeskötete is jelent meg: „A« intenek halnak, aa ember él." Az uj verses kötet a költő legújabb verseit tartal­mazza, amelyek pompás érettségükben, megkapó bensőségünkben formai, tökéletességükben egytől- 0 magyar Ura csodálatos ékességei. A két uj Babits-kőtet tartalmukhoz méltó, nemesen egy­ezerü köntösben az Afchenaeum kiadásában Jelent meg. Az „Élet és Irodalom" ára 42.90 korona, As istenek halnak, a« ember éi ára 14.30 korona, kaphatók minden könyvkereskedésben. (•) A magyar művészet a legközelebbi velencei kiállításon. Budapestről jelentik: A Képzőművé­szeti Tanács külföldi kiállítási bizottsága december 16-án értekezletet tartott, amelyen megállapították a magyar pavillonban bemutatásra kerülő művé­szeti anyag keretét. Az értekezlet eühaitárocata. hogy a velencei nemzetközi kiállítás olosz bizott­ságának óhajához képest a magyar művésze!i anyagot olyan képekből és szobrokból állítja ősz sze, melyeket Olaszország inspirált. A kiállítás anyagát a uralt század elejétől napjainkig terje­dő időszak alkotásai közül válogatják ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom