Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)
1929-12-22 / 292. (2217.) szám
19 T>RA<^-/AAGfoai-ff! RIU3» 1929 december 22, vasárnap. Műemlékek, muzeáli ócskaságok és egyéb „haszontalanságoku I. Ferdinánd tiltakozik az ellen, hogy ói íh Ferdinánddal tévesszék össze — Domenico Feíi tiltakozik az ellen, hogy ót »Alvó Leánya nevű ismeretlen festőként szerepeltesse a Leipziger Sllustrserte — Kószeghy Elemér tiltakozik az ellen, hogy oá ravasz íondorlatial újságírásra kényszerítsék Lőcse, december 12. E sorok írója egy hálátlan fráter! Igen, igen az, vagyok, mert — ahelyett, hogy boldog vol nék és híznám a gyönyörűségtől, amiért í Prágai Magyar Hírlap szombati száma háron hasábon méltatta müemlékosőszi tevékenysé gémét —, itt ülök kétségbeesve, hogy irnou kell s elkeseredetten tépem őszülő szakálla- mát. Amikor pedig végre nekilátok az írásnak akkor — ahelyett, hogy megköszönném annal a derék késmárki jóakarómnak a szívességét a.ki olyan szépen szerkesztett ki — egy tiltakozó helyreigazítást írok a szerkesztőségnek. Azt hiszem azonban, éppen ezzel járok a kedvében a névtelen cikkírónak, akiben az irántam megnyilvánuló nagy jóakarata és a jólér- tesiiltsége folytán csak azt a késmárki barátomat sejthetem, aki az én műemlékvédő munkásságomnak a leglelkesebb támogatója. így ő, mint az én kedves, régi pajtásom: Dzur-kyi László, akivel valamikor Kassán a Felvi vki Újságnál együtt vettük fel a harcot a k-a.--.-ai műemlékeket pusztító barbárságok c'i már régen nógattak, hogy Írjak a nagyobb nyilvánosságnak azokról a dolgokról, amikre munkáim során bukkanok, mikor szőkébb hazám régi. művészete emlékeit kutatom. Hiszen csak na volna annyi teendő o téren és ne kellene attól félnem, hogy ezek a dolgok a -szükebb haza határain túl nem találhatnak érdeklődésre! De hát most az ő jel-kükön szárad, hogy a szepesi múltnak és a hajdani szepesi kultúrának egy, eddig egészen szűk körben búvárkodó rajongója rászabadul a P. M. H. olvasó- közönségére. Mert, most megfogtak. Ismerik a gyenge q]- dalamat. Tudják, hogy mint jó zipser, én is rabja vagyok az alapossági mániának. Nálunk, zipsereknél, ugyanis két. szörnyű járvány dűl: a tulságba vitt alaposság mániája és a túlhajtott szorgalom furorja. Ez utóbbit szerencsében elkerültem eddig — pedig ragadós nyavalya! —, de nekem csak időnként vannak szorgalmi rohamaim, amelyek gyorsan múlnak, míg a legtöbb jó zipser ezzel a bajjal holta napjáig kínlódik s rendesen csak akkor veszi észre, hogy attól az őrült nagy munkásságtól -elfelejtett élni. De bezzeg nem került el az előbbi betegség: a '.sokszor szőfszáíhásógátásig menő alaposság! Mert bizony hiába lőttek őseink 809 esztendőn át itt élve és halva la- hancverő kurucokká Czelder Orbán alatt, bra- nyiszkói honvédhősökké Görgey Artúr alatt, szóval-: szivvel-lélekkel magyarokká nyolc század viszontagságai között, azért az ereinkben csörgedező német vér valahogy nem engedi, hogy a „Deutsche Gründlichkeit"-ot levessük. Hol jó. hol nem jó ez a német alaposság! De hát me-gyán s ez ellen nincs orvosság! És csak ezt kell megpiszkálni, hát ki lehet ugratni a ■zipser ny-ulat a bokorból. Igv tett a késmárki cikkíró is. Jól tudta, hogy helyettem, de a felhatalmazásom nélkül hiába ígér be tőlem egy beszámolót a Darócon •talált, középkori falfestményekről. Ezt még nem erezném okvetlen kötelezőnek magamra nézve. Becsusztatott hát nagy ravaszul a cikkébe egy alig feltűnő, de mégis „alapos" tévedést. Miután egyebekben csodálatosan jól. értesült, hát csakis szántszándékkal kirakott csaléteknek kell néznem azt, hogy I. Ferdinán- dót ir TT. Ferdinánd helyett, János királyt Bethlen Gábor helyett és 1539-et 1622 helyett. Erre a lépre minden „gründlich" zipser rámegy. És igy — ha a hálátlanság vádja, is ér -— helyre kell igazítanom a reám nézve oly-1 annyira előnyös közleményt és el kell mondanom, mi is van igazán azzal a kővel, amelyet a magyar korona, háromnapos lőcsei tartózkodása emlékeként mutogatnak sok nagybecsű művészi emlékünk között, mint történeti emléket azoknak, akiket ilyesmi érdekéi. Le kell írnom, mert ha talán mégsem részemre kirakott csalétek volt, csak a történeti adatok elcserél ése, hanem önkéntelen tolikisiklás, akkor én voltam a hibás váltóállító, mert több előadásban élőszóval meséltem ugyan erről a kőről- de leírni mindig lusta voltam a történeti adatokat, amelyek hitolesen hozzáíüzhetők. * Hol is kezdjem? Jó Horatius megmondta az Ars poeticában: „Neo gemino hélium Troia- nu.ro orditur ab ovo“, vagyis, hogy a trójai háború elmesélésével ne bolygassuk azt a bizonyos kényes históriát a Léda tojásával, amelyből annakidején kibújt a rengeteg bajt okozó „Misa Görögország", vagyis Szép Heléna. Éppen azért nem megyek vissza sem-1., sem Ti. Ferdinándig, hanem kezdem a históriát szerényen a jelenkorban a szorgalmas kis Fóliák Mayerral, aki tízévi lőcsei tartózkodás alatt összekuporgatott magának annyit, hogy 1928-ban meg tudta venni a híres szép lőcsei „Ring“-nek egyik legnagyobb házát. A ház azelőtt a tekintélyes lőcsei, patrícius családé: a Justusoké volt. ö előttük megint másoké, — a lőcsei házak sok-sok gazdacserét láttak, mert ha e házak jdőnkint. egy kis friss- festéket is kennek az arcukra, vagy öreg napjaik-, r* bűbifrizurát is csináltatnak frissen ragyogó •eternitből, azért a jó szóm meglátja rajtuk, hogy bizony hosszú, viharos múltat átélt tisztes matrónák! A Justus-ház a XVII. -század elején a Wiesenberger-családé volt. Wiesenber- gerékről csak azt tudom, hogy Wiesenberger Ábrahám a XVII. század huszas éveiben tekintélyes polgár lehetett, mert az evangélikus anyakönyv tanúsága szerint keresett keresztapa volt, többek közt az akkori lőcsei hóhér, Weltz György is őt kérte fel keresztapának Katafina leánya számára. Háza már akkor is igen jelentékeny épület volt, mert a padlásul használt második emeletén a-z udvar felé is szép reneszánsz faragott ablakkeretek, -belül pedig még csúcsíves ajtókeretek találhatók. Ezt a házat most, hogy megint gazdát cserélt, uj tulajdonosa tatarozhatta. Felhasználtam az alkalmat-, hogy megkérjem Pollák urat, engedje meg, hogy a tatarozás! munkák során az | egyik udvari ajtókereten, amely gazdag díszítésű, •XVII. századvégi hóraokkőfaragvány, de ' vastag festék- és m-észréteg takarta, kipróbál- ; jam a homokkőtisztitásuak azt a módszerét, : amelyet a drezdai Zwinger legutóbbi időbeli restaurálásánál alkalmaztak. PoKákákat tízévi lőcsei tartózkodás után már egészen áthatotta a lőcsei ,.Ringbürger“-ség tradicionális kult-ur- érzéke s a legnagyobb előzékenységgel tettek eleget, kérésemnek. Mialatt a szép barokk ajtókereten dolgoztunk, szereztem arról tudomást, hogy egy budapesti kollégám, Ernyey József dr., Lőcsén jártakor emlegetett egy föliratos követ, amelyet 30 év előtt, lőcsei lakos korában látott e ház pincéjében a magyar korona őrzéséről -szóló fölirattal. Tűvé tettem a pincét. de bizony ott nincs semmiféle föliratos kő. A pincebejárat fölött azonban, az épület uccai részének udvari falán, két bevakolt, de kőből faragott keretű ablak között egy különös du- dorodás tűnt föl. A levakart vakolat alól egy faragott kő -bujt elő, amelynek elejét ugyan Je- vés-ték, hogy a fal szépen kisimítható legyen, de oldalain jól látható, hogy a kőnek körvonalai teljesen egy olyan nyílt királyi koronának felelnek meg, amilyeneket a magyar királyokat ábrázoló XVI—XVII. századi metszeteken és érmeken a királyok fején látunk. Két ablak között, egy ház udvari falán egy ilyen, szrammelláthatólag az épit-és után, utólag beillesztett, kő faragván y annyira szokatlan, hogy annak rendeltetése csak egy módon magyarázható meg és pedig úgy, ha elfogadjuk azt a lehetőséget, hogy azt az azóta elveszett föliratos kő fölött diszkónt alkalmazták. A Hain Gáspár-féle lőcsei krónika elég bőven leírja, az 1622. évnél azt, hogy a magyar koronát. 1622 március 26-tól 29-ig Lőcsén őrizték. Mint azt Takács Sándor lőcsei tanár a Szepesi Történelmi Társulat 1916. évi közleményeiben a Hain-krónika adatai s a saját levéltári kutatásai alapján részletesen megírta: a koronát, amely Bethlen Gábornak II. Ferdi- nánddal vivott első háborúja .során Pozsony várával került Bethlen kezébe, a nikolsburgi béke értelmében vissza kellett kapnia Ferdi- p ár. rínak. Nagy ünnepélyességgel adta át Bethlen Kassán a koronát Ferdinánd követeinek, akiket Eperjesig a fejedelem darabontjai és huszárjai kisértek. Eperjestől Tren-csénig Lőcse, Eperjes, Kisszeben és Bártfa 200 fegyveres polgára volt a korona diszőrsége. Lőcse kapujánál a biró és a tanács fogadták a menetet s a krónikás szavai szerint: „ist Herr Re- vay (Révay Péter koronaőr) sambt dér Cron in den hiníersten Zimmer bey Herrn Wiesenberger einlogieret worden44l Két napig azután nagy ünnepségek voltak Lőcsén a korona tiszteletére — husvét ünnepei voltak éppen —, harmadnapon tovább vonult a küldöttség a koronával s a polgárok fegyveres kíséretével Trencsén felé. A krónikásnál említett „hinterste Zimmer" csakis az az udvari szoba lehetett, amelynek külső "falán a faragott követ találtuk. A háznak mai hátrábbi traktusa, amelyen 1700 körüli faragványok vannak, nyilván még nem állt az 1622. évben. Az uccai épüLetrész azonban, amelynek csúcsíves boltozásu kapualja s több ép XVI. századi faragott kőrészlete van, már ekkor föltétlenül mai alakjában megvolt. Mi sem természetesebb, mint hogy a nagy eseményt, amilyen volt a korona Lőcsén őrzése, a mindig nagyon lojális Lőcsének az a polgára, akinek házát a korona bekvártélyozásáuak nagy tisztessége érte, megörökítésre méltónak találta. A föliratos tábla idővel kieshetett a falból, igy került a pincébe, — a korona áj aijkiii díszt pedig, amikor már feledésbe ment az esemény, amelynek emléke volt, levésték, hogy szépen kisimíthassák a falat. Most megint szabadon van a kő s csonkán is emlékeztet az eseményre, amely elődeink életében oiyan nagyjelentőségű volt. nwimiii mii i \r*jvaauTx~vn*ctawímhhmhmhm I ?? \ December ásmÉmm Vasárnap ti! fsa ii iiiii! CKk*tosamu&tZÁm....jgqgyr. A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: i BEFíÁNEK: Kacagj, Bajazzó! (Lón Chaney). LUCERNA: A hazafi. („Oroszország") E. Jaun inge, aOTVA: Botrány. (Hangosfilm.) 3-ik hét. .METRÓ: Utazás a föld körül 80 perc alatt. RÁDIÓ: Az áruház hercegnője. (Bánky Vilma.) i -------~A MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA POZSONYBAN: Hétfő: A csöpség. (Fényes Samu dr. színmüve.) A Prágai Magyar Hírlap KARÁCSONYT SZÁMA bővebb terjedelemben és gazdag tartalommal december 23-án, hétfőn este jelenik meg. Hogy kibékítsem a késmárki jóakarómat és a P. M. H. szerkesztőségét, amiért erre a. kis tévedésre rá tereltem, a figyelmet, vigasztalásul el kell mondanom egy esetet, amely mutatja, hogy igen tekintélyes külföldi folyóiratok is, amelyek mindenesetre kiváló műtörténészekkel rendelkezhetnek, mint szaktanác-s- adókkal, néha nagyon mulatságos tévedések áldozatai. Az eset tárgyánál fogva nem nagyon illik ide — legföljebb, mert régi, múzeumi képről van bcDne szó —, történeti és művészeti emlékeket és múzeumi tárgyakat pedig sokan szeretnek egy kalap alá foglalva egy kézlegyintéssel elintézni. Á leipzigi Illustrierte Zeitung messze földön elterjedt, elsőrangú folyóirat. Változatos tartalmát mindig szokták gazdagítani olyan közlemények, amelyek a régi és uj művészet remekeiből gyűjtenek össze rokontárgyu 'Szemelvényeket. Multheti számában ez a kitűnő folyóirat ,,Die/ Scblafendo" cim alatt egy sorozat képet közöl, amelyek mindegyike egy- egy alvó nőt ábrázol. Az első egy fiatal leány képe, aki karjaira hajtva fejét, édesen alszik. A kép XVII. századi alkotás. Aki gyakrabban járt a budapesti Szépművészeti Muzeuin kincsei között, annak mindjárt ismerős lesz. A kép alatti szöveg szerint a kép címe: „Vöm Schlaf überrasoht", az alkotó művész neve pedig: „Alvó Leány44! Hogy honnan vette át a kiadó a kép reprodukcióját, nem tudom, de ott bizonyára meg volt a kép magyar címe mellett a festő neve is, ak:i pedig Domenlco Feti, olasz festő a XVII. század elejéről. Ehelyett azonban a kép magyar címéből, — a Szépmtivéezeti Múzeumban „Alvó Leány" a kép címe — csinált a Leipziger egy eddig ismeretlen művésznevet. Képzelem, hogy nevették pesti kávéházak mtivészasztaíainál e héten Domenico Fetinek Alvó Leánnyá való átkeresztelésén. Egyébként a kép iskolájához egészen jól illő olaszos hangzása van az nj névnek. Csak az alvó nem jó keresztnévnek, mert hasat jelent olaszul. Az olaszok, ha tudomást szereznek, a Leipziger által legújabban fölfedezett régi olasz mesterről, mindenesetre a hasukat fogják fogni nevettükben. így kerültek össze a Ferdinándok Domenico Feti vei. Mindhármuk esetében az a cudar zipser alaposság ösztökélt, hogy tiltakozzam nc-vükben a körülöttük forgó tévedések ellen, habár igazán nem volt tőlük erre fölhatalmazásom. Éppúgy, mint késmárki barátomnak sem volt fölhatalmazása, hogy nevemben a P. M. H. olvasóközönségét rémi tg esse egy mu- zeualigazgatói beszámoló kilátásbahelyezésé- vtí a daróci falfestményekről. De hát., ha a főszerkesztő barátom beleegyezésével követte ezt el, akkor legközelebb beváltom ezt az ígéretet. — Vagy "fenyegetést? Az biztos, hogy a daróci falfestmények sokkal inkább megérik.a tintát és a nyomdafestéket, mint a lőcsei ein- lókkőtöredék. De azért nem kell megijedni: a beszámoló hosszúságának nem kell egyenes arányban állnia a tárgy jelentőségével. -j~ Csak legyen, aki majd elolvassa! Kőszeghy Elemér. Letartóztattak egy Sziléziábtm garázdálkodó leánykereskedót Mührisch-Osti’au, december 21. A darkaui csendörség let artézit a totbt egy veszedelmes leánykereskedőt, aki fiatal lányokkal kötött házasságot s az/után minden jel szerint brazíliai nyilvános házakba szállította őket. November 30.-án Frystatban egy Ohomski József nevű állítólagos lengyel orvos házasságot kötött Bajtek Anna tizenhatéves darkmi leánnyal. A rendőrség gyanúsnak találta Ohomski kilétét s a varsói rendőrigazgatóságtboz fordult. A varsói! válasz meglepő volt. Kiderült, hogy Cbosroki egy ízben már nős volt és pedig a lubllni kormányzóságban lévő Piszczacban kötött házasságot egy Salapianska nevű tanítónővé!, akit rövid együttélés után elhagyott anélküli, hogy elvált volna tőle. A darkaui rendőrség erre bigámia rimán l&LarlóztmUa Chomskif, aki kihallgatásaikor előadta, hogy nem lengyel, hanem braziljai állampolgár. 1891-ben született Rio de Janeiroban, apja lengyel volt, mig anyja spanyol. Brazíliai útlevelet is találtak nála, amelyet a varsói brazil konzulátus állított ki. Ohomski valódi (kilétét, aki varsói orvosnak adta ki magát, terjedelmes, lefoglalt levelezése tárta fel. Levelezéséiből kiderült, hogy fiatal, tizenhaléves feleségét gazdag férfiaknak kínálta. Találtaik nála egy levelet első feleségétől is, aki levelében azzal vádolja meg, hogy az utóbbi időben egyre-másra kötötte a házasságokat.. Az asszony annak a gyanújának is ad levelében kifejezést, hogy Ohomski fiatal feleségeit külföldi nyilvános házaknak adta el. A titokzatos lengyelt ezen bizonyítékok alapján letartóztatták s most a darkaui csend őrség a prágai reudőrigazgatósággal kniröltv nyomoz Ohomski iizeljnei és esetleges cinke #ai után. , 1 — A pozsonyi zárda pápa-ünnepe. Pozsonyból jelentik: A pozsonyi Notre Dame-zárda december 15-én 'díszes közönség jelenlétében ünnepelte XI. Pius pápa 50 éves papi jubileumát. Az ünnepséget Hladik Ágoston hitíanár ünnepi beszéde nyitotta meg, amelyet az elemi, polg. iskola és kereskedelmi tanfolyamok növendékeinek szavalatai követtek magyar, német és szlovák nyelvén. Utána szebbnél-szebb élőképekben gyönyörködött a közönség, melyek az ünnepi hódolatot jelezték a Szeplőtelen Fogantatás hitcikkelye kihirdetésének hetvenötödik évfordulóján. Zenésitett költemények kisérték az egyes képeket- A kitünően sikerült ünnepség bizonyságot tett a Notre Dame-intézet sokoldalú, áldásos működéséről s arról az előkelő és lélekemelő szellemről, mely benne, uralkodik s melynek mindenkor volt- és lesz lelkes közönsége. — Nyitra ráros közgyűlése. Nyitrai tudóéi rönk jelenti: Csütörtökön délután tartotta Nyitra váróé képviselőtestülete rendes közgyűlését Cobor vá- rosbirő elnöklete alatt. A közgyűlésen ismertették a katonai hatóság kérelmét, mely odairányu-1, hegy a közel 70 holdnyi terjedelmű rétet engedje át a város ingyen a repülőtér és repülőlaktanya céljaira. Tekintettel arra, hogy a szóbanforgó telek értéke mintegy négymillió korona, a város nem hajlandó, a kérést teljesíteni. A nyitraiStei- dó szegények részére karácsonyi ajándékképpen a segélyösszeg húsz százalékát fogják kiosztani. A kioszktulajdonosok azon kérelmét, hogy telkeit a város adja el, a közgyűlés elutasította- A város a vasutügyi minisztériumban interveniálni fog, hogy amig Nyitrát is bekapcsolják a gyors- vonatforgalomba, Érsekújvár—Lipótvár között motorosvonat járatot létesítsenek, melynek minden gyorsvonathoz csatlakozása legyen. Ugyancsak kérni fogják, hogy Nyitra és Tarnóc között autóbusz- forgalmat bonyolítson le a vasutigazgatóság. A városi tisztviselők és nyugdíjasok karácsonyi segélyét 95.000 korona összegben szavazták meg. —• Eljegyzés. Szántó Klári, Eperjes és Hollay Imre dr., -Ungvár, jegyesek. (M. k. h. é.) — Uj orvosdoktor. Bassia Samut (Lontó) 14- én avatták az összes orvostudományok doktorává a prágai német egyetemen. —■ Révész-táucisbola angol stílusban tanítja a modern táncokat Kitűnő csoportok. Magánórák. Beiratkozás: Bratislava. Lőrinckapu u. 7. sz.; Ko- sice: Fő-ucca 91. — Bars vármegye volt tiszti főorvosának ünneplése. Aranyosmarótról írják: Szép ünneplésben részesült Benkö Lajos dr., Barsvárinegye volt tiszti főorvosa 90-ik születésnapjának évfordulóján. Szerdán Pintér Károly apátplébános vezetése alatt nagjrabb küldöttség kereste fel a jubiláns főorvost, hogy tisztelői nevében szerencsekivánataikat tolmácsolja. Az előrehaladott korú jubiláns, aki szellemi és fizikai ereje javának ma :s birtokában van, meghatva válaszolt az üdvözlő szavakra. — Hotel-Pensio Iris, Bratislava, Lörincka- pu 17. Central-Passage. Tel. 81—52. — Megalakult Nagy csal ont,ián a Katolikus Kör. Alkalmi tudósitönk Írja: December 15-én tartotta a nagyosalomjai Katolikus Kör . * kulő gyűlését, amelyet nagy érdeklődés kisért. A jelenlevők közül ötvenen tüstént beléptek az egyesületbe és megválasztották az ideiglenes vezetőséget. Elnök Pét reesel János plébános, al-eluök Pölhös Eaj.es, kör igazgató Rábay László igazgatótauitó lót v. Ezenkívül megválasztották a választmány tagjait is. Az egyesület újságokat, folyóiratokat, kön.'veket bocsát tagjai rendelkezésére. — Csattiinós felháborodás. Nyitrai tudósítónk táviratozza: Tegnap este a nyitrai korzón két potfon csattant el, amelyeket Fiirst Fülöp kereskedő ad-oft Salgó Weisz .Károlyinak, a Nyitrai Lapok szerkesztőjének, A pofonokra egy újságcikk szolgáltatott , okot, amely a szerkesztő lapjában jelent, meg s amelyért a kereskedő sértve érezte magát.